19 talált cikk a munkabér visszakövetelése kifejezésre

Kérdés: A munkavállaló Mt. hatálya alá tartozó munkajogviszonyban állt. A munkajogviszony fennállása alatt önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulásban részesült. Egy meghatározott időszakban a munkavállaló részére nagyobb összegű hozzájárulás került befizetésre, mint amire jogosult lett volna. A jogalap nélkül kifizetett juttatás az Mt. jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére vonatkozó rendelkezései alapján visszakövetelhető? A juttatás e rendelkezés alkalmazásában munkabérnek minősül?

Kérdés: Megállapodhat-e a munkáltató és a munkavállaló szabadság visszavonással kapcsolatban egy esetleges jövőbeni munkaviszony-megszűnés esetére adott évben? A nyári leálláskor a munkáltatónak több szabadságot kell kiadni a munkavállalónak, mint amennyi időarányosan megilletné, azonban fennáll annak a veszélye, hogy ha időközben felmond a munkavállaló, akkor több szabadság került kiadásra, és azt a munkáltatónak már nincs lehetősége visszavonni. Az 1992. évi Mt. 136. §-ának (2) bekezdése egyértelműen leírta, hogy egy munkaviszony megszűnésekor a munkabért (többletszabadság) visszavonhatja a munkáltató, de erre az Mt. nem tér ki.

Kérdés: Egyik munkavállalónk leadta az új bankszámlaszámát, azonban az nem került rögzítésre a rendszerbe, és mivel közös bankszámlaszáma volt egy korábbi munkavállalónkkal, aki már nem dolgozik nálunk pár éve, ezért tévedésből oda ment el az utalás. Hogyan tudjuk ezt a jogalap nélküli munkabér-kifizetést visszakövetelni?

Kérdés: Az előző évben túlvett szabadság levonható-e a tárgyévi szabadságból, illetve a jogviszony megszűnése esetén visszavehető-e?

Kérdés: Egy szakkönyv szerint, ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkában töltött időre megilletné, a közalkalmazott által igénybe vett többletszabadság nem követelhető vissza, a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére, illetve az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered. Továbbá az Mt. 164. §-a úgy szól, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A fent idézett jogirodalmi megállapítás szerint, ha tehát a közalkalmazott megszünteti a jogviszonyát, és a jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett ki, mint ami időarányosan járt volna neki, a többletszabadság értékének rendezésére nem tartalmaz normatív szabályozást sem az Mt., sem a Kjt. annak ellenére, hogy ez a munkáltatónak rendkívül méltánytalan helyzetet teremt. Fokozottan jelentkezik ez a probléma abban az esetben, ha a közalkalmazott próbaidő alatt, azonnali hatállyal szünteti meg a jogviszonyát. A fentiek alapján kérném szíves állásfoglalásukat, van-e a munkáltatónak bármilyen lehetősége arra, hogy a fent vázolt, számára méltánytalan helyzetet a jogszabály keretei között reparálja?

Kérdés: A bérszámfejtés ellenőrzésekor derült ki, hogy egyes kollégáinknak a 2017-es évre járó teljesítmény bónuszát tévesen, magasabb összegben fizettük ki a januári munkabérrel együtt. A bónuszelszámolásról a munkavállalók nem kaptak részletes értesítést, csak a januári bérlapjukon jelent meg külön sorban a kiutalt összeg. Mivel már hatvan napon túli a kifizetés, visszakövetelhetjük-e ezt az összeget akkor, ha a munkavállalók írásban elismerik, hogy valóban nem jogosultak a bónuszra?

Kérdés: Munkaadómnál 2 hete megszűnt a munkaviszonyom. A munkaviszony egy kölcsönbeadó cég által jött létre, ők jelentettek be engem 8 órás munkaviszonyra, miközben a kölcsönvevő cégnél több mint 11 órát dolgoztam átlagosan. A felmondásom után a kölcsönvevő tulajdonosa nem akarta kifizetni a fennmaradt béremet, majd hosszas vita után megegyeztünk abban, hogy nem a napi 11 órás béremet fizeti ki, mint ahogy eddig, hanem csak a 8 órásat. A kölcsönbeadó cég még aznap jelentkezett, hogy készen vannak a kilépőpapírjaim, és átvehetem a fizetésemet, 116 100 Ft-ot. Másnap elmentem az említett papírokért és a fizetésért, átvettem azokat, és aláírtam egy e-mailt, melyet a kölcsönvevő küldött a kölcsönbeadónak, melyben az volt, hogy megegyeztünk abban, hogy csak a 8 órás béremet fizeti ki. Ennek a papírnak az aljára ráírtuk, hogy sem részemről, sem a kölcsönvevő részéről nem áll fenn további követelés. Pár napja a kölcsönvevő cég egyik asszisztense felhívott, hogy én 24 300 Ft-tal többet kaptam, mivel félreértés történt köztük és a kölcsönbeadó között, és vigyem vissza ezt az összeget a kölcsönbeadóhoz. Kérdésem, hogy ezt jogosan követeli-e tőlem a kölcsönvevő cég? A kilépőpapíron 116 100 Ft-os összeget sehol nem látok, azon az van, hogy a 8 órás bejelentett béremet vettem át.

Kérdés: Két munkavállalónk élettársként élt, és közös bankszámlájuk volt, amelyre mindkettejük fizetése utalással került kifizetésre. Az élettársi kapcsolat megszakadt, és az egyik munkavállaló be is jelentette, hogy új bankszámlaszámra kéri a fizetését. Ez az információ viszont későn jutott el a bérszámfejtési osztályra, és a fizetése a korábbi közös számlájukra került elutalásra. Ilyen esetben a munkáltató alappal követelheti vissza a másik munkavállalótól azt a bért, amelyet tévedésből utalt rossz helyre?

Kérdés: Szállodánk egyik szobaasszonyának munkaviszonyát májusban felmondással megszüntettük, annak teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Kiszámítottuk a felmentési időre járó távolléti díjat és a szabadság megváltását (300 500 Ft), és át is utaltuk részére a törvényes határidőben. A pénzügyes kolléga azonban ekkor éppen szabadságon volt, és visszatértét követően június 5-én ismét átutalta a két jogcímen megállapított összeget. Telefonon megkerestük a munkavállalót, aki azonban nem akarja önként visszafizetni a részére tévesen átutalt összeget. Hogyan tudjuk visszakövetelni a téves kifizetést?

Kérdés: Takarítónőként dolgozom egy gimnáziumban. 2013-ban kaptam kb. havi 10 000 Ft bérkompenzációt, ami, mint idén tavasszal kiderült, nem járt volna. Az iskola igazgatója úgy döntött, hogy a kb. 120 000 Ft-ot egy összegben levonja az illetményemből. Az április havi béremet így teljesen letiltotta, a fennmaradó részt a májusiból vonja le, ami azt jelenti, hogy májusban kb. 40 000 Ft-ot kapok. Megteheti ezt?