×

78. Munkaügyi Levelek / 2012. december 10.
TARTALOM

logo
     
1502. kérdés  
Trolibusz-vezetőként dolgozom. Munkaidőben a járműről az úttestre lelépve a térdem megreccsent, és erős fájdalom is társult hozzá. A munkámat nem tudtam tovább folytatni, orvoshoz vitettem magam, ahol röntgen alapján megállapították, hogy nincs törés. Másnapra bedagadt a lábam, és nem tudtam munkába állni, azóta is kezelés alatt vagyok. Pár napja kaptam egy levelet a munkahelyről, hogy nem ismerik el munkabalesetnek, hanem táppénzes állomány­ba vagyok sorolva. Érdekelne, hogy ez így jogos-e, és ha nem, mit tudok tenni ezek után?
Kapcsolódó címkék:  
1503. kérdés  
Mit tegyek, ha a munkáltató nem adja ki a papírjaimat, valamint az elmaradt béremet? Munkavállalói azonnali felmondás esetén milyen juttatások járnak?
1504. kérdés  
Mit tudok tenni, ha a főnököm megszüntette a munkaviszonyom, mert megtagadtam a munkába állást? Ugyanis 13 óra munka után még arra utasított, hogy dolgozzak tovább, pedig az utolsó másfél órában a szakadó esőben bőrig áztam. Én az utasítás ellenére nem folytattam a munkát, hanem hazamentem. Ezt követően felhívott, hogy másnaptól nem kell munkába állnom.
1505. kérdés  
Hogyan értelmezhető az Szt. 94/L. §-ának (6) bekezdésében az "egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket" kritérium a 12 órás műszakrendben, reggel 6-tól este 6-ig és este 6-tól reggel 6-ig tartó munkavégzés esetén? Azaz jogosultak-e a nappalos műszakban dolgozó közalkalmazottak (akik az előző nap este kezdő műszakot váltják másnap reggel) délután 2-től este 6-ig tartó időre 15% pótlékra?
1506. kérdés  
Havi munkaidőkeretben foglalkoztatott benzinkútkezelő az új Mt. 101. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzése esetén beosztható-e az ezt közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidőbe? A 101. § (3) bekezdésében csak a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében írja elő a törvény, hogy ebben az esetben rendes munkaidő nem osztható be.
1507. kérdés  
Munkavállalói rendkívüli felmondással éltem múlt héten. Indokaim az alábbiak voltak: Indokolatlan és jogtalan a hónapról hónapra történő mozgóbér-megvonás (fizetett szabadság miatt, állatelhullás miatt) és a fizetetlen túlóra 3 éven át. Munkaköri leírástól eltérő, több ember munkakörét felölelő feladatok ellátása miatt teljesíthetetlen elvárások voltak velem szemben. Feladatköröm emelése arányában bérem folyamatos csökkenést mutatott. A vezetők olyan határidős feladatokat tűztek ki, melyek teljesítése jelenlegi feladataim mellett, illetve 8 órában nem voltak megvalósíthatók. A munkáltató köteles-e írásban nyilatkozni a felmondásomra, vagy a munkaviszonyom megszüntetésével automatikusan tudomásul veszi azt? Lehetnek-e hátrányos jogkövetkezményei a rendkívüli felmondásomnak? A mozgó bérre milyen szabályok vonatkoznak, megvonhatja azt önkényesen a munkáltató? A munkaszerződésben alapbért, valamint teljesítménybért rögzítettek, az utóbbit a munkáltató határozza meg a termelés százalékához viszonyítva.
1508. kérdés  
A besorolás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszonyban töltött idő számításánál, a munkavégzéssel nem járó időszakokból mely munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell beszámítani (pl. felsőfokú tanulmányok, munkanélküli-ellátás, gyermeknevelési támogatás, külföldi munkavégzés miatti fizetés nélküli szabadság időtartama)? Ezen időszakok beszámításánál mit kell érteni a 6 hónapnyi idő beszámítását előíró szabályon? Beszámíthatók-e a 6 hónapnál rövidebb idők?
1509. kérdés  
Az Mt. 161. §-ának (1) bekezdése szerint a munkabérből való levonás csak a levonásmentes munkabérrészig lehetséges jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján. A levonásmentes munkabér összegét a bruttó bérre vagy a nettó kifizetésre kell-e érteni? Részmunkaidőre kifizetett nettó 38 800 jövedelemből levonható-e a végrehajtható határozatban előírt 33%, ami ebben az esetben 11 154, ha így a dolgozó csak 27 646 forintot kapna kézhez?
1510. kérdés  
Egy év közben jogviszonyt létesítő kormánytisztviselőnknek gyermekei születtek. Esetében hogyan történik a gyermekei után járó pótszabadság számolása (részarányos vagy teljes szabadságra jogosult)?
1511. kérdés  
2012. október 24-én kezdett cégünknél egy új munkavállaló. Azt szeretném tudni, hogy október 27-én, ami áthelyezett munkanap, neki is volt-e munkavégzési kötelezettsége, vagy mivel az új munkavállaló még nem állt munkaviszonyban október 22-én, amit tulajdonképpen áthelyeztek 27-ére, mentesül-e a munkavégzés alól?
1512. kérdés  
Az egyik fenntartásunkba tartozó két tannyelvű középfokú közoktatási intézményben német nyelvtanári munkakörben foglalkoztatnak egy pedagógust. A pedagógusnak orosz-német szakos egyetemi szintű diplomája van, de csak a német szakját hasznosítja, német nyelv és célnyelvi civilizáció oktatása során. A célnyelvi civilizációt a Nemzeti alaptanterv szerint kizárólag az adott idegen nyelven kell oktatni. A pedagógusnak - a célnyelvi civilizációs ismeretek oktatásáért - az intézményvezető idegennyelv-tudási pótlékot állapított meg, a fenntartó álláspontja szerint azonban őt ez nem illeti meg, tekintettel a Kjt. 74. §-ának (4) bekezdésére, mely szerint: nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján. Kérdésünk az, hogy a célnyelvi civilizáció oktatása nyelvtanári munkakörbe tartozó feladatnak minősül-e (tekintettel arra is, hogy nincs külön egyetemi vagy főiskolai szintű, célnyelvi civilizációs ismeretek szakos szakképzettség, hanem ezt a tantárgyat a német nyelvszakos diploma használatával lehet tanítani), illetve arra, hogy a célnyelvi civilizáció oktatása során a magyar nyelv használatára nem kerül sor, csak a német nyelvére? A Kjt. 74. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis csak az a közalkalmazott jogosult idegennyelv-tudási pótlékra, aki olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett indokolt meghatározott idegen nyelv rendszeres használata, nem pedig csak az idegen nyelv használatára kerül sor.
1513. kérdés  
Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásnál az egyik határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott dolgozó munkájára a továbbiakban nem tart igényt a kölcsönbe vevő vállalkozás. A munkáltató (kölcsönbe adó) más munkakörben nem tudja foglalkoztatni a dolgozót. A dolgozó bejelentette a kölcsönbe adó munkáltatójánál, hogy terhes. Milyen lehetőségei vannak a munkaviszony törvényes megszüntetésének? Az 1355. sz. kérdésre adott válaszban megfogalmazott indokkal (a kikölcsönzés megszűnése) azonnali hatállyal megszüntethető a terhes munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonya?
1514. kérdés  
Amennyiben egyik, egyszerű betanított munkásként dolgozó munkavállalónk GYES mellett szeretne visszajönni dolgozni, köteles-e a munkáltató foglalkoztatni négy vagy hat órában? Ha nem tud munkát biztosítani neki, állásidőt kell részére fizetni?
1515. kérdés  
Ha a dolgozók általános munkarend szerinti munkaidő-beosztása állandó jelleggel hétfőtől csütörtökig 8,5 óra, pénteken pedig 6 óra, kell-e alkalmazni az új Mt. 95. §-ában foglaltakat (eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén), ha a dolgozó munkaviszonya megszüntetésre kerül, vagy ez nem minősül munkaidőkeretnek?
1516. kérdés  
A mezőgazdasági idénymunkásoknak mennyi munkabért kell fizetni szombatra, vasárnapra és ünnepnapokra? A munkaszüneti napra 100% pótlék jár vagy még több? Október 22-e munkaszüneti napnak számít-e? Az idén változott új Mt. ezeket érintette? Amennyiben az idénymunkás havonta 3-15 napot, éves szinten 50 napot dolgozott, akkor számára jár-e szabadság, hogyan kell azt megállapítani és kiadni? Hogy alakul ilyen esetben a bejelentés és a közteherfizetés, érvényesek-e az Eft.-ben írt kedvezmények?
1517. kérdés  
Állattenyésztésben dolgozó munkavállalót rendes munkaidőre történő munkavégzés esetén a munkaszüneti napon végzett munkájáért milyen juttatások illetik meg? Például október 23-án tehenészetben dolgozó állatgondozó 8 órában végzi a munkáját. A napi teljesítményén, a távolléti díján felül 100% bérpótlék is megilleti? Mi történik, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik? Akkor az elő­zőekhez még az 50%-os vasárnapi pótlékot is el kell számolni?
1518. kérdés  
Cégünknél 30 perces ebédidő van, amit ledolgozunk, kollektív szerződésünk nincs. Jól értelmezem, hogy az új Mt. alapján csak 20 perc az ebédszünet? Mivel a korábbi szabály még "legalább" 20 percről rendelkezett, ez azt jelenti, hogy már szabálytalan a 30 perces szünet alkalmazása? Mikor lép hatályba ez az új szabály?
Kapcsolódó címkék:    
1519. kérdés  
Munkavállalóink folyamatosan működő gyárak karbantartási munkáit végzik. Beosztásuk a következő: 12 óra munka reggel hattól este hatig vagy este hattól reggel hatig; utána a munkavállalók 48-72 órás pihenőidőt kapnak. Folyamatos munkarendben dolgoznak, hétvégén és ünnepnapokon is van munkavégzés. Havonta kapnak munkabért. Kérdésünk, hogy milyen és mekkora mértékű pótlékok járnak nekik az új Mt. szerint?
1520. kérdés  
A behívásos munkavégzéssel kapcsolatban szeretnék feltenni három kérdést:
1. -Ha a szerződésben havibér van kikötve, és a heti munkaidő 20 óra, de az adott hónapban csak 50 órát dolgozott a munkavállaló, akkor csak az 50 órára eső díjazást kell kifizetni?
2. -Amennyiben órabér van feltüntetve a szerződésben, akkor csak a teljesített órákra kell bért fizetni, vagy a szakmának megfelelő bért (garantált bér/minimálbér) a heti munkaidőnek megfelelően ki kell a munkavállalónak fizetni?
3. -Egy már meglévő munkaviszony "felcserélhető" egy munkaszerződés-módosítással behívásos munkaviszonyra, vagy a már meglévő munkaviszonyt meg kell szüntetni, és egy teljesen új munkaviszonyt kell létesíteni?