×

300. Munkaügyi Levelek / 2026. november 3.
TARTALOM

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     
6031. kérdés  
Idősek otthona közalkalmazotti jogviszonyba szeretne felvenni két embert. Mindketten azt mondták, hogy elkezdték a szociális gondozói képzést. Az intézmény nem támogatja a képzést, de a munkaidő rugalmasan alakítható ehhez. Az egyikük rendelkezik igazolással arról, hogy hol kezdi meg szeptemberben a tanulmányokat, a másik ilyet nem tud bemutatni, szeptemberben sem. Hogyan soroljuk be őket és milyen munkakörre? Megkezdett képzéssel szakképzetteknek járó bér adható, az ágazati szabályok figyelembevételével? Milyen munkaköri leírást kell kapniuk? Még nem rendelkeznek elegendő tudással, és nagy felelősség a gondozói munka. Meddig kell megszerezniük a végzettséget? Kiköthető-e bármilyen kötelezettség a végzettség belátható időn belüli megszerzésére, vagy jogkövetkezmény, amennyiben mégsem szerzik meg?
6032. kérdés  
Integrált szociális intézményben közalkalmazotti jogviszonyban, segédmunkás-munkakörben foglalkoztatott OKJ 31 5237 01 kerékpárszerelő szakképesítéssel rendelkező dolgozót be lehet-e sorolni B fizetési osztályba? Munkaköri leírása jelenleg nem tartalmaz olyan munkafolyamatot, melyhez hasznosítani tudná ezt a szakképzettséget.
6033. kérdés  
Szenvedélybetegek ellátásával foglalkozó intézményünkbe terápiás munkatárs munkakörbe szeretnénk felvenni egy munkavállalót. Megfelel-e a szociális gondozó és szervező megnevezésű, 54 8933 03 azonosító számú, 2007-ben szerzett végzettsége ennek a munkakörnek a betöltéséhez?
6034. kérdés  
Közös önkormányzati hivatalnál a munkáltató a köztisztviselőknek a napi munkába járás költségtérítéseként 30 Ft/km összeget fizet. Van egy köztisztviselőnk, aki tisztán elektromos autóval jár napi szinten munkába. A munkáltatónak ilyen esetben kell-e napi munkába járást fizetni, jogosult-e a köztisztviselő a költségtérítésre?
6035. kérdés  
A polgármesteri hivatalnál közterület-felügyelő köztisztviselő háromhavi munkaidőkeretben dolgozik. Egyik szombaton és vasárnap pihenőnapra volt számára a munkaidő beosztva, de közben behívták dolgozni egy önkormányzati rendezvényre, szombaton osztott munkaidőben, összesen 12 órában, vasárnap pedig 3 órában. A Kttv. 98. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkáltató a köztisztviselő részére a rendkívüli munkaidő ellenértékeként a rendkívüli munkaidő időtartama kétszeresének megfelelő (itt: 30 óra) mértékű szabadidőt biztosít. Ezen a két pihenőnapon, amelyeken rendkívüli munkát végzett, kell-e a fenti szabadidőn kívül a munkaidőkeretben másik két pihenőnapot biztosítani, hogy a munkaidőkeretben meglegyen a szükséges pihenőnapok száma?
6036. kérdés  
Köztisztviselőket és munkavállalókat egyaránt foglalkoztató önkormányzati hivatal vagyunk. Önkormányzatunknak bizonyos időszakokban merülnek fel olyan rendezvényei, amelyek vonatkozásában az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott egyes, egyébként hétfőtől péntekig tartó általános munkarend szerint dolgozó köztisztviselőknek és munkavállalóknak alkalmanként hétvégén is szükséges munkát végezniük. A hétvégi feladatellátással felmerülő rendkívüli munkavégzés ellentételezését a lehető legegyszerűbb módon szeretnénk megoldani. A Kttv. 98. §-ának (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a rendszeresen rendkívüli munkaidőt teljesítő kormánytisztviselő számára legfeljebb évi 25 munkanap szabadidő-átalány állapítható meg, mellyel kapcsolatosan ugyanezen törvényhely (7) bekezdése akként rendelkezik, hogy a szabadidőt a rendkívüli munkaidő teljesítését követő legkésőbb 30 napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, a szabadidőt meg kell váltani. A megváltás mértéke a kormánytisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege. A Kttv. 258. §-a tartalmazza a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket, ez kimondja esetükben az Mt. főszabályként történő alkalmazását a 258. §-ban meghatározott eltérésekkel. Itt ezzel kapcsolatosan nem találtunk olyan rendelkezést, amely a hivatalban dolgozó munkavállalók esetében egyértelműen alkalmazhatóvá tenné a Kttv.-nek a fent idézett szabadidő-átalánnyal, illetve annak megváltásával kapcsolatos rendelkezéseit, és az Mt.-ben sem találtunk hasonló kifejezett szabályt. Mivel szeretnénk a hivatalban dolgozó köztisztviselők és munkavállalók esetében azonos módon (már amennyire lehetséges) eljárni, van-e jogszerű lehetősége annak, hogy a munkavállalók esetében is alkalmazzunk a Kttv. idézett szabályával azonos vagy ahhoz hasonló eljárást (pl. a közszolgálati szabályzat ilyen jellegű módosításával és ebből adódóan egyoldalú munkáltatói intézkedéssel, vagy a munkavállalóval kötött ilyen irányú megállapodással)? Vagy a hivatalban lévő munkavállalók esetében kizárólag az Mt. 139–145. §-ainak alkalmazása jöhet szóba?
6037. kérdés  
A Kttv. 234. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében illetménykiegészítés állapítható meg a felsőfokú, illetve a középfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselők részére. Esetünkben ennek megállapítása minden évben megtörténik, amellett, hogy köztisztviselőink jelentős százaléka személyi illetménnyel rendelkezik. Általánosságban szeretne átállni hivatalunk a besorolás szerinti illetményre, de különböző illetményalapokkal számítva is túl nagy szakadék keletkezik a felsőfokú és a középfokú végzettséggel rendelkezők illetménye között. Szerintünk a Kttv. fenti rendelkezése megengedi, hogy az illetménykiegészítés csak a középfokú, vagy csak a felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselők részére legyen megállapítva. Helyes a fenti gondolatmenet? Megállapítható az adott évben egyedül a középfokú végzettségű köztisztviselőknek a százalékos illetménykiegészítés?
6038. kérdés  
A Kttv. 234. §-a alapján illetménykiegészítés adható a köztisztviselők részére. E paragrafus nagykommentárjában szerepel egy félreérthető mondat, amelynél nem találok kapcsolatot, visszautalást a fent említett paragrafusban: „Ezenfelül az érettségi végzettségű köztisztviselők részére legfeljebb 20%-os mértékű, időhatár nélküli illetménykiegészítés is megállapítható.” Ez alapján a 234. § (4) bekezdésén felül az érettségi végzettségű köztisztviselők részére megállapítható további 20% illetménykiegészítés, ami határozatlan időre szól?
6039. kérdés  
Kollégánk az alábbi munkáltatóknál és időszakokban dolgozott: Európai Közgazdasági Szakközépiskola 2000. 03. 02-tól 2001. 12. 31-ig, munkaviszonyban pedagógusként, de pedagógusdiploma nélkül. Athéné Szakközépiskola 2002. 01. 01-től 2008. 10. 01.-ig, munkaviszonyban pedagógusként, de diplomáját csak 2004. 06. 14. napján szerezte meg. Általános Vállalkozási Főiskola 2011. 09. 01-től 2013. 12. 31-ig, munkaviszonyban tanárként. Ha csak abból indulok ki, hogy mindhárom helyen pedagógusként dolgozott, mindhárom munkaviszony figyelembe vehető a szakmai gyakorlati idő számításánál. De ha hozzátesszük a diplomaszerzés időpontját, akkor az Európai Közgazdasági Szakközépiskolában töltött teljes időtartam és az Athéné Szakközépiskolában 2002. 01. 01. – 2004. 06. 13-ig terjedő időtartam mellőzhető, azaz ezek az évek nem vehetők figyelembe a számításnál. Továbbá az Általános Vállalkozási Főiskola teljes időtartamával sem számolhatunk, mert itt nem folytattak pedagógusképzést, valamint a tanárnő informatikatanár volt a teljes pályafutása alatt, így nem oktatott idegen nyelvet semmilyen jogviszony keretében. Ha a jogszabályokat jól értelmezem, a jogviszonyok közül csupán 4 év 3 hónap és 18 nap vehető figyelembe a szakmai gyakorlati idő számításánál (Athéné Szakközépiskola 2004. 06. 14. – 2008. 10. 01).
6040. kérdés  
A polgármesteri hivatal köztisztviselőjének jubileumi jutalmához szükséges időtartam megállapítása kapcsán merült fel, hogy a Népi Ellenőrzési Bizottságnál (NEB) 1987–1989 közötti időszakban eltöltött munkaviszonya beszámít-e a közszolgálati jogviszonyába, figyelembe vehető-e a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő megállapításakor? A kolléga pénzügyi ügyintézőként 1987–1989-ig a NEB-nél volt munkaviszonyban. Miután az intézmény megszűnt, áthelyezéssel a Városi Tanács Vb. Gazdasági Ellátó Szervezetéhez került, jelenleg is köztisztviselő a polgármesteri hivatalban. A 41/1968. Korm. rendelet 11. §-ának (1) bekezdése alapján „Minden népi ellenőrzési bizottság mellett irodát kell szervezni. Az egyes irodák alkalmazottainak számát – a költségvetés keretein belül – a Központi Ellenőrzési Bizottság állapítja meg. Az irodák alkalmazottai közszolgálati alkalmazottak.” Az 1968. évi V. törvényt az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény helyezte hatályon kívül. Azonban folyamatban lévő ügyeit, feladatait az ügyészség vette át, az alábbi jogszabályhely alapján: A népi ellenőrzés megszüntetése kapcsán felmerülő jogszabályrendezésről, illetőleg a folyamatban lévő peres és közérdekű bejelentések le nem zárható ügyeinek intézési rendjéről szóló 126/1989. Mt. rendelet 3. §-a az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: „A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke által indítványozott gazdasági bírság kiszabása iránti perekben az indítványozót megillető jogkör, valamint a népi ellenőrzéshez tett bejelentések és más kérelmek alapján indult, folyamatban lévő ügyek intézését az ügyészség veszi át.” Fentiek alapján megállapítható, hogy az Állami Számvevőszék nem jogutódja a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak, illetve ezen bizottság szerveinek. A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének a) pontja taxatívan felsorolja azokat a jogszabályhelyeket, amely jogszabályhelyek hatálya alá tartozó munkáltatónál eltöltött idő figyelembe vehető a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál. Ez a jogszabályi tételes felsorolás nem tartalmazza az 1968. évi V. törvényt. Helyes-e az álláspontunk, hogy a Kttv. 150. §-ának (3) bekezdésében szereplő jogszabályok hatálya alá tartozó szervek egyike sem tekinthető a NEB jogelődjének, így a NEB-nél fennállt jogviszony nem azonosítható azokkal, annak ellenére, hogy az irodák alkalmazottai közszolgálati alkalmazottnak minősülnek?
6041. kérdés  
Egészségügyi intézmény vagyunk. Munkavállalónk jogviszonya intézményünkben 2016. 10. 01. napján kezdődött. A 30 éves egészségügyi szolgálati időt 2026. 09. 30. napján éri el. A jogszabály szerint a fizetésifokozat-lépés a várakozási idő elteltét követő hónap első napján esedékes, ami itt 2026. 10. 01. A szolgálati elismerés az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének napján esedékes. A szolgálati elismerést a fizetésifokozat-lépés előtti illetménnyel kell számolni, vagy már az emelt bérrel?
6042. kérdés  
Milyen esetekben lehetséges eltérni a Kit. hatálya alá tartozó kormánytisztviselő esetében a szolgálati elismerésre és a végkielégítésre jogosító idő számítására vonatkozó szabályoktól? Van-e olyan jogviszony vagy távolléti forma, amely miatt eltérő lehet a jogosító idő számítása?
6043. kérdés  
Integrált szociális intézményben dolgozhat-e hétvégén 3 év alatti kisgyermeket nevelő édesanya? Véleményem szerint igen, de nyilatkoznia kell, hogy vállalja az egyenlőtlen munkaidő-beosztást (hétvégi munkavégzés, 12 órás, 6–18 óráig tartó műszak). Helyesen járunk-e el az alábbiak szerint? Rendkívüli munkaidőt nem lehet számára elrendelni, éjszakai műszakot nem vállalhat (csak a gyermeke 3 éves kora után, de nyilatkoznia kell), illetve a heti pihenőidejét nem lehet egyenlőtlenül kiadni négyhavi munkaidőkeret esetén sem. Tehát minden héten ki kell neki adni két pihenőnapot.
6044. kérdés  
Egészségügyi intézményt tart fenn az önkormányzat, és a szakorvoshiány miatt az utóbbi időben előfordul, hogy a szakorvos négy óra után, vagy szombat délelőtt tud rendelési időt vállalni. A biztonságos betegellátás érdekében ez esetben is szerződést kötünk a szakorvossal. A szakdolgozók (orvosírnok, asszisztens, ápoló stb.) az intézményben egészségügyi szolgálati jogviszonyban, normál munkarendben dolgoznak, jelenleg 08.00–16.00 óráig. Hogyan oldható meg úgy a szakdolgozók foglalkoztatása szabályszerűen a 16.00 óra utáni, illetve a szombat délelőtti rendelésen, hogy azt ne túlórában kelljen kifizetni (pl. 10.00–18.00 óráig)? Felvetődött az intézményben munkaidőkeret alkalmazása is, lehet-e munkaidőkeretet alkalmazni egészségügyi szolgálati jogviszony esetén? Van-e arra jogi lehetőség, hogy nem minden dolgozóra terjed ki a munkaidőkeret?
6045. kérdés  
Készenléti jellegű munkakörben, teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 24/48 órás beosztásban látják el feladataikat az önkormányzati tűzoltóság munkavállalói. A dolgozó az egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt szeretné kérelmezni a teljes munkaidős foglalkoztatásának részmunkaidős foglalkoztatásra történő módosítását (6 órára). Milyen beosztásban foglalkoztatható a dolgozó, illetve elláthat-e 24 órás szolgálatot részmunkaidős foglalkoztatás keretében?
6046. kérdés  
Nem készenléti jellegű munkakörben, a gyártásban dolgozókat érintően a munkáltató szeretné a munkaközi szünetet a munkaidő részévé tenni, amely természetesen nem jelent akadályt a munkavállalók számára sem. Az Mt. 135. §-a nem tiltja az eltérést a 86. §-ban foglaltaktól, így szerintünk a 43. § (1) bekezdése alapján lehet, miszerint a munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben foglaltaktól, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. Így, ha nincs például kollektív szerződés, kizárólag munkaszerződésben rögzítve lehet a munkaközi szünet a munkaidő része. Rendelkezhet-e a munkáltató egyoldalúan is erről, ha a 46. § szerinti tájékoztatásban közli, a munkaközi szünet része a munkaidőnek, akkor az megfelelhet a jogszabályi előírásoknak, belső vagy egyéb szabályozás hiányában is? Nyilvánvalóan ez utóbbi amiatt kedvezőbb a munkáltatónak, mert azt egyoldalúan visszavonhatja (ha pl. a gyártási tényezők miatt már nem kell, hogy beletartozzon a munkaidőbe a munkaközi szünet), nem szükséges hozzá a munkavállaló hozzájárulása, mint a munkaszerződésben való rögzítésnél. Milyen jogalkalmazás helyes, követendő?
6047. kérdés  
A munkavállaló a munkáltatónál két jogviszonyban dolgozik. Az egyik jogviszonyával összefüggésben nyilatkozik, hogy a gyermekek utáni pótszabadságot igénybe veszi. A másik jogviszonyban ezt a nyilatkozatot nem tette meg. Mikor jár el helyesen a munkáltató: ha a másik jogviszonyban is automatikusan beszámítja a nyilatkozatot, vagy ha nyilatkozat hiányában a jogviszonyon nem állapít meg gyermekek utáni pótszabadságot?
6048. kérdés  
Közös önkormányzati hivatal köztisztviselője igénybe vehet-e fizetés nélküli szabadságot (néhány napról lenne szó) abban az esetben, ha az adott évre megállapított szabadságnapokat már felhasználta? Amennyiben igen, milyen formában tudja igényelni?
6049. kérdés  
Szociális szolgáltató központunknál az egyik közalkalmazott takarító táppénzjogosultsága 2026. október 10-én lejárt. 2026. szeptember 8-án visszamenőlegesen 2026. február 1-jétől rokkantsági ellátást állapítottak meg számára D minősítési kategória szerint. Értelmezésünk szerint ebben a kategóriában már csak folyamatos támogatással foglalkoztatható a közalkalmazott. Ha az intézményvezető alkalmatlannak tartja a munkavégzésre a rokkantsági ellátás megállapítása miatt, a táppénz alatt megszüntethető-e valamilyen formában a közalkalmazotti jogviszonya? Másik munkakört sem a munkáltató, sem a fenntartó más intézménye nem tud felajánlani számára. Mindenképpen kötelező az üzemorvosi vizsgálat az alkalmatlanság megállapításához? Amennyiben az üzemorvos alkalmasnak találja a munkavégzésre, de az intézményvezető nem, utóbbi élhet-e a fellebbezési jogával? Amennyiben az üzemorvos alkalmatlannak tartja a munkavégzésre, milyen formában szüntethető meg a jogviszonya? Felmentésen kívül van-e más lehetőség? Felmentés esetén minden esetben megilleti őt a felmentési idő, valamint a végkielégítés?
6050. kérdés  
A munkavállaló halála 2026. szeptember 11. napján hajnali 5 óra 40 perckor következett be a lakhelyétől a munkahelyére való közlekedés alkalmával közúti baleset következtében. Az aznapi munkáját 5 óra 50 körül kezdte volna meg. A munkáltató a halált követően kiadta az igazolást a családnak, amelyben viszont a jogviszony végének 2026. szeptember 10. napját rögzítette. Miért nem 2026. szeptember 11. a munkaviszony vége, hiszen munkába indult az elhunyt személy, úti balesetnek kellene tekinteni véleményem szerint a balesetet. Így viszont, ha az előző nap megszűnt a jogviszonya, úgy tűnhet, hogy aznap nem munkába indult. Kérem, szíveskedjen jogszabályhellyel alátámasztani a magyarázatot!
6051. kérdés  
Állami fenntartású kórházban dolgozó egészségügyi szakdolgozót augusztus 1. hatállyal vezetőhelyettesi feladatok ellátásával bíztak meg határozatlan időre, melyről szóló dokumentumot augusztus végén kapta meg és vette át. Sem munkaköri leírást, sem egyéb tájékoztatást nem kapott. A munkaszerződését nem módosították, és az illetménye sem változott. Jogszerű-e ez így?
6052. kérdés  
Egy dolgozónk 2026. 04. 20. – 2026. 08. 31-ig keresőképtelen állományban volt. Soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálatára 2026. szeptember 9-én került sor. Az orvosi vélemény szerint a dolgozó alkalmatlan ápoló munkakör betöltésére. Intézményünk nem tud a végzettségének megfelelő másik munkakört felajánlani, a fenntartótól munkakör-felajánlás nem érkezett. Helyesen járunk-e el, ha szeptember 1–8-ig állásidőt fizettünk, majd szeptember 9-i hatállyal elindítjuk a felmentését egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozással? Közalkalmazotti jogviszonya 2002. 11. 01. óta áll fenn, így 6 havi felmentés (az egészségügyi alkalmatlanság miatt munkavégzés alól teljes egészében mentesítés), illetve 8 havi végkielégítés illeti meg. Véleményem szerint a bent lévő szabadságát is ki kell fizetni, mert ha alkalmatlan, akkor szabadságot sem lehet kiírni.
6053. kérdés  
Az Eszjtv. 3. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint nem lehet próbaidőt kikötni az azonos felek között létrejövő egészségügyi szolgálati munkaszerződésben. A konkrét esetben a felek között egyszer már volt egészségügyi szolgálati jogviszony, ami két évvel ezelőtt megszűnt. Most újra egészségügyi szolgálati jogviszonyt fognak létesíteni, és a munkáltató szeretne próbaidőt kikötni a munkaszerződésben, de az említett jogszabályi rendelkezés miatt elbizonytalanodott. A kérdés tehát az, hogy ezt a szabályt hogyan kell értelmezni, valóban tilos-e próbaidőt kikötni, ha korábban volt már a felek között egészségügyi szolgálati jogviszony, még ha az évekkel korábban meg is szűnt? Vagy esetleg a megszűnést követő rövid határidőn belül történő új jogviszony létesítésére vonatkozik csak a tilalom? Ez utóbbi esetben mennyi ez a határidő?