7 találat a megadott jogorvoslat tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]jognyilatkozat, csak ez eredményez ajánlati kötöttséget (Ptk. 6:64. §). Ha a fél olyan ajánlati felhívást tesz, amelyben több személytől kéri ajánlat benyújtását, azzal a kifejezett szándék megjelölésével, hogy a beérkezett ajánlatok közül a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel köti meg a szerződést, a felhívást tevő felet szerződéskötési kötelezettség terheli (felhívás ajánlattételre versenyeztetési eljárásban) (Ptk. 6:74. §). Természetesen az adott pályázati kiírás a mérvadó abban a tekintetben, hogy a munkáltató részéről ilyen szerződéskötésre vonatkozó elköteleződést tartalmaz-e, de általában nem szokásos, hogy ez szerepeljen a pályázatban, az csak a munkáltató által meghatározott munkaviszony-létesítési kritériumokat szokta tartalmazni.A pályázati feltételeknek megfelelő személyek esetében az elutasítást a munkáltatónak nem kell indokolnia, mivel ez a mérlegelési jogkörébe tartozó döntés, így a jelentkezővel való személyes találkozón sem köteles képviseltetni magát. Megteheti a munkáltató azt is, hogy a pályázók egyikével sem létesít jogviszonyt. Mérlegelési jogkörben hozott döntés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]illetve munkavégzésének huzamosabb helye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt, hanem akár a Pp. általános illetékességi szabályai szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt is megindíthatja a pert. Így például azon közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt is, amelynek területén az alperes lakik, vagy amelynek területén annak tartózkodási helye van, ha pedig a munkáltató alperes nem természetes személy (ami munkaügyi perekben gyakori), a munkáltató székhelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt is (Pp. 25. §). Ebből következően, amennyiben a munkáltató teljes körű tájékoztatást kívánna adni azoknak a bíróságoknak a pontos nevéről, amelyek előtt a munkaügyi per megindítására sor kerülhet, számos lehetőséget kellene számba vennie.Az Mt. kérdésben is idézett szövege szerint a munkáltató a jogorvoslati kioktatás körében az igény érvényesítésének módjáról, és ha az elévülési időnél rövidebb, annak határidejéről köteles a munkavállalót tájékoztatni [Mt. 22. § (5) bek.]. Az igényérvényesítés módjára vonatkozó tájékoztatás álláspontunk szerint a munkaügyi pert illetően a közigazgatási[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alakul a munkaidő-beosztása, a munkavégzés időtartama, mi a munkavégzés helye, hogyan kerül meghatározásra az elvégzett munka díjazása, kinek az erőforrásaival történik a munkavégzés stb. A kérdésben rögzítettek alapján azonban, az eset összes körülményeinek és a felek által aláírt szerződésnek az ismerete nélkül nem áll módunkban megállapítani, hogy valóban színlelt munkaszerződés jött-e létre a felek között.Ennek fényében a jogviszony megszüntetésének jogszerűsége vagy jogellenes volta sem határozható meg a rendelkezésre álló adatok alapján. Kiemeljük azonban, hogy a kérdésben megfogalmazottak értelmében feltételezzük, hogy a jogviszonyt a felek közös megállapodása, és nem valamelyik fél egyoldalú jognyilatkozata szüntette meg. Amennyiben a feltételezés helytálló, akkor a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás megtámadásának lehet helye. Ugyanakkor minderre csak akkor van mód, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette, vagy ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Jogi kérdésben való tévedés címén a megállapodást akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt, és a munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást. Megtámadható a megállapodás akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vagy kényszerítéssel vették rá [Mt. 28. § (1)-(2) bekezdés].A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a törvény által meghatározott szigorú határidőkön belül írásban kell a másik féllel közölni. A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy jogellenes fenyegetés, kényszerítés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadás joga a megtámadott jognyilatkozat megtételétől, illetve megállapodás megkötésétől számított hat hónap elteltével azonban már egyáltalán nem gyakorolható. Megtámadás esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]felmondás.A rendes felmondás közlésére 2010-ben, még a régi Mt. hatálya alatt került sor, ezért a rendes felmondásra is e törvény rendelkezései az irányadók [Mth. 7. § (1) bek.]. A jogellenesnek tartott munkáltatói rendes felmondás ellen keresetlevél előterjesztésére az intézkedés közlésétől számított harminc napon belül lett volna lehetőség [régi Mt. 202. § (1) bek. a) pont] a hatályos szabályokhoz hasonlóan.A régi Mt. értelmében a keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet [régi Mt. 202. § (2) bek.]. Ugyanakkor ezen harmincnapos keresetindítási határidőről a rendes felmondásban a munkavállalót tájékoztatni kellett [régi Mt. 6. § (3) bek.], ahogyan azt a hatályos rendelkezések is előírják. Ha a jogorvoslatra való figyelmeztetést a rendes felmondásban a munkáltató elmulasztotta, akkor a keresetindításra az általános keresetindítási és elévülési határidő irányadó. A munkáltató mulasztása esetén tehát a rendes felmondás közlését követő három év állt rendelkezésre a keresetindításra [régi Mt. 11. § (1) bek.]. Tájékoztatásul, ha felmondás közlésére az új Mt. hatálybalépését követően került volna sor, akkor a munkáltató mulasztása esetén csak hat hónap állt volna rendelkezésre a keresetindításra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]márciusában történt felmondás jogkövetkezményeire még a régi Mt.-t kellett alkalmazni. E szerint a felmondás a munkavállaló által megtámadható volt, ha az nem tartalmazott jogorvoslati kioktatást, hiszen a régi Mt. 6. § (2)-(3) bekezdése szerint a munkáltató írásbeli intézkedését köteles volt megindokolni, ha az ellen a munkavállaló jogorvoslatot kezdeményezhetett (ilyen pl. a felmondás is). Ebben az esetben a jogorvoslat módjáról és határidejéről is ki kellett oktatni a munkavállalót. Az alaki kötöttség megsértésével tett nyilatkozat érvénytelennek minősült.A régi Mt. 202. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint azonban a keresetlevelet - az általános három­éves elévülési időtől eltérően - csak az intézkedés közlésétől számított 30 napon belül lehetett előterjeszteni a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos kérdésekben. Ez a jelen esetben azt jelentette, hogy 2012 áprilisában kellett volna pert indítani, hiszen a felmondás közlésére márciusban került sor. Ha esetleg a felmondás nem tartalmazott a 30 napos keresetindításra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […][Kttv. 10. § (3) bek.]. E kötelezettséget az alpolgármesternek is meg kell tartania [Ptv. 13. § (1) bek.], ezért annak megsértése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója - az alpolgármester esetén a képviselő-testület - fegyelmi eljárást kezdeményezhet [Ptv. 7. § (1) bek.], illetve a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel az alpolgármesteri megbízást visszavonhatja [Ptv. 2. § (2) bek. d) pont]. Ezen túlmenően az alpolgármester a tisztségéből eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel is tartozik [Ptv. 8. § (1) bek.]. Ilyen esetben a képviselő-testületet mint a munkáltatói jogkör gyakorlóját kell megkeresni, és tudomására hozni a jogsértést, hogy megtehesse a szükséges munkáltatói intézkedéseket.A kérdésben megjelölt jogsértés jellegére tekintettel azonban azt is ki kell emelni, hogy a személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie [Infotv. 4. § (1) bek.]. Az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok megsértése esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál lehet eljárást kezdeményezni. A hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaviszony a próbaidő alatt, azonnali hatállyal megszüntethető. A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni [Mt. 87. § (1)-(2) bek.]. Az Mt. a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetés esetében csak az indok közlése alól mentesíti a munkáltatót. De az általános szabályok szerint - mivel az intézkedést írásba kell foglalni, és az ellen jogvitának van helye - az Mt. 202. §-a szerinti jogorvoslati lehetőségről és határidőről[…] részlet vége a válaszból.