5 találat a megadott járulékfizetés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]nem ad biztosítotti jogállást, a munkaviszony ugyanakkor igen. A nappali tagozatos hallgatók egyébként a hallgatói jogviszonyukból eredően jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, külön járulékfizetés nélkül is [Tbj-tv. 16. § (1) bekezdés I) pont]. Ha viszont a hallgató munkaviszonyt létesít, akkor már a munkavállalókra vonatkozó Tbj-tv.-beli szabályokat kell rá alkalmazni. E szerint - mivel biztosítással járó jogviszonyról van szó - a biztosított 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 2%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és 1,5%-os munkaerő-piaci járulékot (együtt: egészségbiztosítási és munkaer­ő-piaci járulék), 10% nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 2% nyugdíjjárulékot és 8% tagdíjat)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bek.]. A Tbj-tv. 4. § k) pontjának 1. alpontja szerint járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni. Az Szja-tv. 46. § (8) bekezdése szerint az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek - kivéve ha az adóelőleg megfizetésére a magánszemély köteles - a megállapított adóelőleget a kifizetés hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és bevallania azzal, hogy elszámolt adóelőlegként a magánszemély által a befizetésre nyitva álló határidőig megszerzett bevételt terhelő adóelőleg vehető figyelembe. A ki nem fizetett vagy később kifizetett munkabér nem vagy csak később képez adóelőleg-alapot, ezért a Tbj-tv. 4. § k) pontjában és az Szja-tv. 46. §-ában foglaltak alapján csak a ténylegesen kifizetett összeget lehet járulékalapként figyelembe venni, a munkavállalónak ki nem fizetett munkabért nem. Tehát a ténylegesen[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]így többletjövedelemhez jutni, feltéve hogy az alapjogviszonyban fennálló összeférhetetlenségi követelmények nem sérülnek. A programban való részvétel során az érintett továbbra is közalkalmazotti jogviszonyban áll, azonban annak feltételei eltérnek a Kjt. általános szabályaiban megfogalmazottaktól. Lényeges különbség, hogy a programban részt vevő nem rendelkezik munkakörrel, azonban a jogviszony időtartama alatt a munkáltatója által igényelt esetben, hetente legfeljebb 12 óra időtartamban köteles munkát végezni. Ennél hosszabb tartamú munkavégzést a munkáltató nem is rendelhet el számára. A Tbj-tv. értelmében a több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok egyidejű fennállása esetén a járulékalap után általános szabály szerint mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat), az egészségbiztosítási járulékot és 2010. január 1-jétől a munkaerő-piaci járulékot is [Tbj-tv. 31. § (1) bek.]. A Tbj-tv. szabályai akkor biztosítanak kedvezőbb járulékfizetési kötelezettséget a több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alátámasztott fizetés nélküli szabadság kiadása iránti munkavállalói kérelem teljesítése nem tartozik a munkáltató mérlegelési jogkörébe, hanem a törvény alapján köteles a kérést teljesíteni. A Tbj-tv. felsorolja a biztosítási jogviszony szünetelésének egyes esetköreit, a 8. § a) pontja értelmében szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, kivéve ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy nyolc­évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság, vagy tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe. A társadalombiztosítási szabályok szerint tehát a biztosítási és szolgálati idő megszerzése[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kedvezőbb kikötés nemcsak a végkielégítés összegének a törvényi szintnél magasabb összegben történő megállapítása, hanem a végkielégítés törvény szerinti kifizetésének időpontját - amely az Mt. 97. § (2) bekezdése alapján az utolsó munkában töltött nap - megelőző időpontban történő kifizetése is. A Tbj-tv. 20. § (1) bekezdése alapján a foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után havonta a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet. A Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése alapján a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizet a járulékalapot képző jövedelme után. Ugyanakkor a foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot többek között a részére juttatott végkielégítés után. A Tbj-tv. nem határozza meg, hogy mit kell a törvény alkalmazása szempontjából végkielégítésnek tekinteni, így nem alkalmazható[…] részlet vége a válaszból.