Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott jövedelem tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Rendszeres jövedelem családi pótlékra jogosultság esetén

Kérdés: Családi pótlék megállapításakor a felsőoktatásban tanuló gyermekem részmunkaidőben (4 órás, 3 havi munkaidőkeret) dolgozik szerződéssel. Ez rendszeres jövedelemnek számít, vagy sem?
Részlet a válaszból: […]alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik [Cst. 12. § (1) bek. a) pont ab) alpont]. Rendszeres jövedelem a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem. E szabály alkalmazásakor jövedelemnek az Szja-tv.-ben adóköteles jövedelemként meghatározott - belföldről vagy külföldről származó - vagyoni érték, bevétel minősül, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét [Cst. 4. § i) és j) pont].A családi pótlékra jogosultság meghatározása szempontjából tehát nem a munkaidő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3406
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Cselekvőképesség korlátozása munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban

Kérdés: Az Mt. 212. §-a rendelkezik a cselekvőképtelen munkavállalókról, a 212. § (1) bekezdése azonban a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban a részlegesen korlátozott munkavállalókat is nevesíti. A munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportba mi tartozik? Ezt sem a Mt., sem a Ptk. nem pontosítja, de a gondnokság alá helyezésről szóló határozatban sincs egyértelműen meghatározva. Ebben a határozatban szereplő, jövedelemmel való rendelkezés korlátozásáról szóló része vajon a cselekvőképesség munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban való részleges korlátozását is jelenti, és ennek értelmében a munkavállalóra vonatkoznak az Mt. 212. §-ának (2)-(4) bekezdései, ideértve a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket is?
Részlet a válaszból: […]jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben cselekvőképességét a bíróság korlátozta [Ptk. 2:19. § (2)-(3) és (5) bek.].Az Mt. 212. §-a mind a cselekvőképtelen, mind a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállalók tekintetében azonos különös szabályokat ír elő. Az Mt. 21. §-ának (4) bekezdése értelmében a cselekvőképességében munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló olyan jognyilatkozatának érvényességéhez, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul, törvényes képviselőjének a hozzájárulása szükséges. Mivel gondnokság alá helyezés esetén a gondnok a gondnokolt törvényes képviselője [Ptk. 2:34. § (1) bek.], az idézett szabályok egyértelműen kijelölik a cselekvőképességében munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló tekintetében érvényesülő jognyilatkozat-tétellel kapcsolatos korlátokat.Az Ön által felvetett kérdés elsődlegesen az, hogy miként értelmezhető a konkrét esetben a gondnokság alá helyezésről szóló határozat jövedelemmel való rendelkezés korlátozását előíró része. A határozat Szerkesztőségünkbe eljuttatott részlete nem rendelkezik az érintett személy cselekvőképességének munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban való korlátozásáról, csupán a társadalombiztosítási,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2885

3. találat: Részmunkaidő és a CSED alapját képező jövedelem

Kérdés: Gyermekem kétéves lesz, és szeretnék visszamenni a munkahelyemre. A munkáltatóm is jelezte, hogy visszavár, viszont a gyerek miatt részmunkaidőben dolgoznék. Úgy tudom, hogy ehhez nem szükséges a munkáltatóm hozzájárulása. Ha ez így van, és visszatérek részmunkaidőben kevesebb bérért, és esetleg ismét teherbe esem, akkor a csecsemőgondozási díjat a teljes vagy a részmunkaidős bér alapján fogom kapni?
Részlet a válaszból: […]figyelembe venni azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrészét nem haladhatja meg [Ebt. 42. § (4) bek.].A naptári napi alap számításáról a törvény szintén rendelkezik. E szerint, ha a biztosítási idő - ami esetünkben a munkaviszony - a CSED-re való jogosultság kezdőnapját megelőzően az Ebt. szerint folyamatos, a CSED alapját a CSED-re való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a CSED alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni [Ebt. 48. § (1) bek.].Ha a munkavállaló a fent meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban a fent nevesített időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban van legalább 120 naptári napi jövedelme, és legalább a CSED-re való jogosultság kezdőnapjától 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a CSED naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani [Ebt. 48. § (2) bek.]. Amennyiben pedig a munkavállaló még ezen időszakban sem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a CSED-re való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napnyi folyamatos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2332
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,