Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott jogorvoslat tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Elutasított pályázat - a jogorvoslat lehetősége

Kérdés: Pályázatot adtam be egy állami szerv által közzétett álláshirdetésre. Amikor érdeklődtem a cégnél, azt a választ kaptam, hogy a pályázatomat elutasították. Többször kértem, hogy indokolják meg a döntést egy személyes találkozón, de választ nem kaptam, noha véleményem szerint a pályázati feltételeknek megfelelek. Az állást azóta sem töltötték be, a pályázat fenn van a honlapjukon. Ha van legalább egy olyan pályázat, amely megfelel a kiírt feltételeknek, köteles a munkáltató az állást odaítélni? Megteheti egy állami szerv, hogy indoklás nélkül utasít el egy pályázatot, miközben nem hirdet nyertest, az állás továbbra is betöltetlen? Tehetek-e bármit az állás elnyeréséért?
Részlet a válaszból: […]jognyilatkozat, csak ez eredményez ajánlati kötöttséget (Ptk. 6:64. §). Ha a fél olyan ajánlati felhívást tesz, amelyben több személytől kéri ajánlat benyújtását, azzal a kifejezett szándék megjelölésével, hogy a beérkezett ajánlatok közül a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel köti meg a szerződést, a felhívást tevő felet szerződéskötési kötelezettség terheli (felhívás ajánlattételre versenyeztetési eljárásban) (Ptk. 6:74. §). Természetesen az adott pályázati kiírás a mérvadó abban a tekintetben, hogy a munkáltató részéről ilyen szerződéskötésre vonatkozó elköteleződést tartalmaz-e, de általában nem szokásos, hogy ez szerepeljen a pályázatban, az csak a munkáltató által meghatározott munkaviszony-létesítési kritériumokat szokta tartalmazni.A pályázati feltételeknek megfelelő személyek esetében az elutasítást a munkáltatónak nem kell indokolnia, mivel ez a mérlegelési jogkörébe tartozó döntés, így a jelentkezővel való személyes találkozón sem köteles képviseltetni magát. Megteheti a munkáltató azt is, hogy a pályázók egyikével sem létesít jogviszonyt. Mérlegelési jogkörben hozott döntés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3707
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Bíróság megnevezése a jogorvoslati kioktatásban

Kérdés: Az Mt. 22. §-ának (5) bekezdése alapján a munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az Mt.-ben meghatározott esetben köteles írásban indokolni, és az igény érvényesítésének módjáról, és ha az elévülési időnél rövidebb, annak határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni. A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén hat hónap elteltével az igény nem érvényesíthető. Feltételezve, hogy a kioktatási kötelezettség további feltételei teljesülnek, a kioktatási kötelezettség fentiek szerinti elmulasztásának minősül-e, ha a munkáltató a kioktatás során nem jelöli meg a bíróság pontos nevét, hanem ehelyett csak annyit rögzít, hogy az igény az "illetékes bíróság" előtt érvényesíthető?
Részlet a válaszból: […]illetve munkavégzésének huzamosabb helye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt, hanem akár a Pp. általános illetékességi szabályai szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt is megindíthatja a pert. Így például azon közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt is, amelynek területén az alperes lakik, vagy amelynek területén annak tartózkodási helye van, ha pedig a munkáltató alperes nem természetes személy (ami munkaügyi perekben gyakori), a munkáltató székhelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt is (Pp. 25. §). Ebből következően, amennyiben a munkáltató teljes körű tájékoztatást kívánna adni azoknak a bíróságoknak a pontos nevéről, amelyek előtt a munkaügyi per megindítására sor kerülhet, számos lehetőséget kellene számba vennie.Az Mt. kérdésben is idézett szövege szerint a munkáltató a jogorvoslati kioktatás körében az igény érvényesítésének módjáról, és ha az elévülési időnél rövidebb, annak határidejéről köteles a munkavállalót tájékoztatni [Mt. 22. § (5) bek.]. Az igényérvényesítés módjára vonatkozó tájékoztatás álláspontunk szerint a munkaügyi pert illetően a közigazgatási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3366
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Színlelt megbízási szerződés megszüntetése - a jogorvoslat lehetősége

Kérdés: 2012. szeptember 1-jén középvezetőként kötöttem szerződést egy céggel. A jogviszonyom megbízási, illetve vállalkozói formában jött létre, véleményem szerint bújtatott munkaviszonyban, egyéves határozott időre 2013. augusztus 31-ig. Feladatom egy 8-10 fős csapat létrehozása, termelésük megfelelő szintre hozása volt. A munkát a legjobb tudásom szerint végeztem, a várt eredmények elérése érdekében dolgoztam. 2013. május 21-én azonban megjelentek a központból a vezetők, és egyéni elbeszélgetésre hívtak. Ekkor tudatták velem, hogy nem tartanak igényt a munkámra, mert nem vagyok csapatjátékos. Elém tették a papírokat, és aláíratták a kiléptetésemet. Ezt rendkívül igazságtalannak éreztem, mert a kirúgásom után az általam toborzott, de még be nem léptetett embereket a tudtom és beleegyezésem nélkül behívták, és rendszerbe állították. Élhetek-e jogorvoslattal?
Részlet a válaszból: […]alakul a munkaidő-beosztása, a munkavégzés időtartama, mi a munkavégzés helye, hogyan kerül meghatározásra az elvégzett munka díjazása, kinek az erőforrásaival történik a munkavégzés stb. A kérdésben rögzítettek alapján azonban, az eset összes körülményeinek és a felek által aláírt szerződésnek az ismerete nélkül nem áll módunkban megállapítani, hogy valóban színlelt munkaszerződés jött-e létre a felek között.Ennek fényében a jogviszony megszüntetésének jogszerűsége vagy jogellenes volta sem határozható meg a rendelkezésre álló adatok alapján. Kiemeljük azonban, hogy a kérdésben megfogalmazottak értelmében feltételezzük, hogy a jogviszonyt a felek közös megállapodása, és nem valamelyik fél egyoldalú jognyilatkozata szüntette meg. Amennyiben a feltételezés helytálló, akkor a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás megtámadásának lehet helye. Ugyanakkor minderre csak akkor van mód, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette, vagy ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Jogi kérdésben való tévedés címén a megállapodást akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt, és a munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást. Megtámadható a megállapodás akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vagy kényszerítéssel vették rá [Mt. 28. § (1)-(2) bekezdés].A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a törvény által meghatározott szigorú határidőkön belül írásban kell a másik féllel közölni. A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy jogellenes fenyegetés, kényszerítés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadás joga a megtámadott jognyilatkozat megtételétől, illetve megállapodás megkötésétől számított hat hónap elteltével azonban már egyáltalán nem gyakorolható. Megtámadás esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1716

4. találat: Keresetindítási határidő a régi Mt. hatálya alatt

Kérdés: 2005-től dolgoztam közalkalmazottként egy oktatókórházban, majd munkaviszonyba kerültem az üzemeltető nonprofit céggel, aztán egy másik egészségügyi szolgáltató céghez kerültem, ahol 2010. szeptember 6-án szüntették meg rendes felmondással a munkaviszonyomat. Aki a folytonos jogviszonyváltásokkor nem írta alá az új szerződését, annak felmondtak. Munkaviszonyom megszüntetése után nyolc hónapig voltam munkanélküli, jelentős anyagi és erkölcsi kár ért az elbocsátásom miatt. Az elbocsátásomkor a feleségem járadékra nem jogosult munkanélküli volt, és három kiskorú gyermeket neveltünk. A volt munkatársaim újra közalkalmazottak lettek azóta. Szerintem közalkalmazottként engem sem küldhettek volna el. Van-e lehetőségem jogorvoslatra, kártérítésre?
Részlet a válaszból: […]felmondás.A rendes felmondás közlésére 2010-ben, még a régi Mt. hatálya alatt került sor, ezért a rendes felmondásra is e törvény rendelkezései az irányadók [Mth. 7. § (1) bek.]. A jogellenesnek tartott munkáltatói rendes felmondás ellen keresetlevél előterjesztésére az intézkedés közlésétől számított harminc napon belül lett volna lehetőség [régi Mt. 202. § (1) bek. a) pont] a hatályos szabályokhoz hasonlóan.A régi Mt. értelmében a keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet [régi Mt. 202. § (2) bek.]. Ugyanakkor ezen harmincnapos keresetindítási határidőről a rendes felmondásban a munkavállalót tájékoztatni kellett [régi Mt. 6. § (3) bek.], ahogyan azt a hatályos rendelkezések is előírják. Ha a jogorvoslatra való figyelmeztetést a rendes felmondásban a munkáltató elmulasztotta, akkor a keresetindításra az általános keresetindítási és elévülési határidő irányadó. A munkáltató mulasztása esetén tehát a rendes felmondás közlését követő három év állt rendelkezésre a keresetindításra [régi Mt. 11. § (1) bek.]. Tájékoztatásul, ha felmondás közlésére az új Mt. hatálybalépését követően került volna sor, akkor a munkáltató mulasztása esetén csak hat hónap állt volna rendelkezésre a keresetindításra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1687
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

5. találat: Felmondás követségi alkalmazottnak

Kérdés: Férjem egy budapesti nagykövetségen dolgozott majdnem 20 évig. Márciusban felmondtak neki, azzal az indokkal, hogy 55 éves lett. Végkielégítést nem kapott. Szóbeli megállapodás alapján augusztus 31-ig dolgozott. A felmondásában nem szerepelt semmilyen tájékoztatás a jogorvoslati lehetőségekről, azok módjáról és határidejéről. Férjem szeretne munkaügyi bírósághoz fordulni, mert úgy tudjuk, jogsértő indokkal mondtak fel, és 4-5 havi végkielégítés is járt volna neki. Kérdésem, hogy az általános elévülési határidőn belül fordulhat-e a bírósághoz, azaz 3 éven belül megteheti-e ezt?
Részlet a válaszból: […]márciusában történt felmondás jogkövetkezményeire még a régi Mt.-t kellett alkalmazni. E szerint a felmondás a munkavállaló által megtámadható volt, ha az nem tartalmazott jogorvoslati kioktatást, hiszen a régi Mt. 6. § (2)-(3) bekezdése szerint a munkáltató írásbeli intézkedését köteles volt megindokolni, ha az ellen a munkavállaló jogorvoslatot kezdeményezhetett (ilyen pl. a felmondás is). Ebben az esetben a jogorvoslat módjáról és határidejéről is ki kellett oktatni a munkavállalót. Az alaki kötöttség megsértésével tett nyilatkozat érvénytelennek minősült.A régi Mt. 202. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint azonban a keresetlevelet - az általános három­éves elévülési időtől eltérően - csak az intézkedés közlésétől számított 30 napon belül lehetett előterjeszteni a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos kérdésekben. Ez a jelen esetben azt jelentette, hogy 2012 áprilisában kellett volna pert indítani, hiszen a felmondás közlésére márciusban került sor. Ha esetleg a felmondás nem tartalmazott a 30 napos keresetindításra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. január 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1538
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Jogorvoslati lehetőségek jogellenes adatkezelés esetén

Kérdés: Településünkön az alpolgármester megszegte titoktartási kötelezettségét, és hivatali nyilvántartás adatait adta ki másoknak egy konkrét személyről. Ilyen esetben ezt a jogsértést kinek kell bejelenteni, főként arra tekintettel, hogy a jegyző nem lépett fel vele szemben?
Részlet a válaszból: […][Kttv. 10. § (3) bek.]. E kötelezettséget az alpolgármesternek is meg kell tartania [Ptv. 13. § (1) bek.], ezért annak megsértése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója - az alpolgármester esetén a képviselő-testület - fegyelmi eljárást kezdeményezhet [Ptv. 7. § (1) bek.], illetve a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel az alpolgármesteri megbízást visszavonhatja [Ptv. 2. § (2) bek. d) pont]. Ezen túlmenően az alpolgármester a tisztségéből eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel is tartozik [Ptv. 8. § (1) bek.]. Ilyen esetben a képviselő-testületet mint a munkáltatói jogkör gyakorlóját kell megkeresni, és tudomására hozni a jogsértést, hogy megtehesse a szükséges munkáltatói intézkedéseket.A kérdésben megjelölt jogsértés jellegére tekintettel azonban azt is ki kell emelni, hogy a személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie [Infotv. 4. § (1) bek.]. Az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok megsértése esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál lehet eljárást kezdeményezni. A hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1448

7. találat: Próbaidő alatti kioktatás a jogorvoslati lehetőségekről

Kérdés: Próbaidő alatti munkáltatói felmondásba kötelező-e beleírni a jogorvoslatra vonatkozó kioktatás tényét?
Részlet a válaszból: […]munkaviszony a próbaidő alatt, azonnali hatállyal megszüntethető. A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni [Mt. 87. § (1)-(2) bek.]. Az Mt. a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetés esetében csak az indok közlése alól mentesíti a munkáltatót. De az általános szabályok szerint - mivel az intézkedést írásba kell foglalni, és az ellen jogvitának van helye - az Mt. 202. §-a szerinti jogorvoslati lehetőségről és határidőről[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1247
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,