Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

12 találat a megadott munkabér visszakövetelése tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: "Túlvett" szabadság visszakövetelése

Kérdés: Egy szakkönyv szerint, ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkában töltött időre megilletné, a közalkalmazott által igénybe vett többletszabadság nem követelhető vissza, a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére, illetve az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered. Továbbá az Mt. 164. §-a úgy szól, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A fent idézett jogirodalmi megállapítás szerint, ha tehát a közalkalmazott megszünteti a jogviszonyát, és a jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett ki, mint ami időarányosan járt volna neki, a többletszabadság értékének rendezésére nem tartalmaz normatív szabályozást sem az Mt., sem a Kjt. annak ellenére, hogy ez a munkáltatónak rendkívül méltánytalan helyzetet teremt. Fokozottan jelentkezik ez a probléma abban az esetben, ha a közalkalmazott próbaidő alatt, azonnali hatállyal szünteti meg a jogviszonyát. A fentiek alapján kérném szíves állásfoglalásukat, van-e a munkáltatónak bármilyen lehetősége arra, hogy a fent vázolt, számára méltánytalan helyzetet a jogszabály keretei között reparálja?
Részlet a válaszból: […]felül igénybe vett szabadságra járó díjazás visszakövetelhetősége - bizonyos korlátokkal - ma is levezethető az Mt. rendelkezéseiből. Egyrészt, a mértéken felül igénybe vett szabadságra járó díjazás jogalap nélkül kifizetett munkabérnek minősíthető, amelyet - a kérdésben is idézett szabály szerint - a munkáltató 60 napon belül visszakövetelhet a munkavállalótól. Elvégre olyan távollétre fizet ilyenkor díjazást a munkáltató, amire nem lenne kötelezhető. A szabályba foglalt időbeli korlát alapján látható, hogy ha a szabadságra járó díjazás kifizetésére ennél korábban került sor, az igény viszont már nem érvényesíthető. Erre ugyanis csak akkor lenne lehetőség, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő (Mt. 164. §). A szabadság kiadásakor azonban egyik körülmény sem állt fenn, hiszen a kifizetés csak utóbb, a munkaviszony év közbeni megszüntetésével (megszűnésével) válik alaptalanná.A visszakövetelés alapozható arra a szabályra, amely szerint a munkavállalót, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell. A munkabér-különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni. A munkáltató a többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3434

2. találat: Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése - a tavalyi bónuszok

Kérdés: A bérszámfejtés ellenőrzésekor derült ki, hogy egyes kollégáinknak a 2017-es évre járó teljesítmény bónuszát tévesen, magasabb összegben fizettük ki a januári munkabérrel együtt. A bónuszelszámolásról a munkavállalók nem kaptak részletes értesítést, csak a januári bérlapjukon jelent meg külön sorban a kiutalt összeg. Mivel már hatvan napon túli a kifizetés, visszakövetelhetjük-e ezt az összeget akkor, ha a munkavállalók írásban elismerik, hogy valóban nem jogosultak a bónuszra?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló okozta volna a tévedést. Ha viszont a munkavállaló a teljesítménybónuszról nem kapott olyan elszámolást, amelyből a kifizetés helyességét megállapíthatta volna, nagy valószínűség szerint arra sem lehet hivatkozni, hogy a tévedést fel kellett volna ismernie.Hangsúlyozzuk, hogy a törvény szerint a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni, amelyből a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja [Mt. 155. § (2)-(3) bek.]. Ez a kötelezettség nemcsak alapbér, hanem bármely jogcímen kifizetett munkabér tekintetében fennáll. Ilyen elszámolás hiányában a bónusz alaptalanságát csak akkor ismerhette volna fel a munkavállaló, ha nyilvánvalóan aránytalan mértékű összegről volt szó. Összességében, a konkrét esetben a hatvannapos határidő eltelte[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3267

3. találat: Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Munkaadómnál 2 hete megszűnt a munkaviszonyom. A munkaviszony egy kölcsönbeadó cég által jött létre, ők jelentettek be engem 8 órás munkaviszonyra, miközben a kölcsönvevő cégnél több mint 11 órát dolgoztam átlagosan. A felmondásom után a kölcsönvevő tulajdonosa nem akarta kifizetni a fennmaradt béremet, majd hosszas vita után megegyeztünk abban, hogy nem a napi 11 órás béremet fizeti ki, mint ahogy eddig, hanem csak a 8 órásat. A kölcsönbeadó cég még aznap jelentkezett, hogy készen vannak a kilépőpapírjaim, és átvehetem a fizetésemet, 116 100 Ft-ot. Másnap elmentem az említett papírokért és a fizetésért, átvettem azokat, és aláírtam egy e-mailt, melyet a kölcsönvevő küldött a kölcsönbeadónak, melyben az volt, hogy megegyeztünk abban, hogy csak a 8 órás béremet fizeti ki. Ennek a papírnak az aljára ráírtuk, hogy sem részemről, sem a kölcsönvevő részéről nem áll fenn további követelés. Pár napja a kölcsönvevő cég egyik asszisztense felhívott, hogy én 24 300 Ft-tal többet kaptam, mivel félreértés történt köztük és a kölcsönbeadó között, és vigyem vissza ezt az összeget a kölcsönbeadóhoz. Kérdésem, hogy ezt jogosan követeli-e tőlem a kölcsönvevő cég? A kilépőpapíron 116 100 Ft-os összeget sehol nem látok, azon az van, hogy a 8 órás bejelentett béremet vettem át.
Részlet a válaszból: […]közvetlenül [Mt. 217. § (2) bek.]; ebből eredően az esetleges jogalap nélkül kifizetett munkabéreket is csak a kölcsönbeadó tudja visszakövetelni. A visszakövetelésre önmagában az nem ad alapot, hogy a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között elszámolási vita alakul ki; akkor lehet visszakövetelni a munkavállalónak kifizetett munkabért, ha az őt valóban nem illette volna meg.Jelen esetben a kölcsönvevő felhívásának a munkavállaló nem köteles eleget tenni, mivel annak visszakövetelési joga nincs a munkabér vonatkozásában. Érdemes tehát megvárni, hogy a kölcsönbeadó visszakövetel-e munkabért, és csak akkor fellépni, amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2832

4. találat: Más munkavállalót megillető munkabér visszakövetelhetősége

Kérdés: Két munkavállalónk élettársként élt, és közös bankszámlájuk volt, amelyre mindkettejük fizetése utalással került kifizetésre. Az élettársi kapcsolat megszakadt, és az egyik munkavállaló be is jelentette, hogy új bankszámlaszámra kéri a fizetését. Ez az információ viszont későn jutott el a bérszámfejtési osztályra, és a fizetése a korábbi közös számlájukra került elutalásra. Ilyen esetben a munkáltató alappal követelheti vissza a másik munkavállalótól azt a bért, amelyet tévedésből utalt rossz helyre?
Részlet a válaszból: […]összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni [Mt. 285. § (2) bek.]. Amennyiben a munkavállaló a fizetési felszólításban foglaltakkal nem ért egyet, bírósághoz fordulhat; ebben az esetben a keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjesztenie [Mt. 287. § (1) bek. d) pont].A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon belül a fenti módokon visszakövetelhető; hatvan napon túl viszont csak akkor, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2354

5. találat: Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Szállodánk egyik szobaasszonyának munkaviszonyát májusban felmondással megszüntettük, annak teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Kiszámítottuk a felmentési időre járó távolléti díjat és a szabadság megváltását (300 500 Ft), és át is utaltuk részére a törvényes határidőben. A pénzügyes kolléga azonban ekkor éppen szabadságon volt, és visszatértét követően június 5-én ismét átutalta a két jogcímen megállapított összeget. Telefonon megkerestük a munkavállalót, aki azonban nem akarja önként visszafizetni a részére tévesen átutalt összeget. Hogyan tudjuk visszakövetelni a téves kifizetést?
Részlet a válaszból: […]elszámolásokat - azokon a felmentési időre járó távolléti díj és a szabadságmegváltás nettó összegével -, a munkavállalónak tisztában kellett lennie: a munkáltató június 5-én jogalap nélkül utalta ismételten a kérdéses összeget. Így hatvan nap elteltével is visszakövetelhető a tévesen átutalt felmentési időre járó díjazás és a szabadságmegváltás.Miután a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét írásba foglalt fizetési felszólítással is érvényesítheti [Mt. 285. § (2) bek.], és a kérdésük szerinti követelés összege nem éri el ezt, ezért lehetőség van az említett fizetési felszólítás alkalmazására. Tehát szükségtelen fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezni vagy pert indítani [Mt. 285. § (1) bek.]. Amennyiben a munkavállaló nem ért egyet a fizetési felszólításban foglaltakkal,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2079

6. találat: Jogosulatlan bérkompenzáció levonása

Kérdés: Takarítónőként dolgozom egy gimnáziumban. 2013-ban kaptam kb. havi 10 000 Ft bérkompenzációt, ami, mint idén tavasszal kiderült, nem járt volna. Az iskola igazgatója úgy döntött, hogy a kb. 120 000 Ft-ot egy összegben levonja az illetményemből. Az április havi béremet így teljesen letiltotta, a fennmaradó részt a májusiból vonja le, ami azt jelenti, hogy májusban kb. 40 000 Ft-ot kapok. Megteheti ezt?
Részlet a válaszból: […]áprilisában legfeljebb a 2014. januárig visszamenően kifizetett többletilletményt követelhette volna vissza a munkáltató. Az ezen felüli részt csak akkor, ha tudta (volna) bizonyítani, hogy Ön tudott a téves kifizetésről. Az Mt. 161. §-a alapján a munkabérből (illetményből) való levonásnak jogszabály alapján, illetve - a levonásmentes munkabérrészig - végrehajtható határozat, vagy a közalkalmazott hozzájárulása alapján van helye. Végrehajtható határozatnak a levonás szempontjából a bírósági vagy más hatósági határozat, valamint a közalkalmazott által meg nem támadott munkáltatói fizetési felszólítás minősül. A munkáltató továbbá levonhatja az illetményből a közalkalmazottnak nyújtott előleg összegét is. Ezt azonban nem teheti meg olyan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1987

7. találat: Prémium visszafizettetése

Kérdés: Egy német cég magyarországi leányvállalatánál dolgozom, és a főnököm is német. A 2012-re járó prémiumunk összegének megállapításakor, annak kifizetése előtt - mintegy a kifizetés feltételéül - egy német nyelvű iratot tettek elénk, amelyen az szerepelt, hogy amennyiben 2013. június 30-ig felmondunk, akkor a 2012. évre járó és kifizetett prémiumunkat vissza kell fizetnünk a cég részére. Kényszerhelyzetben a dokumentumot aláírtuk. Kérdésem az lenne, hogy ez a dokumentum jogilag mennyire állja meg a helyét, illetve ez alapján jogilag behajtható-e bármelyik alkalmazotton a prémium visszafizetése, ha esetleg bármelyikünk felmondana 2013. június 30. előtt?
Részlet a válaszból: […]juttatásra való egyéni jogosultságot, illetve a juttatások mértékét. A bíróság azonban külön kiemeli, hogy ennek során figyelemmel kell lenni a rendeltetésszerűség, a jóhiszeműség és tisztesség követelményére, és biztosítani kell az egyenlő bánásmód érvényesülését [EBH 2011. 2342.].Az Mt. 6-7. §-ai előírják, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A törvény tiltja a rendeltetésellenes joggyakorlást, azaz annak gyakorlását oly módon, hogy az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányuljon vagy ehhez vezessen.Jelen esetben utólag - bár megállapodással - történt a feltételek módosítása, amikor a munkavállalók a feladatot már elvégezték. Ami azonban ennél is lényegesebb, olyan feltétel meghatározására került sor, amely semmiféle kapcsolatban nincs a prémiumfeladattal, amely egy, a prémiumfeladat teljesítésének időpontjához képest utólagos, olyan munkavállalói jognyilatkozat megtételét "szankcionálná", amely jognyilatkozat megtételére egyébként a munkavállalónak törvényes joga van. Megkülönböztetéssel élne továbbá a prémiumfeladatukat egyaránt teljesített munkavállalók között olyan okból, hogy megszüntetik-e a céggel fennálló munkaviszonyukat. Mindezekre tekintettel a módosítás rendeltetésszerűsége, illetve jóhiszeműsége annak ellenére igen kétséges, hogy azt a munkavállalók aláírták. Emellett az a körülmény, hogy a nyilatkozat német nyelven íródott, önmagában még nem tiltott sem a munkajogi, sem a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1695

8. találat: Szabadság - téves pénzbeli megváltás

Kérdés: Elolvastam az 1126. számú válaszukat a Munkaadói Levelekben, és rájöttem, hogy hibáztam, mert a GYED-ről visszajött anyukának a szeptemberi bérrel kifizettük a teljes, egy évre jutó szabadságmegváltást, nem csak a fél évre járót. Milyen javaslatuk van a hiba kijavítására?
Részlet a válaszból: […]szabadság). A hat hónapos mértéken túlterjeszkedő megváltás jogszabályba ütköző intézkedés, ezért semmis. A hat hónapra járó rendes szabadságon felüli mértékre kifizetett távolléti díjat jogalap nélkül kifizetett munkabér jogcímén követelhetik vissza a munkavállalótól, írásbeli felszólítással. A visszakövetelés határideje 60 nap, illetve 3 év abban az esetben, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő [Mt. 162. § (1)-(2) bek.]. Megítélésünk szerint jelen esetben nem várható el a munkavállalótól, hogy felismerje a kifizetés alaptalanságát, ezért a tévesen kifizetett munkabér a kifizetéstől számított 60 napon belül követelhető vissza írásbeli felszólítással. Ha a munkavállaló az írásbeli felszólításnak nem tesz eleget, vagy az ellen 30 napon belül nem fordul bírósághoz [Mt. 202. § (1) bek. e) pont], a felszólítás közvetlenül végrehajtatóvá nyilvánítását lehet kérni. A konkrét esetben azonban valószínűtlen, hogy a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1171

9. találat: Kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Az utóbbi időben több munkavállalónak kényszerültünk felmondani. Mivel megrendeléseink lecsökkentek, nem volt szükségünk arra, hogy a felmondási idő alatt dolgozzanak, így felmentettük őket a munkavégzés alól. Mindenkivel elszámoltunk az utolsó munkában töltött napján. Később többen kérték, hogy korábbi időpontban szüntessük meg a munkaviszonyukat. Mivel nem akartuk a munkavállalókat még nehezebb helyzetbe hozni, eleget tettünk a kérésnek. A járandóságokat is kifizettük az utolsó munkában töltött napon, most azonban kiderült, hogy kevesebb összeg járna ezeknek a munkavállalóknak. Szeretnénk visszafizettetni velük azt az összeget, ami nem illeti meg őket. Hogyan tudjuk visszakövetelni a munkavállalóktól ezt a pénzt?
Részlet a válaszból: […]ha a munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít [Mt. 93. § (4) bek.]. Amennyiben a munkáltató rendes felmondását követően a munkavállaló kérte, hogy a felmondási idő letelte előtt kerüljön megszüntetésre a munkaviszony, és a munkáltató a munkavállaló kérésének eleget tett (Mt. 94. §), a munkaviszony korábbi időpontban szűnik meg. Ilyenkor a munkavállalót nem illetik meg azok a járandóságok, amelyek a munkaviszony megszűnésének "előrehozott" időpontja és a felmondásban megjelölt időpont közötti időszakra lennének irányadók. Ha azonban a járandóságok már ezen időszak vonatkozásában is kifizetésre kerültek, akkor a fentiek alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1066

10. találat: Tévesen kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Az egyik munkavállalónk gyermeke születése miatt két hetet kért, hogy feleségét hazavihesse, és otthon lehessen a családdal. Tévedésből azonban a távollét mindkét hetét a gyermek születése miatti munkaidő-kedvezmény keretében számfejtettük le, és így olyan időszakra is bért fizettünk, amire nem kellett volna. A munkavállaló ezt a következő hónapban jelezte is, de valahogy nem került be a rendszerbe, csak most, mintegy fél évvel később. A kérdésem, hogy van-e lehetőség visszavonni a bért, mivel a 60 napos határidő már eltelt?
Részlet a válaszból: […]munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár [Mt. 138/A. § (1) bek.]. Mivel ebben az esetben a munkavállaló a törvényi öt munkanap helyett tízre kapott díjazást, és azt fel is ismert - szóvá is tette - így a törvényi mértéket meghaladóan kifizetett bér jogalap nélkül felvett munkabérnek minősül, amely az általános elévülési időn - azaz három éven - belül visszakövetelhető. A munkabér "visszavonására" ugyanakkor lehetőség nincsen, hacsak abba a munkavállaló nem egyezik bele [Mt. 161. § (1) bek.]. A munkáltató ebben az esetben a követelését, mint a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényt, írásbeli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1040
| 1 - 10 | 11 - 12 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést