Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott csődeljárás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Kölcsön- vagy munkabértartozás

Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?
Részlet a válaszból: […]részének kifizetésétől.A fizetési haladék ugyanakkor a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló és az azt követően keletkezett munkabér-követelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelő adók és más közterhek (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is), továbbá többek között a végkielégítés, sérelemdíj, a szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények kifizetése alól nem mentesít [Cstv. 11. § (1) bek. a) pont]. Ennek értelmében a munkabéreket a munkáltató a csődeljárás alatt is köteles fizetni, a kölcsöntartozások rendezését ez idő alatt azonban kifejezetten tiltja a törvény, mivel bizonyos tartozások kifizetésével az adós cég egyes hitelezőket (esetünkben a kölcsöntartozást követelő munkavállalókat) más hitelezőkkel szemben kedvezőbb helyzetbe hozna.Felszámolás esetén a Cstv. pontos sorrendet állít fel, aszerint, hogy mely követeléseket milyen sorrendben kell kifizetni a cég felszámolási vagyonából [Cstv. 57. § (1) bek.]. E szerint a kielégítési sorrend szerint először az első, "a" kategóriás követeléseket kell kifizetni, a többi követelésre - szintén sorrend szerint - pedig csak akkor kerülhet sor, ha az első kategóriába tartozók kifizetésre kerültek. A munkabér-követelések, azaz az adós céget terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve- a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat,- az adós cég által a kölcsönbeadóval kötött munkaerő-kölcsönzési szerződésben foglalt, az adóst mint kölcsönvevőt terhelő díjból az adóshoz kölcsönzött munkavállalók részére járó, a kölcsönbeadó által fizetendő munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat, és- az adós cég által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst mint az iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybe vevőjét terhelő díj 85%-át - amely az iskolaszövetkezetnek járó díjból az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatás összegét foglalja magában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2742

2. találat: Munkabér mint hitelezői igény a csődeljárásban

Kérdés: A munkáltatóm csődbe ment, amiről minket is tájékoztattak, de a munka azóta is folyik tovább. A csődeljárás előtt két hónapig nem kaptam munkabért, azóta szerencsére rendesen fizetnek. A csődeljárás kapcsán azt hallottam az egyik ügyféltől, hogy a céggel szemben minden igényt be kellett volna jelenteni harminc napon belül, mert különben elveszik. Minket, munkavállalókat erről senki sem tájékoztatott, ezért sehová nem jelentettem be követelést. Ezek szerint jól értem, hogy a kéthavi elmaradt munkabéremet sosem kaphatom meg a cégtől?
Részlet a válaszból: […]megfizetésre kerüljön, melynek mértéke a követelés 1%-a, de legalább 5000 Ft, és legfeljebb 100 000 Ft [Csftv. 12. § (1) bek.].A munkabér-követelések sajátos elbírálás alá esnek. A fizetési haladék ugyanis, amely a céget a csődeljárás elrendelésétől megilleti, nem mentesíti a csődeljárás alatt álló gazdasági társaságot többek között a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló és kezdő időpontja után keletkezett munkabér-követelések és a bér jellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelő adók és más közterhek (ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is), a végkielégítés, továbbá a szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények kifizetése alól [Csftv. 11. § (1) bek. a) pont]. Ezen túlmenően pedig e követeléseket külön hitelezői igényként sem kell bejelenteni, és a nyilvántartásba vételi díjat sem kell utána megfizetni [Csftv. 12. § (1) bek]. Tehát a felhalmozódott munkabér-követelés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1699
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Csődeljárás esetén mekkora összeg fizethető a vezetőnek?

Kérdés: Cégünk csődeljárás alatt áll. Véleményünk szerint a helyzet kialakulásában az ügyvezetőnk hibás döntéseinek is szerepe volt, ezért fel fogunk mondani neki. A munkaszerződése szerint ilyen esetben 12 havi végkielégítés illeti meg, azonban a vagyonfelügyelő nem járul hozzá ekkora összeg kifizetéséhez. Hogyan járunk el jogszerűen, ha a munkaszerződés rendelkezései egyértelműek?
Részlet a válaszból: […]kötelezettség, nem alkalmazandók a felmondási tilalom és a felmondási idő szabályai [Mt. 190. § (2) bek.] Mindezeken túlmenően, ha a munkáltató a vezető munkaviszonyát csőd- vagy felszámolási eljárás során szünteti meg, a munkaviszony megszüntetésekor járó díjazás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató legfeljebb hathavi átlagkeresetet köteles előre megfizetni. A vezető részére ezt meghaladóan járó díjazás a csőd- vagy felszámolási eljárás megszűnésekor, illetőleg a felszámolási zárómérleg vagy a záró egyszerűsített mérleg jóváhagyása után válik esedékessé [Mt. 190. § (4) bek.]. Ezért a vagyonfelügyelő jogszerűen járt el, amikor nem járult hozzá a tizenkét havi végkielégítés megfizetéséhez, hiszen hiába kötöttek ki a munkaszerződésben tizenkét havi végkielégítést, a jogszabályi rendelkezések nem engedik meg a csődeljárás alatt annak maradéktalan azonnali kifizetését. Akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1155