Munkavégzés helye, a bér pénzneme és az adózás

Kérdés: Cégünk egy Magyarországon bejegyzett székhellyel, telephellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság. A rendszergazdánk Svédországban él, onnan dolgozik. A szerverek, laptopok és azokon a szoftverek Magyarországon vannak. Mi számít a munkavégzés helyének? Ott, ahol fizikálisan a munkavállaló van, vagy ahol a feladatot ellátja? Ő nem programozó, aki saját otthonában saját gépén fejleszt, és az eredményt továbbküldi, hanem egy rendszergazda. A Magyarországon lévő gépekbe lép be, távolról itt frissít programokat. A munkabérét euróban szeretnék meghatározni. Ebben az esetben lehetséges? Ez külföldi munkavégzés? Svédországban is dolgozik, ott biztosított. Se személyi jövedelemadót, se járulékot nem vonunk tőle. Ha lehetséges az eurós kifizetés, az milyen árfolyamon számítódik? Az Szja-tv. rendelkezik az átváltási árfolyamról, de mivel nem vonunk személyi jövedelemadót tőle, így nem tudjuk, melyik jogszabály az irányadó. Hogyan számfejtünk, ha nem ad le illetőségi igazolást a kinti biztosítottságáról?
Részlet a válaszából: […] ...szerint megállapította (Szja-tv. 7. számú mellékelt 3. pont). Minden bizonnyal a kérdésben említett eset is ilyen helyzetet takar, ugyanis a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló magyar-svéd egyezmény értelmében a fizetés, a bér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Nyugdíjas foglalkoztatása egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: A 268/2022. és a 269/2022. Korm. rendelet változtat-e az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló, egészségügyben dolgozó munkavállalók nyugdíjazásának feltételein? Egy egészségügyben dolgozónak, amennyiben öregségi nyugdíjat igényel, és szeretne tovább dolgozni az intézményben, kötelező-e szüneteltetni a nyugdíj kifizetését? Neki jövedelemkiegészítés nem jár, nem egészségügyi dolgozó. Illetve, amennyiben egy egészségügyben dolgozó betölti az öregséginyugdíj-korhatárt, és nem mond fel, vagy nem kéri a közös megegyezéssel történő megszüntetést, a munkáltatónak kötelező-e felmondani a dolgozónak a felmentési idő megadásával?
Részlet a válaszából: […] A 268/2022. Korm. rendelet 1. §-a úgy rendelkezik, hogy 2022. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-éig nem szüneteltethető azon személy öregségi nyugdíjának (illetve egyes egyéb nyugdíjszerű ellátásának) a folyósítása, aki egészségügyi szolgálati jogviszonyban áll....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Jövedelem szabadságvesztését töltő munkavállalónak

Kérdés: Dolgozónk szabadságvesztését börtönben tölti. Munkaviszonya nem szűnt meg. Milyen jogcímen fizethetünk (természetesen az adók és járulékok megfizetésével) részére jövedelmet? Írásba kell-e foglalni, vagy egyoldalúan utalhatjuk a bankszámlájára?
Részlet a válaszából: […] Az alatt az idő alatt, amíg a munkavállaló a szabadságvesztés büntetését tölti, a munkavállaló neki felróható okból (legalább gondatlan magatartása miatt) nem tudja teljesíteni a munkaszerződésből származó kötelezettségeit. Ez alapvetően törvényi, illetve munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Nyugdíjas munkavállaló indokolás nélküli felmondása

Kérdés: Munkavállalónk nyugdíjasnak minősül, mivel betöltötte a 65. életévét, és rendelkezik a szükséges szolgálati idővel. Az Mt. értelmében a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyának munkáltató általi felmondását nem kell megindokolni. Attól tartunk, hogy amennyiben felmondunk, arra fog hivatkozni, hogy életkora alapján diszkrimináltuk, mivel jelenleg ő az egyetlen, aki ilyen helyzetben van. Erre tekintettel nem járunk-e jobban, ha például megindokoljuk a felmondását egy egyébként valós indokkal?
Részlet a válaszából: […] ...tekinteni. Ezt az ítélet többek között azzal magyarázza, hogy a munkavállaló ilyen esetben jogosulttá válik egy biztos jövedelemre, ami fedezi a megélhetését. A Kúria Mfv.I.10.101/2016/4. számú ítélete ugyancsak ezt támasztja alá, amikor azt rögzíti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Tanulmányi szerződés megszegéséből eredő igény

Kérdés: Intézményünk három dolgozójával tanulmányi szerződést kötöttünk. A szükséges végzettséget a tanulmányi szerződésben kitűzött határidőn belül nem szerezték meg, ezért szerződésszegés okán felszólította őket a munkáltató a visszatérítésre. Az intézmény székhelye 2021-ben átadásra került az egyháznak, az egyik dolgozó - aki a tanulmányi szerződéssel érintett - munkáltatója így megváltozott. A másik két dolgozó a régi intézménynél maradt, tehát esetünkben a munkáltató személye nem változott meg. Az egyik dolgozó megkezdte a visszafizetést (ő az egyike azon dolgozóknak, aki a régi intézménynél maradt), a másik kettő nem teljesített. Az a két dolgozó, akinek esetében a munkáltató személye nem változott, mindketten munkában maradtak, állandó létszámhiány miatt a munkáltató nem akart megválni tőlük. 2022-ben ők ketten megszerezték a szükséges végzettséget. Követelheti-e a munkáltató továbbra is a tanulmányi szerződés megszegése miatt a visszatérítést azoktól a dolgozóktól, akik nála maradtak, de az idei évben - késve - megszerezték a végzettséget? Illetve megteheti-e azt, hogy a visszatérítéstől eltekint (amennyiben igen, szükséges-e ehhez egy különmegállapodás stb.)? Azon dolgozó esetében, aki a másik munkáltatóhoz került időközben, ki követelheti a visszatérítést, a régi vagy az új munkáltató (az átadásról szóló megállapodásban a tanulmányi szerződés nem lett külön nevesítve)? Átszállt-e a visszakövetelés joga az új munkáltatóra?
Részlet a válaszából: […] ...A visszakövetelési igény velük szemben tehát fennmaradt. Ettől a munkáltató természetesen eltekinthet, azonban az így elengedett tartozás jövedelemnek (bevételnek) fog minősülni adózási szempontból [Szja-tv. 4. § (2) bek. c) pont].Amennyiben a munkavállalót is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Közlekedési szabálysértés - a bírság áthárítása

Kérdés: Munkavállalóm a társaságom tulajdonában lévő teherautóval közlekedett. Egy napon belül kétszer bírságolták meg gyorshajtás miatt. Abírság a társaság nevére érkezett. Az említett gyorshajtást tekinthetem-e szándékos károkozásnak? Amennyiben igen, kötelezhetem a dolgozót a kár megtérítésére? A kár megtérítését a bérjegyzékén le kell vonni, vagy elég, ha befizeti a bírság összegét a pénztárba? Amennyiben nem téríti meg a munkavállaló, a munkáltató által kifizetett bírság a munkavállalónál bérként adózó jövedelem lesz?
Részlet a válaszából: […] ...saját elismerő nyilatkozata útján - összegszerűen is megállapításra került, és ennek ellenére elengedi a tartozását a munkáltató, az jövedelemnek (bevételnek) fog minősülni adózási szempontból [Szja-tv. 4. § (2) bek. c) pont]. Ha a kárfelelősséget nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Költségtérítés saját gépkocsi használata után

Kérdés: A Támogató Szolgálatban személyi segítő tevékenységét végző szakdolgozók saját gépkocsit használnak a munkakörük ellátásához. A személyi segítők a munkáltató székhelye szerinti városban és a támogató szolgálat járásainak különböző településein is látnak el személyi segítést, ahová saját gépkocsival járnak. Van olyan dolgozó, aki vidékről jár be a székhelyre, és innen megy vidékre ellátásba. Saját személygépkocsi használata esetén megilleti-e őket költségtérítés és milyen összegben? Milyen nyilvántartást kell vezetni nekik? Kell-e erről írásba foglalni valamit?
Részlet a válaszából: […] ...független attól, hogy a költségtérítés hogyan adózik, annak adómentességét a jogszabály deklarálja-e, vagy esetleg adóköteles jövedelemként kell azt elszámolni.(Kéziratzárás: 2022. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Túlfizetés visszavonása munkaidőkeretben, nettó összegben

Kérdés: Munkavállalóink jelentős részét éves munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Ha a munkavállaló felmond, és ebből adódóan munkaidő-tartozása keletkezik, akkor a bruttó vagy a nettó bért követelhetjük vissza? Ha csak a nettó bért, akkor a járulékkal mi történhet, hiszen ha visszakérjük a NAV-tól, az olyan, mintha fizetés nélküli távolléten lett volna, viszont a munkáltatónak a bruttó bér a kár?
Részlet a válaszából: […] ...vissza, a bruttó bérből levont járulékok, adóelőleg, illetve a munkáltatót terhelő közterhek nem. A munkáltató által levont személyi­jövedelemadó-előleget, mivel a korábban kifizetett munkabér utóbb vált jogalap nélkülivé, a munkáltató az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Osztályfőnöki feladatok ellátása - díjazás a szakképzésben

Kérdés: Az osztályfőnöki pótlék, mint többletfeladatért járó juttatás témában szeretnénk választ kapni. Szakképzésben oktató munkavállalók jogállása 2020. július 1. napjával változott. Közalkalmazotti jogviszonyuk munkaviszonyra változott. Ezáltal az Szkt. és az Mt. hatálya alá kerültek. Az Szkt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése taglalja a munkabér és a többletfeladat jogosultságát. Azonban arra vonatkozóan, hogy mi tartozik a többletfeladatok közé, nem található bővebb tájékoztatás. Szabályos-e ennek alapján, hogy az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja a munkáltató? Helyesen jár-e el a munkáltató az alábbi esetekben:
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja,
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért megállapított fix összegű díjazást a dolgozó keresőképtelensége idejére nem arányosítja?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű munkabérre jogosult. A munkabért úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon a hasonló munkakört betöltők által elérhető havi jövedelemhez, továbbá legyen tekintettel a szakképző intézmény alkalmazottjának a szakképző intézménnyel fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Munkaviszony felmondása telefonon

Kérdés: Próbaidőn voltam az új munkaviszonyomban. Az egyik délután, épp, amikor nem voltam beosztva munkavégzésre, a felettesem telefonon közölte velem, hogy másnap már nem kell mennem dolgozni. Tudom, hogy próbaidő alatt nem kell megindokolni a munkaviszony megszüntetését, de ezt az eljárást nem érzem helyénvalónak. Lehet-e ilyenkor bármit is csinálni?
Részlet a válaszából: […] ...igényelheti a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárát, amelyen belül a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét [Mt. 82....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.
1
2
3
14