Egészségi alkalmatlanság – megállapítása és a jogviszony megszüntethetősége
Kérdés
Szociális szolgáltató központunknál az egyik közalkalmazott takarító táppénzjogosultsága 2026. október 10-én lejárt. 2026. szeptember 8-án visszamenőlegesen 2026. február 1-jétől rokkantsági ellátást állapítottak meg számára D minősítési kategória szerint. Értelmezésünk szerint ebben a kategóriában már csak folyamatos támogatással foglalkoztatható a közalkalmazott. Ha az intézményvezető alkalmatlannak tartja a munkavégzésre a rokkantsági ellátás megállapítása miatt, a táppénz alatt megszüntethető-e valamilyen formában a közalkalmazotti jogviszonya? Másik munkakört sem a munkáltató, sem a fenntartó más intézménye nem tud felajánlani számára. Mindenképpen kötelező az üzemorvosi vizsgálat az alkalmatlanság megállapításához? Amennyiben az üzemorvos alkalmasnak találja a munkavégzésre, de az intézményvezető nem, utóbbi élhet-e a fellebbezési jogával? Amennyiben az üzemorvos alkalmatlannak tartja a munkavégzésre, milyen formában szüntethető meg a jogviszonya? Felmentésen kívül van-e más lehetőség? Felmentés esetén minden esetben megilleti őt a felmentési idő, valamint a végkielégítés?
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. november 3-án (300. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6049
[…] irányítása alatt álló másik munkáltatónál, illetvec) a munkáltató fenntartója által fenntartott más, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónálaz iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről.A közalkalmazott a tájékoztatás közlésétől számított két munkanapon belül írásban nyilatkozik a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételéről. Ha a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a munkakör-felajánlási lehetőséget nem igényelte volna. A munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételekor a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a fenti a)–c) pontban foglalt munkáltatónál a közalkalmazott iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá. Ha a közalkalmazott a fentiek szerint kéri a betöltetlen munkakör felajánlását, a munkáltató a fenntartóját, illetőleg a munkáltató irányítása alatt álló másik munkáltatót köteles haladéktalanul megkeresni. A munkáltató fenntartója a Kjt. 30/E. §-a szerinti nyilvántartás felhasználásával a megkereséstől számított öt napon belül közvetlenül tájékoztatja a közalkalmazott munkáltatóját azokról a betöltetlen munkakörökről, amelyek a közalkalmazott részére felajánlhatók [Kjt. 30/A. §].A Kjt. 30/C. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a munkáltató a Kjt. 30/A. §-ában foglalt állásfelajánlás során a felmentés közlésének tervezett időpontja előtt legalább tíz nappal köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat a Kjt. 30/A. §-ának (3) bekezdése szerinti felajánlható munkakörről (munkakörökről). E tájékoztatást követő öt napon belül a közalkalmazott írásban nyilatkozik a felajánlott munkakör elfogadásáról. A munkakör elfogadása esetén a munkáltató gondoskodik a kinevezés megfelelő módosításáról, illetve kezdeményezi a közalkalmazott áthelyezését. Ha felajánlható munkakör nincs, vagy a közalkalmazott a felajánlott munkakört elutasította, ezt a felmentést tartalmazó iratban a munkáltatónak fel kell tüntetnie. A közalkalmazott nyilatkozatának elmaradását a munkakör elutasításának kell tekinteni. A Kjt. 30/A. §-ában foglaltak teljesítésével felajánlott munkakör elfogadását a kinevezés módosításához vagy az áthelyezéshez történő közalkalmazotti hozzájárulásnak kell tekinteni [Kjt. 30/C. § (2)–(4) bek.].Ha felmentésre kerül sor, a munkáltató az általános szabályok szerint köteles megindokolni a felmentést. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű [Kjt. 30. § (2) bek.]. Ha a soron kívüli alkalmassági vizsgálat fényében nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a közalkalmazott a munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlan lenne, úgy a munkáltató kétségkívül kockázatot vállal azzal, ha felmenti a közalkalmazottat. Az „üzemorvosi” (foglalkozás-egészségügyi) vizsgálat ugyanakkor nem kötelező előfeltétele a tartós alkalmatlanságra alapozott felmentésnek, mivel ennek tényét egy esetleges jogvitában a munkáltatónak kell bizonyítania. Erre figyelemmel javasolt, hogy a munkáltató szerezze be előzetesen a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági véleményt.Ha a foglalkozás-egészségügyi orvos alkalmasnak találja a közalkalmazottat a munkakör ellátására, de az intézményvezető nem, akkor sem kizárt, hogy a munkáltató felmentse őt, ám azt, hogy valóban tartósan alkalmatlan, egy munkaügyi perben neki kell bizonyítania. Ilyen tartalmú „nem alkalmas” alkalmassági vélemény hiányában azonban kétségkívül nehéz ennek a bizonyítása.Megjegyzendő, ha például a munkáltató a munkaköri alkalmasság véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a 33/1998. NM rendelet 10. számú melléklete szerinti „Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél. Ezt a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi, a véleményt a 11. számú melléklet szerinti „Másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény” elnevezésű nyomtatványon közli a kérelmezővel. Amennyiben a közalkalmazott munkaköri alkalmassági vizsgálatára az első fokon eljárt szakellátó hely lenne illetékes, a munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát a telephely szerinti megyében (fővárosban) működő erre kijelölt szakellátó hely végzi. A foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek illetékességi listáját, illetve az egyes szakellátó helyek heti szakorvosi óráinak számát a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján teszi közzé. A másodfokú egészségügyi szerv döntéséig az elsőfokú egészségügyi szerv véleménye szerint kell eljárni [33/1998. NM rendelet 12. § (1)–(3) és (5) bek.].A felmentésen kívül a felek közös megegyezéssel is megszüntethetik a közalkalmazotti jogviszonyt [Kjt. 25. § (2) bek. a) pont], ehhez azonban a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük az állásfoglalást e-mailen*
