Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott joggal való visszaélés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkavállaló felelősségre vonása kötelezettségszegés hiányában

Kérdés: Egy taxitársaságnál dolgozom szerződött partnerként mint ellenőr. Ennek során feladatom a kollégák engedélyeinek, ruházatának, ápoltságának, viselkedésének ellenőrzése, esetleg szankcionálása. A munkámat kiválóan végeztem, többször felkértek pluszfeladatokra, jutalmaztak érte, és dicséretben is részesítettek. Sajnos az ellenőrzéseim során olyan személyeknél is találtam hibát, akik a főnökséggel közeli barátságban vannak. Ezeket (pl. drogfogyasztás, ittas vezetés, fuvarkisajátítás, trehány, rendetlen fuvarozás stb.) jeleztem is, de ezzel "darázsfészekbe nyúltam". A taxitársaság vezetője felhívott, konferenciabeszélgetés keretében az etikai bizottság vezetője előtt megfenyegetett engem, a családom, a karrierem, az engedélyeim, a megélhetésem. Ezt követően a saját ellenőr kollégáimat állították rám, hogy keressenek valamit, ami alapján be lehet rángatni fegyelmi tárgyalásra. Találtak is egy olyan esetet, amiben korábban pár nappal megszüntető határozatot hoztak. Engem berendeltek fegyelmi eljárásra. Ez alatt a pár nap alatt nem tudtam elvégezni a munkámat rendesen, nem tudtam szolgáltatni, amiért havi díjat fizetek, megfélemlítettek. Féltem a feleségem, hogy rajta állnak bosszút, mert ő is ennek a cégnek a szerződött partnere. Mit tudok tenni?
Részlet a válaszból: […]kollégáknál szabálytalanságokat tárt fel, és ezt jelentette, nem eredményezheti azt, hogy a munkáltató munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése miatt hátrányos jogkövetkezményt alkalmazhasson [Mt. 56. § (1) bek.]. Ha ezt mégis megteszi, az olyan jogellenes munkáltatói intézkedés lesz, mellyel szemben 30 napon belül keresetlevelet nyújthat be a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál [Mt. 287. § (1) bek. c) pont]. Ezenfelül a munkáltató csak akkor alkalmazhat a munkavállalóval szemben a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket, ha ezt a lehet ő séget kollektív szerz ő dés vagy - ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerz ő dés hatálya alatt - a munkaszerz ő dés tartalmazza. (Megjegyzend ő , hogy az Mt. nem használja a " fegyelmi eljárás " kifejezést, helyette a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére irányadó szabályokat tartalmazza.) Mivel nem derül ki a kérdésb ő l, hogy a munkáltató pontosan milyen ügyben kezdeményezte Önnel szemben a " fegyelmi " , illetve az etikai eljárást, valamint nem ismerjük az irányadó eljárási szabályokat sem, ennél pontosabban nem tudunk állást foglalni a kérdésben.Ha a munkáltató Önnel vagy hozzátartozójával szemben olyan intézkedést tesz (pl. hátrányos jogkövetkezményt szab ki, vagy megszünteti a munkaviszonyát), amely egyébként formálisan jogszer[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3006

2. találat: Alkalmi munka hat egybefüggő napon

Kérdés: Alkalmi munkásokat foglalkoztatunk, de sajnos többször előfordul, hogy hetente hat napot is dolgoznak. Ilyenkor másik cégre jelentjük be őket, hogy ne lépjük túl a heti öt napot. Milyen megoldás lehet arra, hogy a jelenléti ívet a lehető legprecízebben vezessék a dolgozók, vagy milyen fajta jelenléti ívet használjunk, hogy a hatodik napot ne ugyanarra a jelenléti ívre írják rá? A sok adminisztráció miatt a lehető legegyszerűbb megoldás érdekelne, amibe az ellenőrök sem kötnek bele. Mi a gyakorlat erre a problémára?
Részlet a válaszból: […]alkalmazhatja az Efotv. szerinti kedvezőbb közteherfizetési szabályokat. Ilyenkor a munkaviszony után fizetendő közterhekre az általános szabályok lesznek irányadók, és a munkáltató ezeket a rendelkezéseket a továbbiakban is köteles alkalmazni a jogsértés feltárásának időpontjától annyi ideig, ameddig az egyszerűsített foglalkoztatást jogellenesen alkalmazta [Efotv. 8. § (4) bek.]. A fentiekből eredően arra nincs törvényes lehetőség, hogy a munkáltató alkalmi munka keretében ugyanazt a munkavállalót hat egybefüggő napig alkalmazza.Az időbeli korlát azonban csak az azonos felek közötti munkaviszonyra vonatkozik, annak tehát nincs akadálya, hogy ugyanaz a munkavállaló egybefüggő öt napot meghaladóan dolgozzon alkalmi munkásként, ám különböző munkáltatóknak. Ekkor természetesen a jelenléti ív (munkaidő-nyilvántartás)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2820

3. találat: Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok - eltúlzott gyakoriság

Kérdés: Kötelezhető-e a dolgozó az alkalmasságának megítéléséhez szükséges vizsgálatoknál több vizsgálatra, illetve ki állapítja meg, hogy mi ez? Én például projektmenedzser vagyok, otthonról dolgozom, a munkaköri leírásban a fizikai alkalmasságot illetően ennyi szerepel: képesnek kell lenni tartósan ülni, gépelni, telefonon és személyesen kommunikálni. Ehhez képest évente köteleznek kiterjedt laborvizsgálatra, EKG-ra, mellkasröntgenre, szemészeti vizsgálatra (ez utóbbi még érthető is a monitor előtt végzett munka miatt). Jogos ez? Ráadásul a munkáltatóm szerződött szolgáltatója a lakhelyemtől távol (más településen) van, gyakorlatilag egy teljes napi kiesést jelent a munkából a vizsgálat az utazással együtt (ami persze munkaidőnek számít, de attól még a munka megvár, közben senki nem végzi el helyettem). Más foglalkozás-egészségügyi szakorvos által kiállított véleményt nem fogadnak el, állítják, hogy köteles vagyok a vizsgálatot a szerződött partnerüknél elvégezni.
Részlet a válaszból: […]alkalmassági vélemény a munkaviszony megszűnését követő 6 hónapig érvényes, amennyiben egészségi állapotukban ezalatt változás nem történt. Időszakos vizsgálatot kell végezni a 33/1998. NM rendeletben meghatározott esetekben (pl. egyes különösen védendő munkavállalói csoportok, így a fiatal vagy idősödő munkavállalók esetében, valamint a meghatározott fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának vagy pszichés terhelésnek kitett, vagy fokozott baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkoztatottak esetében; soron kívüli vizsgálatot pedig akkor, ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör ellátására) (33/1998. NM rendelet 5-7. §). A vizsgálat a munkáltató által megjelölt munkakörrel összefüggő tényezőkre terjed ki, ezek mibenlétének megítélése nem jogi, hanem orvosi kérdés. A szem- és látásvizsgálatot kétévenként kell elvégezni (50/1999. EüM rendelet 5. §).A munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosítani, amely történhet az általa működtetett vagy - a munkáltatóval kötött szerződés alapján - külső szolgáltató útján [Mvt. 58. § (1) bek.]. E szabály alapján tehát a munkáltató előírhatja, hogy a vele szerződött szolgáltatónál kell az orvosi vizsgálatot elvégezni. A 89/1995. Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése tartalmaz olyan szabályt, amely alapján a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást elsősorban (lehetőség szerint) a munkavégzés helyén vagy annak közelében kell biztosítani; nyilvánvalóan abban az esetben, ha egymástól eltérő helyeken lévő, a munkavállalók[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2778

4. találat: Munkaviszony-létesítés fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Fizetés nélküli szabadság idején létesíthető új munkaviszony külföldön vagy belföldön?
Részlet a válaszból: […]alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadságot (Mt. 127-133. §). Álláspontunk szerint a fizetés nélküli szabadság rendeltetésével ellentétes, ha annak igénybevétele alatt - amely a munkaviszony teljesítésében való akadályoztatáson alapul - a munkavállaló másik munkaviszonyt létesít. A munkavállalónak ugyanis elsődlegesen a fennálló munkaviszonya teljesítése a kötelessége. Ha a munkavégző képessége már nem akadályozott, akkor ezt a jogviszonyát kell folytatnia a fizetés nélküli szabadság megszakításával, vagy - ha másik munkáltatónál kíván inkább elhelyezkedni - felmondania ezt a jogviszonyt.A fizetés nélküli szabadság igénybevétele joggal való visszaélést valósít meg (Mt. 7. §), ha annak tartama alatt a munkavállaló új jogviszonyt létesít, így valójában mégis dolgozik.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2759