9 találat a megadott járadék tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]nem tudja kimenteni magát a felelősség alól. Akkor van lehetősége, haa) a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagyb) kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [korábbi Mt. 174. § (1)-(2) bek.].A munkavállaló a kárigényét az ún. szakaszos elévülés szabályai szerint érvényesítheti, azaz az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni az átlagkereset és a rokkantsági ellátás megtérítése iránti igényt. Az elévülési idő ilyenkor a rokkantási ellátásnak (ha ezt megelőzően rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg, akkor annak) a folyósítása időpontjától kezdődik [korábbi Mt. 186. § (1)-(2) bek.]. Ha tehát 20 évvel ezelőtt került sor rokkantsági nyugdíj megállapítására, akkor az elévülési idő már 17 éve eltelt. A kérdésben írtakból egyébként is az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]érvényesíthető [régi Mt. 186. § (3) bek.]. Bár a károkozó esemény a régi Mt. hatálya alatt következett be, a munkajogi igény érvényesítésére irányuló eljárásra az Mt. rendelkezései az irányadók. Az igény érvényesítésével kapcsolatos határidőre azonban az igény keletkezésekor hatályos régi Mt. rendelkezései irányadók [Mth. 16. § (1)-(2) bek.].A munkavállaló a munkaviszonyból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek.]. Ennek időpontja a bírósághoz benyújtott kereset időpontja lesz. A károsultat a járadékigény érvényesítésében akkor nem terheli mulasztás, ha az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsítása mellett nem volt módja arra, hogy az igényt korábban érvényesítse. Ilyen lehet, ha csak később[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]évül el. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni.Az elévülésre egyebekben a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a munkavállaló igényének érvényesítésével kapcsolatos elévülési időt a felek nem rövidíthetik le [Mt. 286. § (1)-(4) bek]. A járadékigény elévülésére vonatkozóan a Ptk. kizárólag az életjáradéki szerződésnél tartalmaz olyan szabályt, amely szerint a járadékszolgáltatásra jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékot bírósági úton nem követelheti [Ptk. 6:497.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]törvény valóban nem tartalmazza azt a speciális elévülési szabályt, hogy a járadékigény csak hat hónapra visszamenőleg érvényesíthető a lejárt részletekre, kivéve ha a) ‑a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg b) ‑a munkáltató a munkavállalót nem hívta fel, hogy kárait jelentse be. Az elévülésre ugyanakkor a polgári jogi szabályokat is alkalmazni kell [Mt. 286. § (4) bek.]. A Ptk. 280. §-ának (3) bekezdése szerint pedig a tartásdíj, az életjáradék és a baleseti járadék esetében a jogosult[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]2005. március 26-án és a 2007. március 1-jén postázott levele, mint igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, és a 2007. március 1-jén postázott kereset is, mint az igény bíróság előtti érvényesítése [Mt. 11. § (4) bek.]. Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetve tartásának kiegészítését hivatott szolgálni [Mt. 183. § (1) bek.]. Járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a) a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, vagy b) a munkáltató a kárigény bejelentésére vonatkozó felhívási kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető [Mt. 186. § (3) bek.]. A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál - mind a pénzben, mind a természetben megállapított - elmaradt munkabért, és azon rendszeres szolgáltatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve ha azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette [Mt. 178. § (1) bek.]. Az elmaradt munkabér összegének megállapításakor a munkajogi átlagkereset számítására vonatkozó szabályok alapján kell eljárni[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani [Mt. 186. § (1) bek.]. A megjelölt esetekben az elévülési idő a) a táppénz első fizetésének napjától, b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés első ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra, végül c) a rokkantsági nyugállományba helyezés időpontjától kezdődik [186. § (1) bek.]. A munkaviszonnyal kapcsolatos igény általános szabály szerint három év alatt évül el [Mt. 11. § (1) bek.]. Nincs akadálya annak, hogy a munkavállaló kárigényét járadékigényként terjessze elő, ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a munkáltató nem tájékoztatta a tudomásszerzésétől számított tizenöt napos határidőn belül a munkavállalót a kárigénye elő­terjesztésének lehetőségéről. Három évnél régebbi időre visszamenőleg azonban járadékigény egyáltalán nem érvényesíthető [Mt. 185. §, 186. § (3) bek.]. Esetünkben Ön 2002-től lett rokkantnyugdíjas, a munkáltató a leírtak szerint erről csak 2009-ben, tehát a munkajogi elévülési idő leteltét követően szerzett tudomást, így álláspontunk szerint a járadékigényt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bíróság előtt akkor is érvényesítheti, ha a fentiek szerinti felhívást a munkáltató nem teljesítette. A vagyoni károk körében a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak elmaradt jövedelmét, dologi kárát, valamint a sérelemmel, illetve annak elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit [Mt. 177. § (1) bek.]. A kár mértékének meghatározásához több részletszabályt ad a törvény. Elmaradt jövedelemként a munkaviszonyból, illetve az egyéb forrásokból eredő rendszeres keresetet is lehet igényelni (Mt. 178. §). Ahogy a kérdező is hivatkozik rá, a kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni a máshonnan megtérült összeget, így az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátást is [Mt. 182. § b) pont]. Jelen esetben elmaradt munkabérként valóban csak a baleset előtti keresetnek a rokkantnyugdíj összegével csökkentett részét lehet érvényesíteni. A kártérítés nemcsak egy összegben, hanem járadék formájában is megállapítható. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni [Mt. 183. § (1) bek.]. A konkrét esetben a munkavállaló így kifejezetten kérheti, hogy kárigényét a bíróság rendszeres - például havi - járadék formájában ítélje meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy járadékigényt általában csak a jövőre nézve, vagy legfeljebb hat hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni. Hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető járadékigény, ha a jogosultat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hiányában sajnos nem lehetséges állást foglalni. Ebből következően csupán általános megállapításokra szorítkozhatunk. A nem vagyoni kártérítési igény mind a munkaviszony jogellenes megszüntetésével, mind pedig egyéb munkáltatói kártérítési felelősség körébe tartozó tényállások tekintetében megalapozott lehet. Értelemszerűen a nem vagyoni kár mértékét és azt, hogy a kár­okozás a munkaviszonyával összefüggésben következett be, a munkavállalónak kell bizonyítania. A nem vagyoni kártérítés megállapításához arra is szükség van, hogy a munkavállaló a munkaügyi perben igazolja, hogy személyhez fűződő, illetve alkotmányos jogai­ban szenvedett sérelmet (LB Mfv. I. 10.297/1999.). A munkavállalónak e körben elsődlegesen azt kell igazolnia, hogy az általa elszenvedett kár valamely személyiségi jogának sérelmével függött össze, s ezzel kapcsolatban valamilyen konkrét jogsérelmet szenvedett (pl. sérült az emberi méltósága, testi épséghez vagy egészséghez, magántitokhoz, jó hírnévhez való joga, a személyes adatok védelméhez fűződő joga vagy az egyenlő bánásmód követelménye). Mivel a nem vagyoni kár nagysága becslésen alapul, annak valójában nincs objektív mércéje. A bíróság e körben a tényállás egyedi körülményeinek értékelésével határozza meg annak összegét (pl. az egészségsérelem előtti munkaképesség, a pszichikai károsodás, e hátrányok végleges vagy átmeneti jellege, az élet- és egyéb körülményekben bekövetkező változás, a társas és egyéb kapcsolatok,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adódóan is - kártérítésnek minősül. Célja, hogy a kiesett jövedelmet, jövedelemrészt valamilyen módon "pótolja" a sérelmet szenvedett munkavállalónak. A jövedelempótló kártérítés kiszámításánál figyelembe kell venni, hogy bár a munkáltatót teljes kártérítési kötelezettség terheli, ugyanakkor a kártérítés összegének megállapításánál - a károkozás jellege szerint - le kell vonni - az elmaradt munkabérre eső nyugdíjjárulékot; - az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátást; - amit a munkavállaló munkaereje hasznosításával megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna; - amihez a munkavállaló (hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott; - amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá (Mt. 182. §). Azon kérdésre, hogy mi alapján tudja kiszámítani a jövedelempótló kár összegét, a vonatkozó releváns információk hiányában (per tárgya, károkozás jellege stb.) a fenti szabályozás ismertetésén túl sajnos nem lehetséges állást foglalni, így esetét példával sem tudjuk illusztrálni. Ehhez szükséges, hogy kérdését a szükséges részletekkel kiegészítse. A kárigény[…] részlet vége a válaszból.