Részmunkaidő vagy jogviszony-megszüntetés

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a 40 órás köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt 20 órásra csökkenteni a munkavállaló kérésére? Fejlesztőpedagógus munkakörben dolgozik a munkavállaló, és gyermeknevelésre hivatkozva kérelmezni szeretné a munkáltatójától, hogy csökkentse a munkaidejét 20 órára, mert nem tudja 40 órában ellátni a feladatot. Ha nem tudja a dolgozó a korábban szerződésben vállalt munkaidőben ellátni a feladatait, de nem szeretné közös megegyezéssel megszüntetni a jogviszonyát, mi a teendő?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaidő alapvetően a felek közötti megállapodás kérdése [Púétv. 43. § (1) bek.]. Kivételesen a Púétv. előírja, hogy mikor köteles a munkáltató a foglalkoztatott kérésének eleget téve módosítani a munkaidőt. A Púétv. 45. §-ának (3) bekezdése értelmében a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Dajka szabadsága

Kérdés: Egy középfokú végzettséggel rendelkező óvodai dajkának mennyi az éves szabadsága?
Részlet az állásfoglalásából: […] A dajka a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörök közé tartozik a 326/2013. Korm. rendelet 2. melléklete szerint. Ennek értelmében a dajkát a Kjt. szerinti, "A"-"D" fizetési fokozatok valamelyikébe kell besorolni. Kivételesen, a pedagógus-szakképzettséggel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. augusztus 10.
Kapcsolódó címkék:  

Jegyző szabadsága két év gyermekgondozást követően

Kérdés: Hivatalunk jegyzője 2018. szeptember 18-án szült. A két év lejárta után jelezte, hogy 2020. szeptember 19-től újra munkába állna, de igénybe venné a távollét idejére járó szabadságát. Két gyermeke van, közülük az egyik tartósan beteg. Hány nap szabadságra jogosult?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés megválaszolásához egyrészt meg kell vizsgálni, hány munkanap szabadságra jogosult a jegyző, másrészt, hogy esetében mely – a munkából kiesett – időtartamok minősülnek szabadságra jogosító időtartamnak. A Kttv. alapján a jegyző alap- és pótszabadságra jogosult...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. november 24.

Munkaszerződés-módosítás a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: A CSED folyósítása alatt lehet módosítani a munkaszerződésemet határozatlan időből határozottra? Ha igen, engem ez azonkívül, hogy a 3 év letelte után (CSED, GYED, GYES után) már nem lesz munkahelyem, a munkaviszony fennállása alatt érinthet hátrányosan (pl. az ellátások szempontjából)?
Részlet az állásfoglalásából: […] A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel bármikor, így a kérdés szerinti fizetés nélküli szabadság alatt is írásban módosíthatják (Mt. 58. §). Ezért nincs törvényi akadálya, hogy a munkáltatójával megállapodva az Ön határozatlan időre szóló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 30.

Közfoglalkoztatás gyermekgondozást segítő ellátás tartama alatt

Kérdés: Intézményünknél közfoglalkoztatási jogviszonyra jelentkezett egy GYES-en lévő álláskereső. Közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatható-e az ellátás mellett?
Részlet az állásfoglalásából: […] Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki az Mt. szerint munkaviszonyt létesíthet, kivéve azt, aki 16. életévét nem töltötte be. Ezen túlmenően – többek között –, amint a kérdésükben írják, az Flt. szerinti álláskeresőnek kell lennie,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 9.

Fogyatékos gyermek utáni pótszabadság

Kérdés: Egy munkavállalónk háztartásában olyan gyermek található, aki a 16. életévét már évekkel ezelőtt betöltötte (28 éves), és súlyosan fogyatékosnak minősül. Családi pótlékot a gyermek saját jogán kap. A munkavállaló álláspontja, hogy számára jár az Mt. gyermek utáni pótszabadsága, annak ellenére, hogy gyermeke a 16. életévét már betöltötte, hiszen súlyosan fogyatékos. Egy internetes cikkre hivatkozik, amely szerint Fogytv. 4. §-a alapján fogyatékos személy az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho-szociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja. Ez az ő gyermeke esetében így van. A mi értelmezésünk szerint viszont, mivel az Mt. 118. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata így kezdődik: "A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb...", ezért sorrendben először az életkorról kell meggyőződnünk, utána lehet tovább vizsgálni azt, hogy a Cst. szerint "gyerek-e vagy sem", továbbá hogy a Fogytv. szerint fogyatékos-e a gyermek vagy sem. Mivel az életkora meghaladja a 16. évet, így álláspontunk szerint munkatársunk pótszabadságra ezen gyermeke után nem jogosult.
Részlet az állásfoglalásából: […] A gyermek után járó pótszabadság munkajogi jogintézmény, ezért a jogosultsági szabályokat az Mt. határozza meg. Egyetértve a kérdező érvelésével, az Mt. 118. §-a több feltételhez köti a pótszabadságban való részesülést, ezek egyike a gyermek életkora. A 118....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 9.
Kapcsolódó címkék:    

Fogyatékos gyermek után járó pótszabadság időarányosítása

Kérdés: Az Mt. értelmében két nap pótszabadság jár a fogyatékos gyermekek után, amit a magasabb összegű családi pótlékról szóló határozat alapján adunk meg. Ha munkavállalónk év közben lépett be, akkor időarányosítani kell ezt a két napot? A munkavállaló által bemutatott orvosi igazolás egyébként is csak augusztus hónapig szól. Abban az esetben is időarányosítani kell, ha esetleg egy újabb felülvizsgálat már nem igazol egy tartós betegséget?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár, azzal, hogy a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 121. §). Az időarányosítást tehát csak az év közben kezdődő vagy megszűnő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 8.
Kapcsolódó címkék:    

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet az állásfoglalásából: […] Három olyan terület van, ahol az új Mt. szabályai 2013. január 1-jével lépnek hatályba. Ezek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, a szabadság és a távolléti díj számítása [új Mt. 298. § (2) bek.]. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás alapján a törvény...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. február 4.

Fogyatékos gyermek fogalma

Kérdés: Az új Mt. 118. §-a alapján a szülő fogyatékos gyermekére való tekintettel 2 munkanap pótszabadságra jogosult. A jogszabály azonban nem mondja meg, hogy ki minősül fogyatékos gyermeknek. Ennek meg vannak határozva a kritériumai?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az új Mt. 2013. január 1-jén hatályba lépő rendelkezése szerint a pótszabadság mértéke fogyatékos gyerme­kenként két munkanappal nő [új Mt. 118. § (2) bek.]. A jogszabály alapján nem csupán a vér szerinti gyermek, hanem a családok támogatására vonatkozó szabályok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. január 7.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság mértékének csökkenése

Kérdés: Úgy értesültem, hogy az új Mt. alapján akár 10 munkanappal is csökkenthető a munkavállaló rendes szabadsága. Kérem, foglalják össze, ez milyen feltételekkel lehetséges!
Részlet az állásfoglalásából: […] A szabadság az új Mt. szerint is alapszabadságból éspótszabadságból áll. Az alapszabadság minden munkavállalót alanyi jogonmegillet, pótszabadság viszont csak valamilyen külön feltétel esetén jár.Különbség, hogy a mostani szabályozás szerint az alapszabadság mértéke...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. május 21.
1
2