Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

8 találat a megadott foglalkoztatási kötelezettség tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Foglalkoztatási kötelezettség - ha a hozzátartozó karanténban van
Kérdés: A munkavállaló nem beteg, keresőképes, dolgozik. Vele együtt élő hozzátartozója COVID-19 vírussal fertőzött országból tér haza, ahol munkát végzett. A kérdező munkavállalót a munkáltatója nem akarja foglalkoztatni a hozzátartozó hatóságikarantén-ideje alatt. Jár-e részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdése szerinti állásidő?
Részlet a válaszból: […]55. § (1) bek. a) pont]. Amennyiben a munkavállalóra a hatósági karantén nem terjed ki, azaz nem mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, és e célból rendelkezésre is tud állni, akkor a munkáltató köteles őt foglalkoztatni a munkaszerződés alapján [Mt. 42. § (2) bek. b) pont]. Mivel nincs jogszabályi munkavégzési/foglalkoztatási tilalom, így a munkáltató önmagában a hozzátartozó vírusfertőzésének lehetősége miatt nem tagadhatja meg a foglalkoztatást,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3986
2. találat: Állásidő a járvány idején
Kérdés: Amennyiben azért nem tudjuk foglalkoztatni a munkavállalókat, mert a beszállítóink leálltak (egy részük nem kap alapanyagot, mert az tiltólistás országból érkezne, másik részük a COVID-19-járványra hivatkozással állt le), és így nincs alapanyagunk, akkor a munkavállalók számára ez díjazott vagy díjazás nélküli állásidő lesz?
Részlet a válaszból: […]eredetű vis maiornak tekinthető például a háború, a forradalom, illetve a pénznem megszűnése anélkül, hogy új pénznem lépne a megszűnt helyébe). A vis maiornak minősülő események abszolút jellegűek, tehát nem annak van jelentősége, hogy az adott személy tud-e ellenük védekezni, hanem annak, akad-e olyan ember, aki az adott eseményt el tudná hárítani. A vis maior körébe tartozó események az érvényesen létrejött szerződés teljesítését nem csupán megnehezítik, hanem emberi erővel el nem hárítható módon lehetetlenné teszik (BH2014. 147).A COVID-19 miatti járvány okozhat vis maiort. Ilyen lehet, ha a betegségek miatt hatósági járványügyi intézkedéseket foganatosítanak, amelyek megtiltják a foglalkoztatást egyes munkahelyeken, vagy épp a határok lezárása miatt ellehetetlenítik vagy jelentősen késleltetik a szükséges alapanyagok szállítását. Önmagában az, hogy egy beszállító a járványra hivatkozással felfüggeszti a működését, nem minősül ugyanakkor vis maiornak, és nem szolgálhat indokként arra, hogy a vele polgári jogi jogviszonyban álló más munkáltatók erre hivatkozással a munkaviszonyban vis maiort jelenthessenek be. A beszállítók általi ilyen nemteljesítés a polgári jogi szerződésszegés keretében értékelhető, és a munkáltató az ezzel összefüggő kárait - például az állásidőre kifizetett munkabérek költségeit - vele szemben érvényesítheti. Emellett a munkáltatónak - ha a termeléskiesése bármilyen okból várhatóan hosszabb ideig tartana - van lehetősége a munkaviszonyok megszüntetésére, és ezzel az állásidő elkerülésére. Az újabb munkaügyi ítélkezési gyakorlat az elháríthatatlan külső ok körében kiemelten kezeli a "külső" tényezőt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3861
3. találat: Keresőképtelenség - a foglalkoztatási kötelezettség hiánya
Kérdés: Munkavállalónkról kiderült az orvosi alkalmassági vélemény alapján, hogy nem alkalmas arra, hogy a munkakörében foglalkoztassuk tovább. Ezt ő sem vitatta, egyben kérte, hogy az egészségi állapotának megfelelő más munkakörben foglalkoztassuk. Mivel üres állás nem áll rendelkezésre (bár mindent megpróbáltunk ennek érdekében), közös megegyezéssel javasoltuk megszüntetni a munkaviszonyt, de ezt elutasította. Azóta a munkahelyén nem jelent meg, holott ezt nem engedélyeztük a részére. Megítélésünk szerint mindezek alapján a részünkről nem áll fenn a foglalkoztatási kötelezettség, és nem kell számára állásidőre járó díjazást sem fizetnünk. Helyesen járunk-e el ez esetben?
Részlet a válaszból: […]betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott [Ebtv. 45. § (1) bek.]. Megítélésünk szerint, ha a munkavállaló nem keresőképes, a munkáltatót nem terheli a foglalkoztatási kötelezettség sem. Ebből következően foglalkoztatási kötelezettség hiányában az állásidőre járó díjazás fizetése sem [Mt. 146. § (1) bek.]. Éppen ezért, ha a munkavállaló az egészségi állapota miatt bizonyítottan alkalmatlan a munkaszerződése szerinti munkakörének betöltésére, és betegsége miatt pedig a munkáját nem tudja ellátni, ezért keresőképtelen, valamint a rendelkezésre állási kötelezettségét sem teljesíti (azaz, amint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3709
4. találat: Elvágyódó munkaerő - munkavállalói felmondás külföldi munkavégzés reményében
Kérdés: Társaságunk "8+4-es konstrukcióban" (8 hónap támogatás, 4 hónap tovább foglalkoztatás) foglalkoztatási támogatással alkalmaz egy munkavállalót oly módon, hogy a jelzett időtartam alatt a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással és közös megegyezéssel a munkaviszonyt. A munkavállaló a foglalkoztatási kötelezettség négy hónapos időszaka alatt azonban szeretné felmondani a munkaviszonyát, lehetőleg úgy, hogy azonnal el tudjon menni. Mivel közös megegyezéssel nem lehetséges megszüntetni a munkaviszonyt, elegendő indok-e számára a "külföldi munkavállalás" és a "jobb fizetés" a felmondáshoz? Ha igen, akkor elfogadható-e a felmondás, illetve elengedhető-e a munkavállaló felmondási idő nélkül? Esetleg, ha az indok elfogadható, akkor mennyi a felmondási idő (30 nap, vagy a határozott időből még hátralévő idő)?
Részlet a válaszból: […]módon jogszerűen. Mindazonáltal annak ellenére, hogy a munkavállalónak kötelessége a határozott idejű munkaviszonyának felmondását megindokolni, a munkaviszony akkor is megszűnne, ha ezeket az indokokat jelölné meg a felmondásában, vagy azt egyáltalán nem indokolná, illetve a felmondási idő letöltése nélkül - jogellenesen - szüntetné azt meg azonnali hatállyal. Ennek a magyarázata az, hogy a munkaviszony megszüntetése a munkavállaló részéről egyoldalú jognyilatkozat, mely a címzett, azaz jelen esetben a munkáltató általi elfogadásától függetlenül a munkaviszony megszűnését eredményezi.Elvileg nem kizárt, hogy eltekintsenek a felmondási idő munkavállaló általi letöltésétől, azaz a munkavégzési kötelezettsége alól akkor is mentesíthetnék a távozni kívánó munkavállalót, ha felmondással szünteti meg a munkaviszonyt. Azt azonban, hogy ez a lépés milyen hatással lenne a támogatásra, illetve annak visszafizetésére, a támogatás részletes szabályainak, illetve az arra vonatkozó megállapodás tartalmának ismerete nélkül nem lehetséges megítélni.Általános szabály szerint a munkavállaló felmondása esetében a felmondási idő 30 nap [Mt. 69. § (1) bek.], kivéve, ha a felek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3347
5. találat: Visszatérés a munkába a keresőképtelenség után
Kérdés: Műtét miatt hat hétig táppénzen vagyok. Ez idő alatt a munkáltatónál másik munkavállalót vettek fel a helyemre. A munkáltató köteles a munkámat visszaadni, amikor felépülök, vagy el kell fogadnom, amit felajánl?
Részlet a válaszból: […]ilyenkor Önt az alapbére akkor is megilleti, ha az említettek szerint nem kerül sor a foglalkoztatására. Megjegyzendő, hogy amennyiben a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult, az alapbéren felül bérpótlék is megilleti (Mt. 147. §).Előfordulhat, hogy a munkáltatója már nem kívánja Önt ebben a munkakörben foglalkoztatni, annak ellenére, hogy keresőképessé válását követően képes lenne annak ellátására. Ilyen esetben a munkáltató általános szabály szerint nem köteles, de felajánlhat az Ön számára másik munkakört, amit azonban nem kötelező elfogadnia. A saját belátása szerint mérlegelheti, hogy az esetlegesen felajánlott új munkakört elfogadja-e. Ha Ön elutasítja a felajánlott munkakört, és a munkáltató az eredeti munkakörében nem foglalkoztatja, szintén az előzőekben vázolt állásidő szabályainak alkalmazására kerül sor, és Önt alapbér (illetve a fentebb írott esetben bérpótlék is) megilleti.Az is előfordulhat, hogy az egészségi állapota miatt a visszatérése után Ön már nem tudja ugyanazt a munkát ellátni, mint korábban. Ebben az esetben a munkáltató köteles az Ön egészségi állapotának változására tekintettel a meglévő munkakörben a munkafeltételeket, illetve a munkaidő-beosztást - az Mt. 6. §-ában foglaltak figyelembevételével (az adott helyzetben általában elvárható magatartás, jóhiszeműség és tisztesség, együttműködés és tájékoztatási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3296
6. találat: Egészségügyi alkalmatlanság miatt kiesett munkaidő - állásidőnek számít
Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszas keresőképtelenség után végül meggyógyult, de az üzemorvos alkalmatlannak nyilvánította a munkakör ellátására. Vagy más munkakört keresünk neki, vagy meg lesz szüntetve a jogviszonya. Kérdés viszont, hogy megilleti-e munkabér addig is, amíg nem rendeződik a jogviszonya?
Részlet a válaszból: […]munkahelyen és munkakörben munkát végezzen, akkor a foglalkoztatása jogszabályba ütközik, azaz tilos.A munkaköri alkalmatlanság nem a munkáltató érdekkörében felmerülő okból következik be, hanem a munkavállaló személyében rejlő okból, és ennek okán a munkáltató a munkavállalót a munkaszerződése szerint nem tudja foglalkoztatni. A Kúria egy új eseti döntésében mégis úgy ítélte meg, hogy a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége ilyen esetben is fennáll, az nem korlátozódik a munkaszerződésben megállapodott munkakörben történő foglalkoztatásra, és e kötelezettségét a munkaköri egészségügyi alkalmatlanság önmagában nem szünteti meg.Ilyenkor, ha a munkáltató nem szünteti meg a munkaviszonyt, a Kúria szerint fennállnak az állásidő feltételei, mivel a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2957
7. találat: Egészségügyi alkalmatlanság tartama - nem állásidő
Kérdés: Az időszakos üzemorvosi vizsgálaton az orvos az egyik munkavállalónkat alkalmatlannak minősítette. (Egyébként a kolléga nem keresőképtelen.) Próbáltunk egyeztetni vele, másik munkakört felajánlani, de erre nem nyitott, mindenáron azt akarja, hogy mondjunk fel neki, és fizessünk végkielégítést. Ez a folyamat már több hete elhúzódik, és lassan zárnunk kell a jelenléti adatait. Miként kell minősíteni az alkalmatlanság megállapításától számított időszakot, ahol munkát nem végzett? Állásidő lesz belőle?
Részlet a válaszból: […]munkaköri alkalmassági véleményben meg kell határozni, hogy a vizsgált személy az adott munkakörre, tevékenységre alkalmas, ideiglenesen nem alkalmas vagy nem alkalmas [33/1998. NM rendelet 13. § (1) bek.]. Amennyiben a munkavállaló nem alkalmas, az adott munkakörben nem foglalkoztatható.A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve -, alapbér, valamint ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult, bérpótlék illeti meg [Mt. 146. § (1) bek. 147. §]. A foglalkoztatási kötelezettség a munkaszerződés szerinti munkakörben áll fenn, azaz nem kell másik, megfelelő munkahelyet sem keresni a munkavállaló részére. Az állásidő intézménye rendeltetésénél fogva arra szolgál, hogy ha a munkáltató - tág értelemben vett - érdekkörében merül fel olyan ok, amely miatt lehetetlen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2509
8. találat: Foglalkoztatási kötelezettség gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Amennyiben egyik, egyszerű betanított munkásként dolgozó munkavállalónk GYES mellett szeretne visszajönni dolgozni, köteles-e a munkáltató foglalkoztatni négy vagy hat órában? Ha nem tud munkát biztosítani neki, állásidőt kell részére fizetni?
Részlet a válaszból: […]a megszakítási szándékát előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb harminc nap, hat hónap elteltével vagy azt követően pedig a bejelentést követő legfeljebb hatvan nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni [régi Mt. 138. § (5a) bek.]. Abban a sajnálatos esetben, ha a munkáltató a fentiek szerint nem tud eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének, a munkavállaló részére az állásidőre járó díjazást kell fizetnie [Mt. 146. § (1) bek.].Ha a munkavállaló részmunkaidőben szeretne visszatérni, akkor a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani [Mt. 61. § (3) bek.]. Vagyis ha korábban napi nyolcórás volt a munkavállaló munkaideje, akkor négyórásra köteles módosítani azt a munkáltató. Ha azonban a munkavállaló ettől eltérő részmunkaidőben szeretne dolgozni, a munkáltató nem köteles eleget tenni kérésének. Például napi nyolcórás munkaidő helyett hat órára a munkavállaló munkaideje csak a munkáltató bele­egyezése esetén módosítható.Megjegyezzük, az új Mt. szerint már nem felmondási tilalom, csak felmondási korlátozás alá esik az a munkavállaló, akinek a gyermeke még nem töltötte be a harmadik életévét, és visszatér dolgozni a gyermek gondozására igénybe[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1514