Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott jogalap nélkül kifizetett munkabér tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Jutalékcsökkentés és az utólagos számlasztornózás

Kérdés: A bútorárukkal kereskedő cég forgalmi jutalékot fizet az értékesített áruk után az eladó(k) részére. A jutalékra való jogosultságukat a munkaszerződés tartalmazza. A munkáltató jutalékrendszere irányadó szabályzat értelmében "[a] Munkáltató jogosult az ígért jutalék összegét csökkenteni, amennyiben a megrendelt (vagy kifizetett) árut a vevő bármilyen okból sztornózza". A gyakorlatban ez úgy működik, hogy amennyiben a vevő visszaviszi az árut, az arra korábban kifizetett jutalékot a munkavállaló éppen "megtermelt" jutalékából levonják, vagyis az ebben az időszakban történt eladás következtében keletkezett bevételt a munkáltató nem számítja bevételként. Nincs időbeli vagy okszerű korlátja az áru visszavételének, előfordult már, hogy két évvel később, nem áruhiba miatt vett vissza a cég terméket, és az értékesítő munkavállaló éppen aktuális értékesítési összegét a visszavett árura számított értékesítési összeggel csökkentette. A szabályzat szerint a munkáltató fenntartja a jogot arra, hogy azt bármikor egyoldalúan módosítsa és/vagy hatályon kívül helyezze, előzetes értesítés alapján. Ha a munkaszerződés tartalma alapján a munkavállaló jogosult jutalékra, a számítások alapján azt meg is kapta, jogszerű-e a munkáltató csökkentési gyakorlata bármikor utólag is?
Részlet a válaszból: […]levonással összefüggésben megállapítható, hogy a munkabérből való levonásnak jogszabály vagy - a levonásmentes munkabérrészig - végrehajtható határozat alapján van helye. A munkáltató követelését a munkabérből a munkavállaló hozzájárulása alapján is levonhatja a levonásmentes munkabérrészig, továbbá akkor is, ha az előlegnyújtásból ered [Mt. 161. § (1)-(2) bek.]. Mivel ezen esetek közül elviekben csak a munkavállaló hozzájárulása alapján történő levonás valósulhat meg (hiszen a levonásra a kérdésben vázolt esetben nem jogszabály ad felhatalmazást, és végrehajtható határozatról vagy előlegnyújtásról sincs szó), a munkáltató a korábban már kifizetett jutalék összegét a munkavállalót megillető munkabérből csak akkor vonhatná le, ha ehhez a munkavállaló kifejezetten hozzájárulna. Véleményünk szerint hozzájárulás hiányában a munkáltató - az általa elfogadott szabályzatban rögzített módon - nem vonhatja le jogszerűen a jutalékot a munkavállalótól.A visszakövetelés a munkáltató szabályzata értelmében gyakorlatilag időbeli korlátozás nélkül teszi lehetővé a jutalék utólagos levonását. Ha el is fogadjuk, hogy a jutalék kifizetése utólag vált jogalap nélkülivé, általános szabály szerint az Mt. 164. §-a értelmében ennek visszakövetelésére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4085

2. találat: Bérprogram tévedése - "elszámolták" a szabadságot

Kérdés: A bérprogram hibája miatt mintegy 50 nap (400 óra) szabadsággal többet számoltunk el a munkavállalóknak, mivel a távolléti díjat a beosztás szerinti munkaidőre számolta el ugyan a program, de a szabadságot - valószínűleg - napokban tartotta nyilván, és így arányosan kevesebb nap "fogyott", mint kellett volna. Ilyen esetben a túlvett szabadságórákat vissza lehet követelni a munkavállalóktól?
Részlet a válaszból: […]naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól; a szabadság nyilvántartása ilyen esetben a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban történik [Mt. 124. § (3)-(4) bek.]. A szabadság kiadása és elszámolása során a kérdés alapján a munkáltató több nap szabadságot engedélyezett, mint amennyi a munkavállalót megillette volna, de az egyes szabadságnapok elszámolása (órákban) helyes volt. Ez a hiba a munkáltató érdekkörében merült fel, és ha a szabadságok kiadásáról a munkáltató rendelkezett, akkor azokat - az azokra járó bért - visszakövetelni a munkavállalóktól nincs jogalap; lényegében a munkáltató egyoldalú döntése (esetleg engedélye) alapján több szabadságra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3761

3. találat: "Túlvett" szabadság visszakövetelése

Kérdés: Egy szakkönyv szerint, ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkában töltött időre megilletné, a közalkalmazott által igénybe vett többletszabadság nem követelhető vissza, a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére, illetve az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered. Továbbá az Mt. 164. §-a úgy szól, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A fent idézett jogirodalmi megállapítás szerint, ha tehát a közalkalmazott megszünteti a jogviszonyát, és a jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett ki, mint ami időarányosan járt volna neki, a többletszabadság értékének rendezésére nem tartalmaz normatív szabályozást sem az Mt., sem a Kjt. annak ellenére, hogy ez a munkáltatónak rendkívül méltánytalan helyzetet teremt. Fokozottan jelentkezik ez a probléma abban az esetben, ha a közalkalmazott próbaidő alatt, azonnali hatállyal szünteti meg a jogviszonyát. A fentiek alapján kérném szíves állásfoglalásukat, van-e a munkáltatónak bármilyen lehetősége arra, hogy a fent vázolt, számára méltánytalan helyzetet a jogszabály keretei között reparálja?
Részlet a válaszból: […]felül igénybe vett szabadságra járó díjazás visszakövetelhetősége - bizonyos korlátokkal - ma is levezethető az Mt. rendelkezéseiből. Egyrészt, a mértéken felül igénybe vett szabadságra járó díjazás jogalap nélkül kifizetett munkabérnek minősíthető, amelyet - a kérdésben is idézett szabály szerint - a munkáltató 60 napon belül visszakövetelhet a munkavállalótól. Elvégre olyan távollétre fizet ilyenkor díjazást a munkáltató, amire nem lenne kötelezhető. A szabályba foglalt időbeli korlát alapján látható, hogy ha a szabadságra járó díjazás kifizetésére ennél korábban került sor, az igény viszont már nem érvényesíthető. Erre ugyanis csak akkor lenne lehetőség, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő (Mt. 164. §). A szabadság kiadásakor azonban egyik körülmény sem állt fenn, hiszen a kifizetés csak utóbb, a munkaviszony év közbeni megszüntetésével (megszűnésével) válik alaptalanná.A visszakövetelés alapozható arra a szabályra, amely szerint a munkavállalót, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell. A munkabér-különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni. A munkáltató a többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3434

4. találat: Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése - a tavalyi bónuszok

Kérdés: A bérszámfejtés ellenőrzésekor derült ki, hogy egyes kollégáinknak a 2017-es évre járó teljesítmény bónuszát tévesen, magasabb összegben fizettük ki a januári munkabérrel együtt. A bónuszelszámolásról a munkavállalók nem kaptak részletes értesítést, csak a januári bérlapjukon jelent meg külön sorban a kiutalt összeg. Mivel már hatvan napon túli a kifizetés, visszakövetelhetjük-e ezt az összeget akkor, ha a munkavállalók írásban elismerik, hogy valóban nem jogosultak a bónuszra?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló okozta volna a tévedést. Ha viszont a munkavállaló a teljesítménybónuszról nem kapott olyan elszámolást, amelyből a kifizetés helyességét megállapíthatta volna, nagy valószínűség szerint arra sem lehet hivatkozni, hogy a tévedést fel kellett volna ismernie.Hangsúlyozzuk, hogy a törvény szerint a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni, amelyből a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja [Mt. 155. § (2)-(3) bek.]. Ez a kötelezettség nemcsak alapbér, hanem bármely jogcímen kifizetett munkabér tekintetében fennáll. Ilyen elszámolás hiányában a bónusz alaptalanságát csak akkor ismerhette volna fel a munkavállaló, ha nyilvánvalóan aránytalan mértékű összegről volt szó. Összességében, a konkrét esetben a hatvannapos határidő eltelte[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3267

5. találat: Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Munkaadómnál 2 hete megszűnt a munkaviszonyom. A munkaviszony egy kölcsönbeadó cég által jött létre, ők jelentettek be engem 8 órás munkaviszonyra, miközben a kölcsönvevő cégnél több mint 11 órát dolgoztam átlagosan. A felmondásom után a kölcsönvevő tulajdonosa nem akarta kifizetni a fennmaradt béremet, majd hosszas vita után megegyeztünk abban, hogy nem a napi 11 órás béremet fizeti ki, mint ahogy eddig, hanem csak a 8 órásat. A kölcsönbeadó cég még aznap jelentkezett, hogy készen vannak a kilépőpapírjaim, és átvehetem a fizetésemet, 116 100 Ft-ot. Másnap elmentem az említett papírokért és a fizetésért, átvettem azokat, és aláírtam egy e-mailt, melyet a kölcsönvevő küldött a kölcsönbeadónak, melyben az volt, hogy megegyeztünk abban, hogy csak a 8 órás béremet fizeti ki. Ennek a papírnak az aljára ráírtuk, hogy sem részemről, sem a kölcsönvevő részéről nem áll fenn további követelés. Pár napja a kölcsönvevő cég egyik asszisztense felhívott, hogy én 24 300 Ft-tal többet kaptam, mivel félreértés történt köztük és a kölcsönbeadó között, és vigyem vissza ezt az összeget a kölcsönbeadóhoz. Kérdésem, hogy ezt jogosan követeli-e tőlem a kölcsönvevő cég? A kilépőpapíron 116 100 Ft-os összeget sehol nem látok, azon az van, hogy a 8 órás bejelentett béremet vettem át.
Részlet a válaszból: […]közvetlenül [Mt. 217. § (2) bek.]; ebből eredően az esetleges jogalap nélkül kifizetett munkabéreket is csak a kölcsönbeadó tudja visszakövetelni. A visszakövetelésre önmagában az nem ad alapot, hogy a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között elszámolási vita alakul ki; akkor lehet visszakövetelni a munkavállalónak kifizetett munkabért, ha az őt valóban nem illette volna meg.Jelen esetben a kölcsönvevő felhívásának a munkavállaló nem köteles eleget tenni, mivel annak visszakövetelési joga nincs a munkabér vonatkozásában. Érdemes tehát megvárni, hogy a kölcsönbeadó visszakövetel-e munkabért, és csak akkor fellépni, amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2832

6. találat: Jogalap nélkül felvett végkielégítés visszakövetelése

Kérdés: Egy munkavállalónknak tévedésből egy hónappal elszámoltuk a végkielégítése mértékét, és így 3 havi helyett 4 havi távolléti díjat, azaz 350 000 Ft-tal többet fizettünk ki neki tavaly. Ha vissza akarjuk követelni tőle, akkor azt milyen határidőben és formában tehetjük meg?
Részlet a válaszból: […]bíróság előtt érvényesítheti. Ettől eltérően a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő, és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét írásba foglalt fizetési felszólítással is érvényesítheti [Mt. 285. § (1)-(2) bek.]. Mivel a kérdés szerinti esetben a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2547

7. találat: Jogalap nélkül felvett munkabér levonása hóközi számfejtési időszak esetén

Kérdés: Bérszámfejtésünk az előző hónap 26. napjától a tárgyhónap 25. napjáig tart. Egyik munkavállalónk augusztus 1-jén hozta be táppénzes papírjait, amely szerint július 26. és 31. között keresőképtelen volt. Mivel a bérszámfejtési időszak már lezárult, részére júliusban a teljes havi munkabére számfejtésre került, viszont az augusztusi béréből szeretnénk levonni a keletkezett túlfizetést az Mt. 155. §-ának (4) bekezdése alapján. Van erre lehetőségünk?
Részlet a válaszból: […]módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell. A munkabér-különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni. A munkáltató a többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja [Mt. 155. § (4) bek.].Tekintettel arra, hogy a munkáltató a bérelszámolási időszakot nem a jogszabálynak megfelelően határozza meg, ezért álláspontunk szerint nem eshet a munkavállaló terhére az, hogy a tárgyhónapot követő első napon a munkáltató tudomására hozza a jogszerű bérszámfejtéshez szükséges adatokat, azonban a munkáltató ettől eltérően teljesíti a bérszámfejtést.Valójában ugyanis, ha a munkáltató jogszerűen, naptári hónapra nézve állapította volna meg a bérelszámolási időszakot, akkor még az elszámolást megelőzően ismertté vált volna előtte az, hogy a munkavállalónak július 26-31. között nem a havi bérét, hanem a keresőképtelenségre járó ellátást kellene megfizetni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2419

8. találat: Más munkavállalót megillető munkabér visszakövetelhetősége

Kérdés: Két munkavállalónk élettársként élt, és közös bankszámlájuk volt, amelyre mindkettejük fizetése utalással került kifizetésre. Az élettársi kapcsolat megszakadt, és az egyik munkavállaló be is jelentette, hogy új bankszámlaszámra kéri a fizetését. Ez az információ viszont későn jutott el a bérszámfejtési osztályra, és a fizetése a korábbi közös számlájukra került elutalásra. Ilyen esetben a munkáltató alappal követelheti vissza a másik munkavállalótól azt a bért, amelyet tévedésből utalt rossz helyre?
Részlet a válaszból: […]összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni [Mt. 285. § (2) bek.]. Amennyiben a munkavállaló a fizetési felszólításban foglaltakkal nem ért egyet, bírósághoz fordulhat; ebben az esetben a keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjesztenie [Mt. 287. § (1) bek. d) pont].A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon belül a fenti módokon visszakövetelhető; hatvan napon túl viszont csak akkor, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2354

9. találat: Jubileumi jutalom - egy fokozat után csak egyszer jár

Kérdés: Közalkalmazottunknak korábbi munkáltatójánál 2001-ben kifizették a 25 éves jubileumi jutalmat, mégpedig úgy, hogy nem volt meg a jogosító ideje. A 30 éves jubileumi jutalom kifizetését azonban már elutasították. Most - a helyes számítás szerint - ismét rendelkezne 25 évvel, és rajtunk követeli a jubileumi jutalom kifizetését. Kötelesek vagyunk erre?
Részlet a válaszból: […]időt. A munkáltatónak lehetősége lett volna arra, hogy a jogalap nélkül kifizetett jubileumi jutalmat visszakövetelje. Ha ez nem történt meg, a közalkalmazott a 25 éves jubileumi jutalmat megkapta. A Kjt. 78. §-a szerint e jogcímen jubileumi jutalomra a 25 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján csak egyszer jogosult a közalkalmazott. A jogosultság nem duplázható meg! Ha tehát a közalkalmazott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2315

10. találat: Jogalap nélkül kifizetett bónusz elszámolása

Kérdés: Munkavállalóink egy része cégünk partnereinél teljesít feladatokat, beszerelik és üzembe helyezik a gyártott gépeket. A partnerek által leigazolt teljesítési óraszám képezi az alapját a munkavállalók bónuszának - minél gyorsabban végeznek, annál magasabb. Az egyik partnerünk elfelejtett időben megküldeni egy munkalapot, így néhány munkavállalónak alacsonyabb óraszámot, ezzel pedig magasabb bónuszt számoltunk el. Levonhatjuk ezt a túlfizetést a következő havi munkabérükből?
Részlet a válaszból: […]következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni. A munkáltató a többletkifizetést az elő­legnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja [Mt. 155. § (4) bek.]. A levonás feltétele tehát, hogy az elszámolást olyan okból kelljen módosítani, ami az elszámolás lezárása után következett be; azaz ha 10-én számolták el (fizették ki) a munkavállalók munkabérét, akkor 10-e után. Álláspontunk szerint ilyen, utólag bekövetkező oknak tekinthető, ha a munkáltatón kívül álló esemény, azaz a munkáltató partnerének késedelme okozta a hibás bérelszámolást, amelyről a munkáltató csak utólag szerzett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2261
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést