87. Munkaügyi Levelek / 2013. július 8.

TARTALOM

1686. kérdés Céljutalom közalkalmazottaknak
2012-ben 17 közalkalmazottunk részesült céljutalomban. Az idén - gazdasági okokból - szeretnénk megszüntetni ezt a juttatást. Milyen lépé­sei vannak ennek?
1687. kérdés Keresetindítási határidő a régi Mt. hatálya alatt
2005-től dolgoztam közalkalmazottként egy oktatókórházban, majd munkaviszonyba kerültem az üzemeltető nonprofit céggel, aztán egy másik egészségügyi szolgáltató céghez kerültem, ahol 2010. szeptember 6-án szüntették meg rendes felmondással a munkaviszonyomat. Aki a folytonos jogviszonyváltásokkor nem írta alá az új szerződését, annak felmondtak. Munkaviszonyom megszüntetése után nyolc hónapig voltam munkanélküli, jelentős anyagi és erkölcsi kár ért az elbocsátásom miatt. Az elbocsátásomkor a feleségem járadékra nem jogosult munkanélküli volt, és három kiskorú gyermeket neveltünk. A volt munkatársaim újra közalkalmazottak lettek azóta. Szerintem közalkalmazottként engem sem küldhettek volna el. Van-e lehetőségem jogorvoslatra, kártérítésre?
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
1688. kérdés Szociális intézmény vezetőjének képzettsége
Szociális intézmény esetében a magasabb vezetői beosztásra történő megbízás feltétele a 257/2000. Korm. rendelet 3. §-a (3) bekezdésében meghatározott "legalább öt év felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben szerzett szakmai gyakorlat". Megbízható-e magasabb vezetői feladatok ellátásával az a közalkalmazott, aki minden egyéb jogszabályi követelménynek megfelel, de csupán 3 év szakmai gyakorlata van?
1689. kérdés Bérfizetés elszámolási időszakban
A kft. 6 havi munkaidőkeretben, teljesítménybér-időbér összekapcsolásával foglalkoztatja a dolgozókat. Áttérnének az elszámolási időszakra. Az Mt. 156. §-ának (1) bekezdése az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban és órabérrel díjazott munkavállalók esetében eltérést enged a munkabér elszámolásának vonatkozásában, ezért a felek megállapodása, illetve a kollektív szerződés alapján olyan elszámolási módot is alkalmazhat, hogy a havi bérkifizetést a ténylegesen ledolgozott órák alapján lehessen teljesíteni. Ez a fajta megállapodás a munkáltató és a munkavállaló között alkalmazható az elszámolási időszakra is?
1690. kérdés Részmunkaidő és munkaközi szünet, a gyermek után járó pótszabadság
A munkavállalót az egyik társaság 4 órában, míg egy másik társaság szintén 4 órában alkalmazza naponta. Ebben az esetben mindkét munkáltatónál "főállású" munkavállaló vagy részmunkaidős foglalkoztatású lesz? A munkaközi szünet (ebédidő) jár-e, és melyik munkáltatónál? Jár-e a gyerekek után szabadság, ha nem a munkavállalónál vannak a gyerekek?
1691. kérdés Vétkes kötelezettségszegés tényének közzététele
Munkavállalóink munkaszerződését az új Mt. hatálybalépését követően úgy módosítottuk, hogy amennyiben a munkavállaló vétkes kötelezettségszegést követ el, vele szemben hátrányos jogkövetkezményeket állapíthatunk meg. Jogszerűen járunk-e el, ha a munkavállaló kisebb késése vagy egyéb apróbb kötelezettségszegése esetén azzal szankcionáljuk az esetet, hogy a nevét és az általa elkövetett kötelezettségszegés lényegét az intraneten egy külön felületen tesszük közzé, a súlyosabb esetekről pedig egy önálló e-mailt küldünk valamennyi kollégának?
1692. kérdés Bálozó pedagógus munkavégzése
Kötelezhető-e egy pedagógus szombat éjszaka olyan munkára, amely nem pedagógiai jellegű, gyermekek nincsenek jelen, tulajdonképpen egy olyan szórakoztatórendezvényen való részvételről van szó, ahol az iskolai alapítvány részére támogatást gyűjtünk? Cserébe valamelyik tanítási szünet egy nappal hosszabb lenne a pedagógus számára.
1693. kérdés Kölcsönzöttek rendkívüli munkaideje nyilvántartás nélkül
Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk, és a kölcsönvevő cég a jelenléti ívre nem hajlandó a túlórát fölvezetni, hanem külön e-mailben közli. Mennyire szabályos ez, és esetleges munkaügyi ellenőrzés során kit marasztalnak el?
1694. kérdés Munkavállaló utasítása valóságtól eltérő nyilatkozattételre hatósági eljárásban
A munkavállalóink számára lehetséges-e jogszerűen olyan utasítást adni, hogy amennyiben a munkáltatónál hatósági eljárás (például munkaügyi ellenőrzés) indul, egyes tényekről a valóságtól eltérően, mindenkor a munkáltatóra kedvezőbb módon nyilatkozzanak?
1695. kérdés Prémium visszafizettetése
Egy német cég magyarországi leányvállalatánál dolgozom, és a főnököm is német. A 2012-re járó prémiumunk összegének megállapításakor, annak kifizetése előtt - mintegy a kifizetés feltételéül - egy német nyelvű iratot tettek elénk, amelyen az szerepelt, hogy amennyiben 2013. június 30-ig felmondunk, akkor a 2012. évre járó és kifizetett prémiumunkat vissza kell fizetnünk a cég részére. Kényszerhelyzetben a dokumentumot aláírtuk. Kérdésem az lenne, hogy ez a dokumentum jogilag mennyire állja meg a helyét, illetve ez alapján jogilag behajtható-e bármelyik alkalmazotton a prémium visszafizetése, ha esetleg bármelyikünk felmondana 2013. június 30. előtt?
1696. kérdés Rendkívüli munkaidő ellenértéke
A 2013. május 21-i kiadványuk 1663. számú jogesetével kapcsolatban szakmai észrevételt teszek. Már a címével is problémám van, mert az úgy szól, hogy "Szabadidő a rendkívüli munkaidő ellenértékeként". Mind a régi Mt., mind az új Mt. a rendkívüli munkavégzés tekintetében egyértelműen rögzíti, hogy a rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő, vagy a munkaidőkereten felüli munkavégzés ideje (Mt. 107. §). A cím viszont azt sugallja, mintha a kérdező munkaidőkeretben történő munkavégzést említene, mert az ott alkalmazott ún. egyenlőtlen munkaidőnél alkalmazható a kiegyenlítési szabály. Önök azt a választ adják, hogy a rendkívüli munka­időt lehet szabadidővel kompenzálni. Ezzel a megállapítással nem értek egyet, mert megítélésem szerint a rendkívüli munkaidőben végzett munkát minden esetben ki kell fizetni, és a felek kizárólag a rendkívüli munkaidőhöz rendelt pótlék tekintetében köthetnek egyezséget. Az Mt. 143. §-a ezt a szabályt tételesen rögzíti, nevezetesen, a munkavállalónak 50% bérpótlék vagy szabadidő jár a rendkívüli munkaidőben végzett munka esetén. Az Mt. azt is kógens módon rögzíti, hogy a szabadidő nem lehet kevesebb, mint az elrendelt rendkívüli munkaidő.
Az említett jogesetben tárgyi tévedés van, és az Önök indoklásában a rendkívüli munkaidő és a munkaidőkeret fogalma összemosódik. Hangsúlyozni kívánom, hogy mint gyakorló szakszervezeti elnök számos esetben találkozom olyan munkáltatói felfogással is, amely egybeesik az Önök véleményével. Valamilyen módon a gyakorlatban keverednek a rendkívüli munkaidő kiegyenlítésének tételes szabályai. Egy példán keresztül szeretném álláspontomat erősíteni. A munkavállaló órabére 1000 Ft, a munkanapon végzett túlmunka 4 óra. A díjazás tekintetében a munkavállaló vagy 4 x 1000 Ft munkabérre + 4 x 500 Ft túlmunkapótlékra = 6000 Ft díjazásra jogosult, vagy az én álláspontom szerint 4 x 1000 Ft munkabérre és 4 óra időtartamú szabadidőre jogosult, amely ellenértéke 4000 Ft. Ezt azért kell kifizetni, mert ha ez nem így történne, akkor az adott hónapban a tárgyhavi munkaidőből 4 óra hiányozna a munkavállaló ledolgozott idejéből. Az Önök álláspontja szerint a munkavállaló a 4 óra túlmunkáért, amelynek a fentiekben kifejtett álláspontom szerint 6000 Ft az értéke, mindössze 4 órának megfelelő szabadidőt kapna, amely a fenti példa alapján 4000 Ft mértékű.
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1697. kérdés Munkába járás költségeinek megtérítése - pótjegy
Kérjük szíves véleményüket abban a kérdésben, hogy a munkáltatónak milyen kötelezettsége van a munkavállalók munkába járásakor felmerülő, most bevezetett pótjegyek kifizetésével kapcsolatban? Kötelező-e fizetni a buszokon, gyorsvonatokon bevezetett pótjegyek árának 86%-át, vagy nincs ilyen kötelezettsége a munkáltatónak?
1698. kérdés Étkezési jegy késedelmes fizetése
Munkavállalóinknak havonta 10 000 Ft étkezési jegyet biztosítunk. Adminisztratív problémák miatt előfordul, hogy a borítékokat nem tudjuk átadni a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, hanem csak pár napos késéssel. Milyen szankciókra kell számítanunk emiatt?
1699. kérdés Munkabér mint hitelezői igény a csődeljárásban
A munkáltatóm csődbe ment, amiről minket is tájékoztattak, de a munka azóta is folyik tovább. A csődeljárás előtt két hónapig nem kaptam munkabért, azóta szerencsére rendesen fizetnek. A csődeljárás kapcsán azt hallottam az egyik ügyféltől, hogy a céggel szemben minden igényt be kellett volna jelenteni harminc napon belül, mert különben elveszik. Minket, munkavállalókat erről senki sem tájékoztatott, ezért sehová nem jelentettem be követelést. Ezek szerint jól értem, hogy a kéthavi elmaradt munkabéremet sosem kaphatom meg a cégtől?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1700. kérdés Közalkalmazotti megállapodás a Klebelsberg Központnál
Egy középiskolában dolgozom, ahol a közalkalmazotti tanács elnöke vagyok. 2013. január 1-jétől intézményünket is átvette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, minek kapcsán a munkáltatók jogköre is változott. 2013. január 14-én kaptunk egy írásos tájékoztatást, miszerint az átvétel időpontjától a munkáltatói jogkör gyakorlója a Klebelsberg Központ elnöke. Ebben az esetben a közalkalmazotti szabályzatot kivel köti meg a közalkalmazotti tanács? Korábban az iskola igazgatójával kötöttük.
1701. kérdés Szakszervezeti tagok átlépése - kollektív szerződés megszűnése
Az egyik szakszervezetben a tagság nagyon elégedetlen, és gyakorlatilag a teljes alapszervezetük egy másik, nemrég alakult szakszervezetbe kíván átlépni. A régebbi szakszervezettel kötöttünk kollektív szerződést, de ha az alapszervezet tagsága onnan átlép az új szakszervezetbe, akkor nem lesz meg a 10%-os létszámarányuk - az új szakszervezetnek viszont már igen. Sem mi, sem a munkavállalók nem szeretnénk, hogy ez a változás érintse a kollektív szerződést. Mit lehet tenni, hogy változatlan formában fennmaradjon?
1702. kérdés Fogyatékos gyermek után járó pótszabadság időarányosítása
Az Mt. értelmében két nap pótszabadság jár a fogyatékos gyermekek után, amit a magasabb összegű családi pótlékról szóló határozat alapján adunk meg. Ha munkavállalónk év közben lépett be, akkor időarányosítani kell ezt a két napot? A munkavállaló által bemutatott orvosi igazolás egyébként is csak augusztus hónapig szól. Abban az esetben is időarányosítani kell, ha esetleg egy újabb felülvizsgálat már nem igazol egy tartós betegséget?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1703. kérdés Vezető munkabére a cég felszámolás hatálya alá kerülése esetén
Felszámolóként több felszámolás alatt lévő céget képviselünk. Az egyik ilyen cégnél az ügyvezető munkaviszonyát megszüntettük, amely több mint tizenkét éve állt fenn. Rendkívül magas fizetést kapott, ezért magas végkielégítést kellene fizetnünk neki. Jól értelmezzük az új csődtörvényi rendelkezést, miszerint a felszámolás befejezéséig legfeljebb kéthavi garantált bérminimumnak megfelelő összeget fizethetünk ki neki? Úgy láttuk ugyanis, hogy ez az összeg az Mt.-ben hathavi távolléti díjnak felel meg, és nem tudjuk, melyik törvény szerint járjunk el.
1704. kérdés Szabadság mértékének kerekítése órákban elszámolt szabadság esetén
Közelednek a nyári szabadságolások, ezért merült fel bennünk a következő dilemma. Az Mt.-ben benne van az a régi szabály, ami kimondja, hogy a fél napot elérő töredéknapot felfelé kell kerekíteni. Kérdésünk az, hogy mivel a szabadságot a törvény szerint az általunk alkalmazott egyenlőtlen munkaidő-beosztás miatt már órákban kell nyilvántartani, a fél nap szabadságon a beosztás szerinti, vagy az általános munkarend szerinti (4 óra) szabadság értendő?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére