Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]kollégáknál szabálytalanságokat tárt fel, és ezt jelentette, nem eredményezheti azt, hogy a munkáltató munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése miatt hátrányos jogkövetkezményt alkalmazhasson [Mt. 56. § (1) bek.]. Ha ezt mégis megteszi, az olyan jogellenes munkáltatói intézkedés lesz, mellyel szemben 30 napon belül keresetlevelet nyújthat be a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál [Mt. 287. § (1) bek. c) pont]. Ezenfelül a munkáltató csak akkor alkalmazhat a munkavállalóval szemben a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket, ha ezt a lehet ő séget kollektív szerz ő dés vagy - ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerz ő dés hatálya alatt - a munkaszerz ő dés tartalmazza. (Megjegyzend ő , hogy az Mt. nem használja a " fegyelmi eljárás " kifejezést, helyette a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére irányadó szabályokat tartalmazza.) Mivel nem derül ki a kérdésb ő l, hogy a munkáltató pontosan milyen ügyben kezdeményezte Önnel szemben a " fegyelmi " , illetve az etikai eljárást, valamint nem ismerjük az irányadó eljárási szabályokat sem, ennél pontosabban nem tudunk állást foglalni a kérdésben.Ha a munkáltató Önnel vagy hozzátartozójával szemben olyan intézkedést tesz (pl. hátrányos jogkövetkezményt szab ki, vagy megszünteti a munkaviszonyát), amely egyébként formálisan jogszer[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmazhatja az Efotv. szerinti kedvezőbb közteherfizetési szabályokat. Ilyenkor a munkaviszony után fizetendő közterhekre az általános szabályok lesznek irányadók, és a munkáltató ezeket a rendelkezéseket a továbbiakban is köteles alkalmazni a jogsértés feltárásának időpontjától annyi ideig, ameddig az egyszerűsített foglalkoztatást jogellenesen alkalmazta [Efotv. 8. § (4) bek.]. A fentiekből eredően arra nincs törvényes lehetőség, hogy a munkáltató alkalmi munka keretében ugyanazt a munkavállalót hat egybefüggő napig alkalmazza.Az időbeli korlát azonban csak az azonos felek közötti munkaviszonyra vonatkozik, annak tehát nincs akadálya, hogy ugyanaz a munkavállaló egybefüggő öt napot meghaladóan dolgozzon alkalmi munkásként, ám különböző munkáltatóknak. Ekkor természetesen a jelenléti ív (munkaidő-nyilvántartás)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmassági vélemény a munkaviszony megszűnését követő 6 hónapig érvényes, amennyiben egészségi állapotukban ezalatt változás nem történt. Időszakos vizsgálatot kell végezni a 33/1998. NM rendeletben meghatározott esetekben (pl. egyes különösen védendő munkavállalói csoportok, így a fiatal vagy idősödő munkavállalók esetében, valamint a meghatározott fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának vagy pszichés terhelésnek kitett, vagy fokozott baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkoztatottak esetében; soron kívüli vizsgálatot pedig akkor, ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör ellátására) (33/1998. NM rendelet 5-7. §). A vizsgálat a munkáltató által megjelölt munkakörrel összefüggő tényezőkre terjed ki, ezek mibenlétének megítélése nem jogi, hanem orvosi kérdés. A szem- és látásvizsgálatot kétévenként kell elvégezni (50/1999. EüM rendelet 5. §).A munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosítani, amely történhet az általa működtetett vagy - a munkáltatóval kötött szerződés alapján - külső szolgáltató útján [Mvt. 58. § (1) bek.]. E szabály alapján tehát a munkáltató előírhatja, hogy a vele szerződött szolgáltatónál kell az orvosi vizsgálatot elvégezni. A 89/1995. Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése tartalmaz olyan szabályt, amely alapján a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást elsősorban (lehetőség szerint) a munkavégzés helyén vagy annak közelében kell biztosítani; nyilvánvalóan abban az esetben, ha egymástól eltérő helyeken lévő, a munkavállalók[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadságot (Mt. 127-133. §). Álláspontunk szerint a fizetés nélküli szabadság rendeltetésével ellentétes, ha annak igénybevétele alatt - amely a munkaviszony teljesítésében való akadályoztatáson alapul - a munkavállaló másik munkaviszonyt létesít. A munkavállalónak ugyanis elsődlegesen a fennálló munkaviszonya teljesítése a kötelessége. Ha a munkavégző képessége már nem akadályozott, akkor ezt a jogviszonyát kell folytatnia a fizetés nélküli szabadság megszakításával, vagy - ha másik munkáltatónál kíván inkább elhelyezkedni - felmondania ezt a jogviszonyt.A fizetés nélküli szabadság igénybevétele joggal való visszaélést valósít meg (Mt. 7. §), ha annak tartama alatt a munkavállaló új jogviszonyt létesít, így valójában mégis dolgozik.[…] részlet vége a válaszból.