Keresés eredménye

7 találat a megadott jutalék tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Ki nem fizetett jutalék követelése
Kérdés: Napi bejelentéssel dolgoztam egy call centerben március közepétől április közepéig egy munkaközvetítő által, két szerződéssel, hogy egész hónapban tudjak dolgozni. Közben tartósan munkanélküli vagyok, és azért, hogy ne nekem kelljen társadalombiztosítást fizetnem, javasolták, hogy jelentkezzek be szociális segélyre. Április közepén a vezető alpári módon beszélt velem, ezért kértem egy hét szabadságot, közben más állásra is pályáztam. A call centerbe már nem mentem vissza. A munkaközvetítő e hó 10. napjáig kifizette az óradíjamat, de a call center a jutalékomat nem, annak ellenére, hogy nagyon ügyes voltam, és átlagon felül teljesítettem, mondván, nem volt meg a kötelező óraszámom. Kétheti jutalékot nem fizettek ki, 15-20 ezer forint közötti összegről van szó, ami nekem nagy pénz. A call center 50 és 100 forintot fizetett egy üzletkötésért. Jogos-e ez? Azt, hogy nála dolgoztam, csak az ott dolgozók, a jelenléti ív és a rögzített hanganyag igazolja. Tudok-e ezzel a helyzettel valamit kezdeni? Amikor eldöntöttem, hogy nem megyek vissza, felhívtam a munkaközvetítő céget, hogy kell-e valami megszüntető papírt aláírni, kiderült, hogy nem voltam sehova bejelentve, ezért nem kell semmit sem alá írni.
Részlet a válaszból: […]információk birtokában abból indulunk ki, hogy munkaviszony, de nem munkaerő-kölcsönzés keretében látta el a munkakörét. Összességében hangsúlyozzuk, hogy az Ön által kötött szerződések, a felek között keletkezett dokumentumok ismeretében lehetne csak megnyugtató módon állást foglalni az esetről.Ha azonban azt feltételezzük, hogy munkaviszonyban állt az Önt munkával ellátó foglalkoztatóval, és a munkaszerződése vagy a munkáltatónál egyébként irányadó rendelkezések alapján valóban jogosult volt a jutalékra, akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3292
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2. találat: Távolléti díj számítása
Kérdés: Távolléti díj számításánál figyelembe kell venni a forgalom után járó jutalékot? Vagy csak a havi alapbér a távolléti díj számításának az alapja?
Részlet a válaszból: […]figyelembe venni, ami tiszta teljesítménybér esetén lehet nulla is;- a bérpótlékból, amelyek közül az éjszakai és műszakpótlék, a vasárnapi pótlék, valamint az ügyeleti és készenléti pótlék veendő figyelembe (Mt. 151. §).Mindezekből következik, hogy a forgalmi jutalék csak akkor képezi a távolléti díj részét, ha azt részben vagy egészében az alapbére helyett kapja a munkavállaló a munkaszerződése alapján. Ha e díjazás az alapbére felett illetheti meg, akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3097
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Próbaidő alatt kapott jutalék visszafizetése
Kérdés: A munkavállaló a próbaidő alatt az alapbérén felül fix jutalékot kap azzal, hogy ha a munkaviszonya a próbaidő lejárta előtt megszűnik, a munkavállaló kifejezetten elfogadja, hogy a próbaidő alatt kifizetett összes fix jutalékot visszafizeti. Szabályos egy ilyen megállapodás?
Részlet a válaszból: […]alapján a munkaviszony a munkavállaló hátrányára módosulna, vagy a munkaviszony megszűnését eredményezné [Mt. 19. § (1) bek.]. A próbaidő alatti megszüntetés ebben az esetben olyan feltétel lenne, amely a munkaviszony tartamát a munka díjazása vonatkozásában módosítaná hátrányosan. Annak viszont nincs akadálya, hogy felek úgy állapodjanak meg, hogy a próbaidőre a munkavállaló alacsonyabb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2544
4. találat: Fizetett szabadság - "karcsúsított" távolléti díjjal
Kérdés: Értékesítőként dolgozom egy termelőcégnél, ahol jövedelmem két fő részből áll: alapbérből, ami a mindenkori garantált bérminimummal egyezik meg, és jutalékból, ami átlagosan az alapbérem 2-3-szorosát teszi ki. Ebből következően a távolléti díjam is jóval alacsonyabb az átlagos fizetésemnél, ami különösen szabadságom idején mutatkozik meg. Valóban az a szabály, hogy a távolléti díjba nem kell figyelembe venni a jutalékot, hiába a teljesítményem alapján kapom?
Részlet a válaszból: […]korrigálja, nem növeli.A jutalék fogalmát az Mt. nem ismeri, de a bírói gyakorlat alapján egyfajta teljesítménybérként kell kezelni. A munkabér meghatározása során teljesítménybérként azonban csak akkor kezelhető, ha a jutalék a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg [Mt. 137. § (2) bek.], azaz ha a jutalék nem függ a munkavállalón kívül más teljesítményétől.A kérdés szerinti esetben megfelel az Mt. szabályainak a munkáltató távollétidíj-számítása, mivel a jutalékot a munkavállaló az alapbérén felül kapja. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a magyar szabályozás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2257
5. találat: Jutalék esedékessége munkaviszony megszüntetésekor
Kérdés: Cégünk kereskedelemmel foglalkozik. Előfordul nálunk olyan eset, hogy egy értékesítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya megszűnik, de csak a munkaviszony megszűnése után realizálódik egy üzlet, melyet még az érintett munkavállaló indított el, de a munkaviszony megszűnése után már egy másik kolléga fejezett be. Ilyen esetben jár-e a jutalék vagy annak egy része annak a munkavállalónak, akinek megszüntetésre került a munkaviszonya? A törvény szerint a munkaviszony utolsó napján el kell számolni a munkavállalóval, viszont nálunk maradnak nyitott projektek. Volt munkavállalóink reklamáltak, hogy a projektet elindították, sőt döntően elvégezték a munkát, a munkaviszony megszűnését követően a projektet átvevő kolléga pedig csak befejezte azt, így álláspontjuk szerint őket illeti meg a jutalék. Kell-e ilyen esetben a volt munkavállalónak jutalékot fizetni, vagy a munkaviszony megszüntetésekor történő elszámolással végleg rendeztük az ebből eredő igényt is?
Részlet a válaszból: […]utolsó napjával - köteles a kifizetésről és az igazolások kiadásáról gondoskodni [Mt. 97. § (2) bek.]. Előfordulhat azonban olyan eset, hogy valamilyen jutalék a munkaviszony megszűnését követően válik esedékessé. Ezt a helyzetet azonban az Mt. nem rendezi, nincsen erre vonatkozó konkrét jogszabályi rendelkezés. Így a feltett kérdés pontos, minden kétséget kizáró megválaszolásához szükséges lenne a munkáltató jutalékfizetésre vonatkozó szabályzatának ismerete is. Ennek hiányában egyértelmű válasz adása nem áll módunkban. A szabályzatban ugyanis rögzítésre kerülhet, hogy a munkáltató esetleg csak a projekt teljes befejezését követően köteles a jutalék megfizetésére, de ennek az ellenkezője is, vagyis hogy már részteljesítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1219
6. találat: Jutalék kifizetése - utólag is megállapítható?
Kérdés: Cégünknél a munkavállalók egy részének jutalékot fizetünk, de a jutalék összege csak a tárgyhónapot követő második hónapban állapítható meg. A jutalékra való jogosultság a munkaszerződésekben is rögzítve van, de emellett a munkavállalók havonta megkapják személyi alapbérüket is; azaz nem a tipikus teljesítménybér-rendszerben zajlik a díjazás. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, akkor hogyan kell kifizetnünk a részére azt a jutalékot, amelyet csak két hónap múlva tudunk megállapítani?
Részlet a válaszból: […]esetben is fizetni kell [Mt. 155. § (1)-(2) bek.]. A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat [Mt. 97. § (2) bek.]. Ugyanakkor, ha a munkavállaló részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, de a munkaviszony a kifizetés előtt megszűnt, a munkabért a munkáltató az esedékesség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 933
7. találat: Jutalékfizetési kötelezettség előzetes tájékoztatás alapján
Kérdés: Ért-e kár engem, amikor a munkaadó a meghirdetett munkahelyi pozícióban, melyet közvetítő (fejvadász) cég közbenjárásával hirdetett meg és pályáztatott meg, azt hirdette, hogy a betöltött pozícióért járó fizetés 270 000 Ft, és a fejvadásznál derült ki először, hogy ez úgy áll össze, hogy "130 000 Ft nettó + jutalék"? Én lettem a "szerencsés kiválasztott", de hónapokig tartó aktív érdeklődésemre is csak annyi választ kaptam a munkáltatótól, hogy majd ha lesz miből, akkor fizet jutalékot. Kiderült, hogy nincs is (kidolgozott, bevált, alkalmazott) jutalékrendszer, hanem majd valamikor kitalálják és valamikor lesz. Több mint egy év telt el így, most kezdenek valamifajta jutalékrendszert kitalálni, aminek az az alapja, hogy én mennyibe kerülök, és nem az, hogy mennyit kell eladnom 130 000 Ft-os és mennyit 270 000 Ft-os fizetésért. Mikor veszett el a munkabérem? Becsaptak, még mielőtt felvettek volna, hiszen tudták, hogy nem fognak annyit fizetni, mint amiért idejöttem, vagy amikor aláírtam a szerződést, amiben nem volt szó jutalékról? Akkor eleve elfogadtam, hogy nem is fogom a felét se keresni annak, amit ígértek?
Részlet a válaszból: […]a kötelezettség egyébként a munkaviszony fennállása alatt is folyamatosan terheli [Mt. 3. § (1)-(2) bek.]. A munkáltató tehát köteles tájékoztatni a munkavállalót a díjazásának részleteiről is, és ez a tájékoztatása a munkavállaló oldalán igényt is megalapozhat az abban foglaltak teljesítésére. A jutalék a prémium egy speciális formájának tekinthető. A különbség a kettő között, hogy a prémiumot általában nagyobb időközökre állapítják meg, míg a jutalék inkább rendszeres juttatás, ami a havi munkabért egészíti ki, befolyásolja. A bírói gyakorlat értelmében, ha a munkáltató vállalta prémium kifizetését, de a kifizetés feltételeit nem határozta meg, a munkavállalót a prémium megilleti (BH 1997. 316). A vállalásnak nem kell feltétlenül írásos megállapodásban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 689