Köznevelési foglalkoztatotti jutalom – a jogszerző idők

Kérdés:

Tankerületi központunk gyógypedagógus munkakörben dolgozó pedagógusa 1999 és 2002 között (összesen: 3 év 7 hónapot) családgondozó munkakörben dolgozott egy foglalkoztatási, szociális és közművelődési kht. családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál. Az Oktatási Hivatal (OH) a minősítő eljárásban való részvételhez a kolléganő fenti időszakát elfogadta a gyakorlati idő beszámításához. Jól értelmezzük-e a jogszabályt azzal, hogy az OH-tól függetlenül a fenti időszakot a köznevelési foglalkoztatotti jutalomhoz jogosító időszaknak nem számíthatjuk be, mert sem a foglalkoztató státusza (és a foglalkoztatott jogviszonya) okán (közhasznú társaság, munkaviszony), sem a munkakör alapján (családgondozó nem pedagógus munkakör) nem felel meg a Púétv. 105. §-a (6)–(8) bekezdéseinek és a 401/2023. Korm. rendeletnek?

Részlet a válaszából: […] ...figyelembe vett szakmai gyakorlat időtartama emiatt utóbb nem csökkenthető. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál családgondozó munkakörben eltöltött idő pedagógus-munkakörként való elismerhetőségét a Gyvt. 15. §-ának (10a) bekezdése és a 257/2000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

12 órás műszakváltás – mint egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés:

Idősek bentlakásos otthonában az ápolók, gondozók 12 órás műszakváltásban dolgoznak (17–7 és 7–17 óra), 3 havi munkaidőkeretben. Kinevezésükben a napi munkaidő 8 óra, beosztás szerinti napi munkaidő 12 óra. Szerintem ez egyenlőtlen munkaidő-beosztás, ugyanakkor felmerült, hogy nem az, egyenlően dolgoznak napi 12 órát. Melyik álláspont helyes? (A kérdés a pihenőidő, pihenőnap kiadása kapcsán merült fel. Rendeltetésszerűen az év minden napján nyitva lévő intézményről van szó.)

Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltató a munkaidőt a napi munkaidőtől eltérően osztja be [Mt. 97. § (3) bek. a) pont]. A napi munkaidő a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott teljes napi munkaidő vagy részmunka­idő [Mt. 88....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Szabadságátvitel az új jogviszonyba

Kérdés: A Púétv. 161. §-a rendezi 2024. január 1-jétől a szabadságokat. Jól értelmezzük, hogy e jogszabály alapján az új köznevelési jogviszonyba és az Mt. szerinti jogviszonyba is átvihető a 2023. évi megmaradt szabadság, különös tekintettel a jelenleg GYES-en és GYED-en lévő kollégákat illetően, akiknek jelentős mennyiségű szabadságuk van? Ez jelentősen befolyásolja a 2024. évi bérigényünket is.
Részlet a válaszából: […] ...aki 2024. január 1-jével a törvény erejénél fogva köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerül át, továbbá– arra a gondozónő és takarító, szakorvos, úszómester, műszaki vezető, továbbá gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Egyházi iskolákban dolgozók jubileumi jutalma

Kérdés:

Az egyházi köznevelési intézményben dolgozók, akiknek jogviszonya 2024. január 1. napi hatállyal a Púétv. alapján nem alakul át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá, maradnak az Mt. szerint foglalkoztatva. Jól gondoljuk, hogy a Púétv. 132. §-ának (7) bekezdése alapján részükre 2024. január 1-jétől a Kjt. szabályai szerint jár a jubileumi jutalom?

Részlet a válaszából: […] ...a következtetésük helyes: a munkaviszonyban állókra – akik közé a 401/2023. Korm. rendelet 24. §-ának (2) bekezdése alapján a gondozó és a takarító, a szakorvos és az úszómester (nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő) munkakört, továbbá a Púétv. 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Munkaviszonyban foglalkoztatottak a köznevelés területén

Kérdés: A Púétv. 158. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján 2024. január 1-jével a köznevelési intézményben dolgozó gondozónő és takarító, szakorvos, úszómester, műszaki vezető, továbbá gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakul át. A Púétv. 132. §-ának (7) bekezdése rögzíti: a köznevelési dolgozó részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkaviszonnyá alakult jogviszonyok esetében a szabadság és jubileumi jutalom megállapításánál melyik jogszabályt kell alkalmazni, a Kjt.-t vagy az Mt.-t? Az Mt. nem tartalmaz jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezéseket. A munkaviszonnyá alakult jogviszonyok esetén jár-e jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. 132. §-ának (7) bekezdése a munkaviszonyban állókra vonatkozik, egyértelműen csak a Kjt. szabályainak alkalmazását jelöli meg esetükben is. Tehát a munkaviszonyban állóknak 2024. január 1-jét követően a Kjt. alapján kell majd jubileumi jutalmat fizetni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Gondozási távollét éves mértéke

Kérdés: Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerinti munkaidő-kedvezményt ("A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanapra.") úgy kell érteni, hogy összesen legfeljebb öt munkanapra mentesül a munkavállaló, vagy amennyiben több gondozásra szoruló hozzátartozója van, akkor minden hozzátartozó után öt-öt munkanapra?
Részlet a válaszából: […] ...mértéke évente legfeljebb öt munkanap [Mt. 55. § (1) bek. l) pont]. Ez tehát évente legfeljebb öt munkanapot jelent, akkor is, ha– a gondozott személy egészségi állapota hosszabb személyes gondozást indokolna, vagy– egy éven belül többször kerül a gondozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Munkaidő tartamának kerekítése

Kérdés:

Szociális intézményben, munkaidőkeretben dolgozó gondozónő munkaszüneti napi munkaidő-beosztása 7–19 óráig szólt. 13 óra 20 perckor a dolgozó jelezte, hogy nincs jól, munkáját átadta felettesének, annak engedélyével hazament. 6 óra 20 perc munkavégzés történt munkaszüneti napon, melyre 100%-os pótlék jár a munkavállalónak. Ebben az esetben a pótlék a 6 óra 20 percre jár (azaz a ténylegesen ledolgozott munkaidőre), vagy kerekíteni szükséges egész órára a 20 percet?

Részlet a válaszából: […] A munkaidő nyilvántartása és elszámolása tekintetében az Mt. nem ad külön szabályt a mértékegység vonatkozásában. Nincs azonban olyan szabály sem, ami felhatalmazná a munkáltatót arra, hogy a tényleges teljesítéstől a munkavállaló hátrányára eltérve, azaz lefelé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Munkaviszony-megszüntetés – indokolás munkavállalói kérelemre

Kérdés: Az Mt. új szabálya értelmében a munkavállaló kérelmére bizonyos esetekben akkor is indokolnia kell a munkáltatónak a megszüntetésre irányuló jognyilatkozatát, ha olyan megszüntetési jogcímen szünteti meg a munkaviszonyt, amelyet egyébként nem kellene megindokolnia. Az Mt. ebben az esetben a 64. § (2) bekezdésében foglalt világos, valós és okszerű felmondás követelményét írja elő. Meg kell ilyenkor tartania a munkáltatónak a felmondás indokolásával szemben támasztott egyéb követelményeket? Ha például a munkaviszony határozatlan idejű, az indokolásnak ekkor is a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okra kell hivatkoznia?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésérea) a gondozói munkaidő-kedvezmény [Mt. 55. § (1) bek. l) pont],b) az apasági szabadság [Mt. 118. § (4) bek.],c) a szülői szabadság [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Külön élő szülő pótszabadsága

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál közszolgálati jogviszonyban állók gyermekek után járó pótszabadságát a Kttv. 102. §-a szabályozza. A Kttv. 6. §-a értelmezi a gyermek és a szülő fogalmát. Önkormányzati hivatalunknál foglalkoztatott köztisztviselő – külön élő szülőként – a gyermekeit felváltva neveli a gyermekek édesapjával. Elmondása szerint kéthetente hétvégén és a nyár felében nála vannak a gyermekek. Megilleti-e őt a gyermekek után járó pótszabadság? Amennyiben igen, a munkáltató milyen igazolások/nyilatkozatok bemutatására kötelezheti?
Részlet a válaszából: […] ...Az új szabály alapján a Kttv. alkalmazásában gyermek a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a külön élő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Műszakpótlék a szociális ágazatban – kettős mérce

Kérdés:

A szociális intézményben, illetve szociális szolgáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a 14 és 18 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket [Sztv. 94/L. § (6) bek.]. Ezt mely beosztásban kell alkalmazni? A lakóotthonban dolgozó gondozónőink megszakítás nélküli két műszakban dolgoznak, napi 12 órás beosztásban 7–19-ig és 19–7-ig, illetve néha napi 8 órás beosztásban. Náluk 30%-os műszakpótlékot alkalmazunk. A 15%-os bérpótlék mely esetekben jár?

Részlet a válaszából: […] Az Sztv. kérdésben idézett szabálya a 14 és 18 óra közötti időtartamra határoz meg 15%-os műszakpótlékot. Emellett alkalmazni kell az Mt. 141. §-át is (közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban is), amely a 18 és 6 óra közötti időszakra ír elő 30%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
1
2
3
…
9