Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott járadék tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkavállalói járadékigény - ha már elévült

Kérdés: 20 éven keresztül rokkantsági ellátásban részesültem, mert a munkáltató "egészségrosszabbítást" okozott, amit igazságügyi orvosszakértői vélemény bizonyít, viszont a korábbi pereimben ezt nem vették figyelembe a bíróságok és a Kúria sem. Van-e lehetőségem bírósági úton igényelnem a munkáltatómtól kártérítésként (járadékként) a jelenlegi rokkantsági ellátásom és annak az öregségi nyugdíjnak a különbözetét, amelyet a KSH által megadott átlagkeresetek alapján megkaphattam volna, ha tudok dolgozni?
Részlet a válaszból: […]nem tudja kimenteni magát a felelősség alól. Akkor van lehetősége, haa) a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagyb) kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [korábbi Mt. 174. § (1)-(2) bek.].A munkavállaló a kárigényét az ún. szakaszos elévülés szabályai szerint érvényesítheti, azaz az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni az átlagkereset és a rokkantsági ellátás megtérítése iránti igényt. Az elévülési idő ilyenkor a rokkantási ellátásnak (ha ezt megelőzően rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg, akkor annak) a folyósítása időpontjától kezdődik [korábbi Mt. 186. § (1)-(2) bek.]. Ha tehát 20 évvel ezelőtt került sor rokkantsági nyugdíj megállapítására, akkor az elévülési idő már 17 éve eltelt. A kérdésben írtakból egyébként is az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3609

2. találat: Járadékigény érvényesítése a régi Mt. alapján

Kérdés: A régi Mt. 186. §-ának (3) bekezdése alapján járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a munkáltató a 185. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető. A hivatkozott jogszabályhelyből nem egyértelmű, hogy mi minősül érvényesítésnek. A munkáltató részére felszólító levél küldése, vagy csak a kereset előterjesztése minősül érvényesítésnek? Mikor beszélhetünk mulasztásról? Terheli a munkavállalót mulasztás, ha például levélben közölte igényét a munkáltatóval, de a feleknek rövid idő után egyértelművé vált, hogy nem tudtak megállapodni a kártérítés összegében, és mindezek ellenére a munkavállaló a keresetet csak évekkel később terjesztette elő?
Részlet a válaszból: […]érvényesíthető [régi Mt. 186. § (3) bek.]. Bár a károkozó esemény a régi Mt. hatálya alatt következett be, a munkajogi igény érvényesítésére irányuló eljárásra az Mt. rendelkezései az irányadók. Az igény érvényesítésével kapcsolatos határidőre azonban az igény keletkezésekor hatályos régi Mt. rendelkezései irányadók [Mth. 16. § (1)-(2) bek.].A munkavállaló a munkaviszonyból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek.]. Ennek időpontja a bírósághoz benyújtott kereset időpontja lesz. A károsultat a járadékigény érvényesítésében akkor nem terheli mulasztás, ha az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsítása mellett nem volt módja arra, hogy az igényt korábban érvényesítse. Ilyen lehet, ha csak később[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2325

3. találat: Járadékigény visszamenőleges érvényesítése - a Ptk.-ra tekintettel

Kérdés: Az Mt. nem tartalmaz arra vonatkozóan szabályt, hogy a járadékigény 6 hónapnál régebbi időre csak korlátozásokkal érvényesíthető. A Ptk.-ból pedig kikerült a régi Ptk. 280. §-ának (3) bekezdésében foglalt, a tartásdíj, az életjáradék és a baleseti járadék teljesítési idejére vonatkozó általános szabály. A 6 hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékra vonatkozó korlátozó rendelkezés jelenleg csak az életjáradéki szerződésnél van [Ptk. 6:497. § (3) bek.]. Az Mt. 177. §-a által is alkalmazni rendelt Ptk.-szabályok (6:518-534. §) sem rendelkeznek a visszamenőleges igényérvényesítés korlátozásáról. Fentiek értelmében tehát mindez azt jelenti, hogy elmaradt járadékot (jövedelempótló, illetve tartást pótló járadékot) visszamenőlegesen 3 évre lehet érvényesíteni?
Részlet a válaszból: […]évül el. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni.Az elévülésre egyebekben a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a munkavállaló igényének érvényesítésével kapcsolatos elévülési időt a felek nem rövidíthetik le [Mt. 286. § (1)-(4) bek]. A járadékigény elévülésére vonatkozóan a Ptk. kizárólag az életjáradéki szerződésnél tartalmaz olyan szabályt, amely szerint a járadékszolgáltatásra jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékot bírósági úton nem követelheti [Ptk. 6:497.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2239
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Járadék iránti igény elévülése

Kérdés: Az új Mt.-ben nem találtuk azt a szabályt, hogy a járadékigény hat hónapnál régebbi időre csak korlátozásokkal érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy az elmaradt járadékot 3 évre visszamenőleg lehet követelni?
Részlet a válaszból: […]törvény valóban nem tartalmazza azt a speciális elévülési szabályt, hogy a járadékigény csak hat hónapra visszamenőleg érvényesíthető a lejárt részletekre, kivéve ha a) ‑a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg b) ‑a munkáltató a munkavállalót nem hívta fel, hogy kárait jelentse be. Az elévülésre ugyanakkor a polgári jogi szabályokat is alkalmazni kell [Mt. 286. § (4) bek.]. A Ptk. 280. §-ának (3) bekezdése szerint pedig a tartásdíj, az életjáradék és a baleseti járadék esetében a jogosult[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. június 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1354
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Elévülési idő munkavállalói kárigény érvényesítésekor

Kérdés: Rokkantsági nyugdíjamat 2004. május 10-én állapították meg jogerősen, amiről 2005. március 26-ai postázású levélben tájékoztattam a munkáltatómat. A munkáltató 2005. április 10-én kelt válaszában elismerte vagyoni káraimat. Közben az egészségi állapotom romlott, amiért egy másik, nem vagyoni kártérítési pert indítottam munkáltatóm ellen; a munkáltatót 2007. június 20-án jogerőre emelkedett ítéletben el is marasztalták. Mivel időközben tudomásomra jutott, hogy a munkáltató személyében jogutódlás történt, ezért a jogutód munkáltatónak 2007. március 1-jei postázású ajánlott küldeményben megküldtem a korábban a jogelődnek is megküldött vagyoni kárigényemet, és a jogelőd munkáltató válaszlevelét. Erre választ nem kaptam, így 2010. március 1-jei dátummal ajánlott levélben vagyoni kárigényem és a nem vagyoni káraim megtérülése ügyében a munkaügyi bíróságnak postára adtam keresetemet. A munkáltató erre az elévülésre hivatkozik. Jogosan? Ha az igényem nem évült el, akkor a rokkantsági nyugdíj és a KSH által kiadott hasonló munkakört ellátók átlagkeresete közötti különbözetet igényelhetem-e járadékként, ha igen, milyen időponttól?
Részlet a válaszból: […]2005. március 26-án és a 2007. március 1-jén postázott levele, mint igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, és a 2007. március 1-jén postázott kereset is, mint az igény bíróság előtti érvényesítése [Mt. 11. § (4) bek.]. Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetve tartásának kiegészítését hivatott szolgálni [Mt. 183. § (1) bek.]. Járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a) a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, vagy b) a munkáltató a kárigény bejelentésére vonatkozó felhívási kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető [Mt. 186. § (3) bek.]. A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál - mind a pénzben, mind a természetben megállapított - elmaradt munkabért, és azon rendszeres szolgáltatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve ha azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette [Mt. 178. § (1) bek.]. Az elmaradt munkabér összegének megállapításakor a munkajogi átlagkereset számítására vonatkozó szabályok alapján kell eljárni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1312

6. találat: Egészségiállapot-romlás és járadékigény

Kérdés: A munkáltatómnak felróható okból egészségkárosodást szenvedtem, melynek következtében 2002 decemberétől rokkantnyugdíjas lettem. Emiatt eddig kétszer nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatómat a bíróság. A legutóbbi bírósági eljárásban - 2009-ben - a munkáltató tudomást szerzett az állapotom romlásáról, valamint arról, hogy rokkantnyugdíjas lettem, s mégsem hívott fel a káraim előterjesztésére. A vagyoni kártérítés ügyében eddig a bíróság nem ítélkezett. Igényelhetem-e a munkáltatótól a vagyoni kártérítésemet, a rokkantnyugdíjam és az elvárható kereset különbözetét havi járadékként? Valamint ez esetben visszamenőlegesen a rokkantnyugdíjba helyezéstől igényelhetem-e a fenti összeget, hiszen a munkáltató - tudomása ellenére - nem szólított fel a káraim elő­terjesztésére? A bíróság elfogadja-e bizonyítékként, hogy a 2009. évi bírósági eljárásban a munkáltató tudomást szerzett a rokkantságomról, az állapotromlásomról? A bíróság mire kötelezheti a munkáltatót?
Részlet a válaszból: […]egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani [Mt. 186. § (1) bek.]. A megjelölt esetekben az elévülési idő a) a táppénz első fizetésének napjától, b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés első ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra, végül c) a rokkantsági nyugállományba helyezés időpontjától kezdődik [186. § (1) bek.]. A munkaviszonnyal kapcsolatos igény általános szabály szerint három év alatt évül el [Mt. 11. § (1) bek.]. Nincs akadálya annak, hogy a munkavállaló kárigényét járadékigényként terjessze elő, ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a munkáltató nem tájékoztatta a tudomásszerzésétől számított tizenöt napos határidőn belül a munkavállalót a kárigénye elő­terjesztésének lehetőségéről. Három évnél régebbi időre visszamenőleg azonban járadékigény egyáltalán nem érvényesíthető [Mt. 185. §, 186. § (3) bek.]. Esetünkben Ön 2002-től lett rokkantnyugdíjas, a munkáltató a leírtak szerint erről csak 2009-ben, tehát a munkajogi elévülési idő leteltét követően szerzett tudomást, így álláspontunk szerint a járadékigényt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1251

7. találat: Kárigény-érvényesítés állapotromlás miatt

Kérdés: 1999 végén a munkaviszonyomat - táppénzes állományom idején - közös megegyezéssel megszüntette a munkáltató. Munkaügyi pert indítottam, amelyben a bíróság megállapította az okozati összefüggést a betegségem és a munkaviszonyom között, amely miatt 2004-ben nem vagyoni kártérítést ítélt meg részemre. Közben azonban az állapotom romlott, ezért újabb perben, 2009-ben újabb nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a bíróság a munkáltatóm jogutódját. E perben a jogutód munkáltató tudomást szerzett a 2002. évi rokkantnyugdíjazásomról is, valamint a 67%-os III. csoportból a 100%-os II. csoportba átsorolásomról is, mégsem szólított fel a kárigényeim előterjesztésére. Most újabb pert indítottam a munkáltató ellen vagyoni kártérítés megfizetésére a rokkantnyugdíjam kezdetétől, mivel a munkáltató megsértette, hogy felszólítson a káraim előterjesztésére. A korábbi munkaköröm ma már nem létezik a munkáltatónál, de hasonló sincs, ezért nem tudom kiszámolni, hogyan alakulna a jelenlegi átlagkeresetem, amihez mérten a havi rokkantnyugdíjam különbözetét meg tudnám határozni a vagyoni kárigényemhez. Havi jövedelmet is igényelhetnék ez ügyben?
Részlet a válaszból: […]bíróság előtt akkor is érvényesítheti, ha a fentiek szerinti felhívást a munkáltató nem teljesítette. A vagyoni károk körében a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak elmaradt jövedelmét, dologi kárát, valamint a sérelemmel, illetve annak elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit [Mt. 177. § (1) bek.]. A kár mértékének meghatározásához több részletszabályt ad a törvény. Elmaradt jövedelemként a munkaviszonyból, illetve az egyéb forrásokból eredő rendszeres keresetet is lehet igényelni (Mt. 178. §). Ahogy a kérdező is hivatkozik rá, a kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni a máshonnan megtérült összeget, így az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátást is [Mt. 182. § b) pont]. Jelen esetben elmaradt munkabérként valóban csak a baleset előtti keresetnek a rokkantnyugdíj összegével csökkentett részét lehet érvényesíteni. A kártérítés nemcsak egy összegben, hanem járadék formájában is megállapítható. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni [Mt. 183. § (1) bek.]. A konkrét esetben a munkavállaló így kifejezetten kérheti, hogy kárigényét a bíróság rendszeres - például havi - járadék formájában ítélje meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy járadékigényt általában csak a jövőre nézve, vagy legfeljebb hat hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni. Hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető járadékigény, ha a jogosultat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1196

8. találat: Nem vagyoni kártérítés igénylése munkaügyi perben

Kérdés: Társaságunkkal szemben munkaügyi per van folyamatban, melyben a munkavállaló kereseti követelésként nem vagyoni kár iránt is igényt nyújtott be. Véleményük szerint a munkaügyi bíróság hogyan foglalna állást az ügyben, ha a nem vagyoni kárt járadékként igényelnék a több tízmilliós vagyoni kárigény mellett?
Részlet a válaszból: […]hiányában sajnos nem lehetséges állást foglalni. Ebből következően csupán általános megállapításokra szorítkozhatunk. A nem vagyoni kártérítési igény mind a munkaviszony jogellenes megszüntetésével, mind pedig egyéb munkáltatói kártérítési felelősség körébe tartozó tényállások tekintetében megalapozott lehet. Értelemszerűen a nem vagyoni kár mértékét és azt, hogy a kár­okozás a munkaviszonyával összefüggésben következett be, a munkavállalónak kell bizonyítania. A nem vagyoni kártérítés megállapításához arra is szükség van, hogy a munkavállaló a munkaügyi perben igazolja, hogy személyhez fűződő, illetve alkotmányos jogai­ban szenvedett sérelmet (LB Mfv. I. 10.297/1999.). A munkavállalónak e körben elsődlegesen azt kell igazolnia, hogy az általa elszenvedett kár valamely személyiségi jogának sérelmével függött össze, s ezzel kapcsolatban valamilyen konkrét jogsérelmet szenvedett (pl. sérült az emberi méltósága, testi épséghez vagy egészséghez, magántitokhoz, jó hírnévhez való joga, a személyes adatok védelméhez fűződő joga vagy az egyenlő bánásmód követelménye). Mivel a nem vagyoni kár nagysága becslésen alapul, annak valójában nincs objektív mércéje. A bíróság e körben a tényállás egyedi körülményeinek értékelésével határozza meg annak összegét (pl. az egészségsérelem előtti munkaképesség, a pszichikai károsodás, e hátrányok végleges vagy átmeneti jellege, az élet- és egyéb körülményekben bekövetkező változás, a társas és egyéb kapcsolatok,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1166

9. találat: Elmaradt munkabér helyett jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Folyamatban lévő munkaügyi peremben a bíróság az elmaradt bérem megállapítása helyett a jövedelempótló kártérítés kidolgozására kötelezett. Sajnos nem tudtam róla, hogy ilyen van, ezért kérdezem: mi a különbség az elmaradt munkabér és a jövedelempótló kártérítés között? Mi alapján tudom kiszámítani a jövedelempótló kár összegét? Ez esetben is visszamenőleges hatállyal, egy összegben lehet igényelni, mint a vagyoni kártérítési perben az elmaradt munkabért? Kérem, válaszukat egy példa ismertetésével is egészítsék ki!
Részlet a válaszból: […]adódóan is - kártérítésnek minősül. Célja, hogy a kiesett jövedelmet, jövedelemrészt valamilyen módon "pótolja" a sérelmet szenvedett munkavállalónak. A jövedelempótló kártérítés kiszámításánál figyelembe kell venni, hogy bár a munkáltatót teljes kártérítési kötelezettség terheli, ugyanakkor a kártérítés összegének megállapításánál - a károkozás jellege szerint - le kell vonni - az elmaradt munkabérre eső nyugdíjjárulékot; - az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátást; - amit a munkavállaló munkaereje hasznosításával megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna; - amihez a munkavállaló (hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott; - amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá (Mt. 182. §). Azon kérdésre, hogy mi alapján tudja kiszámítani a jövedelempótló kár összegét, a vonatkozó releváns információk hiányában (per tárgya, károkozás jellege stb.) a fenti szabályozás ismertetésén túl sajnos nem lehetséges állást foglalni, így esetét példával sem tudjuk illusztrálni. Ehhez szükséges, hogy kérdését a szükséges részletekkel kiegészítse. A kárigény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1162