265 talált cikk a jogviszony létesítése kifejezésre

Kérdés: A bölcsőde 2016. VIII. 22. óta felsőfokú végzettségű (E besorolású) kisgyermeknevelőként foglalkoztatja a dolgozót. A dolgozó főiskolai oklevelet szerzett csecsemő- és kisgyermeknevelő szakon, így a Púétv. alapján pedagógusbesorolásba tehető. Gyakornoki fokozatba kell-e sorolni gyakornoki idő megállapításával, vagy a munkáltatónál eltöltött közel 10 év szakmai gyakorlatra való tekintettel sorolható Pedagógus I. fokozatba is?

Kérdés: Az önkormányzati hivatal 2025 májusában határozatlan idejű, részmunkaidős közszolgálati jogviszonyt létesített a munkatárssal hat hónap próbaidő kikötésével, iktatáshoz, irattározáshoz kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátására. Az új munkatárs nem rendelkezett korábbi közszolgálati tapasztalattal, így nincs sem ügykezelői, sem közigazgatási alapvizsgája, szakvizsgája, illetve nem rendelkezik közgazdasági szakképző iskola igazgatás-ügyviteli szakán szerzett képesítéssel sem. A Kttv. 244. §-ának (1) bekezdése alapján a közszolgálati ügykezelőnek a jogviszony keletkezésétől számított hat hónapon belül ügykezelői alapvizsgát kell tennie. Ha az alapvizsgát az előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, közszolgálati jogviszonya megszűnik. A területileg illetékes vármegyei kormányhivatal az utóbbi években már nem szervez ügykezelői alapvizsgát, a szomszédos vármegyei kormányhivatalok által szervezett ügykezelői alapvizsgák pedig már lebonyolításra kerültek a munkatárs kinevezése időpontját megelőzően, így az adott munkatárs a Kttv. 244. §-ának (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének hat hónapon belül (próbaideje alatt) eleget tenni nem tudott. Ugyanakkor a képzési tervben rögzítésre került a munkatárs vizsgakötelezettsége, melyet – a kisebb távolság okán – a szomszédos vármegyei kormányhivatalok által szervezett vizsgák időpontjához igazított a munkáltató, így a terv szerint a Kttv. fentebb hivatkozott jogszabályhelyének második paragrafusa szerint tett volna eleget a munkatárs, annak érdekében, hogy jogviszonya ne szűnjék meg. Egészségi állapotára hivatkozással (a konkrét ok a munkáltató számára nem ismert) közvetlenül próbaidejének lejártát követően, egyik napról a másikra táppénzre ment. A munkáltató felé kezdetben – kizárólag annak kérdésére – időszakos táppénzként kommunikálta távollétét hétről hétre, melyből aztán néhány hét után mai napig fennálló tartós táppénzes távollét lett. Így nem tudott részt venni egyik szomszédos vármegye által szervezett ügykezelői alapvizsgán sem. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem ugyan évi több alkalommal szervez ügykezelői alapvizsgát Budapesten, jelenlegi információink szerint az adott munkatárs továbbra is táppénzes állományban lesz, így vizsgakötelezettségének határidőn belül eleget tenni nem tud. A munkatársnak a képzésekről, így az ügykezelői vizsgáról is tudomása van, hiszen az rögzítve van a Probono Rendszerben is, de hosszas távolléte okán a munkáltató nem tudta erről részletesen szóban tájékoztatni, mert előre látható volt, hogy a vizsgákon megjelenni nem tud, hiszen tartós táppénzen van. Ilyen esetben milyen terjedelmű és gyakoriságú kell, hogy legyen a vizsgával kapcsolatos tájékoztatás a munkáltató részéről, hogy az megfelelőnek és elégségesnek minősüljön? Jelen esetben hogyan értelmezendő és alkalmazandó a Kttv. 244. §-ának (1) bekezdése? Van-e halasztó hatálya a hat plusz hat hónapos határidő tekintetében a táppénzes állománynak, vagy a köztisztviselő jogviszonya törvény erejénél fogva megszűnik a kinevezés napjától számított egyéves határidő lejártakor? Van-e, illetve lehet-e helye méltányosságnak akként, hogy az ügykezelői alapvizsgát – a Kttv. rendelkezéseitől eltérően – azt követően tegye le, miután a táppénzes állományból visszatér, mely időpont jelenleg előre nem látható? Amennyiben a fentebb rögzített jogszabályhely alapján a munkatárs jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, a munkáltató hogyan jár el jogszerűen és teljeskörűen? Megszűnés esetén van-e a munkáltatónak indokolási, előzetes tájékoztatási kötelezettsége? Amennyiben igen, milyen részletezettséggel kell azt megtennie?

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló, aki intézményvezetői pozíciót tölt be, szeretne részmunkaidős jogviszonyban oktatni általános iskolában. Milyen jogszabályi korlátok lehetnek? Úgy gondolom, hogy ugyanabban az időtartamban (azaz 08:00–16:00 között) két aktív jogviszonyt nem lehet fenntartani, legfeljebb akkor lehetne, ha másik időintervallumot érint a másodállás.

Kérdés: Az óvodapedagógus 2026. február 6-án szerezte meg a diplomáját. Ezen a napon kezdődött a jogviszonya a mi óvodánkban. Gyakornok fizetési fokozatba soroltuk, mert nem mutatott be az előző munkahelyéről igazolásokat. A napokban hozta be a papírjait, miszerint 17 év munkaviszonnyal rendelkezik értékesítési vezető munkakörben. Jól gondoljuk, hogy így visszamenőlegesen Pedagógus I. fizetési fokozatba kell sorolnunk, mert rendelkezik 6 év jogviszonnyal? Továbbá a bölcsődei dajka egyetemi tanulmányait folytatja, és kisgyermeknevelői diplomát fog szerezni. 10 éve dolgozik az intézményünkben. Ha megszerzi a diplomáját, kötelesek vagyunk átsorolni Gyakornok vagy Pedagógus I. fizetési fokozatba? Mivel nincs kisgyermeknevelői üres álláshelyünk, így maradna bölcsődei dajka munkakörben.

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működik egy óvoda, amelynek van tálalókonyhája is (az étel külsős vállalkozótól vásárolt). A tálalókonyha 2 konyhai kisegítővel az óvodás és az iskolás gyermekek étkeztetését biztosítja. Az óvoda vezetője idáig pedagógiai asszisztensként foglalkoztatta az alkalmazottat, most módosítani akarja a munkakörét, az ellátott új feladat az étkeztetés adminisztrációja (munkaköre: adminisztrátor). Az alkalmazott iskolai végzettsége szakközépiskolai érettségi és 2007-ben megszerzett OKJ 54149901 gyógypedagógiai asszisztens szakképesítés. Meglátása szerint kikerül a Púétv. hatálya alól, közalkalmazott lesz, a besorolása E fizetési osztály, a bére a fizetési osztályhoz tartozó garantált illetmény, a garantált bérminimumra kiegészítés, és munkáltatói döntéssel megkapja a korábbi NOKS-os 110%-ra kiegészítést. Helyes így a besorolása és a bérmegállapítása? A munkakör váltása miatt a korábbi köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát meg kell szüntetni, vagy módosítással megoldható?

Kérdés: Gyermekjóléti intézményünkben a főállású iskolai védőnőnk visszajön fizetés nélküli szabadságról, de a helyettes védőnőt is szeretnénk megtartani, de nem ugyanebben a munkakörben, a státusz hiánya miatt. Üres állásunk van a gyermekjóléti szolgálatnál, és oda családsegítőnek szeretnénk felvenni mentesítéssel, míg megszerzi az ehhez szükséges képesítést. A jelenlegi egészségügyi szolgálati jogviszonyt kinevezésmódosítással lehet-e közalkalmazotti jogviszonyra módosítani? Hiszen ugyanaz a munkáltató, bár teljesen más a kormányzati funkció, a jogviszony kódja, megnevezése, a kulcsszám, a bértábla, a munkakör. Avagy megszűnik az egészségügyi szolgálati jogviszony, és teljesen új lesz a Kjt.-s családsegítői jogviszonya? Az illetménye sajnos jóval kevesebb lesz. A besorolást illetően, az új munkakörnél a főiskola miatt F-be sorolhatjuk, és a diploma megszerzésétől minden jogviszonyt beszámíthatunk neki a besoroláshoz (védőnő volt minden helyen eddig)?

Kérdés: Amennyiben a kinevezés vagy a munkaszerződés módosítására kerül sor, és a változás hatálya 2025. január 1-je, milyen dátumnak kell szerepelnie az aláírás dátumánál? Előfordul gyakran, hogy a hatályosság napja nem egyezik az aláírás napjával. Van „jelentősége”, hogy milyen dátum szerepel, illetve azok egyeznek-e?

Kérdés: A 2024. január 1. napjától hatályos Púétv. kapcsán 2023-ban feltett kérdésünkre akkor Önöktől azt a választ kaptuk, hogy önkormányzati fenntartású óvodában gyermekétkeztetési alapfeladatot ellátó konyhai kisegítő munkakörben foglalkoztatott dolgozó jogviszonya nem változik. Mivel az általuk ellátott feladat nem tartozik a köznevelési feladatok közé, ők továbbra is közalkalmazottak maradnak. Ezen állásfoglalást a Belügyminisztérium Köznevelési-Igazgatási Főosztályától kapott tájékoztatás is megerősítette. Így ezen munkavállalóknál nem történt jogviszonyváltás, ők maradtak közalkalmazottak.
A Munkaügyi Levelek 238. számában a 4589. számon feltett kérdésünkre megküldött válaszukban ennek ellenére az szerepel, hogy a konyhai feladatot ellátó kolléga nem állhat közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban kellene lennie, mivel kisegítő munkakört lát el. A 2023-ban kapott állásfoglalások figyelembevételével ezen munkakörben foglalkoztatott munkavállalók közalkalmazottak maradtak, így ezt figyelembe véve az a kérdésünk, hogy ha a konyhai kisegítő munkakörben foglalkoztatott dolgozót dajkaként foglalkoztatná a továbbiakban ugyanazon munkáltató, mivel közalkalmazotti jogviszonyból köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerülne, így helyes-e az, ha a KIRA adta lehetőséggel élve jogviszonyát (vagyis kinevezését) jogviszonyváltással módosítjuk (kinevezésmódosítást készítünk), vagy a jogviszonyváltás miatt a közalkalmazotti jogviszonyát meg kellene szüntetni, és új kinevezést kellene neki készíteni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra?

Kérdés: Hivatalsegédünk a Kttv. 258. §-a szerint a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott munkavállaló. Szeretne a „nők 40-nel” nyugdíjat igényelni ebben az évben. Alkalmazhatjuk őt továbbra is úgy, hogy nem kell lemondania a nyugdíjáról?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban a kinevezés elkészítésekor kimaradt a „határozatlan időre kinevezem” mondat, természetesen a próbaidő már régen lejárt, és a foglalkoztatás teljes mértékben a határozatlan időre vonatkozó szabályok szerint valósul meg. Kifogásolható-e ennek a mondatnak a hiánya, ha egyébként semmilyen negatív jogkövetkezmény nincs?