Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott pótlékátalány tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Rendkívüli munkaidő kerekíthetősége

Kérdés: Telefonos operátoraink kötött munkaidőben dolgoznak, de a munkaidejük utolsó öt percét leszámítva kötelesek hívást fogadni. Előfordul, hogy az utolsónak felvett hívás öt percnél hosszabb lesz, és így csak a rendes munkaidejük után végeznek. Rendkívüli munkaidőt csak akkor számolunk el nekik, ha a munkaidőn túli munkavégzés eléri a 15 percet, mert különben kezelhetetlen lenne a néhány perces "túlórák" elszámolása. Szabályos-e ez a megoldásunk?
Részlet a válaszból: […]pont]. A konkrét esetben ráadásul ez világosan bizonyítható, hiszen a munkaidőn túl nyúló pár percben a munkavállaló hívást fogad, tehát teljesen egyértelmű, hogy munkát végzett, és az is, mindez hány percig tartott. A fentiek alól nem mentesülhet a munkáltató azon az alapon, hogy a percalapú elszámolás nehézkes lehet, már csak azért sem, mert ez egyszerű programozási kérdés. Az órás elszámolásra, órabérrel való kalkulálásra képes bérszámfejtő szoftver minden további nélkül alkalmassá tehető az órás egységek további osztására és a percalapú elszámolásra.Annak egyébként nincs akadálya, hogy a munkáltató átalányban fizesse a rendkívüli munkavégzésért járó pótlékot, ha a felek így egyeznek meg [Mt. 145. § (2) bek.]. Az átalány[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3412

2. találat: Munkaidő és pótlékátalány szabályozása kollektív szerződésben

Kérdés: Az Mt. 143. §-a rendelkezik a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék, illetve a szabadidő elszámolásáról. A 145. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg a felek. Ez a bekezdés a rendkívüli munkavégzésre járó bérpótlékra nem vonatkozik. A kérdésem arra irányul, hogy kollektív szerződésben ettől eltérően megállapítható-e havi átalány a rendkívüli munkavégzés idejére? Például egy havibéres dolgozónál előírhatja a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződésben megállapodhatnak a felek arról, hogy havonta 200 óra egy adott munkavállaló elvárt havi munkaideje? Mit jelent pontosan a 156. § (1) bekezdésének a) pontja, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak - a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül - a havi alapbére jár?
Részlet a válaszból: […]elő azt, hogy a munkavállalótól több munkaidő teljesítése várható el, mint amennyit az a munkaszerződése alapján köteles ledolgozni. A munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre [Mt. 45. § (4) bek.]. Ez a rendelkezés kollektív szerződés szempontjából kógens [Mt. 50. § (2) bek. c) pont], a teljes napi munkaidő mértéke csak a munkavállaló és a munkáltató megállapodása alapján emelhető meg, és csak a törvényben meghatározott esetekben [Mt. 92. § (1)-(2) bek.]. A havi elvárt munkaidő meghatározása kollektív szerződésben tehát semmis.Egyenlőtlen munkaidő-beosztás (pl. munkaidőkeret) és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak - a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül - a havi alapbére jár [Mt. 156. § (1) bek. a) pont]. E szabály értelme, hogy attól függetlenül megilleti a munkavállalót a havi alapbére, hogy egy adott hónapban rendes munkaidőben például 250 órát osztott be neki a munkáltató, vagy éppen csak 50 órát, amennyiben a beosztás szerinti rendes munkaidejét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2589

3. találat: Pótlékok alapbéresítése a munkaszerződésben

Kérdés: Új munkahelyemen a munkáltatóval 125 000 Ft összegű alapbérben állapodtunk meg. A munkaszerződésbe szeretné beletenni, hogy az alapbérben benne vannak a pótlékok is, ezért pótlékra nem lennék jogosult. Megteheti ezt a munkáltató? Ha igen, nem kellene magasabb bért fizetnie?
Részlet a válaszból: […]rendes munkaidőben éjjel vagy vasárnap történő munkavégzés esetén. Természetesen ezen szabály alkalmazásánál az alapbérnek magasabbnak kell lennie a jogszabályban meghatározott minimális díjazásnál ahhoz, hogy jogszerűen kikötésre kerülhessen a pótlékátalány. 2015. évben a minimálbér összege 105 000 Ft [347/2014 Korm. rendelet 2. § (1) bek.], míg a garantált bérminimum összege 122 000 Ft [347/2014 Korm. rendelet 2. § (2) bek.]. Erre figyelemmel a munkaszerződés szerinti 125 000 Ft összegű alapbér magasabb a jogszabályi minimumnál, tehát a felek kiköthetik a pótlékátalány alkalmazását. Mindazonáltal ehhez a munkavállaló hozzájárulása is szükséges. A munkáltató egyoldalúan nem kényszerítheti a munkavállalót a pótlékátalány elfogadására. A munkavállaló kérheti, hogy ettől eltérő feltételekkel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2421
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: Pótlékátalány megállapítása

Kérdés: Munkavállalóinkkal szeretnénk megállapodni abban, hogy a jövőben a készenlét és az ügyelet, valamint a rendkívüli munkavégzés díjazását átalány formájában kapják meg. Nem találtunk arra vonatkozó szabályt, hogy az átalányt hogyan kell meghatározni, illetve milyen időközönként kötelező felülvizsgálni. Milyen szabályokat kell-e vonatkozásban figyelembe vennünk?
Részlet a válaszból: […]kiszámítására az Mt. valóban nem ad pontos iránymutatást, így az a felek megállapodásától függ. Célszerű lehet egy hosszabb időszakot alapul venni (pl. az átalány megállapítását megelőző 6 hónap vagy 1 év), hiszen az átalány megállapított összege akkor tekinthető jogszerűnek, ha az a munkavállalót az adott bérpótlék jogcímén hosszabb idő alapulvételével - tételes elszámolás mellett - megillető összegek átlaga közelében van.Fontos különbség a készenlét és ügyelet átalányosítása és minden más bérpótlék átalányba foglalása között, hogy a készenlét és ügyelet jogcímén járó átalány tartalmazza mind az ezen időszak alatt végzett tényleges munkavégzés díjazását, mind a készenlétre vagy ügyeletre járó bérpótlékot is. Ezzel szemben a többi (így a rendkívüli munkavégzésért is járó) bérpótlék átalányosítása esetén csak és kizárólag a bérpótlékra állapítható meg az átalány, az alapbért minden esetben el kell számolni, és külön - az átalányon felül - ki kell fizetni.A törvény értelmében kifejezetten nincsen a munkáltatónak arra irányuló kötelezettsége, hogy a munkaszerződésben kikötött bérpótlékátalányt, a ténylegesen teljesített készenlét, valamint a túlórák viszonyát felülvizsgálja. Ennek során abból érdemes kiindulni, hogy a bérpótlék átalány formájában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2398

5. találat: Pótlékátalány és a pótlék "alapbéresítése"

Kérdés: A munkaszerződésben a pótlékátalány összegét kötelező számszerűsíteni, vagy elegendő annak feltüntetése, hogy a felek megállapodnak bruttó 150 000 Ft alapbérben, ami tartalmazza a beosztás szerint délután 6 és 9 közötti munkavégzésre jutó pótlékátalányt is?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló egy-egy pótlék címén. Ezt az összeget a munkáltató átalányként folyósítja a jövőben, anélkül, hogy azzal tételesen elszámolnának. Az átalány persze csak akkor szabályos, ha valóban átlagos értéket jelent. A pótlékátalányt pótlékonként külön, pontos összegben kell megállapítani. Nem szabályos például, ha a felek 10 000 Ft pótlékátalányban állapodnak meg, de nem határozzák meg, hogy ez mely bérpótlék(ok) jogcímén illeti meg a munkavállalót.Ettől eltérő, további lehetőség, hogy a felek az éjszakai pótlékot, műszakpótlékot, vasárnapi pótlékot és/vagy a munkaszüneti napi pótlékot beépítsék az alapbérbe [Mt. 145. § (1) bek.]. Például, a munkaszerződés szerint a munkavállaló alapbére 150 000 Ft/hó, amely a műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot magában foglalja. Ekkor tehát nem egy átalányérték meghatározása történik, hanem egyáltalán nem kerül sor kifizetésre az adott pótlék jogcímén. Ezzel szemben a felek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2263

6. találat: Rendkívüli munkaidő pótlékátalánya

Kérdés: A rendkívüli munkavégzés esetében a pótlékátalány milyen díjazást fed le? Csak a pótlékot, vagy a rendkívüli munkavégzés esetén a pótlék mellett járó rendes munkabért (alapbért) is?
Részlet a válaszból: […]pihenőnapján (pihenőidejében) vagy munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőben történik, száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít [Mt. 143. § (3)-(4) bek.]. A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg [Mt. 139. § (1) bek.].A felek a munkaszerződésbena) bérpótlék helyett,c) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglalóhavi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 145. § (2) bek.]. Ebből a törvényi szabályozásból az tűnik ki, hogy a havi átalány csak a bérpótlék helyett illeti meg a munkavállalót, a munkavégzésre járó rendes munkabér (jellemzően az alapbér) a havi átalánnyal nem váltható ki.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1731