Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott jövedelempótló kártérítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Kárigények a munkáltatóval szemben

Kérdés: A volt munkáltatóm 11 éve súlyos egészségkárosítást okozott a lejáratásaival, büntetőfeljelentéseivel (a büntetőeljárások bizonyítottság hiánya miatt megszűntek). Sajnos a jogszerűtlen eljárások miatt pszichés személyiségzavar, magas vérnyomás betegség alakult ki nálam, ami miatt 10 éve rokkantnyugdíjas lettem. Munkaviszonyt a fenti betegségeim miatt nem tudok létesíteni. A munkaügyi bíróság már két alkalommal kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót, jelenleg folyik egy nem vagyoni kártérítési per, amit ki kell egészítenem jövedelempótló kártérítésre is, viszont már folyamatban van a személyiségi jogsértés miatti per is, szintén nem vagyoni kártérítés miatt. Az egészségem károsítása személyiségi jogsértésnek vehető? Hogyan kell értelmezni, hogy a jövedelempótló kártérítés három évnél hosszabb időre visszamenőleg nem érvényesíthető? Ez a három év honnét kezdődik? A kereset benyújtásától? A munkáltató a súlyos egészségkárosodásomról tudomást szerzett a bíróság által elrendelt orvosszakértői véleményből, valamint két éve a jogerős ítéletből is. Ez esetben a munkáltató hivatkozhat arra, hogy nem jelentettem be neki az egészségem károsodását? Hiszen a perben erről tudomást szerzett, s mégsem szólított fel a kárigényem előterjesztésére, noha ez a per akkor egy nem vagyoni kárigény miatt folyt.
Részlet a válaszból: […]is. Így ha a munkavállaló egészségét éri kár a munkaviszonyával összefüggésben, a munkáltató nemcsak a vagyoni károk (pl. kezelési költségek, kiesett jövedelem, élelemfeljavítás stb.) megtérítésére köteles, hanem az egészséghez való jog mint személyiségi jog sérelme miatti nem vagyoni kárért is helyt kell állnia. Ilyen esetben a nem vagyoni kártérítés azt kompenzálja, hogy a munkavállaló a jövőben nem tudja teljes egészsége birtokában élni az életet, hanem esetleg csak maradandó fogyatékosság mellett. A törvény lehetővé teszi, hogy kártérítésként járadékot állapítson meg a bíróság. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni [Mt. 183. § (1) bek.]. Ilyen eset lehet, ha a munkavállaló egy üzemi baleset után nem tud eredeti munkakörébe visszatérni, esetleg teljesen munkaképtelen lesz, és a bíróság a kieső jövedelem pótlása végett a munkáltatót havi járadék fizetésére kötelezi. Járadékigény azonban hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a munkáltató a kárigény bejelentésével, elbírálásával kapcsolatos kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény pedig egyáltalán nem érvényesíthető [Mt. 186. § (3) bek.]. Ez a három év az igény érvényesítésétől számítandó. Jelen esetben az igény érvényesítése nemcsak a kereset benyújtásával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1169

2. találat: Elmaradt munkabér helyett jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Folyamatban lévő munkaügyi peremben a bíróság az elmaradt bérem megállapítása helyett a jövedelempótló kártérítés kidolgozására kötelezett. Sajnos nem tudtam róla, hogy ilyen van, ezért kérdezem: mi a különbség az elmaradt munkabér és a jövedelempótló kártérítés között? Mi alapján tudom kiszámítani a jövedelempótló kár összegét? Ez esetben is visszamenőleges hatállyal, egy összegben lehet igényelni, mint a vagyoni kártérítési perben az elmaradt munkabért? Kérem, válaszukat egy példa ismertetésével is egészítsék ki!
Részlet a válaszból: […]adódóan is - kártérítésnek minősül. Célja, hogy a kiesett jövedelmet, jövedelemrészt valamilyen módon "pótolja" a sérelmet szenvedett munkavállalónak. A jövedelempótló kártérítés kiszámításánál figyelembe kell venni, hogy bár a munkáltatót teljes kártérítési kötelezettség terheli, ugyanakkor a kártérítés összegének megállapításánál - a károkozás jellege szerint - le kell vonni - az elmaradt munkabérre eső nyugdíjjárulékot; - az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátást; - amit a munkavállaló munkaereje hasznosításával megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna; - amihez a munkavállaló (hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott; - amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá (Mt. 182. §). Azon kérdésre, hogy mi alapján tudja kiszámítani a jövedelempótló kár összegét, a vonatkozó releváns információk hiányában (per tárgya, károkozás jellege stb.) a fenti szabályozás ismertetésén túl sajnos nem lehetséges állást foglalni, így esetét példával sem tudjuk illusztrálni. Ehhez szükséges, hogy kérdését a szükséges részletekkel kiegészítse. A kárigény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1162