Távmunka és költségtérítés

Kérdés: A felek által megállapodott részbeni távmunkában (home office-ban) történt munkavégzés esetén lehetősége vagy kötelezettsége a munkáltatónak a munkavégzéssel kapcsolatban felmerült költségeket (pl. internet stb.) megtéríteni? Amennyiben kötelezettség, milyen költségekre vonatkozik, illetve a jogszabály által biztosított rezsiátalány (minimálbér 10%-a) megfizetésével eleget tesz-e a munkáltató ezen kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalónak azt a költségét köteles megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bek.]. A szabály alkalmazása szempontjából először azt kell vizsgálni, hogy egyáltalán a munkaviszony teljesítésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Szakszervezeti propaganda - a helyben szokásos közzététel

Kérdés: A szakszervezet használhatja-e a munkáltató belső intranetes hálózatát, hogy közzétegye a munkavállalóknak szóló tájékoztatásokat és a gyűlések meghívóit? A munkáltató is ezen a rendszeren teszi közzé a fontosabb adatokat, nálunk ez minősül az egyik helyben szokásos tájékoztatási módnak. De van más lehetőség is (pl. a faliújságon is közzétesz a munkáltató minden lényeges információt). Nem elegendő ilyenkor csak ez utóbbit biztosítani?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkavállalókat a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni. A munkáltató - a szakszervezettel egyeztetve - biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

SZÉP-kártya-juttatásból eredő költségmegtakarítás felosztása

Kérdés: Cégünk cafeteriaszabályzatban rögzítve éves bruttó 300 ezer forint cafeteriajuttatást ad a munkavállalóknak, melyet a rendelkezésüknek megfelelően SZÉP-kártya vagy készpénzjuttatás formában fizet. A készpénz magasabb köztehertartalma miatt eleve alacsonyabb nettó kihozatalt jelent, de van, aki ennek ellenére, ennek tudatában ezt választja. A SZÉP-kártya járulékmentessége miatt arra gondoltunk, hogy az idei "megtakarítást" 2 részletben, júliusban és decemberben visszaadnánk a munkavállalóinknak. Lehet-e bármilyen tekintetben aggályos az, hogy mivel csak a SZÉP-kártyások esetében van megtakarítás, csak ők kapják meg a be nem fizetett járulék összegét, aki a készpénzjuttatást választotta - mivel ott nincs járulékfizetési kedvezmény -, nem kap semmit?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalónak a munkaszerződésben, illetve a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jogcímeken és mértékeken felül bármilyen juttatást adhat. A juttatásról ilyenkor mérlegelési jogkörben dönt, vagyis azzal szemben igény abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Teljesítménybér bevezetése - havibér mellett

Kérdés: Cégünk 3 hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalóit. Havibéresek jelenleg. Szeretnénk a béreket a teljesítményük alapján a havibéren felül még növelni. A teljesítménybér bevezetésének milyen feltételei vannak? Havibér alkalmazása mellett adható-e? Ezenkívül még a mozgóbér alkalmazása is egy lehetőség lehetne. Amozgóbér bevezethető-e havibér mellett, ha igen, milyen feltételek kellenek hozzá? Milyen törvényi előírások vonatkoznak a fenti lehetőségekre?
Részlet a válaszából: […] Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg [Mt. 137. § (2) bek.]. A törvény nem ismeri a mozgóbér fogalmát; azt csak a gyakorlat használja, és munkajogi szempontból ugyanúgy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Munkaidőkeret kihasználatlan órái - a bérlevonás tilalma

Kérdés: A munkáltató munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalókat, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazva. A munkavállalók havibéres díjazásban részesülnek, nem magasan kvalifikált, alacsony beosztású munkakörben dolgoznak. A munkáltató a hat hónapos munkaidőkeretben a heti két pihenőnapon túl kiegyenlítő (szabad)napokat is beoszt. Figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt a munkaidőkeret végén kiderült, hogy több munkavállaló kevesebb óraszámot dolgozott, mint a keret általános munkarend szerinti törvényi órái összesen voltak. Az így "kiesett" munkaórákra jutó összeget - az előlegnyújtásból eredő követelés alapján - az utolsó havi munkabérből levonták, több mint nyolcvanezer forintot. Amennyiben a rövidebb ledolgozott munkaidő nem a munkavállaló(k) oldalán felmerülő okból alakult (nem volt betegség vagy saját kérés alapján távol), csupán a munkaidő-beosztása volt hiányos, hibás, megállapítható-e, hogy a munkáltató méltányos mérlegelés hiányában, aránytalan sérelmet okozott? Csak munkaügyi perben vagy egyéb módon is visszakövetelhető-e a levont munkabér? Felmerülhet-e, hogy a munkáltató gyakorlata, több munkavállalót is érintve, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Cafeteriajuttatásra való eltérő jogosultság - csoportképzési szempontok

Kérdés: A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] A cafeteriajuttatással kapcsolatban hozott döntés (ideértve az egyes munkavállalói csoportok kialakítását is) a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntése. Ezzel szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Első számú vezető munkaviszonyának megszüntetése nyugellátás érdekében

Kérdés: Egy szervezet választott első számú vezetője, akit 2014-2019 közötti időszakra választottak meg, ez év szeptember 27-én éri el a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. A választott tisztségviselő úgy gondolja - mivel rá kereseti, illetve nyugdíjkorlát nem vonatkozik -, hogy a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően határozatlan időre szóló munkaviszonyát a felette munkáltatói jogot gyakorló testülettel egyetértésben közös megegyezéssel megszünteti, majd 2 nap múlva, szeptember 30-án újra - a hatáskörében illetékes testület egyetértésével - munkaviszonyt létesít. Ez az elképzelés teljesen törvényes, azonban zavaró tényezőként merül fel, hogy az adott szervezet alapszabálya azt tartalmazza, hogy az első számú választott vezetői funkciót munkaviszony keretében kell ellátni. A leírt esetben viszont a munkaviszony megszakításra kerül, és dilemmaként merült fel, hogy a munkaviszony szüneteltetése idején az első számú vezetői funkciót az érintett személy betöltheti-e? A rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a jóhiszeműség és tisztesség elvét figyelembe véve egy 5 éves cikluson belül az ilyen rövid idejű megszakítás lehetséges-e? Törvényes-e, és különösképpen etikus-e, hogy a nyugdíjszerű ellátás igénybevétele miatt az alapszabály előírásaival ellentétesen megszüntetésre kerül a munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki - egyéb feltételek mellett - munkaviszonyban, illetve az azzal létrejövő biztosítási jogviszonyban nem áll azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják [Tny. 18. § (2) bek.]. Ebből következően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Baleset utáni munkavállalói igények

Kérdés: 60 évesen előrehozott nyugdíjas lettem, de a munkámat folytattam tovább. Több mint 35 éve a nemzetközi árufuvarozásban veszek részt. 2016. I. 20-án rakodás közben megcsúsztam, leestem a platóról. Hívtam a munkáltatómat, elmondtam, hogy nem tudom továbbvinni az árut, mert balesetet szenvedtem. Ott a helyszínen nem kaptam orvosi ellátást, a mellettem rakodó kolléga segített beülni a fülkébe, és vártam a váltótársamat, aki órákkal később érkezett csak meg. Kerülővel hazaszállítottak, mert útközben felvettünk egy új kollégát, akinek azonnal indulnia kellett. A baleseti osztályra nem vittek be, otthon felvittek a harmadik emeletre, és elmentek. Másnap a feleségem mentőt hívott, ami elszállított a baleseti sebészetre. Megállapították, hogy a jobb térdem eltörött, és erős rándulásom van, teljesen begipszelték a lábamat. Még azon a héten felkeresett a munkáltatóm és az irodavezető, elmondtam nekik a történteket. Felajánlották, hogy mivel nem vetne jó fényt a cégre, ha jegyzőkönyvet vennének fel, úgy gondolták, fizetnek mindent utánam, mintha dolgoznék. Mivel régóta ismerjük egymást, rábólintottam. Azt mondták, hogy kiszámolnak egy átlagbért, és azt utalják. Februárban utalták azt az összeget, amiért januárban megdolgoztam, márciusban utaltak 70 000 Ft-ot, áprilisban csak akkor utaltak, amikor telefonáltam, ismét 70 000 Ft-ot. Mivel minden hónap 10-én van fizetés, úgy gondoltam, hogy felkeresem a munkáltatót, hogy a következő fizetésnap előtt tisztázzuk a dolgokat. Sajnos erre nem került sor, mert április 19-én kaptam egy ajánlott levelet, hogy 2016. III. 31-gyel a munkaviszonyomat megszüntették. Másnap bementem a munkaügyi felügyelőségre, és panasz tettem, azóta semmit nem tudok, nem keres senki, pénzt sehonnan nem kapok. Meddig kell még várnom, vagy hova kell mennem? Baleseti jegyzőkönyvet a mai napig nem kaptam. A gyógyulásom sajnos lassú, a mai napig kezelésekre járok.
Részlet a válaszából: […] A leírtakból megállapíthatóan Önt a munkaviszonyával összefüggésben érte kár, amelyért a munkáltató teljes kártérítési felelősséggel tartozik [Mt. 166. § (1) bek.]. Nincs akadálya, hogy a felek a munkavállaló kárigényét megállapodásban rendezzék, és a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Munkabér kifizetése - nem csak bankszámlára utalással

Kérdés: Hogyan kell kifizetni a munkabért a munkavállalónak, ha a munkaszerződésben nem határoztuk meg, hogy utalással vagy készpénzzel lesz fizetve? A munkáltatónál az utalás a bevett gyakorlat, a készpénzben történő kifizetés komoly nehézségeket okozna.
Részlet a válaszából: […] A munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni. A munkabér kifizetése - ide nem értve a nem magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Cafeteriajuttatás állásidőre

Kérdés: Időszakonként több munkavállalónk jön vissza gyermekszülést követően fizetés nélküli szabadságokról. Sok esetben nem tudunk nekik munkát adni, és állásidőre kerülnek, amíg meg nem szűnik a munkaviszonyuk. Ilyen esetben kell-e nekik cafeteriajuttatást is fizetnünk, vagy elegendő az Mt. szerinti alapbér?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve -, alapbér illeti meg [Mt. 146. § (1) bek.]. Ezenfelül jár az a bérpótlék, amelyre a munkaidő-beosztása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
1
2
3
6