Csoportos létszámcsökkentés - létszámkorlát, ütemezés és egyeztetés

Kérdés: Cégünk egy városban működik több telephelyen. Az egyik telephelyen folytatott tevékenységét befejezni kényszerül, ami tizenöt munkavállaló munkaviszonyát érinti. A csoportos létszámleépítés szabályai alapján, a leépítéssel érintett munkavállalói létszámkorlát meghatározásánál csak a megszüntetésre kerülő telephelyen dolgozók átlagos statisztikai létszámát kell figyelembe venni, vagy a cég összes telephelyén dolgozók létszámát? Amennyiben a társaságnál nincs üzemi tanács, a munkáltatónak kötelező-e az érintett munkavállalók képviselőivel tárgyalni? Mit jelent az, hogy a csoportos létszámcsökkentés időbeni ütemezését harmincnapos időszakok alapján kell meghatározni? Ha lehet, kérem, konkrét példán keresztül bemutassák be.
Részlet a válaszából: […] Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző fél évre számított átlagos statisztikai létszám szerinta) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló,b) száz vagy annál több, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Szülői szabadság igénylése fizetés nélküli szabadság után

Kérdés:

Munkavállalónk bejelentette, hogy május 5-től, gyermeke kétéves korától megszünteti a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságot. Azonban nem jönne még vissza dolgozni, hanem igénybe venné a 44 munkanap szülői pótszabadságát. Ha ez lejárna, még mindig nem állna munkába, mert ez után viszont a felgyűlt fizetett szabadságát használná fel. Van-e akadálya ennek az eljárásnak?

Részlet a válaszából: […] A munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg, feltéve, hogy a munkaviszony egy éve fennáll [Mt. 118/A. §]. A szülői pótszabadság sajátossága, hogy azt nem a tárgyévben kell kiadni, hanem a gyermek hároméves koráig bármikor, mégpedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Jognyilatkozat címzése – lakcím vagy tartózkodási hely

Kérdés: Egy munkavállalónak van a munkáltató felé bejelentett állandó lakcíme és tartózkodási helye is. Ilyen esetben melyik címre kell megküldeni a munkáltatónak a jognyilatkozatait? Jelentősebb munkáltatói jognyilatkozatok közlése esetén ez a kérdés különösen fontos lehet. Az Mt. 24. §-ának (2) bekezdése alapján a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,
a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon
kézbesítettnek kell tekinteni.
Mit ért az Mt. pontosan a címzett által bejelentett elérhetőségi címen? Bármilyen címet, amelyet a munkavállaló ekként megjelöl? Mi a helyzet, ha a munkavállaló nem jelöli meg, hogy az állandó lakcímén vagy a tartózkodási helyén elérhető, ez esetben hova küldje a munkáltató a jognyilatkozatait? Elérhetőségi cím lehet a tartózkodási hely is, ha azt jelölte meg a munkavállaló? Ebben a kérdésben esetlegesen figyelembe jöhetnek az Nytv. értelmező rendelkezései is? Az Nytv. 5. §-ának (2) bekezdése szerint a lakóhely (állandó lakcím) az, amely hivatalos kapcsolattartásra szolgál. Az értesítési cím pedig a lakóhelyen és a tartózkodási helyen kívüli cím lehet [Nytv. 5. § (5) bek.]. Ez esetben nem lenne megjelölhető tartózkodási hely elérhetőségi címként?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkhoz abból szükséges kiindulni, hogy a munkáltató által a munkavállaló részére írásban küldött jognyilatkozatok célja, hogy kiváltsák az általuk célzott joghatást, és ezt csak abban az esetben képesek, ha azok közlésére joghatályosan kerül sor. A munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Köztisztviselő munkába állása a gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: Közszolgálati jogviszonyos (Kttv.), részmunkaidős kolléganőnek 2022. december 31. napján jár le a GYES, jelenleg fizetés nélküli szabadságon van. Ilyen esetben legkésőbb mikor kell vele felvenni a kapcsolatot, hogy vissza kíván-e jönni dolgozni? Ha nem él a lehetőséggel, mik a teendők és milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselő a gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a köztisztviselő kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Kttv. 111. § (1) bek.]. A köztisztviselő a fizetés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Azonnali hatályú felmondás – ha a második postázás sikeres

Kérdés: Egy munkavállaló verekedés miatt azonnali hatályú felmondása elkészítését kérték a felettesei a munkaügyi csoporttól. Aláíró hiányában azonban még aznap – pénteken – nem sikerült átadni a jognyilatkozatot a munkavállaló részére. Következő héten hétfőn az érintett munkavállaló – még korábban engedélyezett szabadság miatt – nem jelent meg a munkahelyén, illetve a belépőkártyáját is letiltották, így a szabadság lejártát követően sem léphetett be a telephelyre. Az azonnali hatályú felmondást tértivevénnyel postázták a rendszerben szereplő lakcímre, melyről azonban később kiderült, hogy már nem aktuális. Telefonos egyeztetést követően az érvényes lakcímre is kiküldték a felmondást, amelyet így a munkavállaló kézhez kapott. A szabadság lejárta és a felmondás átvétele közti időtartamra köteles-e a munkáltató díjazást (állásidőt, távolléti díjat) fizetni a munkavállalónak, vagy tekintettel az azonnali hatályú felmondás okára, díjazás nélküli munkavégzés alóli mentesítést is megállapíthat?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a szabadság lejártát követően a munkavállaló a munkáltató döntése alapján már nem végez munkát, figyelemmel arra, hogy lehetővé sem teszi számára a munkahelyre történő belépést, és erre vonatkozóan a felek – amint az a fentiekből is kitűnik – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Helyettesítésre létesített határozott idejű munkaviszony – a megszűnés időpontja

Kérdés: Egyik munkavállalónk szült, a helyettesítésére határozott idejű szerződéssel vettünk fel kollégát. A szerződésben úgy állapodtunk meg, hogy a helyettesítendő munkavállaló távollétének – így szülési szabadsága, gyermeke gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsága – idejére jön létre a jogviszony, és a helyettesítendő munkavállaló fizetés nélküli szabadságát követő munkába állásának napján szűnik meg. A munkavállalónk egy hónap múlva visszajön, megszünteti a fizetés nélküli szabadságát, viszont utána rögtön a felgyűlt rendes szabadságát fogja tölteni. Mikor szűnik meg a helyettesítő kolléga munkaviszonya, a szabadság első napján vagy a szabadság letelte utáni munkába állás napján?
Részlet a válaszából: […] A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. A munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a fél akaratától, ha a felek a munkaviszony tartamát nem naptárilag határozták meg [Mt. 192. § (1) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Munkaviszony felmondása telefonon

Kérdés: Próbaidőn voltam az új munkaviszonyomban. Az egyik délután, épp, amikor nem voltam beosztva munkavégzésre, a felettesem telefonon közölte velem, hogy másnap már nem kell mennem dolgozni. Tudom, hogy próbaidő alatt nem kell megindokolni a munkaviszony megszüntetését, de ezt az eljárást nem érzem helyénvalónak. Lehet-e ilyenkor bármit is csinálni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkaviszony próbaidő alatt azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntethető [Mt. 79. § (1) bek. a) pont]. Az indokolás hiánya azonban nem jelenti azt, hogy a félnek ne kellene írásba foglalnia a munkaviszony megszüntetését. Figyelemmel arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Gyermekgondozási szabadság – visszatérés a munkába

Kérdés: Ha a kismama GYED mellett vissza szeretne jönni dolgozni, köteles-e a munkáltató visszavenni aktív állományba, vagy csak akkor kötelező, ha letelt a GYED időszaka?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Mt. 128. § (1) bek.]. A fizetés nélküli szabadság tehát alanyi jogon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Közalkalmazotti végkielégítés – a jogszerző idő számítása

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó az Mt. azon rendelkezése, melynek értelmében a végkielégítésre való jogosultság feltétele az, hogy a felmondás (a Kjt. szerint értelemszerűen a felmentés) közlésének időpontjában álljon fenn a munkaviszony a törvényben meghatározott időtartamban?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben írott feltételezés nem helytálló, ugyanis az Mt. – végkielégítést szabályozó – 77. §-ának alkalmazását a Kjt. 38. §-ának (1) bekezdése kifejezetten kizárja a közalkalmazotti jogviszonyban. Az Mt. 77. §-ának (2) bekezdése valóban akként fogalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Munkaszerződés-módosítás ráutaló magatartással

Kérdés: A felek szerződéskötéskor 500 000 Ft havi munkabérben állapodtak meg azzal, hogy egy év elteltével ezt módosítják, miszerint a havi munkabér 300 000 Ft-ra csökken, és mellette a munkavállaló teljesítményarányosan jogosult lesz legfeljebb 300 000 Ft teljesítménybérre. Egy év elteltével a munkáltató e-mailen és szóban jelezte a munkavállaló számára, hogy a teljesítménybérezés bevezetését későbbi időpontra tolná, tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérésének feltételrendszere még nem került véglegesítésre, egyúttal a munkavállalót év végén egy alkalommal jutalomban részesíti (13. havi fizetés), mely egyébként a teljesítménybérben (is) részesülő munkavállalóknak nem kerül a munkáltatónál kifizetésre. A munkavállaló a fentieket tudomásul vette, a vonatkozó bérjegyzéket minden hónapban kézhez vette. A felek "megállapodását" soha nem kifogásolta. A pozíciójához kapcsolódó (új pozíció volt a munkavállaló belépésekor) teljesítményelvárások kidolgozásában maga is részt vett. Írásbeli szerződésmódosítás nem készült.
1. Létrejött-e a felek között a munkaszerződés szóbeli vagy ráutaló magatartással történő módosítása? A felek munkajogviszonya a belépéstől számított 30 hónap elteltével (egy év + 18 hónap) közös megegyezéssel megszűnt, amelyben a felek abban is megállapodtak, hogy elszámoltak egymással; igényt/követelést a jövőben sem érvényesítenek.
2. Jogszerűen támadja-e meg a munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozással, hogy tévedésben volt (a tévedését a munkáltató okozta), és követelheti-e visszamenőleg a 18 hónapra eső teljesítménybért (18 × 300 000 Ft)?
3. Ha igen, a két alapbér közötti, a munkavállalónak megfizetett különbség (havi 200 000 Ft) milyen jogcímen érvényesíthető (számítható be) a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szükséges rögzíteni, hogy a kérdések megválaszolása során nyilvánvalóan a rendelkezésünkre álló tényállásból indulunk ki. Így e körben különös a jelentősége, hogy a munkaszerződésben rögzített kezdeti 500 000 Ft havi "munkabért" (vélhetőleg ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.
1
2
3
6