Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott jogos gazdasági érdek tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Elhelyezkedés korlátozása - megegyezés után, munkaviszony megszűnése előtt

Kérdés: Munkavállalónkkal a kezdeményezésünkre a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről állapodtunk meg oly módon, hogy a tényleges megszűnés időpontja hat hónap múlva következik be. A megszűnés időpontjáig a munkavállalót mentesítettük a munkavégzési kötelezettsége alól. Ha a munkavállaló időközben talál másutt állást, köteles-e minket erről tájékoztatni, vagy a munkavégzés alóli mentesítés egyben azt is jelentette, hogy szabadon vállalhat munkát? Az igazat megvallva, azt nem szeretnénk, hogy valamelyik konkurens céghez menjen el, mialatt még hozzánk fűzi a munkaviszonya.
Részlet a válaszból: […]munkavállaló jelen helyzetben is köteles úgy eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Köteles továbbá a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően eljárni, és kölcsönösen együttműködni a munkáltatóval, ezen belül nem lehet olyan magatartást tanúsítania, amely az Önök jogát, illetve jogos érdekét sérti. E "köztes" időszakban is köteles Önöket minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Mt. 6. § (1)-(4) bek.]. Mivel a munkaviszony értelemszerűen a megszűnés időpontjáig fennáll - annak ellenére, hogy nem áll fenn a munkavállaló rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettsége -, a munkavállaló általános szabály szerint nem tanúsíthat olyan magatartást sem, amellyel az Önök jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1) bek.].Mindebből következően, amennyiben a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3837

2. találat: Közösségi oldalakon történő kommunikáció

Kérdés: Milyen kommunikációt tilthat meg a munkáltató a közösségi oldalakon? Joga van viselkedési elvárásokat, belső etikai kódex betartását elvárni közösségi oldal használata során és munkaidőn kívüli?
Részlet a válaszból: […]ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1) bek.] - azaz például a közösségi oldalakon a munkáltatójára vagy annak üzletfeleire becsmérlő jellegű, negatív nyilatkozatot nem fogalmazhat meg. Véleménynyilvánításhoz való jogát is csak úgy gyakorolhatja, hogy a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan ne sértse, ne veszélyeztesse [Mt. 8. § (3) bek.].A munkavállaló munkaidőn kívül tanúsítható magatartása csak akkor korlátozható tételesen, ha a magatartás - különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2445

3. találat: Munkaviszony-létesítés a fizetés nélküli szabadság tartama alatt

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaszerződésében kikötésre került, hogy nem veszélyeztetheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, és a munkaviszony megszűnése esetére versenytilalmi megállapodást is kötöttünk vele. Az sajnos nem szerepel a munkaszerződésben, hogy egyébként a munkaviszony alatt megtiltjuk, hogy más munkaviszonyt is létesítsen. Jelenleg ez a munkavállalónk gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságát tölti, most azonban bejelentette, hogy míg nálunk továbbra is fizetés nélküli szabadságon marad, létesít egy másik munkaviszony is, ahol viszont munkába is áll. Mi ilyen körülmények között nem akarjuk állományban tartani. Ebben az esetben megszűnik a védettsége nálunk is, és közölhetünk vele munkáltatói felmondást?
Részlet a válaszból: […]nélküli szabadságát tölti, ám az új munkahelyen munkát végez. Amennyiben azonban a munkavállaló olyan új munkaviszonyt létesít, mellyel sérti vagy akár veszélyezteti valamilyen módon a korábbi munkáltatója gazdasági érdekeit - például azzal, hogy egy versenytársnál helyezkedik el -, akkor a munkáltató jogosult fellépni a munkavállalóval szemben. Ennek keretében megtilthatja az új munkaviszony létesítését, vagy, ha már létrejött a munkaviszony, akkor kötelezheti a munkavállalót annak megszüntetésére. Ha azonban az új munkaviszony nem "fenyegeti" a munkáltató gazdasági érdekeit, akkor nem tilthatja meg annak létesítését, és ennek érdekében nem léphet fel eredményesen a munkavállalóval szemben.Munkáltatói felmondással a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt nem szüntethető meg a munkaviszony [Mt. 65. § (3) bek. c) pont], a munkavállaló felmondási tilalom alatt áll a gyermek hároméves koráig. Az adott munkaviszony kapcsán ez a védelem akkor is megilleti, ha egy másik munkaviszony keretében munkát végez. Ha azonban az új munkaviszony veszélyezteti vagy sérti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, és ezért a munkáltató megtiltotta az új munkaviszony létesítését, vagy kötelezte a munkavállalót annak megszüntetésére, de ennek a munkavállaló nem tett eleget, a munkáltató azonnali[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2303

4. találat: Két munkavégzésre irányuló jogviszony - azonos helyen és időben

Kérdés: Egy vendéglátással foglalkozó egyéni vállalkozónál dolgozó alkalmazott heti 40 órában dolgozik, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, kéthavi munkaidőkeretben. Általában minden másnap dolgozik 12 órát. Megbízási szerződéssel egy másik kft. megbízottjaként, ugyanezen a telephelyen, akár ugyanabban az időben teljesítheti-e megbízotti feladatait (szerencsejáték-forgalmazás)?
Részlet a válaszból: […]jogviszonyt). Alapelvi szabály az Mt.-ben, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1) bek.]. A további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését az Mt. csak a vezető állású munkavállalók esetén zárja ki [Mt. 211. § (1) bek.], egyébként más esetben a további munkaviszony, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2245

5. találat: Munkaszerződés hosszabbítása

Kérdés: Egy nyugdíjas munkavállalónkkal kapcsolatban már két alkalommal, összesen másfél évre kötöttünk határozott idejű munkaszerződést, először 2010. 06. 10. és 2010. 12. 31. között, másodszorra pedig 2011. 01. 01. és 2011. 12. 31. között. Időközben úgy alakult a cég helyzete, hogy a felszaporodott munka miatt nagyon jó lenne, ha még egy ideig igénybe vehetnénk a szóban forgó munkavállalónk munkáját, tudomásunk szerint azonban a határozott idejű szerződés többszöri, határozott időre történő hosszabbítása csak a munkáltató jogos gazdasági érdekével történhet. Ellenkező esetben határozatlan idejű szerződésnek minősíthetik a munkaszerződést. Az első kérdésünk az, hogy mi minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekének esetünkben? A második, hogy akár egy munkaügyi ellenőrzés során is átminősíthetik a szerződést határozatlan idejűvé, vagy csak a munkaügyi bíróság hozhat ilyen döntést?
Részlet a válaszból: […]illetve meghosszabbítására az ahhoz fűződő munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül kerül sor, és a megállapodás megkötése a munkavállaló jogos érdekének csorbítására irányul [Mt. 79. § (4) bek.]. A munkáltató jogos gazdasági érdeke mindig csak az eset összes körülménye alapján határozható meg, általános és minden esetben alkalmazható megfogalmazása nem lehetséges. Tipikusan olyan esetben áll fenn a jogos gazdasági érdek, amikor a foglalkoztatástól teljesen független, és a munkaszerződés megkötésekor még előre nem látható esemény miatt van szükség arra, hogy a határozott idejű munkaviszonyt meghosszabbítsák; így például, ha a munkáltató egy feladatot vállalt, amely azonban nem a várható időben, hanem a tervezetthez képest csak két hónappal később ér véget. A többszöri hosszabbítgatás viszont már itt is felvetheti az átminősítés kérdését. A munkaügyi ellenőrzés a munkaviszony létesítésével (a munkaszerződés megkötésével, módosításával) összefüggésben csak - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1205