Munkáltatói nyilatkozat kiadása – aláírás nélkül

Kérdés: Óvodában dolgozó munkavállaló elérte a nők 40 éves nyugdíjjogosultságához szükséges időt, és kérvényezte a nyugdíjának visszamenőleges megállapítását. A Nyugdíjfolyósító Intézet felé benyújtandó foglalkoztatói nyilatkozatot a munkáltatói jogkört gyakorló vezető nem írta alá. Ebben az esetben megtagadható-e ennek a nyilatkozatnak a kiadása a munkavállaló felé, mely igazolná, hogy a munkavállaló köznevelési intézményben dolgozik, és így nem lenne szükséges a nyugdíja szüneteltetése a fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya mellett?
Részlet a válaszából: […] A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló feleket kölcsönös együttműködési kötelezettség terheli, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Pedagógus harmadik országból

Kérdés: A Púétv. 40. §-ának (4) bekezdésében hatósági engedélyt ír elő, és legfeljebb annak a lejáratával vagy a meghosszabbításával újabb határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszony jöhet létre, így a három évet meghaladhatja a köznevelési foglalkoztatási jogviszony időtartama. A hatósági engedély mit takar a törvényi előírásban?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. 40. §-ának (4) bekezdése szerint, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a jogviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott tartamra létesíthető. Az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Hétvégi feladatok megszervezése hétköznapra beosztott munkavállalókkal

Kérdés: Intézményünk munkatársai háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak, hétköznapokon. Előfordul, hogy hétvégén és ünnepnapokon rendezvényeket tartunk, melyek lebonyolításához alkalmanként 30-40 fő részvétele szükséges. A lebonyolításában – a két fő rendezvényszervező munkakörben foglalkoztatott kollégán kívül – különböző munkakörben dolgozó kollégák vesznek részt, javadalmazás ellenében. Két megoldás is felmerült, de mindkét esetben kérdéses, hogy jogszerű-e.
Az első, hogy munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elrendelésére kerül sor. Ez csak beosztás szerinti munkanapra történhet, vagy ünnepnapokon és hétvégén is? Jogosult-e a munkáltató a rendezvények miatt egyenlőtlenül beosztani azt a kollégát, akinek a munkaszerződés szerinti munkaköre nem függ össze a rendezvényeken ellátott feladataival? A másik megoldás a megbízási szerződés kötése. Jogszerű-e, ha a nem rendezvényszervezéssel kapcsolatos munkakörben dolgozó kollégákkal megbízási szerződést kötünk, és a rendezvényeken ledolgozott munkaórák a teljesítést követően óradíjas részteljesítéssel kerülnek kifizetésre?
Részlet a válaszából: […] Az első megoldás szerint olyan munkavállalók vennének részt a rendezvények lebonyolításában hétvégén, illetve munkaszüneti napokon, akik egyébként csak hétköznapra vannak beosztva, és a munkakörük ehhez a feladathoz nem kapcsolódik. Ami a kérdés munkaidő-beosztási részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Versenytilalmi megállapodás ellenértékének megfizetése

Kérdés: Egyik munkavállalónk még tavaly év elején, próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott. A munkaszerződésébe egy versenytilalmi kikötés is be volt építve, amely szerint a munkaviszony megszűnése esetén attól számítva egy évig versenytilalom alatt áll, amelyért utolsó érvényes alapbérének harmada illeti meg. A versenytilalmi kikötéstől a munkáltató az utolsó munkában töltött napig elállhatott. Figyelemmel azonban arra, hogy a munkavállaló alig két hónapig dolgozott nálunk, a próbaidős megszüntetése során ilyen elállás nem történt, de nem is fizettünk neki semmit. Pár napja azonban bejelentkezett a versenytilalmi ellenértékért. Jogosan igényli ezt?
Részlet a válaszából: […] A felek írásbeli megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. E kötelezettség teljesítéséért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

"Nők 40-nel" nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés:

Önkormányzati fenntartású bölcsődében egy kisgyermeknevelő a közalkalmazotti jogviszonya mellett érvényesítette a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes öregségi nyugdíját. Ehhez természetesen a munkáltató hozzájárult. A közalkalmazotti jogviszonya tehát nem szűnt meg, folyamatosan határozatlan idejű jogviszonyban áll. Meddig köteles a munkáltató foglalkoztatni a nyugdíjas közalkalmazottat? Módosítani kell-e a határozatlan idejű kinevezését határozott idejűre azért, mert nyugdíjas lett? Milyen módon lehet megszüntetni a nyugdíjas közalkalmazott jogviszonyát? Módosítható-e a kinevezése határozatlanról határozottra, és ha igen, milyen módon?

Részlet a válaszából: […] Mivel a munkáltató és a közalkalmazott között határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony áll fenn, mindaddig köteles a munkáltató ez alapján foglalkoztatni, amíg a jogviszony közöttük meg nem szűnik, vagy megszüntetésre nem kerül. A Kjt. nem írja elő, hogy amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Minősítés – kötelező és lehetséges

Kérdés:

Miként jár el helyesen a munkáltató a minősítés kapcsán az alábbi esetben? A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyban álló vezetőit egyéves időtartamra bízza meg a vezetői feladatok ellátásával. A Kjt. 40. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a vezetőket a vezetői megbízást követő második év elteltével, valamint a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal kell minősíteni. Viszont a Kjt. 40. §-ának (3) bekezdése szerint nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére, ha a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. A 40. § (1) bekezdésének a) pontja speciális szabálynak minősül a 40. § (3) bekezdéséhez képest, tekintettel arra, hogy a vezetői megbízás "elválik" a jogviszonytól?

Részlet a válaszából: […] A Kjt. szerinti minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése [Kjt. 40. (4) bek.]. A Kjt. 40. §-a (1) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Nyugdíjas köztisztviselő – új életpálya, jubileumi jutalommal

Kérdés:

A polgármesteri hivatal köztisztviselője 2023. május 16-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, a 65. életévét. Ezt a tényt elmulasztotta bejelenteni a munkáltatójának. Elmondása szerint jelenleg folyamatban van az eljárás a szolgálati idejének pontos meghatározására a nyugdíjfolyósító szervnél, mivel az előző adatlekérése során hét év szolgálati ideje hiányzott a kimutatásból. Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje a nyugdíjbiztosítási főosztály előzetes adatközlése szerint 2022. december 31-én 39 év 39 nap. A hivatal tovább kívánja foglalkoztatni (kollégánk is ezt szeretné) változatlan munkakörben és felelősséggel (osztályvezetőként, a közigazgatási szerv hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő ügyekben kiadmányozási joggal). Kérelme hiányában a Kttv. 60. §-ának (7) bekezdése szerint május 31-ével meg kell(ett volna) szüntetnünk a közszolgálati jogviszonyát, tekintettel arra, hogy a 65. életévét betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultság törvényi feltétele jelenleg húsz év szolgálati idő? A jogviszony előző mondat szerinti megszüntetését követően – akár másnaptól – létesíthetünk-e vele meghívásos eljárás keretei között [Kttv. 45. §] határozatlan időtartamra szóló közszolgálati jogviszonyt az általa korábban ellátott munkakörére? Kollégánk 2024. szeptember 5-én – folyamatos, köztisztviselőként történő foglalkoztatása esetén – jogosulttá válna a harmincöt éves jubileumi jutalomra. Az előzőek szerinti további foglalkoztatása értelmezésünk szerint nem érinti a jubileumi jutalomra való jogosultságát. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt?

Részlet a válaszából: […] A Tny. 18. §-ának (2) bekezdése szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Művelődési intézmények – a közösségi színtér működtetése

Kérdés:

A 20/2018. EMMI rendelet szabályozza a kistelepülések közösségi művelődési intézményeinek személyi, tárgyi, működési feltételeit, így a közösségi színtérre vonatkozó alapvető szabályokat is tartalmazza. Közalkalmazotti jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban is ellátható-e ez a feladat, illetve egy városi fenntartásban álló művelődési ház – Mt. hatálya alá tartozó, megfelelő szakképzettséggel rendelkező – alkalmazottja is elláthatja-e ezt a feladatot részmunkaidőben, megbízási jogviszonyban?

Részlet a válaszából: […] A kérdést akként értelmezzük, hogy az a közösségi színtérben történő foglalkoztatásra vonatkozik. A 20/2018. EMMI rendelet hatálya kiterjed egyfelől a Kultv. 77. §-ának (2) bekezdésében meghatározott fenntartóra és működtetőre, valamint a közművelődési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Közalkalmazottak – foglalkoztathatóság nyugdíj mellett

Kérdés: Önkormányzat fenntartása alatt lévő egészségügyi és oktatási intézményeket működtető iroda vagyunk. Az általános iskolákban a konyha működtetése hozzánk tartozik, illetve a konyhai dolgozók is, akik közalkalmazottak. Ha valaki a nők negyven év korkedvezményével szeretne elmenni nyugdíjba, mint nyugdíjas dolgozhat továbbra is közalkalmazottként? A 268/2022. Korm. rendelet a mi esetünkben is alkalmazható, ha a dolgozó csak köznevelési intézetben dolgozik, de nem ott áll alkalmazásban? Az önkormányzat fenntartása alatt lévő óvoda intézményvezetője, aki szintén közalkalmazott, a 268/2022. Korm. rendelet alapján folytathatja vezetői megbízását a nyugdíjellátása mellett?
Részlet a válaszából: […] A 268/2022. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közfeladatok folyamatos ellátásának biztosítása érdekében a Tny. 83/C. §-ától, valamint a Kenyt. 11/A. §-ától eltérően általános szabály szerint 2022. szeptember 1-jétől nem szüneteltethető azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Végkielégítés – a jogszerző idő közszolgálati jogviszonyban

Kérdés:

A Kttv. 69. §-a rendelkezik a végkielégítésről, a 62/A. és 62/B. §-a a köztisztviselő jogviszonyának megszűnése és az újabb közszolgálati jogviszony közötti időszak folyamatosságát írja le. A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő végkielégítésre jogosító időszakában figyelembe vehetők-e a korábban fennálló jogviszonyai, ha minden esetben a Kttv. hatálya alatti köztisztviselőként vagy a Kit. hatálya alá tartozó kormányzati szolgálati jogviszonyban dolgozott, és e jogviszonyok áthelyezéssel vagy közös megegyezéssel történő megszüntetése után a jogviszonya azonnal egy másik – Kttv., illetve Kit. alá tartozó – munkáltatónál folytatódott. A jogviszonyok 1994-től folyamatosnak tekinthetőek, egy nap megszakítás sincs köztük. Eszerint 1994 és 2004 között önkormányzatnál köztisztviselő volt, mely közszolgálati jogviszony áthelyezéssel került megszüntetésre, majd 2004 és 2011 között ismét önkormányzatnál volt köztisztviselő, ezt követően áthelyezéssel került egy kormányhivatalhoz, ahol 2011–2023 között dolgozott, majd e jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése után 2023-tól újra önkormányzatnál köztisztviselő lett. A kinevezési okmányon mit tüntessünk fel? A közszolgálati jogviszony kezdete a végkielégítéshez 1994-től vagy 2023-tól valósul meg?

Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt rögzíteni kell, hogy a köztisztviselő 1994-től nem a Kttv., hanem a Ktv. hatálya alatt állt közszolgálati jogviszonyban, hiszen a Kttv. csak 2012-ben lépett hatályba. Ha 2011-től kormányhivatalnál dolgozott, akkor ebben az évben már minden bizonnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.
1
2
3
20