82 talált cikk a joggal való visszaélés kifejezésre

Kérdés: Hozzátartozó halála esetén a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól két napra. A munkavállaló feleségének nagyszülője hunyt el, 2025. január hónapban. A munkavállaló az igényét egy évvel később, 2026. január 6-án nyújtotta be. A munkáltató köteles megadni ebben az esetben a két nap „rendkívüli szabadságot”, vagy elutasíthatja a kérelmet? Ha elutasíthatja, milyen jogszabályra hivatkozva? Belső szabályzatban lehet-e szabályozni, hogy meddig fogadja el a kérvényeket a munkáltató? Pontosan ezen kellemetlenségek elkerülése végett.

Kérdés: A 2023. évi Mt.-módosítás óta a munkavállaló kérheti a próbaidő alatt történő azonnali hatályú felmondás utólagos indoklását. A törvény konkrét eseteket felsorol, ezek között azonban nem szerepel a várandósság. Ebben az esetben, ha a munkáltató az után mondja fel a munkaviszonyt, hogy tudomást szerez a munkavállaló várandósságáról, a munkavállaló nem kérhet tőle utólagos indoklást?

Kérdés: Önkormányzatunknál 2025. szeptember 8-tól közalkalmazotti jogviszonyban áll egy művelődésszervező. A próbaidő leteltekor közölte a munkáltató vele, hogy aktívabb érdeklődést, pontosságot, jobb kommunikációt kér tőle a partnerek és a munkáltató irányába, és ha ezen javítani tud, folytatja vele a közalkalmazotti jogviszonyt. A közalkalmazott szóbeli figyelmeztetésben részesült. Ezt követően az általa elkészített 2025. évi beszámolót és 2026. évi munkatervet a képviselő-testület számottevő hiányosságok (főleg az egyikből a másikba átmásolt szövegek és a lényegi tartalom hiánya) miatt nem fogadta el. Településünk legnagyobb rendezvényének szervezését sem kezdte el, mellyel jelentős időhátrányban vagyunk. Részéről nemtörődömség, hanyag magatartás tapasztalható. A képviselő-testület úgy döntött, mivel nem elfogadható ez a hozzáállás, támogatja a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését. Sajnos február végén munkájából hazafelé közúti balesetet szenvedett, mely miatt 100%-os táppénzre jogosult. A munkáltató felmondást vagy azonnali hatályú felmondást szeretne alkalmazni vele szemben a táppénzt követően. Ebben az esetben a közalkalmazott által munkaügyi bíróságon megtámadott munkáltatói döntésnek milyen következményei lehetnek? Ha a munkaadót elmarasztaló jogerős ítélet születik, milyen összegű kártérítésre számíthatunk?

Kérdés: A munkáltató, kifizető ugyanazon magánszemélynek évente háromszor adhat csekély értékű ajándékként a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű terméket, szolgáltatást (pl. ajándékutalványt). Van-e előírás arra, hogy ezt milyen időközönként teheti meg a munkáltató? Lehetséges-e, hogy egy hónapon belül, akár egymást követő napokon adjon ilyen juttatást?

Kérdés: Az Mt. 71. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontja értelmében csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző fél évre számított átlagos statisztikai létszám szerint
a) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló,
b) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka,
c) háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló
munkaviszonyát kívánja – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra – harmincnapos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni. A harmincnapos időszakban mit szükséges figyelembe venni? A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozatok közlésének/megkötésének időpontját, vagy pedig a munkaviszonyok megszűnésének időpontját?

Kérdés: A Kit. hatálya alá tartozó munkavállaló osztályvezetői megbízása visszavonható-e a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt?

Kérdés: Jogszerű-e a munkáltató cafeteriaszabályzatában az a kikötés (és e kikötésre hivatkozással a tárgyévi cafeteriajuttatás teljes megvonása), miszerint a munkavállaló nem jogosult a szabályzat szerinti juttatások igénybevételére, „ha a munkavállaló munkaviszonya a kifizetés napján megszüntetés alatt áll, azaz a munkavállaló munkaviszonyának felmondással vagy közös megegyezéssel való megszüntetéséről a felek a kifizetés napját megelőzően döntöttek”?

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyuka pozíciójában egyetlen ember dolgozik, akit sokkal magasabb bérrel vettek fel az anyuka helyettesítésére, mint a visszatérni készülő édesanyát. Ez azt jelenti, hogy a bérkorrekció esetén ugyanarra a szintre kell felhozni a visszatérő édesanya bérét, mint amit a helyettesítő munkavállaló keres?

Kérdés: A Púétv. hatálya alatti pedagógus dolgozhat-e a felmentési idő alatt másik intézményben? Amennyiben az erre irányuló engedélykérést a jelenlegi munkáltató megtagadja, az mennyire sérti a jóhiszemű joggyakorlás elvét? Engedély esetén lehetséges-e felmondási idő alatt a Pedagógus I. kategóriába történő átsorolás?

Kérdés: A gyermekgondozási szabadságról visszatérő kismamának a munkáltató nem kívánja visszaadni a pozícióját, mert azt más tölti be. Ehelyett a munkáltató élni kíván azon jogával, miszerint évi 44 munkanapra jogosult a munkavállalót másik munkakörben alkalmazni. Gyanítjuk, hogy ezzel akarja a visszatérő anyukát felmondásra kényszeríteni, vagy valamilyen indokkal azonnali hatállyal elküldeni, hiszen arról nem tud vagy nem akar nyilatkozni, hogy a 44 munkanap letelte után biztosítja-e a munkaszerződésben szereplő pozíciót az anyukának. A másik munkakör nem igényel felsőfokú végzettséget, míg az eredeti igen. Ilyenkor a méltányos mérlegelés elvére hivatkozva ezt az édesanya megtagadhatja? Követ-e el a munkáltató ilyen esetben joggal való visszaélést?