22 találat a megadott éjszakai pótlék tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]munkáltató tevékenységének jellegétől, hanem a munkavállaló konkrét munkaidő-beosztásától függ.A 30%-os műszakpótlékra a munkavállaló 18 és 6 óra közötti munkavégzésére tekintettel akkor jogosult, ha beosztás szerinti munkaidejének kezdete rendszeresen változik [Mt. 141. § (1) bek.]. A törvény értelmében akkor tekinthető a munkavállaló munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változónak, haa) a beosztás szerinti munkakezdés időpontja havonta legalább a munkanapok egyharmada esetében eltérő, valamintb) a legkorábbi és legkésőbb munkakezdés között minimum négy óra eltérés van [Mt. 141. § (2) bek.].E törvényi feltételek alapján a munkavállaló jogosult műszakpótlékra többek között akkor, ha három műszakban, hetente váltakozva 06-14, 14-22, illetve 22-06 óráig végez munkát. Ilyen munkaidő-beosztás esetén a munkavállalónak délutáni, 14-22 óráig tartó műszakja esetén a 18-22 óráig tartó időszakra nézve kell műszakpótlékot fizetni, éjszakai, 22-06 óráig tartó műszakja esetén pedig a munkavégzés teljes tartamára megilleti a műszakpótlék. Ha a munkáltató tevékenysége több műszakos, azonban a munkavállaló folyamatosan egy adott műszakban végzi munkáját (pl. csak a délelőtti vagy az éjszakai műszakban dolgozik), munkaidejének kezdete nem változik rendszeresen, ezért műszakpótlékra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]142. §) illeti meg. Ez a pótlék független attól, hogy mozgó bérben (teljesítménybérben) vagy időbérben foglalkoztatják a munkavállalót.Veszélyességi pótlék az Mt. alapján nem jár, ilyen jogcímen bérpótlékot munkaviszonyra vonatkozó jogszabály nem állapít meg. Veszélyességi
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […][Mt. 203. § (3) bek.], de ilyen esetben is figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkáltató csak a munkaszerződés szerinti munkaidőt oszthatja be rendes munkaidőként. Az azt meghaladó mérték rendkívüli munkaidő lesz. Mivel az alkalmi munkára megkötött munkaszerződés legfeljebb 5 egymást követő napra szóló határozott idejű lehet [Efotv. 2. § 3. a) pont], ezért általános teljes munkaidő esetén 40 óra munkaidőt oszthat be a munkáltató.A kérdésre a válasz: önmagában a napi 8 órát meghaladó munkaidő egy nap nem jelent rendkívüli munkavégzést (túlórát), de ha általános teljes munkaidőben a napi átlag 8 órát meghaladja az összes teljesített munkaidő, az már rendkívüli munkaidőnek tekintendő [Mt. 107. § a) pont]. Ezekre a többletórákra jár a rendkívüli munkavégzés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]§-ainak alkalmazását nem zárja ki. Az Mt. az éjszakai pótlékot nem az "éjszakai időszakhoz", hanem az éjszakai munkához köti, amely a 22 és 06 óra közötti munkavégzés (Mt. 89. §). Ebből következően nincs olyan szabály, amely alapján a Kkt. hatálya alá eső munkavállalónak ne járna műszakpótlék, vagy éjszakai pótlékra ne az Mt. szerint lenne jogosult. Mindkét bérpótlékot tehát az Mt. alapján kell fizetni.A rendkívüli munkavégzésért 100%-os pótlék akkor jár a munkavállalónak, ha munkaszüneti napon vagy heti pihenőnapon (heti pihenőidőben) végez rendkívüli munkát [Mt. 143. § (4) bek.]. Ha a munkavállaló beosztása szerint dolgozik szombatonként, akkor az nem minősül rendkívüli munkaidőnek, amelyért bérpótlék sem jár. Annak nincs jelentősége, hogy a szombati napra elrendelt munkaidő "belefér-e" még a munkaidőkeretben beosztható óraszámba. Ha ugyanis a munkavállaló munkaidő-beosztása alapján pihenőnapot kapott volna szombatra, ám mégis dolgoznia kellett, a munkaidő-beosztástól eltérő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]és nem jár neki műszakpótlék erre az időszakra. Az éjszakai pótlék mértéke 15% (Mt. 142. §). Például, ha az 1000 Ft óradíjú munkavállaló 17-01 órára van beosztva, és műszakpótlék nem jár részére, 22-01 óra között 1150 Ft-ra jogosult. A fentiekből eredően a kérdéses esetben nincs éjszakai időszakban végzett munka, ezért a munkavállaló éjszakai pótlékra nem jogosult.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bérpótlék jár (Mt. 142. §). Éjszakai munka a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés (Mt. 89. §). A kérdés szerinti esetben azon munkavállalók, akik 4.30 és 13.00 között végeznek munkát, a 4.30 és a 6.00 közötti időszakban jogosultak éjszakai pótlékra, mivel az éjszakai munkavégzésük az egy órát meghaladja.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van (Mt. 141. §). A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár (Mt. 142. §). Ez utóbbi szabály értelmében, ha a munkavállaló a huszonkét és hat óra közötti időszakban végez munkát (Mt. 89. §), és műszakpótlékra nem jogosult, akkor az éjszakai munkavégzésért a törvényben meghatározott bérpótlék illeti meg. Az Mt. nem ad arra lehetőséget a munkáltatónak, hogy akár a műszakpótlékot, akár az éjszakai pótlékot szabadidő kiadásával "váltsa meg".Az éjszakai pótlék fizetése alól az Mt.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](Mt. 89. §). A munkavállalót csak abban az esetben illeti meg az éjszakai pótlék, ha az éjszakai munkavégzés időtartama meghaladja az egy órát; azaz ha pontosan egy órát dolgozik éjszakai munkavégzés keretében, akkor pótlékra még nem jogosult.Az "egy óra" időtartam vizsgálatára vonatkozóan a törvény nem határoz meg szabályt; az éjszakai munkavégzés fogalmi meghatározása miatt, a rendeltetésszerűség alapján ezt az egy napra vonatkozó munkaidő-beosztáson belül kell vizsgálni. Osztott napi munkaidőben ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló egy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]százalékos mérték állapítható meg. A munkavállaló hátrányára eltérve, alacsonyabb összegben csak kollektív szerződésben lehet megállapítani a pótlék mértékét, az Mt. 277. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján.Mód van ugyanakkor a pótlék csökkentésére egyedi munkaszerződés alapján is, mégpedig úgy, hogyha a pótlék számítási alapját határozzák meg a munkavállaló alapbérétől eltérő, annál alacsonyabb összegben. Az Mt. 139. §-ának (2) bekezdése ugyanis azt tartalmazza, hogy a bérpótléknak csak eltérő megállapodás hiányában képezi a munkavállaló alapbére a számítási alapját. Az eltérő megállapodás lehetőségére való utalás pedig az Mt. 43. §-ának (1)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fentiek szerint értelmezendő, ha a munkavállaló valamilyen távollét (pl. keresőképtelenség) miatt nem végez munkát. Ilyenkor is a távollét idejére érvényes munkaidő-beosztást kell figyelembe venni annak megállapításánál, hogy a rendszeres váltakozáshoz megkövetelt két feltétel fennáll-e. Például ha a munkavállaló páros heteken mindig hétfőtől péntekig 8-16.30-ig dolgozik, majd páratlan heteken mindig 16.30-00.30 között végez munkát, a rendszeres váltakozás megállapítható. Ezen az sem változtat, ha a hónap közepén két hétig betegszabadságon van.A szabály értelmezése nehezebb, ha a távollét idejére nincs munkaidő-beosztás (pl. mert előre látható volt a távollét, és ezért a munkáltató nem is készített beosztást erre az időszakra). Megítélésünk szerint ilyenkor az adott hónap azon munkanapjait kell figyelembe venni, amelyekre van munkaidő-beosztás. Azaz ebben az esetben a rendszeres váltakozás megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat a napokat, amikor nem volt a munkavállalónak munkaidő-beosztása. Például ha a konkrét esetben a munkavállaló csak egy hetet dolgozik a tárgyhónapban, és azon a[…] részlet vége a válaszból.