Pedagógus szakképesítés megszerzése és a besorolás

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógiai asszisztens megszerezte az óvodai nevelő képesítést. A munkáltató őt továbbra is pedagógiai asszisztens munkakörben kívánja foglalkoztatni Gyakornok fokozatban. A munkáltató szerint, mivel nem pedagógus-munkakörben van foglalkoztatva, számára nem jár a pályakezdési illetményrész, csak a Gyakornok fokozathoz tartozó illetmény. Mely illetményelemekre jogosult?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. 96. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezik, az (1) bekezdés szerint jogosult besorolásra és a havi illetményre. Azaz a pedagógus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Intézményvezetői poszt betöltése – a pályáztatás kérdései

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvoda intézményvezetőjének jogviszonya nyugdíjazás miatt megszűnik. Ilyen esetben a képviselő-testületnek minden esetben kötelessége pályázatot kiírni az intézményvezetői (óvodavezetői) munkakör betöltésére, vagy van lehetőség arra, hogy a pályázat lefolytatásáig ideiglenesen megbízzon egy megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógust az intézmény vezetésével? Ha van ilyen lehetőség, milyen időtartamra adható a megbízás, és mely jogszabály rendelkezik erről?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. 37. §-ának (1) bekezdése kimondja: igazgatói megbízás nyilvános pályázat alapján adható, kivéve az egyházi és magánfenntartású köznevelési intézmény igazgatóját. Ettől eltérően, a második igazgatói ciklus esetén a pályázat mellőzhető, ha az igazgató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:    

Közművelődési szakemberek és vezetők – a szükséges képesítés

Kérdés: A kulturális intézmény önálló intézményként működik, a munkatársak munkaviszony keretében dolgoznak. Könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok ellátása is a tevékenységek között szerepel. A 39/2020. EMMI rendelkezéseire tekintettel az okleveles közösségi és civil fejlesztő szakember (mesterdiploma) végzettség megfelel-e a közművelődési szakember munkakör betöltéséhez előírt szakirányú felsőfokú szakképzettségként megjelölt képesítési követelményeknek? Amennyiben a fenti végzettséggel rendelkező személy kulturális munkatárs munkakörben kerül foglalkoztatásra, a hatályos jogszabályok alapján megbízható-e igazgatóhelyettesi feladatok ellátásával, illetve ennek milyen képesítési és egyéb jogszabályi feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] A 39/2020. EMMI rendelet 2. melléklete tartalmazza a kulturális szakmai munkaköröket és a betöltésükhöz szükséges képesítési és egyéb feltételeket. A felsorolt munkakörök között „kulturális munkatárs” elnevezésű munkakör nem szerepel. Az érintettet az ott nevesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Főigazgató-helyettes és a tagintézmény-vezető – egy személyben

Kérdés: Lehet e valaki egyidejűleg egy több tagintézményből álló köznevelési intézmény főigazgató-helyettese és a tagintézmény vezetője? Ha igen, akkor az illetmény megállapítása során megállapítható-e mindkét vezetői megbízáshoz a vezetői pótlék?
Részlet a válaszából: […] Arra nézve, hogy halmozhatók-e a (magasabb) vezetői megbízások, egy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak lehet-e egyszerre több vezetői megbízása is, nincs kifejezett tiltó szabály. Az, hogy a tagintézmény élére kötelező egyszemélyi felelős vezetőt állítani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:  

Intézményvezető-helyettes – diplomát igénylő magasabb vezetői megbízás

Kérdés: Az önkormányzathoz tartozó, de önálló költségvetési szerveink közül a Városgazdálkodási és a Gyermekjóléti Intézménynek az intézményvezető-helyettese lehet-e középfokú végzettségű személy? Mindkét intézményben közalkalmazottak a dolgozók. A Kjt. 23 §-a szerint a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – e vezetői beosztásból eredő feladatait ellássa. Magasabb vezető – a 90. §-ban foglalt kivétellel – csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. E szerint úgy értelmezzük, hogy az intézményvezetőknek felsőfokú végzettségűeknek kell lenni, ami stimmel is, de az intézményvezető-helyettes, aki „csak” vezető, és ehhez kapcsolódó vezetői pótlékot kap, lehet akár egy középfokú végzettségű személy is. Jól értelmezzük?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 23. § (1) bekezdése a magasabb vezetőkre vonatkozóan írja elő a felsőfokú iskolai végzettséget. A magasabb vezető fogalmát a Kjt. 23. §-ának (2) bekezdése határozza meg: a munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Többcélú intézmény vezetője – képesítés és díjazás

Kérdés: Többcélú intézmény esetében (óvoda és bölcsőde) a bölcsődevezető kap ideiglenes megbízást az intézmény főigazgatói feladatainak ellátására, addig, amíg a pályáztatás folyamatban van. A 401/2023. Korm. rendelet 26. §-ának (5) bekezdése szerint többcélú intézményben főigazgatói megbízást az kaphat, aki bármelyik, az intézmény által ellátott feladatra létesíthető intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a feltételek bármelyike mesterfokozatot ír elő, a főigazgatói megbízáshoz mesterképzésben szerzett szakképzettség szükséges. A bölcsődevezető az intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Az ideglenes megbízás időtartamára a Púétv. vagy a Kjt. rendelkezései szerint kell a magasabb vezetői illetményét megállapítani? Hogyan épül fel az ideiglenes megbízás idejére az illetménye?
Részlet a válaszából: […] A bölcsődevezető közalkalmazott, hiszen a többcélú intézmény bölcsődei intézményegységére a Púétv. hatálya nem terjed ki. Ennélfogva közalkalmazotti illetményre és vezetői pótlékra jogosult, azzal az eltéréssel, hogy ha felsőfokú végzettségű pedagógus-munkakörben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

„Nők40” – nyugdíjba vonulás és távozás vagy maradás intézményvezetőként

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott intézményvezető (élelmezési központ – szociális és gyermekétkeztetés) 2026. december 6. napjával jogosult a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával nyugdíjba vonulni. Ha a nyugdíjra való jogosultság megszerzése után is ellátja ezt a munkakört, milyen munkaügyi keretek között teheti meg? Jár-e neki ebben az esetben felmentési idő? Ha igen, mennyi? Ha jár, de nem tud távol lenni, és változatlanul ellátja a feladatát, milyen módon kompenzálható ez a részére? Ha mégis úgy dönt, hogy 2026. december 6. napjával megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyát és a vezetői kinevezését, jár-e neki felmentési idő? Ha igen, mennyi? Ha jár, de nem tud távol lenni, és változatlanul ellátja a feladatát, milyen módon kompenzálható ez a részére?
Részlet a válaszából: […] A Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése alapján öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. A kérdés arra irányul, hogy amennyiben a közalkalmazott, miután jogosulttá válik a nők negyven év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Panaszok vezetői megbízással rendelkező pedagógusra – a lehetséges „reakciók”

Kérdés: Egy óvoda fenntartójához írásos szülői panaszok érkeznek az óvoda egyik pedagógusának tevékenységével, a gyerekekkel való viselkedésével kapcsolatban. Azért a fenntartó a címzett, mivel a kérdéses pedagógus vezetői megbízással is rendelkezik, így bár az óvoda a munkáltató, de a munkáltatói jogkör gyakorlója a fenntartó képviselője. Az ilyen írásos panaszok megalapozhatnak a kérdéses pedagógussal szemben bármilyen munkajogi intézkedést? Ha igen, milyeneket?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 83. §-a (2) bekezdésének e) pontja megadja a fenntartónak a jogot, hogy ellenőrizze a köznevelési intézmény működésének törvényességét, a szakmai munka eredményességét. A Púétv. 66. §-ának (1) bekezdése részletesen felsorolja a pedagógusok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Ösztönzési keresetkiegészítés – az éves keretösszeg

Kérdés: A Púétv. 104. §-ának (1) bekezdése szerint az igazgatót a fenntartó, az intézmény többi vezetőjét az igazgató ösztönzési keresetkiegészítésben részesítheti, amelynek éves összege nem haladhatja meg a vezetői megbízási díjjal számított éves havi illetményének tíz százalékát. A jogszabályban említett ösztönzési keresetkiegészítés milyen formában adható? A havibérbe építve, egy bérelemként, vagy eseti juttatásként, egyszeri kifizetésként, a jutalomhoz hasonlatosan?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. az ösztönzési keresetkiegészítést ezen a jogcímen nevesíti. A Púétv. 104. §-ához fűzött eredeti indokolás szerint a teljesítmény elismerésére a jutalom, a céljutalom (prémiumszerű juttatás), valamint a vezetői ösztönzési keresetkiegészítés szolgál. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.

Nyugdíjba vonuló főigazgató-helyettes távolléti díja

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló főigazgató-helyettes „nők 40” éve jogosultsági idővel nyugdíjba vonul. A felmentési idő kezdete 2026. január 1. Munkavégzés alól felmentve 2026. május 1-től. 2026. március 13-tól 2026. április 30-ig szabadságát tölti. Vezetői megbízását 2026. május 1-től visszavonták. A vezetői pótlékát tartalmazza-e, illetve meddig kell, hogy tartalmazza a távolléti díj?
Részlet a válaszából: […] A távozó főigazgató-helyettes számára két okból, két jogcím alapján kell távolléti díjat fizetni: egyfelől a 2026. március 13-tól kezdődött szabadsága miatti távolléte idejére, másfelől a 2026. május 1-től kezdődött munkavégzés alóli mentesítés miatti távolléte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
1
2
3
17