15 találat a megadott utasítás megtagadása tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]súlyosan veszélyeztetné. A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné [Mt. 54. § (1)-(2) bek.]. A jelen esetben a munkavállaló testi épségét veszélyeztető létra használata lehet olyan körülmény, amelyre tekintettel a munkavállaló megtagadhatja a munkavégzést. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit ugyanis a munkáltatónak kell biztosítania [Mt. 51. § (4) bek.]. Ha ezt elmulasztja, az idézett szabályok alapján a munkavállaló joggal tagadja meg a munkavégzést. Ez azonban nem szubjektív veszélyérzet kérdése, a jogszabály kifejezetten súlyos és közvetlen veszélyeztetést[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jöhet. A munkáltató jogszerű utasításának jogellenes megtagadása olyan szándékos munkavállalói kötelezettségszegés, amely megalapozhatja a határozatlan idejű munkaviszony felmondását a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása körében [Mt. 66. § (2) bek.]. A munkaviszony azonnali hatályú felmondását is megalapozhatja az utasítás megtagadása, hiszen a leírtak fényében az a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos és jelentős mértékű megszegése. Ez utóbbi esetben azonban a törvényi határidők megtartására is különös gondot kell fordítani: egyfelől az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]esnek ezek az alkalmak, a meetingeken, illetőleg személyzeti gyűléseken való részvételt rendkívüli munkaidőben teljesítettnek kell tekinteni. A rendkívüli munkaidő a munkavállaló pihenőideje terhére történő munkavégzést jelenti. Ezért a munkáltató a pihenőidő biztosítása, a munkaidő időpontjának meghatározása során köteles a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő napi pihenőidőt biztosítani [104. § (1) bek.]. A reggel 6 órakor kezdődő meetinget megelőzően legalább[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]utasítását. Ez a helyzet akkor, ha az például a méltányos mérlegelés követelményébe ütközik [Mt. 6. § (3) bek.]. Ha ugyanis a teljesítés munkáltató általi egyoldalú meghatározása (hol végezzen munkát) Önnek aránytalan sérelmet okoz, jogszerűen megtagadhatja a munkáltatói utasítást. Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy önmagában a sérelem nem elegendő, a munkáltatói utasításnak az Ön személyi, családi, egészségügyi stb. helyzetére egyszersmind aránytalanul sérelmesnek kell lennie. Vita esetén erről a közigazgatási és munkaügyi bíróság dönthet. Általában elmondható, hogy egy munkáltatói intézkedés akkor aránytalanul sérelmes a munkavállalóra nézve, ha annak a következményei számára például aránytalanul nagyobb kárt vagy költséget idéznek elő, mint az intézkedés végrehajtásának elmaradása a munkáltatóra nézve.Elképzelhető azonban, hogy a munkáltató azon nyilatkozata, amely korábban állandó munkavégzési helyként jelölte meg a jelenlegi munkahelyét, egyúttal a munkaviszony módosítását eredményezte anélkül, hogy ezt ténylegesen írásbeli munkaszerződés-módosításba foglalták volna. Ha a helyzet az, hogy Ön az új "állandó munkavégzési helyként" megjelölt munkahelyet elfogadta, és huzamosabb ideig ott dolgozott, arra a következtetésre is lehet jutni, hogy ezáltal a módosítás a felek egyező akaratából teljesedésbe[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]akkor annak a munkavállaló köteles eleget tenni. Ha nem teljesíti munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségét a beosztása szerint, az igazolatlan mulasztásnak minősül, és ennek megfelelően szankcionálható is. Mivel ez a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettség jelentős mértékű megszegését jelenti, akár az azonnali hatályú felmondás is alkalmazható (Mt. 78. §).A munkavállalónak nincs arra lehetősége, hogy a munkáltató beleegyezése nélkül elcserélje a műszakját egy kollégájával. A munkaviszonyból eredő munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettséget ugyanis az előírt helyen és időben, személyesen kell teljesíteni [Mt. 52. § (1) bek.]. A munkáltató által előre közölt munkaidő-beosztástól ezért a munkavállaló egyoldalúan nem térhet el. Munkáltatói szempontból már csak azért sem közömbös, hogy az adott műszakban ki teljesít, mert a beosztástól való eltérés könnyen a munkaidő- és pihenőidő-szabályok megsértéséhez vezethet. Például, a munkavállaló akkor sem dolgozhat egy nap 12 óránál többet, ha a csere révén a sajátja mellé átveszi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vezetője köteles betartani. A kérdésében említett gyakorlat, miszerint a vezető a saját szobáját használja dohányzóhelyként, a törvény előírásainak megfelelő kijelölés nélkül, illetve a törvény rendelkezéseivel ellentétes, így jogellenes.Az Ndtv. 2. §-ának (6) bekezdése szerint a kijelölt dohányzóhelyek törvényben előírt rendelkezéseknek való megfelelőségét az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi. Az egészségügyi államigazgatási szerv a 323/2010. Korm. rendelet 11/A. §-a szerint a kormányhivatal illetékes járási hivatala. Itt lehet bejelentést tenni a munkáltató ellen.Ezen túlmenően az Mt. 54. §-ának (2) bekezdése alapján a munkavállaló megtagadhatja a munkáltatói - például a munkavégzést elrendelő - utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavégzés ellenértéke jogcímén tartozása áll fenn. Tehát az egyébként szabályosan elrendelt rendkívüli munkavégzést a munkavállalónak teljesítenie kell, nem tételezheti fel, hogy az újabb túlórákra sem fog fizetni a munkáltató.Ez természetesen nem érinti a munkavállaló jogát, hogy a munkáltató tartozását jogi úton követelje. Az elmaradt munkabér iránti követelés az általános, három­éves elévülési időn belül érvényesíthető azzal, hogy a munkáltató a késedelem idejére, a késedelembe esés időpontjától kezdve, a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot köteles fizetni [Mt. 160. §, 286. § (1) bek.].A munkáltató bérfizetési kötelezettségének jelentős mértékű, súlyosan gondatlan vagy szándékos megszegése esetén a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon. Noha a munkavállaló köteles a munkaköre ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani [Mt. 52. § (1) bek. d) pont], sem a munkavállaló és a munkáltató között fennálló bizalmi viszony, sem az együttműködés, sem pedig a jogos gazdasági érdekek védelmének kötelezettsége nem jelentheti egyben azt, hogy a munkáltató arra is kötelezhetné a munkavállalóját, hogy a közigazgatási hatósági eljárás során - például tanúként - valótlanul nyilatkozzék. Az ilyen utasítás jogellenességét nem valamely munkajogi jogszabály, hanem a Btk. mondja ki.A Btk. 238. §-ának (1) bekezdése és 239. §-a értelmében, amennyiben a tanú a hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, maga is hamis tanúzást követ el. Ha a munkáltató nevében eljáró személy bírta rá a munkavállalót a hamis tanúzásra, ebben az esetben ő mint felbujtó felel tettéért. Aki mást a hatóság előtt folyamatban levő ügyben hamis tanúzásra rábírni törekszik, vétséget követ el [Btk. 242. § (2) bek.]. Ebből következően a munkáltató nevében eljáró személy már azzal megvalósítja a hamis[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár (Mt. 91. §).Ha a munkavállalót munkaidőkeret alkalmazásával foglalkoztatják, akkor általános szabály szerint a munka­vállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra, heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet [Mt. 99. § (2) bek.]. Ugyanakkor készenléti jellegű munkakör esetén - a felek írásbeli megállapodása alapján - a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra, heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra lehet [Mt. 99. § (3) bek.].A fenti összegzés alapján megállapítható: tizenkét órát meghaladó munkavégzésre a munkavállaló legfeljebb készenléti jellegű munkakör esetén osztható be. Ha pedig a munkáltató rendes munkaidőn túl rendkívüli munkaidőt rendet el, akkor is figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejébe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartamát is be kell számítani [Mt. 99. § (5) bek.], így még rendkívüli munkavégzés elrendelésével sem lehet adott napon a törvényben meghatározottnál tovább munkavégzésre kötelezni. Amennyiben a munkáltató a fenti rendelkezések megszegésével utasította munkavégzésre Önt, úgy jogszerűen tagadta meg a további munkavégzésre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]§-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ezzel azonos tartalmú szabályától az új Mt. ugyan eltérést enged a kollektív szerződésnek a munkavállaló hátrányára is, de ennek mind az Mvt. kötelező érvényű előírása, mind a munkavállaló személyiségi jogainak védelme gátat szab, tényleges negatív eltérésre tehát nincs mód. Nem változott az sem, hogy a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ez is olyan szabály, ami mind a munkajogban, mind a munkavédelmi szabályozásban megjelenik. Az új Mt. 54. §-a ehhez hozzáteszi a környezet veszélyeztetésének esetét is. Ennek különösen olyan munkáltatóknál lehet jelentősége, ahol veszélyes, környezetszennyező anyagokkal dolgoznak. E szabályoktól az új Mt. 57. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el. A jelenleg hatályos Mt. kimondja, hogy ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, és a munkavállaló ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Utóbbi esetben az utasítás teljesítését azonban nem tagadhatja meg. Az új Mt. ezt a kérdést kissé másként szabályozza: az 53. § (4) bekezdése rögzíti, hogy a munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli, és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót pedig haladéktalanul tájékoztatni kell. Az új szabály tehát annyi többletet tartalmaz a korábbihoz képest, hogy aktív mérlegelést és magatartást vár el a munkavállalótól abban az esetben, ha - például időhiány vagy a kapcsolattartási eszközök hiánya miatt - objektív okból nem kérheti az utasítás módosítását: ekkor a munkáltató érdekében kell eljárnia. A mostani Mt. tartalmazza[…] részlet vége a válaszból.