Házastárs gépjárművével történő munkába járás költségeinek térítése

Kérdés: A munkavállaló a házastársa tulajdonában lévő gépkocsival történő munkába járáshoz kért engedélyt. Üzemben tartóként nem szerepel a gépjármű forgalmi engedélyében. A munkáltató kérhet-e a munkavállaló házastársától olyan nyilatkozatot, amelyben a házastárs kijelenti, hogy a munkába járással kapcsolatos költségtérítést a saját munkahelyén nem veszi igénybe, és erre a férjét (munkavállalónkat) jogosítja fel? Ellenőrizheti-e a munkáltató a gépkocsi kilométeróra-állását?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkahely, illetve a más - kivételesen ugyanazon - településen lévő lakó- vagy tartózkodási hely közötti napi munkába járás költségtérítéseként a menetjegy vagy bérlet ára 86%-ának megtérítését kérheti a munkáltatótól [39/2010. Korm. rendelet 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Nyugdíjas foglalkoztatása egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: A 268/2022. és a 269/2022. Korm. rendelet változtat-e az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló, egészségügyben dolgozó munkavállalók nyugdíjazásának feltételein? Egy egészségügyben dolgozónak, amennyiben öregségi nyugdíjat igényel, és szeretne tovább dolgozni az intézményben, kötelező-e szüneteltetni a nyugdíj kifizetését? Neki jövedelemkiegészítés nem jár, nem egészségügyi dolgozó. Illetve, amennyiben egy egészségügyben dolgozó betölti az öregséginyugdíj-korhatárt, és nem mond fel, vagy nem kéri a közös megegyezéssel történő megszüntetést, a munkáltatónak kötelező-e felmondani a dolgozónak a felmentési idő megadásával?
Részlet a válaszából: […] A 268/2022. Korm. rendelet 1. §-a úgy rendelkezik, hogy 2022. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-éig nem szüneteltethető azon személy öregségi nyugdíjának (illetve egyes egyéb nyugdíjszerű ellátásának) a folyósítása, aki egészségügyi szolgálati jogviszonyban áll....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Műszakpótlékra jogosultság - távollétek esetén

Kérdés: A Kúria a műszakpótlékra jogosultsággal összefüggésben kifejtette, hogy nincs jelentősége annak, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, mivel az előfordulás gyakoriságára nincs követelmény a jogszabály szövegében. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése a munkanapok legalább egyharmada fordulatot használja; a munkanap fogalmát az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése rögzíti, melyek összevetéséből az az értelmezés következik, hogy csak a ténylegesen ledolgozott napok arányszáma az irányadó. Főszabályként a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egy konkrét példán keresztül: a munkavállaló, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 12 órás munkaidővel 3 nap 18.00-06.00 és 2 nap 06.00-18.00 végez munkát, és 14 napon a szabadságát tölti beosztás szerint 06.00-14.00 (heti 2 pihenőnap kiadásával). Műszakpótlék számításánál hogyan jár el helyesen a munkáltató? Ha csak a ténylegesen ledolgozott napok figyelembevételével, vagy a beosztás szerint szabadság, betegszabadság és a ténylegesen ledolgozott napok arányát tekintve nézi az arányszámokat? Az egyharmad számításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni? (Példa: 17 beosztás szerinti munkanap esetén 5 vagy 6 eltérésnek kell lennie?)
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munka­idő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Felmentési idő és kedvezményes jubileumi jutalom

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó kolléganő 2023. augusztus 1. napjától jogosulttá válik a "nők negyvenéves" öregségi nyugdíjára, melyet ettől a naptól igénybe is kíván venni. Jogviszonyai az alábbiak:
-1983. augusztus 8. napjától 1983. december 31. napjáig munkavállaló,
-1984. január 3. napjától 1984. november 30. napjáig munkavállaló,
-1984. december 1. napjától 1991. június 30. napjáig közalkalmazott,
-1991. július 1. napjától 1994. október 31. napjáig köztisztviselő,
-1994. november 1. napjától 1997. szeptember 30. napjáig közalkalmazott,
-1997. október 1. napjától jelenleg is közalkalmazott.
Véleményünk szerint ez alapján nyolc hónap felmentési időre jogosult, és a felmentési idő a jogosultságot megelőzően már elkezdődhet. Valóban nyolc hónap a felmentési idő a fentiek alapján, illetve hogyan értelmezzük a Kjt. 33. §-ának (1) bekezdésében foglalt "hatvan nap, de a nyolc hónapot meg nem haladó" felmentési időre vonatkozó előírást? A hatvan napra még rá kell számolnunk hat hónapot, vagy egyben nyolc hónap? Jogosulttá válik-e a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdésében foglalt kedvezményes negyvenéves jubileumi jutalomra, amennyiben a felmentésére a kérelme alapján, a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára való jogosultság indokával kerül sor még a jogosultság feltételeinek bekövetkezését megelőzően? Ezt az utolsó munkába töltött napon vagy a jogviszony megszűnésekor kell-e kifizetni?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, a szóban forgó közalkalmazott 1984. december 1. napjától 1991. június 30. napjáig nem lehetett a szó szoros értelmében véve "közalkalmazott", mivel ekkor ilyen foglalkoztatotti státuszt a magyar jog nem ismert. Ugyanez a helyzet 1991. július 1. napja és 1992. július...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Köztisztviselőből ügykezelő - teljes helyett részmunkaidőben

Kérdés: Amennyiben egy polgármesteri hivatal a jelenleg 8 órában foglalkoztatott köztisztviselő ügyintézőjét szeretné közszolgálati ügykezelő munkakörbe áthelyezni, csak úgy teheti meg, ha megszűnik a köztisztviselő jogviszonya, és új dolgozóként felveszi ügykezelőként? Ezt megoldhatja úgy is, hogy 4 órás munkaidővel veszi fel? Lehetséges, hogy 4 órában ügykezelő köztisztviselő és 4 órában közszolgálati ügykezelő munkakört tölt be egy személy ugyanannál a polgármesteri hivatalnál? Ha igen, annak mi a menete? Az önkormányzat költségvetési okok miatt semmiképpen nem tud foglalkoztatni két személyt erre a két munkakörre napi 8 órás munkaidővel.
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselők közszolgálati jogviszonya és a közszolgálati ügykezelők közszolgálati jogviszonya két külön jogviszonynak minősül, és jelentős mértékben eltér egymástól. A Kttv. - a vezetői munkakört betöltő köztisztviselő kivételével - nem tiltja, hogy azonos felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Műszakpótlék egy műszakos beosztás esetén

Kérdés: Megszakítás nélkül működő egészségügyi intézmény vagyunk. Foglalkoztatottjaink nagy része műszakbeosztásban dolgozik. Azonban vannak az intézményben egy műszakos munkarendben dolgozó munkavállalók is, például az élelmezési osztályon. Aki egy műszakos beosztásban dolgozik 6.00-14.00 óráig, és munkaszervezési okból őt időnként 5.00-13.00 óráig osztják be, annak kell műszakpótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] A műszakpótlékra az Eszjtv. és az 528/2020. Korm. rendelet nem tartalmaz külön rendelkezéseket, ugyanakkor az 528/2020. Korm. rendelet az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában az országos kórház-főigazgatót felhatalmazza az Eszjtv. 1. melléklete szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Távollét - kizáró ok egyéb juttatásnál

Kérdés: Intézményünk alkalmazásában közalkalmazott, köztisztviselő, közfoglalkoztatott és munkaviszonyos is áll. Az egyéb juttatás vonatkozásában szükséges-e arányosítani az összeget a távollét (betegszabadság, táppénz) függvényében? Meg van határozva valahol, hogy bizonyos számú munkanap után már nem számfejtendő?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem pontosan derül ki, hogy mi az "egyéb juttatás" jogosultsági feltétele. Általában nincs akadálya, hogy a munkáltató egy adott juttatást a ténylegesen munkában töltött időhöz kössön, például úgy rendelkezzen, hogy abban csak azok részesülhetnek, akiknek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Munkaviszony-megszűnés és a fizetés nélküli szabadság

Kérdés: A munkavállaló határozott idejű munkaszerződése 2022. június 30-án lejár. 2022. február 18-án gyermekgondozási díjra lesz jogosult, melyhez a fizetés nélküli szabadságot kell engedélyeznem részére. Ez esetben milyen időpontig kell megállapítanom a fizetés nélküli szabadságot? Amunkaviszony munkaszerződés szerinti lejártáig, vagy a gyermek kétéves koráig? Meg kell-e hosszabbítanom a munkaszerződését a gyermek kétéves koráig?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Mt. 128. § (1) bek.]. Ebből is következik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Covid elleni védekezésben részt vevők pótszabadságra jogosultsága

Kérdés: A 327/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a foglalkoztatott 2021. évben a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vett, a 2021. évben esedékes szabadságán felül további 10 munkanap pótszabadságra jogosult. A jogszabály nem tér ki arra, hogy amennyiben valaki a 2021. évben nem egész évben, csak hónapokat, kirendelés keretében (polgármesteri hivatalból köztisztviselők az Országos Mentőszolgálathoz adminisztratív munkakörbe, illetve a kormányhivatal járási hivatal népegészségügyi osztályához) vett részt a védekezésben, neki időarányosan jár-e a pótszabadság, vagy jogosult-e a 10 munkanapra, függetlenül attól, hogy mennyi ideig vett részt a védekezésben? Illetve ki állapítja meg, hogy jogosultak-e a pótszabadságra, mivel a jogszabály hatálybalépésekor már nem állt fenn a kirendelés?
Részlet a válaszából: […] A 327/2021. Korm. rendelet a pótszabadságra való jogosultság feltételeként azt írja elő: az érintett az 1. § (1) bekezdésében felsorolt jogviszonyokban vagy munkáltatóknál legyen foglalkoztatva, és hogy a 2021. évben a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Cafeteria megvonása a felmondási időre

Kérdés: Intézményünk intézményvezető-váltás miatt cafeteriaszabályzatát módosítani szeretné. Lehetséges-e úgy kialakítani a szabályzatot, hogy a cafeteria nem jár a felmondási idő azon részére sem, amikor a munkavállaló munkavégzésre kötelezett?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria nem kötelező bérelem, alapulhat a felek megállapodásán vagy a munkáltató egyoldalú döntésén is. Akérdés szerinti esetben munkáltatói szabályzat rögzíti a juttatást. Ez valójában egyoldalú kötelezettségvállalásnak minősül, amelyben a munkáltató saját maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.
1
2
3
11