Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Összes tárgyszó megjelenítése

járadék
járulékfizetés
járulékkedvezmény
jegyzői jogviszony
jelenléti ív Munkaidő-beosztás mint jelenléti ív
Az adott hónap megkezdése előtt 168 órával rendelkezésre áll nyomtatott formában a rendes munkaidőt tartalmazó, egész hónapra előre, géppel kitöltött jelenléti ív. A munkavállaló egy adott napra csak akkor jegyez be tollal bármit, ha a megadott időponttól eltérő volt a munkavégzés ideje. A jelenléti ívet a hónap végén, egyszer írja alá minden munkavállaló. Ez így megfelelő? Az így vezetett jelenléti íven a túlórát és az önként vállalt túlórát el kell különíteni?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 177. számában (2019. február 25.), 3511. kérdésszám alatt
jogalap nélkül kifizetett illetmény Kinevezésmódosítás visszavonása
A munkáltatóm (kórház) részéről kinevezésmódosítás került aláírásra, amely alapján az abban meghatározott bérpótlékot el is utalták a számomra. Utóbb arra hivatkozott a munkáltató, nem akart ilyen kinevezésmódosítást aláírni, és egy újabb okirattal ismét módosításra került a kinevezésem, amely a bérpótlékot már nem tartalmazta. A munkáltató most vissza is akarja fizettetni velem a korábbi módosítás alapján kiutalt összeget, és nemcsak a nettó, hanem a bruttó mértékét. Mit tehetek?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 142. számában (2016. december 12.), 2804. kérdésszám alatt
jogalap nélkül kifizetett munkabér
jogállásváltás Jogállásváltás törvény erejénél fogva - a gazdasági vezető közalkalmazott kormánytisztviselői besorolása
A 259/2010. Korm. rendelet alapján szervezetünk központi hivatallá alakult, és a jogszabály erejénél fogva a nálunk foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá alakult. A korábbi gazdasági vezetőnk (aki egyébként a hivatal vezetőjének helyettese) besorolásánál hogyan járhatunk el helyesen, főosztályvezetői vagy helyettes államtitkári illetményre lesz-e jogosult?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 53. számában (2011. június 6.), 1009. kérdésszám alatt
jogállásváltozás
jogellenes foglalkoztatás
jogellenes munkaviszony-megszüntetés
joggal való visszaélés
joghatóság Külföldi baleset - a kivizsgálására illetékes hatóság
Magyar székhelyű munkáltató magyar jog alapján foglalkoztatott munkavállalót kiküldött Németországba tartós kiküldetésbe dolgozni. Ott baleset érte, amit a német Kriminalpolizei kötelezően kivizsgált. A hazai hatóságnál is bejelentésre került a baleset. A német hatóság illetékes volt a balesetet kivizsgálni? Miért nem fogadják el Magyarországon a vizsgálat megállapításait? Egyáltalán illetékes-e a kivizsgálásra a magyar munkavédelmi hatóság?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 188. számában (2019. november 4.), 3732. kérdésszám alatt
joghátrány Jogkövetkezmények munkavállalói károkozás esetén
Kb. 1 500 000 Ft kárt okoztam a cégemnek, most indult a fegyelmi eljárás. Mire számíthatok az elbocsátáson kívül?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 141. számában (2016. november 28.), 2784. kérdésszám alatt
jognyilatkozat közlése Elkésett azonnali hatályú felmondás próbaidő alatt
A munkavállalónk még próbaidőn volt, amikor fény derült arra, hogy az egyik kollégájával rendszeresen pénzt vesz ki a kasszából. Az eset tisztázása érdekében megbeszélést tartottunk, de a munkavállaló ezen nem jelent meg. Ezért a munkaviszonyát próbaidő alatt (indokolás nélkül) azonnali hatállyal felmondtuk, és az erről szóló levelet tértivevényes küldeményként adtuk fel postán. A küldemény azonban a "nem kereste" jelzéssel jött vissza, a próbaidő azonban már ebben az időpontban lejárt. Jogszerűen jártunk-e el, azaz megszűnt-e a munkavállaló munkaviszonya?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 174. számában (2018. december 17.), 3456. kérdésszám alatt
jognyilatkozat pótlása Szakszervezeti jognyilatkozat pótlása
Cégünknél két munkavállaló is dolgozik azonos munkakörben, egyikük védett szakszervezeti tisztviselő. Utóbbi év eleje óta gyakorlatilag nem dolgozik, a teljes munkaidejére nézve kikérték a szakszervezeti munkaidő-kedvezményt. A munkakört a vezetőség át kívánja szervezni, egy munkavállaló is elég lesz a feladatok ellátására. Ebben az esetben felmondhatunk-e a szakszervezeti tisztviselőnek, aki egyébként kevesebb gyakorlattal rendelkezik, és a másik munkavállaló jobban el tudja látni a feladatokat?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 137. számában (2016. augusztus 29.), 2713. kérdésszám alatt
jogorvoslat
jogorvoslati záradék Keresetindítási határidő a régi Mt. hatálya alatt
2005-től dolgoztam közalkalmazottként egy oktatókórházban, majd munkaviszonyba kerültem az üzemeltető nonprofit céggel, aztán egy másik egészségügyi szolgáltató céghez kerültem, ahol 2010. szeptember 6-án szüntették meg rendes felmondással a munkaviszonyomat. Aki a folytonos jogviszonyváltásokkor nem írta alá az új szerződését, annak felmondtak. Munkaviszonyom megszüntetése után nyolc hónapig voltam munkanélküli, jelentős anyagi és erkölcsi kár ért az elbocsátásom miatt. Az elbocsátásomkor a feleségem járadékra nem jogosult munkanélküli volt, és három kiskorú gyermeket neveltünk. A volt munkatársaim újra közalkalmazottak lettek azóta. Szerintem közalkalmazottként engem sem küldhettek volna el. Van-e lehetőségem jogorvoslatra, kártérítésre?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 87. számában (2013. július 8.), 1687. kérdésszám alatt
jogos gazdasági érdek
jogosulatlan adatkezelés Jogorvoslati lehetőségek jogellenes adatkezelés esetén
Településünkön az alpolgármester megszegte titoktartási kötelezettségét, és hivatali nyilvántartás adatait adta ki másoknak egy konkrét személyről. Ilyen esetben ezt a jogsértést kinek kell bejelenteni, főként arra tekintettel, hogy a jegyző nem lépett fel vele szemben?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 75. számában (2012. október 8.), 1448. kérdésszám alatt
jogosultság feltétele 13. havi munkabér - a jogosultság feltételei
Munkatársaink a decemberi fizetésükkel együtt 13. havi bért is kapnak, ha a munkaviszonyuk a tárgyévben legalább 10 hónapig fennállt. Erről az érdekeltségi szabályzatunk rendelkezik. Egyik kollégánk az idei évben hét hónapig keresőképtelenség miatt nem dolgozott. Jogszerű, ha az említett, időarányossági szabályra hivatkozva nem utalunk neki 13. havi juttatást?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 191. számában (2020. január 14.), 3789. kérdésszám alatt
jogról való lemondás
jogsértés Munkáltatóivisszaélés-bejelentési rendszer
Úgy hallottuk, új szabályok születtek a munkáltatói visszaélések ellen januártól. Mi ennek a lényege? Hárít ránk valamilyen új kötelezettséget?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 96. számában (2014. január 27.), 1872. kérdésszám alatt
jogszabályi hivatkozás Felmondás jogszabályi hivatkozás nélkül
Négyéves határozott idejű munkaviszonyomat vétkes kötelezettségszegés és a munkáltató gazdaságos és eredményes működésére hivatkozással szüntették meg. Az indokolás alapján ez azonnali hatályú felmondásnak hat, mégis felmondási idővel és végkielégítéssel mondtak fel nekem. A felmondás nem tartalmaz egyetlenegy jogszabályi hivatkozást sem arra nézve, hogy az "sima" vagy azonnali hatályú-e, illetve a felmondási idő, valamint az utolsó munkában töltött nap sem szerepel benne, csak annyi, hogy felmentenek a munkavégzés alól a felmondási idő felére, a másik felére meg beszámítják a "bent ragadt" nagyszámú szabadnapjaimat a megkérdezésem nélkül. Eséllyel támadhatom-e meg jogellenességre hivatkozással a felmondást, amely mellett egyebekben versenytilalmi ellenértéket is követelnék munkáltatómtól, illetve hogyan szólíthatom fel a munkáltatót, hogy a felmondási időm felére önkényesen kiadott szabadságom ellenértékét adja ki?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 158. számában (2017. december 11.), 3147. kérdésszám alatt
jogszerző idő
jogszerző idő elismerése
jogutód nélküli megszűnés
jogutódlás
jogválasztási szabadság
jogvesztő határidő
jogviszony átminősítése Színlelt megbízási szerződés következményei
"X" cég és egy természetes személy megbízási szerződést kötöttek egymással. A jogviszony fennállása alatt az adóhatóság megállapítja, hogy a megbízási szerződés színleltnek minősül, a felek között valójában munkaviszony áll fenn. A természetes személy a jogviszony kezdetére visszamenőleges hatállyal követelheti a munkaviszonyból eredő jogait (pl. szabadság, bérpótlékok)?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 209. számában (2021. március 9.), 4099. kérdésszám alatt
jogviszony megszűnése
jogviszony megszüntetése
jogviszonyok elhatárolása Munkaviszony és megbízási jogviszony elhatárolása
Köthető-e megbízási szerződés kozmetikus tevékenység végzésére? Eddig heti tíz órában alkalmaztam kozmetikust a vállalkozásomban, de a továbbiakban nem tud rendszeres munkát végezni, ezért gondoltam megbízási szerződésre. A könyvelőm szerint azonban ezt a szerződést csak szellemi tevékenységre lehet kötni.
Megjelent a Munkaügyi Levelek 134. számában (2016. június 20.), 2635. kérdésszám alatt
jogviszonyra jogosító idő Jubileumi jutalomra jogosító idő - 1992 előtti munkaviszony tartama
Az 1973 és 1979 közötti időszakban az akkori Tankönyvkiadó Vállalatnál dolgoztam, onnan áthelyezéssel kerültem egy általános iskolába tanárként. Azóta is folyamatosan közalkalmazottként dolgozom. Ezek az évek beleszámítanak-e a jubileumi jutalom jogosultsági idejébe?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 89. számában (2013. augusztus 26.), 1730. kérdésszám alatt
jogviszonyváltás
jóhiszeműség és tisztességesség elve
jóléti célú ingatlan
jövedelem
jövedelemkorlát
jövedelempótló járadék Jövedelempótló járadék és összegének módosítása
Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.
Megjelent a Munkaügyi Levelek 36. számában (2010. június 7.), 697. kérdésszám alatt
jövedelempótló kártérítés
jubileumi jutalom
jutalék
jutalékelőleg Jutalékelőleg - visszakövetelhető-e a munkaviszony megszűnése után?
Üzletkötőink díjazását a munkaszerződés részét képező jutalékszabályzat határozza meg. E szabályzat alapján az említett munkakörben dolgozókat szerződéskötési és szerződésgondozási jutalék illeti meg. Megítélésünk alapján a jutalékot előlegként folyósítjuk azzal, hogy amennyiben a szerződés a kötéstől számított egy éven belül megszűnik, akkor az előlegként folyósított jutalékot az üzletkötőnek vissza kell fizetnie. Egyik volt munkavállalónkkal vitában állunk. Arra hivatkozva nem fizeti vissza felszólításunkra a jutalékelőleget, hogy a kérdéses összeghez tartozó szerződések már az ő munkaviszonyának megszűnése után szűntek meg, és nem volt módja, hogy a kapcsolatot a biztosítást kötőkkel fenntartsa. Alapos-e az érvelése?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 2. számában (2008. június 9.), 33. kérdésszám alatt
jutalékszabályzat
jutalom
juttatás