Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott munkahelyi baleset tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Szabálytalan hibaelhárítás és a munkaadói kárfelelősség

Kérdés: A telephelyünket egy másik vállalkozástól béreljük a benne lévő gyártáshoz használt gépekkel együtt. A megállapodás szerint a bérbeadó köteles a gépek munkavédelmi megfelelőségét biztosítani, és azt folyamatosan ellenőrizni. Az egyik ilyen sarokcsiszoló gép használata során egy munkavállalónk balesetet szenvedett; mint kiderült, már huzamosabb ideje védőburkolat és fogantyú nélkül, az előírtnál nagyobb méretű korong használatával dolgozott. Amikor a korong beszorult, az előírásokban foglaltaktól eltérően, leállítás nélkül, egy rántással próbálta kiszabadítani, ami következtében a korong elvágta a kezét. Most kártérítési igénye van velünk szemben. A gép leállítása esetén a baleset nem történt volna meg; ennek fényében is kérhet kártérítést a munkavállaló?
Részlet a válaszból: […]legfeljebb a második jöhetne szóba, azonban, mivel a sarokcsiszoló a kérdés alapján eleve nem felelt meg a munkavédelmi előírásoknak, ezért a károsulti kizárólagos magatartás nem állapítható meg. A munkáltató tehát felelős a bekövetkezett kárért.Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget [Mt. 167. § (2) bek.]. A bírói gyakorlat szerint ugyanakkor a kármegosztás alapja csak a munkavállaló vétkes magatartása lehet, azonban nem értékelhető a munkavállaló terhére a balesetet előidéző, a kérdésben írtak szerint huzamosabb ideje fennálló, szabálytalan munkavégzést eltűrő gyakorlat [BH2003. 170.]. Emiatt nem eshet a munkavállaló terhére az sem, ha egy előre nem látható váratlan helyzetben a lehetséges magatartások közül nem a legelőnyösebbet választja. Az adott esetben például, ha a munkavállaló fogantyú[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4122

2. találat: Munkavállaló felelőssége egészségbiztosítási ellátásért

Kérdés: Könnyű fizikai munkát végző munkavállalónak súlyos térdműtétje volt 2020-ban. Visszajött dolgozni, viszont soron kívüli alkalmassági vizsgálatra nem lett elküldve. A munkavégzése során anyagmozgatás közben a már korábban műtött területre csapódott az alkatrésztároló kocsi vontatószára. A kocsival nem volt semmi probléma, a vontatószár megfelelő helyzetben maradt, miután visszatették, ellenben valószínűsíthető, hogy korábban nem tette vissza rendesen a vontatószárat egy másik munkavállaló. Amunkavállaló által is ismert általános munkavédelmi utasításban benne van, hogy a használt eszközöket/szerszámokat szemrevételezéssel ellenőrizniük kell, de valószínűleg nem nézett rá. A régebbi sérülése miatt még MR-vizsgálat is szükséges, és min. 45-50 naptári nap lesz a kiesett ideje. Egy sérülésmentes lábszáron nem okozna ilyen súlyos sérülést egy hasonló eset. Várható, hogy így is teljes egészében minden egyes vizsgálatot, táppénz- és egyéb költséget visszaterhelnek a munkáltatóra?
Részlet a válaszból: […]egészségbiztosítási ellátásért, valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert az ellátásban részesülőt egyéb címen is megilletné egészségbiztosítási ellátás. Amegtérítésre kötelezettet a megtérítésre előírt összeg után kamatfizetési kötelezettség is terheli, kivéve, ha az eljárásról való tudomásszerzésével egy­idejűleg a felelősségét írásban elismeri, és nyilatkozatát a követelés teljes kiegyenlítéséig fenntartja, továbbá a követelés összegét határidőben megfizeti [Ebtv. 68/A. § (1)-(3) bek.].Az egészségbiztosító a követelését megtérítésre kötelező fizetési meghagyással érvényesíti, amely hatósági határozatnak minősül [Ebtv. 70. § (1) bek.]. A munkáltató ezt perben vitathatja, ebben az esetben a felelősség fennállásának feltételeit (azaz a kérdés alapján a munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettség megsértését) a bíróság előtt a hatóságnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4070

3. találat: Mentesülés a kárfelelősség alól - a munkavállalói kizárólagos és elháríthatatlan magatartás

Kérdés: A munkavállalónk kézbesítőként dolgozik. A motorkerékpárjával egy olyan helyszínre szállított küldeményt, amely az eső miatt egy sáros, kátyús földúton volt megközelíthető. A motorral megcsúszott, elesett, és lábtörést szenvedett. Nem egyértelmű, hogy pontosan mi történt, de most kártérítési igénnyel állt elő. Az ilyen helyzet nem minősülhet a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartásának?
Részlet a válaszból: […]kell azzal, hogy a munkavállaló a motorral eleshet; így még ha ellenőrzési körén kívüli esemény lenne is, a konjunktív kimentési okot nem lehetne bizonyítani. A b) pont szerinti mentesüléshez két együttes feltétel szükséges, az, hogy a balesetnek egyáltalán ne legyen olyan oka, amely a munkavállaló magatartásán kívül esik, és annak oka a munkáltató részéről objektíve elháríthatatlan. Ha ugyanis nem kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta a kárt, vagy a kár oka egyébként nem bizonyítható, nem állapítható meg a kimentési ok bizonyítása a bizonyításra kötelezett munkáltató részéről.Egy ilyen helyzet vizsgálatánál több olyan körülmény is felmerülhet, melyek befolyásolhatják, hogy a munkavállaló magatartása minősüljön a baleset kizárólagos okaként. Így az, hogy a munkavállalónak föld­úton kellett közlekednie, amely az esőzés miatt sáros, csúszós volt. Vizsgálni kell, hogy a motor a stabilitását milyen alacsony sebesség mellett vesztette el, és hogy a baleset időpontjában aktuális útviszonyok mellett a gépjármű felszereltségére figyelemmel lehetett-e biztonságosan és komfortosan közlekedni az útszakaszon. Ugyancsak szerepet kap, volt-e munkáltatói elvárás, hogy ilyen esetben a munkavállaló csak gyalogosan vagy más gépjárművel közlekedhetett volna, és azt is, hogy a tanyára történő kézbesítési feladatokat az időjárási vagy útviszonyok függvényében lehetett-e volna szüneteltetni. Ugyancsak értékelni kell a munkavállaló motorkerékpár-vezetői tapasztalatát,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4042

4. találat: Munkahelyi balesetből eredő kárigény munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk. Augusztusban az egyik partnerünknél baleset érte az egyik munkavállalónkat. A partner cég egyik belsős munkatársa szabálytalan rakodás során ráejtett egy ládát a mi munkavállalónk lábára. Jelenleg betegállományban van, táppénzt fizetünk neki. Amunkavállaló már jelezte, hogy kártérítést fog kérni a baleset miatt. Ezt velünk vagy a kölcsönvevővel szemben tudja érvényesíteni? Igaz, hogy a bért mi fizetjük neki, de véleményünk szerint a balesetért egyáltalán nem vagyunk felelősek.
Részlet a válaszból: […]munkaviszony (Mt. 214. §), ahogy a kölcsönbe adó köteles a társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítésére - így a táppénz folyósítására - is (Tbj-tv. 4. § 4.6. pont). A munkavállaló által választott fél helytállása után ez a fél megkeresheti a másik "munkáltatót", hogy egymás között rendezzék a munkavállalónak kifizetett összeg sorsát. Azt, hogy ilyen esetekben a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő közül ki és miként felel a munkavállalóval szemben, elsősorban a két fél közötti szerződésből lehet megállapítani. Ezért először is vizsgálják meg, hogy a kölcsönvevővel kötött megállapodásuk tartalmaz-e rendelkezést erre nézve. Ha a bíróság megállapítja a munkavállalói igény alaposságát, és azt Önöknek ki kell fizetni, akkor is lehet arra hivatkozni, hogy a balesetért a kölcsönvevő volt a felelős. Ennek az adhatja meg az alapját, hogy a kölcsönvevő felügyelte a munkavégzést,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4041

5. találat: Baleset a munkahelyen kívül - a munkáltatói felelősség feltételei

Kérdés: A munkavállaló ittasan jön dolgozni; a portán megszondáztatják, majd emiatt hazaküldik. Ha elüti egy autó hazafelé menet, terheli-e a munkáltatót ezért felelősség? Ha a munkavállaló megsérül, kórházba küldik, és a munkáltató telephelyéről saját gépkocsijával, biciklijével vagy gyalog elindul a kórházba, és menet közben szenved balesetet (pl. elütik), akkor felelős-e a munkáltató?
Részlet a válaszból: […]munkára képes állapotban rendelkezésre [Mt. 52. § (1) bek. a) pont], és emiatt a munkáltató nem foglalkoztatja (amire nem is köteles ilyen esetben), hanem hazaküldi, ezzel a lépéssel megszakad a munkaviszonnyal összefüggés, hiszen innentől kezdve a munkaviszonnyal kapcsolatos jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése a felek relációjában nem merül fel. Azaz, a hazaküldést követő időszakban bekövetkező károkért (pl. elütik a munkavállalót a közúton) a munkáltató az Mt. alapján nem felel.Ettől eltérő az az eset, ha a munkavállaló a munkahelyről azért megy közvetlenül orvoshoz, mert ott balesetet szenvedett, és közben éri újabb baleset. Ekkor a munkavállaló kizárólag azért került a balesetet előidéző helyzetbe, mert munkaviszonyban áll, ennek hiányában nem következett volna be az első baleset se, így az oksági kapcsolat nem szakad meg. Vagyis a munkáltatói felelősség első feltétele teljesül. Ekkor vizsgálandó, fennáll-e az Mt. 166. §-ának (2) bekezdésében foglalt, a munkáltatót a kárfelelősség alól mentesítő valamelyik feltétel. Kétségtelen, ha a kórházba küldött munkavállaló a munkáltató telephelyén kívül, menet közben balesetet szenved, e kárt a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta. Ugyanakkor ez a körülmény olyan, amellyel kellett a munkaadónak számolnia, így vizsgálni szükséges, hogy a károkozó körülmény bekövetkezése elkerülése érdekében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3698

6. találat: Munkahelyi balesettel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek

Kérdés: Csonkolásos munkahelyi baleset ért, a munkáltatónál azonban nem vettek fel jegyzőkönyvet, mentőt se hívtak, és nem tájékoztattak arról sem, hogy mi a teendőm. Milyen jogaim vannak, mit tehetnék?
Részlet a válaszból: […]hivatala felé [Mvt. 64. § (5) bek., 5/1993. MüM rendelet 7. § (1) bek.] A munkáltató a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul kivizsgálni minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet, a kivizsgálás eredményét az ún. munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni [Mvt. 64. (1) bek., 5/1993. MüM rendelet 5. § (1) bek., 4/a. melléklet], melyet köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig - mely határidő súlyos munkabaleset esetén 30 nappal meghosszabbítható - megküldeni többek között a sérültnek, a munkavédelmi hatóságnak, a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának [5/1993. MüM rendelet 9. § (1) bek. a)-b) és d) pont]. A kivizsgálás megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni - többek között - a tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A munkabaleset kivizsgálásának szempontjait a 3. számú melléklet tartalmazza [5/1993. MüM rendelet 6. § (1) bek.].Súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi hatóság megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő, vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a munkabaleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni [5/1993. MüM rendelet 7. § (3) bek.]. A kivizsgálás megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát is tájékoztatni kell, súlyos munkabaleset esetén a szolgálat orvosának is részt kell vennie a kivizsgálásban [Mvt. 64. (4) bek.]. A munkabaleset kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján a munkáltatónak intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek megelőzésére [Mvt. 65. § (1) bek.].Ha Ön a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, lehetősége van arra, hogy az Mvt. 1. melléklete szerinti bejelentőlapon elektronikusan vagy egyéb úton a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz forduljon. A bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja le [Mvt. 68. § (1) bek.], és köteles a bejelentett súlyos munkabalesetet - a közúti közlekedéssel kapcsolatos munkabalesetet kivéve - maga is kivizsgálni a balesetet [Mvt. 84. § (2) bek.]. A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyvkészítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja vagy feltárását megakadályozza [Mvt. 82/D. § (1) bek. b) pont]. A munkavédelmi hatóság arra is jogosult, hogy a balesetet munkabalesetnek minősítse, és elrendelje a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását, amennyiben ezeket elmulasztották, nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően végezték, illetve ha a munkáltató a balesetet jogszabályba ütköző módon nem tekinti munkabalesetnek [Mvt. 84. § (1) bek. i) pont].Ezen túlmenően a munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát, ha ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell [Mvt. 23. § (2) bek. a) pont], valamint az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset esetén köteles elvégezni a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását [Mvt. 54. § (3) bek. c) pont].Önt a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset esetén - feltéve hogy ennek jogosultsági feltételei fennállnak - baleseti ellátásként baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék is megilletheti [Ebtv. 51. § (2) bek.]. A társadalombiztosítási jogszabályok szerint üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül többek között az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2990

7. találat: Munkahelyi baleset a konyhában

Kérdés: Munkahelyem konyhájában elestem, a mosogatógép ajtaja becsukás után visszanyílt, amit nem vettem észre, és átestem rajta. Külső bokatörést szenvedtem. Ez munkahelyi balesetnek minősül?
Részlet a válaszból: […]ahhoz kapcsolódó, a mindennapi életvitel során történtek is (pl. öltözés, étkezés, tisztálkodás). Tehát a munkáltató által biztosított munkahelyi konyhában bekövetkező baleset is a munkaviszonnyal összefüggőnek minősülhet, amiért fennállhat a munkáltató kárfelelőssége. Hasonlóan tág a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset fogalma, amelybe a foglalkozás körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2953

8. találat: Munkáltatói kárfelelősség elmaradt jövedelemért

Kérdés: A sógorom fizikai munkát végzett egy cégnél. Emelés következtében kialakult egy köldöksérve, valószínűleg meg kell műteni, és azt követően nem tud majd ugyanott dolgozni, ezért a fizetése sem lesz annyi, mint előtte. Jár-e neki valamilyen munkaképtelenségi járadék, vagy el kell fogadnia, hogy kevesebbet kap?
Részlet a válaszból: […]javaslatot készít [Rehab tv. 14. § (1) bek., 15. § (1) bek.]. Ennek alapján rehabilitációs ellátásra vagy rokkantsági ellátásra válhat jogosulttá.Lényeges ugyanakkor, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelősség alól pedig csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, illetveb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (1)-(2) bek.].Amennyiben a baleset a munkavégzés közben történt, a munkáltató felelőssége minden valószínűség szerint fennáll. A felelősség ilyen esetben kiterjed az elmaradt jövedelemre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2720

9. találat: Baleset csoportépítő tréningről hazafelé - a munkáltató felelősségének kérdései

Kérdés: A cég csoportépítő tréninget tartott a Balaton mellett. Visszautazáskor az egyik kocsi és a benne ülő dolgozók súlyos balesetet szenvedtek. Ez munkahelyi balesetnek tekinthető-e?
Részlet a válaszból: […]bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. A másik lehetőség, ha azt bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (2) bek.].Munkavédelmi szempontból az a baleset minősül munkabalesetnek (és így azt kell bejelenteni, kivizsgálni), amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt (Mvt. 87. § 3. pont). E szempontból tehát annak is jelentősége van, hogy a balesetet szenvedett autó a munkavállalóé volt-e, vagy azt a munkáltató biztosította.Végül, a társadalombiztosítási szabályok szempontjából az a baleset minősül üzemi balesetnek (és így az jogosít baleseti ellátásokra), amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan a lakására (szállására) menet közben szenved el (úti baleset). Ugyanakkor, nem üzemi baleset, amely részben vagy egészében a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi - igazolt - befolyásoltsága[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2681

10. találat: Munkahelyi baleset miatti keresőképtelenség és a szabadságra való jogosultság

Kérdés: Egyik dolgozónkat munkahelyi baleset érte, ezért 3 hónapig betegállományban volt. A kérdésem, hogy ilyen esetben is kell csökkenteni az éves szabadságnapokat?
Részlet a válaszból: […]ismeretes. Az egyik szerint ekkor a keresőképtelenség első 30 napja jogszerző idő a szabadság tekintetében. A másik a megszorítóbb álláspont, amely megítélésünk szerint megfelel az érintett törvényszöveg nyelvtani értelmezésének. Az Mt. 115. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerinti, "munkában töltött időnek minősül... a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség" nyelvtani értelmezéséből az következik, hogy amennyiben a munkavállaló egy naptári évben 30 napnál hosszabb ideig keresőképtelen, az első 30 nap sem lesz jogszerző idő a szabadságra való jogosultság vonatkozásában. Ha a jogalkotó ettől az értelmezéstől eltérő szabályt kívánt volna, úgy kellett volna fogalmaznia: a keresőképtelenség első 30 napja jogszerző naptári évenként a szabadság esetében [lásd például a 115. § (2) bekezdésének d) pontját, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. szeptember 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1744
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést