Találati lista:
1. cikk / 169 Pedagógus szakképesítés megszerzése és a besorolás
Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógiai asszisztens megszerezte az óvodai nevelő képesítést. A munkáltató őt továbbra is pedagógiai asszisztens munkakörben kívánja foglalkoztatni Gyakornok fokozatban. A munkáltató szerint, mivel nem pedagógus-munkakörben van foglalkoztatva, számára nem jár a pályakezdési illetményrész, csak a Gyakornok fokozathoz tartozó illetmény. Mely illetményelemekre jogosult?
2. cikk / 169 Intézményvezetői poszt betöltése – a pályáztatás kérdései
Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvoda intézményvezetőjének jogviszonya nyugdíjazás miatt megszűnik. Ilyen esetben a képviselő-testületnek minden esetben kötelessége pályázatot kiírni az intézményvezetői (óvodavezetői) munkakör betöltésére, vagy van lehetőség arra, hogy a pályázat lefolytatásáig ideiglenesen megbízzon egy megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógust az intézmény vezetésével? Ha van ilyen lehetőség, milyen időtartamra adható a megbízás, és mely jogszabály rendelkezik erről?
3. cikk / 169 Közművelődési szakemberek és vezetők – a szükséges képesítés
Kérdés: A kulturális intézmény önálló intézményként működik, a munkatársak munkaviszony keretében dolgoznak. Könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok ellátása is a tevékenységek között szerepel. A 39/2020. EMMI rendelkezéseire tekintettel az okleveles közösségi és civil fejlesztő szakember (mesterdiploma) végzettség megfelel-e a közművelődési szakember munkakör betöltéséhez előírt szakirányú felsőfokú szakképzettségként megjelölt képesítési követelményeknek? Amennyiben a fenti végzettséggel rendelkező személy kulturális munkatárs munkakörben kerül foglalkoztatásra, a hatályos jogszabályok alapján megbízható-e igazgatóhelyettesi feladatok ellátásával, illetve ennek milyen képesítési és egyéb jogszabályi feltételei vannak?
4. cikk / 169 Főigazgató-helyettes és a tagintézmény-vezető – egy személyben
Kérdés: Lehet e valaki egyidejűleg egy több tagintézményből álló köznevelési intézmény főigazgató-helyettese és a tagintézmény vezetője? Ha igen, akkor az illetmény megállapítása során megállapítható-e mindkét vezetői megbízáshoz a vezetői pótlék?
5. cikk / 169 Intézményvezető-helyettes – diplomát igénylő magasabb vezetői megbízás
Kérdés: Az önkormányzathoz tartozó, de önálló költségvetési szerveink közül a Városgazdálkodási és a Gyermekjóléti Intézménynek az intézményvezető-helyettese lehet-e középfokú végzettségű személy? Mindkét intézményben közalkalmazottak a dolgozók. A Kjt. 23 §-a szerint a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – e vezetői beosztásból eredő feladatait ellássa. Magasabb vezető – a 90. §-ban foglalt kivétellel – csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. E szerint úgy értelmezzük, hogy az intézményvezetőknek felsőfokú végzettségűeknek kell lenni, ami stimmel is, de az intézményvezető-helyettes, aki „csak” vezető, és ehhez kapcsolódó vezetői pótlékot kap, lehet akár egy középfokú végzettségű személy is. Jól értelmezzük?
6. cikk / 169 Többcélú intézmény vezetője – képesítés és díjazás
Kérdés: Többcélú intézmény esetében (óvoda és bölcsőde) a bölcsődevezető kap ideiglenes megbízást az intézmény főigazgatói feladatainak ellátására, addig, amíg a pályáztatás folyamatban van. A 401/2023. Korm. rendelet 26. §-ának (5) bekezdése szerint többcélú intézményben főigazgatói megbízást az kaphat, aki bármelyik, az intézmény által ellátott feladatra létesíthető intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a feltételek bármelyike mesterfokozatot ír elő, a főigazgatói megbízáshoz mesterképzésben szerzett szakképzettség szükséges. A bölcsődevezető az intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Az ideglenes megbízás időtartamára a Púétv. vagy a Kjt. rendelkezései szerint kell a magasabb vezetői illetményét megállapítani? Hogyan épül fel az ideiglenes megbízás idejére az illetménye?
7. cikk / 169 „Nők40” – nyugdíjba vonulás és távozás vagy maradás intézményvezetőként
Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott intézményvezető (élelmezési központ – szociális és gyermekétkeztetés) 2026. december 6. napjával jogosult a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával nyugdíjba vonulni. Ha a nyugdíjra való jogosultság megszerzése után is ellátja ezt a munkakört, milyen munkaügyi keretek között teheti meg? Jár-e neki ebben az esetben felmentési idő? Ha igen, mennyi? Ha jár, de nem tud távol lenni, és változatlanul ellátja a feladatát, milyen módon kompenzálható ez a részére? Ha mégis úgy dönt, hogy 2026. december 6. napjával megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyát és a vezetői kinevezését, jár-e neki felmentési idő? Ha igen, mennyi? Ha jár, de nem tud távol lenni, és változatlanul ellátja a feladatát, milyen módon kompenzálható ez a részére?
8. cikk / 169 Panaszok vezetői megbízással rendelkező pedagógusra – a lehetséges „reakciók”
Kérdés: Egy óvoda fenntartójához írásos szülői panaszok érkeznek az óvoda egyik pedagógusának tevékenységével, a gyerekekkel való viselkedésével kapcsolatban. Azért a fenntartó a címzett, mivel a kérdéses pedagógus vezetői megbízással is rendelkezik, így bár az óvoda a munkáltató, de a munkáltatói jogkör gyakorlója a fenntartó képviselője. Az ilyen írásos panaszok megalapozhatnak a kérdéses pedagógussal szemben bármilyen munkajogi intézkedést? Ha igen, milyeneket?
9. cikk / 169 Ösztönzési keresetkiegészítés – az éves keretösszeg
Kérdés: A Púétv. 104. §-ának (1) bekezdése szerint az igazgatót a fenntartó, az intézmény többi vezetőjét az igazgató ösztönzési keresetkiegészítésben részesítheti, amelynek éves összege nem haladhatja meg a vezetői megbízási díjjal számított éves havi illetményének tíz százalékát. A jogszabályban említett ösztönzési keresetkiegészítés milyen formában adható? A havibérbe építve, egy bérelemként, vagy eseti juttatásként, egyszeri kifizetésként, a jutalomhoz hasonlatosan?
10. cikk / 169 Nyugdíjba vonuló főigazgató-helyettes távolléti díja
Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló főigazgató-helyettes „nők 40” éve jogosultsági idővel nyugdíjba vonul. A felmentési idő kezdete 2026. január 1. Munkavégzés alól felmentve 2026. május 1-től. 2026. március 13-tól 2026. április 30-ig szabadságát tölti. Vezetői megbízását 2026. május 1-től visszavonták. A vezetői pótlékát tartalmazza-e, illetve meddig kell, hogy tartalmazza a távolléti díj?
