Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott járulékfizetés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Főiskolai hallgató foglalkoztatása

Kérdés: Főiskolai hallgatót lehet-e főmunkaviszonyban foglalkoztatni? A bérét milyen levonások terhelik, illetve milyen munkaadói terheket kell fizetni utána?
Részlet a válaszból: […]nem ad biztosítotti jogállást, a munkaviszony ugyanakkor igen. A nappali tagozatos hallgatók egyébként a hallgatói jogviszonyukból eredően jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, külön járulékfizetés nélkül is [Tbj-tv. 16. § (1) bekezdés I) pont]. Ha viszont a hallgató munkaviszonyt létesít, akkor már a munkavállalókra vonatkozó Tbj-tv.-beli szabályokat kell rá alkalmazni. E szerint - mivel biztosítással járó jogviszonyról van szó - a biztosított 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 2%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és 1,5%-os munkaerő-piaci járulékot (együtt: egészségbiztosítási és munkaer­ő-piaci járulék), 10% nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 2% nyugdíjjárulékot és 8% tagdíjat)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1170

2. találat: Ki nem fizetett munkabérek

Kérdés: Az elmúlt hónapban cégünknek komoly fizetési nehézségei voltak, ebben a hónapban nem fogjuk tudni kifizetni a munkabéreket. Ilyen sajnálatos helyzetbe még nem kerültünk, ezért nem tudjuk, hogy a járulékokat hogyan kell megfizetni, illetve bevallani, valamint hogyan kell nyilvántartanunk a ki nem fizetett összegeket?
Részlet a válaszból: […]bek.]. A Tbj-tv. 4. § k) pontjának 1. alpontja szerint járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni. Az Szja-tv. 46. § (8) bekezdése szerint az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek - kivéve ha az adóelőleg megfizetésére a magánszemély köteles - a megállapított adóelőleget a kifizetés hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és bevallania azzal, hogy elszámolt adóelőlegként a magánszemély által a befizetésre nyitva álló határidőig megszerzett bevételt terhelő adóelőleg vehető figyelembe. A ki nem fizetett vagy később kifizetett munkabér nem vagy csak később képez adóelőleg-alapot, ezért a Tbj-tv. 4. § k) pontjában és az Szja-tv. 46. §-ában foglaltak alapján csak a ténylegesen kifizetett összeget lehet járulékalapként figyelembe venni, a munkavállalónak ki nem fizetett munkabért nem. Tehát a ténylegesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1128
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Vállalkozási tevékenység prémiumévek programban - a heti munkaidő mértéke

Kérdés: A prémiumévek programban foglalkoztatott egyik közalkalmazottunk bejelentette, hogy a tavalyi év óta vállalkozási tevékenységet folytat. Az adóhatóság a járulékfizetési kötelezettségének nemteljesítése miatt megbírságolta őt, ám a közalkalmazottunk véleménye szerint az adóhatóság téves jogértelmezés útján jutott arra a következtetésre, hogy ő nem rendelkezett heti 36 órás munkaviszonnyal, hiszen a prémiumévek program adta kereteken belül, a programban részt vevőkre irányadó korlátokra figyelemmel ő "teljes munkaidőben" dolgozott. Mindezek miatt munkáltatói igazolás kiállítását kéri arról, hogy rendelkezett és rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatási jogviszonnyal. Kérem szíves véleményüket!
Részlet a válaszból: […]így többletjövedelemhez jutni, feltéve hogy az alapjogviszonyban fennálló összeférhetetlenségi követelmények nem sérülnek. A programban való részvétel során az érintett továbbra is közalkalmazotti jogviszonyban áll, azonban annak feltételei eltérnek a Kjt. általános szabályaiban megfogalmazottaktól. Lényeges különbség, hogy a programban részt vevő nem rendelkezik munkakörrel, azonban a jogviszony időtartama alatt a munkáltatója által igényelt esetben, hetente legfeljebb 12 óra időtartamban köteles munkát végezni. Ennél hosszabb tartamú munkavégzést a munkáltató nem is rendelhet el számára. A Tbj-tv. értelmében a több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok egyidejű fennállása esetén a járulékalap után általános szabály szerint mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat), az egészségbiztosítási járulékot és 2010. január 1-jétől a munkaerő-piaci járulékot is [Tbj-tv. 31. § (1) bek.]. A Tbj-tv. szabályai akkor biztosítanak kedvezőbb járulékfizetési kötelezettséget a több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 792
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Fizetés nélküli szabadság és a járulékfizetés

Kérdés: Négy főt alkalmazó, kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásunk egyik alkalmazottja az Mt. alapján 3 hónap lakásépítési szabadságot kért a háza felépítése céljából. Kötelesek vagyunk-e kérelmének eleget tenni? Kell-e az alkalmazottunk után járulékot fizetnünk ebben a 3 hónapban, ha úgy döntünk, engedélyezzük a távollétet?
Részlet a válaszból: […]alátámasztott fizetés nélküli szabadság kiadása iránti munkavállalói kérelem teljesítése nem tartozik a munkáltató mérlegelési jogkörébe, hanem a törvény alapján köteles a kérést teljesíteni. A Tbj-tv. felsorolja a biztosítási jogviszony szünetelésének egyes esetköreit, a 8. § a) pontja értelmében szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, kivéve ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy nyolc­évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság, vagy tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe. A társadalombiztosítási szabályok szerint tehát a biztosítási és szolgálati idő megszerzése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 784
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Törvényi mértéket meghaladó végkielégítés és a foglalkoztatott által fizetendő járulékok

Kérdés: A múlt hónapban rendes felmondással megszüntettük egy munkavállalónk munkaviszonyát, aki jelenleg még három hónapig munkavégzési kötelezettségét teljesíti. Kiadhatjuk-e kérésére a végkielégítést az utolsó munkában töltött napot megelőzően? A végkielégítés törvényi mértékét meghaladó mértékű végkielégítést kell kifizetni munkavállalónknak. Miként kell a foglalkoztatott végkielégítéséből levonni a munkaerő-piaci és egyéb járulékokat?
Részlet a válaszból: […]kedvezőbb kikötés nemcsak a végkielégítés összegének a törvényi szintnél magasabb összegben történő megállapítása, hanem a végkielégítés törvény szerinti kifizetésének időpontját - amely az Mt. 97. § (2) bekezdése alapján az utolsó munkában töltött nap - megelőző időpontban történő kifizetése is. A Tbj-tv. 20. § (1) bekezdése alapján a foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után havonta a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet. A Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése alapján a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizet a járulékalapot képző jövedelme után. Ugyanakkor a foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot többek között a részére juttatott végkielégítés után. A Tbj-tv. nem határozza meg, hogy mit kell a törvény alkalmazása szempontjából végkielégítésnek tekinteni, így nem alkalmazható[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 741