Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott rendeltetésszerű joggyakorlás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Bérpótlékátalány szociális intézményekben

Kérdés: Idősek otthonában, munkaviszonyban dolgoznak nővérek és segédápolók, többnyire 12 órás munkanapokban, éjszakás és nappalos is, vasárnap és ünnepnapon is, kéthavi munkaidőkeretben. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy bérminimum körüli alapbérüket és bérpótlékokat kaptak az Mt. 139-144. §-ok alapján. 2015-től a pótlékokat az Mt. 145. §-a alapján kapnák a munkavállalók. Esetükben az (1) bekezdés alapján egy fix alapbért kéne megállapítani a részükre, vagy a (2) bekezdés a) pontja alapján a bérpótlék helyett havi átalányt? Illetve mennyivel kellene megnövelni az alapbért, vagy hogyan kéne az átalányt meghatározni - például tételesen: éjszakai pótlék, vasárnapi pótlék?
Részlet a válaszból: […]munkaszerződésben bérpótlék helyett, készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 145. § (2) bek.]. Átalány kikötése esetén meg kell jelölni azt, hogy az átalány mely bérpótlékok helyett illeti meg a munkavállalót; ez megtehető egyes jogcímekre bontással is - például a vasárnapi pótlék helyett 5000 Ft -, vagy az összes jogcímre együttesen meghatározott összeggel - például a vasárnapi és éjszakai pótlék helyett 8000 Ft.Felhívjuk a figyelmet, hogy a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású szociális intézmény, szolgáltató a munkavállalók számára - ide nem értve a munkakörüket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2330

2. találat: Azonnali hatályú felmondást követő próbaidő

Kérdés: Megteheti-e a munkáltatóm, hogy ha itthon vagyok egy hetet (nem az én hibámból), és ők ezt nem akarják kifizetni, akkor leszámoltat azonnali hatállyal, és aznap visszavesz próbaidőre me­gint?
Részlet a válaszból: […]a) pont]. A kérdés szerinti esetben ilyen kötelezettségszegés nem áll fenn. Ha az azonnali hatályú felmondásra még a próbaidő alatt kerül sor, azt nem kell indokolni [Mt. 79. § (1) bek.], de a munkavállaló jogszerű távolléte (pl. betegszabadság) ekkor sem lehet alapja a munkaviszony megszüntetésének.Elvileg nincs akadálya, hogy az azonnali hatályú felmondást követően a felek újra munkaviszonyt létesítsenek. Ez azonban szinte bizonyosan sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét (Mt. 7. §). Egyrészt, a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás rendeltetése nem az, hogy a jogszerű távollét idejére a munkáltató megszakítsa a munkaviszonyt, majd a távollétre okot adó körülmény után újra munkaviszonyba lépjen a munkavállalóval. Másrészt, az azonos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1988

3. találat: Prémium visszafizettetése

Kérdés: Egy német cég magyarországi leányvállalatánál dolgozom, és a főnököm is német. A 2012-re járó prémiumunk összegének megállapításakor, annak kifizetése előtt - mintegy a kifizetés feltételéül - egy német nyelvű iratot tettek elénk, amelyen az szerepelt, hogy amennyiben 2013. június 30-ig felmondunk, akkor a 2012. évre járó és kifizetett prémiumunkat vissza kell fizetnünk a cég részére. Kényszerhelyzetben a dokumentumot aláírtuk. Kérdésem az lenne, hogy ez a dokumentum jogilag mennyire állja meg a helyét, illetve ez alapján jogilag behajtható-e bármelyik alkalmazotton a prémium visszafizetése, ha esetleg bármelyikünk felmondana 2013. június 30. előtt?
Részlet a válaszból: […]juttatásra való egyéni jogosultságot, illetve a juttatások mértékét. A bíróság azonban külön kiemeli, hogy ennek során figyelemmel kell lenni a rendeltetésszerűség, a jóhiszeműség és tisztesség követelményére, és biztosítani kell az egyenlő bánásmód érvényesülését [EBH 2011. 2342.].Az Mt. 6-7. §-ai előírják, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A törvény tiltja a rendeltetésellenes joggyakorlást, azaz annak gyakorlását oly módon, hogy az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányuljon vagy ehhez vezessen.Jelen esetben utólag - bár megállapodással - történt a feltételek módosítása, amikor a munkavállalók a feladatot már elvégezték. Ami azonban ennél is lényegesebb, olyan feltétel meghatározására került sor, amely semmiféle kapcsolatban nincs a prémiumfeladattal, amely egy, a prémiumfeladat teljesítésének időpontjához képest utólagos, olyan munkavállalói jognyilatkozat megtételét "szankcionálná", amely jognyilatkozat megtételére egyébként a munkavállalónak törvényes joga van. Megkülönböztetéssel élne továbbá a prémiumfeladatukat egyaránt teljesített munkavállalók között olyan okból, hogy megszüntetik-e a céggel fennálló munkaviszonyukat. Mindezekre tekintettel a módosítás rendeltetésszerűsége, illetve jóhiszeműsége annak ellenére igen kétséges, hogy azt a munkavállalók aláírták. Emellett az a körülmény, hogy a nyilatkozat német nyelven íródott, önmagában még nem tiltott sem a munkajogi, sem a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1695

4. találat: Munkaviszonyban álló felek között létesített vállalkozási szerződés

Kérdés: Néhány fős kft. ügyvezetője vagyok. Lehetséges-e, hogy az egyik, egyébként értékesítő munkakörben heti 40 órában foglalkoztatott munkavállalómmal kötök egy rövidebb időtartamú vállalkozási szerződést a munkaszerződése mellett, annak érdekében, hogy lefordítsa idegen nyelvre cégünk teljes reklámanyagát? A munkakörét nem szeretném módosítani, illetve kibővíteni, mert a fordítást egyrészt otthon is el tudja végezni (a saját eszközei használatával, a saját időbeosztásával), másrészt csupán ideiglenes jellegű a fordítási feladat. Jogilag kivitelezhető az elképzelésem?
Részlet a válaszból: […]ezáltal "kibújjanak" bizonyos Mt.-beli szabályok (pl. a munkaidőre vonatkozó előírások) alkalmazása alól. Az FMM-PM irányelv részletesen tartalmazza a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítésének szempontjait és az egyes jogviszonyok elhatárolásának ismérveit, amelyre jelen kérdés megválaszolása során is célszerű röviden kitérnünk. Az irányelv szerint ugyanis a jogviszony alapján ellátandó tevékenység jellege és feltételei határozzák meg, hogy egy adott munkavégzésre mely jogviszony választható, így amennyiben a tevékenység jellege megengedi, a felek a szerződési szabadság alkotmányos joga alapján élhetnek azon jogukkal, hogy a szerződés típusát közös akarattal megválasszák. A tevékenység jellegétől függően a munkavégzésnek a gyakorlatban két fő típusát különböztethetjük meg. Az egyik esetben a munkát végző személy leginkább valamely termék vagy szolgáltatás nyújtására vállal kötelezettséget, mely mögött önálló tevékenység húzódik meg (pl. vállalkozás, megbízás), míg a másik esetben a munkát végző személy munkaerejét bocsátja áruba, és a tevékenysége függő munkaként jelenik meg (pl. munkaviszony vagy más foglalkoztatási jogviszony). Mindezekre figyelemmel - álláspontunk szerint - jogszerűen előfordulhat olyan eset, hogy az egymással egyébként munkaviszonyban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1013

5. találat: Külföldi kirendelés megtagadása - jogszerű-e a rendkívüli felmondás?

Kérdés: Október 20-án közöltük a vállalatunk kereskedelmi igazgatójával, hogy október 29-től kezdődően előreláthatóan 140 munkanap időtartamra németországi munkavégzésre rendeljük ki egy stratégiai fontosságú feladat elvégzése céljából. Kollektív szerződésünk megengedi a törvénynél hosszabb időtartamú kirendelést. Intézkedésünk gazdasági indokoltságával és szükségességével a kereskedelmi igazgató is tisztában volt, ennek ellenére megtagadta az utasításunkat arra való hivatkozással, hogy évek óta több betegsége van, amiket kezeltetnie kell, illetve édesanyjával - annak betegsége miatt - napi kapcsolatot kell tartania. A vállalat vezetése szerint ezek az indokok, különösen a munkavállaló által betöltött pozíció miatt, nem fogadhatók el. Amennyiben a munkavállaló nem hajlandó teljesíteni az utasítást, helytálló lesz vele szemben a rendkívüli felmondás?
Részlet a válaszból: […]széles körű utasításadási joga ellenére sem hagyhatja teljesen figyelmen kívül a munkavállaló egyedi körülményeit. A kirendelés esetén is alkalmazni kell a 83/A. § (2) bekezdésében foglaltakat. Így a kirendelés a munkavállalóra nézve, különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel nem járhat aránytalan sérelemmel [Mt. 106. § (6) bek.]. A munkáltató rendeltetésellenesen gyakorolja az utasítási jogát, ha azzal a munkavállalónak aránytalan sérelmet okoz. Ez az oka annak, hogy az eset konkrét körülményei - akár a munkavállaló egészségi állapota, akár az édesanyja gondozásának szükségessége - megalapozhatják a kirendelés jogszerű visszautasítását, ebből következően pedig a kirendelésre irányuló utasítás megtagadására alapított rendkívüli felmondás jogellenessé válhat. Javasoljuk, hogy az Mt. 3. § (1) bekezdése alapján - még a rendkívüli felmondás alkalmazását megelőzően - szólítsák fel a munkavállalót az egészségi állapotát, valamint a beteg édesanyja gondozásában történő közreműködése szükségességét igazoló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 858
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Rendeltetésellenes létszámcsökkentés?

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással - létszámcsökkentésre hivatkozással - szüntettük meg. A munkavállaló szerint a rendes felmondás a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközött, mivel arra azért került sor, mert korábban különböző kötelezettségszegések miatt többször figyelmeztetésben részesült, és több ízben konfliktusba került a feletteseivel. Megítélésünk szerint ezen okoknál fogva nem minősülhet rendeltetésellenesnek a létszámcsökkentés, mivel a felmondásra nem az említett kötelezettségszegések, illetve konfliktusok miatt, hanem valóban a létszámcsökkentés szükségessége folytán került sor. Önök szerint kinek van igaza?
Részlet a válaszból: […]rendeltetésével össze nem férő célból, esetleg ártási szándékkal, bosszúból, zaklatásszerűen gyakorolták, vagy az ilyen eredményre vezetett. A rendes felmondás rendeltetésellenességét ilyenkor a munkavállalónak kell bizonyítania a bírói gyakorlat szerint. A Legfelsőbb Bíróság egy, a fentebb vázolt tényálláshoz hasonló esetben egyértelműen kimondta, hogy a munkavállalót "fegyelmező" korábbi munkáltatói intézkedések miatt nem állapítható meg a létszámcsökkentésre alapított felmondás rendeltetésellenessége. A kötelezettségszegéseket elkövető munkavállaló létszámcsökkentés során történő kiválasztása a munkáltató mérlegelési körébe tartozó olyan döntés, amely önmagában nem ellentétes a rendeltetésszerűség követelményével. Nem minősül önmagában rendeltetésellenes joggyakorlásnak a jogviszonyt megszüntető munkáltatói intézkedés azon oknál fogva sem, ha annak a munkavállalónak szüntetik meg a jogviszonyát,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 611

7. találat: Cafeteria - visszamenőlegesen is jár?

Kérdés: Cégünknél létszámleépítés folyik. Április 30-ig 4 dolgozót küldtek el, akiknek megszűnt a munkaviszonyuk, további 4 dolgozó még júliusig, illetve augusztusig állományban van, de felmentve a munkavégzés alól. Május 11-én született döntés az idei "béremelésünkről". Ennek értelmében az alapbérünk nem, csak a cafeteriánk emelkedik 5000 Ft/hó összeggel - visszamenőleg január 1-jétől. Kérdésem: az elküldött, illetve közös megegyezéssel eltávozott dolgozóknak jár-e az itt töltött idejükre ez az emelés?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlás hátrányos következményeit megfelelően orvosolni kell [Mt. 4. § (1)-(3) bek.]. A munkaviszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit megfelelően orvosolni kell, amely nem járhat más munkavállaló jogainak megsértésével, illetve csorbításával [Mt. 5. § (1)-(2) bek.]. A fentiek alapján, ha a munkáltató a támogatás (cafeteria) összegét utólag, de visszamenőleges hatállyal módosította, akkor minden olyan munkavállalónak köteles a juttatást kifizetni, akinek a tárgyidőszakban és az intézkedés meghozatalakor a munkaviszonya fennállt, és a jogosultság feltételeinek egyébként megfelelt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 379

8. találat: Kölcsönzés hagyományos munkaviszony mellett

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég vagyunk. Az egyik partnerünk kérése, hogy a nála napi 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat mi is kölcsönözzük ki neki, további napi 4 órára. Van ennek valamilyen jogi akadálya?
Részlet a válaszból: […]keretében átengedett munkavállalót foglalkoztatja, és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönbeadóval megosztva gyakorolja [Mt. 193/C. § b) és c) pontok]. A munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyban a kölcsönbeadóval áll. A törvény nem tiltja, hogy egy munkavállaló több munkáltatóval létesítsen munkaviszonyt, amennyiben ahhoz a munkáltatók is hozzájárulnak. Így formális jogi akadálya nincs annak, hogy a munkavállaló egy munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkaviszonyban és emellett egy hagyományos munkaviszonyban is álljon egyszerre, és a munkaerő-kölcsönző őt a másik munkáltatójához kölcsönözze ki. Ugyanakkor az ilyen megoldás nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 337

9. találat: Felmondás szakmai ellentétek miatt?

Kérdés: Már hosszú évek óta dolgozom jelenlegi munkahelyemen. A megürült vezetői állást megpályáztam, azonban azt nem én nyertem el. Az új vezetővel sem emberileg, sem szakmailag nem jövünk ki, számos szakmai vitánk, konfliktusunk van. Az új vezető is hangoztatja ezt. Habár mindenki elismeri szakmai tudásomat, az új vezető fel akar mondani nekem létszámcsökkentésre hivatkozással, holott csak nyugdíjasokat küldtek el eddig. Tudom, hogy a szakmai nézeteltérések miatt akar megszabadulni tőlem a jelenlegi vezető. Szerintem ezzel hátrányosan megkülönböztet engem, és visszaél a jogviszony megszüntetéséhez fűződő jogával. Kérdésem, hogy ha a munkáltatóm a szakmai véleménykülönbség miatt létszámleépítés címén felmondással megszünteti a jogviszonyomat, akkor ezt jogszerűen megteheti-e?
Részlet a válaszból: […]a munkáltatói jogkört gyakorló vezető és a munkavállaló közötti személyes ellentétek miatt kerül sor a munkaviszony megszüntetésére, és nem az Mt. 89. § (3) bekezdésében meghatározott okokkal függ össze. Ebben az esetben alkalmazni kell a munkaviszony jogellenes megszüntetésére vonatkozó szabályokat. Alapvető követelmény, hogy a munkaviszonyban álló felek a jogaik gyakorlása és a kötelezettségeik teljesítése során úgy járjanak el, hogy az megfeleljen nemcsak a jogszabály kifejezett előírásának, hanem a jogszabályi rendelkezés céljának is. A rendeltetésszerűség objektíve vizsgálandó, a jogalany vétkessége a következmények szempontjából közömbös. Az Mt. nem tartalmazza - nem is tartalmazhatja - tényállásszerűen felsorolva azokat az elkövetési magatartásokat, a lehetséges eseteket, amikor a jogszabályban biztosított jogosítvány alanya joggyakorlásának rendeltetésellenessége, a jog adta lehetőség túllépése megvalósul [Mt. 4. § (1) és (2) bekezdés], hiszen annak számos esete lehetséges. Mindig a konkrét esetben kell mérlegelni, hogy megvalósul-e a rendeltetésellenes joggyakorlás. Az MK 95. számú állásfoglalása kiemeli, hogy az egyébként fennálló felmondási jog gyakorlása is jogellenessé válik abban az esetben, ha bizonyítottan rendeltetésével össze nem férő célból, esetleg ártási szándékkal, bosszúból, zaklatásszerűen gyakorolták, illetve ilyen eredményre vezet. A munkáltató felmondási jogával való visszaélés akkor is megállapítható, ha a munkáltató a rendes felmondást a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága körében tett észrevétele vagy megjegyzése miatt, annak mintegy következményeként közölte. A felmondás rendeltetésellenes, ha a munkáltató a munkavállaló helyesnek bizonyult szakmai[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 237

10. találat: Alkoholkontroll - a jogszerűség határa

Kérdés: Munkahelyemen napi rendszerességgel végeznek alkoholvizsgálatot. Korábban nem kifogásoltam az eljárást, hiszen a kollektív szerződésünk is rögzíti, hogy tilos a munkaidő előtti, illetőleg a munkaidő alatti alkoholfogyasztás. Mostanában viszont naponta többször is megszondáztat a főnököm, ami kifejezetten egy személyes konfliktusból fakad. Felháborít az igazságtalanság és a kollégáim előtti megaláztatás. El kell tűrnöm a vizsgálatokat? Félek, hogy egy esetleges ellenszegülésem esetén rendkívüli felmondással elbocsátanak.
Részlet a válaszból: […]megtiltja a munka­idő alatti alkoholfogyasztást, ezzel nyomatékosítja a törvényben foglaltak szigorú figyelembevételét. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 122. számú állásfoglalása szerint az alkoholtól befolyásolt állapot ellenőrzésére irányuló vizsgálatban való közreműködést megtagadó munkavállaló eltiltható a munkavégzéstől, levonható tőle a munkabér arányos része, és egyéb hátrányos jogkövetkezményeket is alkalmazhatnak vele szemben. A munkavállaló kötelezettsége, hogy elősegítse a munkáltatónak azt az intézkedését, amellyel a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotról kíván meggyőződni. Az Ön esetében azonban nyilvánvalóan személyes megtorlásról és zaklatásról van szó, így az indokolatlanul ismétlődő ellenőrzés megtagadásával nem szegi meg a kollektív szerződésből fakadó kötelezettségét. Fontos megemlíteni az Mt. általános szabályai között kifejezésre juttatott rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. Az Mt. 4. § (2) bekezdése szerint a joggyakorlás akkor nem rendeltetésszerű, ha az zaklatásra irányul vagy erre vezet. Amennyiben a munkáltató visszaél[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 122
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést