Egyéb juttatások keresőképtelenség alatt

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók részére havonta egyéb juttatást adunk. A munkavállalót keresőképtelenségének (táppénz, betegszabadság) idejére is megilletné az egyéb juttatás összege?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló keresőképtelenségének tartama alatt mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont], azaz fő kötelezettségét nem kell teljesítenie. Akeresőképtelenség időtartama alatt speciális időszakot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Cafeteria szabadság idejére

Kérdés: Munkavállalónk gyermeke születése miatt fizetés nélküli szabadságról tér vissza aktív állományba, mivel gyermeke a harmadik évet betöltötte. A szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó 34 munkanap szabadsága letöltését augusztus 24-től kezdi. A következő gyermeke születésének időpontja október 5-11. között várható. A 34 nap szabadság idejére cafeteria jár-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria, vagy más néven béren kívüli juttatások is a munka díjazására szolgálnak, adójogi szempontból mégsem minősülnek munkabérnek, hanem speciális adózási szabályok alá esnek. Ezeket a juttatásokat az Szja-tv. 71. §-a sorolja fel. E juttatások biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Egyenlő bánásmód alóli kivétel a munkaerő-kölcsönzésben

Kérdés: A kölcsönzött munkavállaló számára, ha egyébként az első 183 napban az egyenlő bánásmód követelményét nem biztosítjuk, lehet-e eltérő munkabért fizetni a belsős munkavállalókhoz képest, vagy ilyenkor csak a béren kívüli juttatásokban lehet különbséget tenni?
Részlet a válaszából: […] A kikölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket. Alapvető munka- és foglalkoztatási feltételek különösen a munkabér összegére és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Munkaadómnál 2 hete megszűnt a munkaviszonyom. A munkaviszony egy kölcsönbeadó cég által jött létre, ők jelentettek be engem 8 órás munkaviszonyra, miközben a kölcsönvevő cégnél több mint 11 órát dolgoztam átlagosan. A felmondásom után a kölcsönvevő tulajdonosa nem akarta kifizetni a fennmaradt béremet, majd hosszas vita után megegyeztünk abban, hogy nem a napi 11 órás béremet fizeti ki, mint ahogy eddig, hanem csak a 8 órásat. A kölcsönbeadó cég még aznap jelentkezett, hogy készen vannak a kilépőpapírjaim, és átvehetem a fizetésemet, 116 100 Ft-ot. Másnap elmentem az említett papírokért és a fizetésért, átvettem azokat, és aláírtam egy e-mailt, melyet a kölcsönvevő küldött a kölcsönbeadónak, melyben az volt, hogy megegyeztünk abban, hogy csak a 8 órás béremet fizeti ki. Ennek a papírnak az aljára ráírtuk, hogy sem részemről, sem a kölcsönvevő részéről nem áll fenn további követelés. Pár napja a kölcsönvevő cég egyik asszisztense felhívott, hogy én 24 300 Ft-tal többet kaptam, mivel félreértés történt köztük és a kölcsönbeadó között, és vigyem vissza ezt az összeget a kölcsönbeadóhoz. Kérdésem, hogy ezt jogosan követeli-e tőlem a kölcsönvevő cég? A kilépőpapíron 116 100 Ft-os összeget sehol nem látok, azon az van, hogy a 8 órás bejelentett béremet vettem át.
Részlet a válaszából: […] A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő (Mt. 164. §). Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkabért a kölcsönbeadó fizeti, a kölcsönvevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Elmaradt jövedelem összegének meghatározása az ítéletben

Kérdés: A múlt hónapban pert nyertem a munkáltatómmal szemben. A bíróság megállapította, hogy jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyomat, és ennek eredményeként - többek között - hathavi távolléti díj megfizetésére kötelezte a munkáltatót elmaradt jövedelem címén. Ennek összege, 1 200 000 Ft az ítéletben is szerepel, mely jogerős lett. A múlt héten meg is érkezett az utalás, de csak 786 000 Ft került a számlámra. Mit tehetek, hogy a fennmaradó összeget is megkapjam?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt rögzíteni kell, hogy a bíróság az elmaradt jövedelmet minden esetben tételesen vizsgálja, hiszen az állhat például a munkavállalót illető alapbérből és egyéb béren kívüli juttatásokból is, melyekre a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Étkezési jegyek kifizetési határideje

Kérdés: A munkáltatónál cafeteriaszabályzat alapján havonta adunk étkezési jegyeket, amelyeket a szabályzat szerint 10-éig kell kiadni, és a HR-osztályon vehetők át. A munkavállalók egy része nem jött be az utalványokért már több hónapja, egy részük lassan le is jár. Mit kell ilyen esetben tennie a munkáltatónak? Kaphat bírságot azért, mert nem adta ki 10-éig az étkezési jegyeket?
Részlet a válaszából: […] A munkabért - külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - forintban kell megállapítani és kifizetni. A munkabért utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet [Mt. 154. § (1)-(2) bek.]. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Béren kívüli juttatás kifizetése bírói ítélet alapján

Kérdés: Egy volt munkavállalónk munkaügyi pert nyert társaságunkkal szemben, aminek értelmében elmaradt béren kívüli juttatást kell kifizetnünk. Idén a volt dolgozónak tavalyi jogcímen utalhatunk-e SZÉP kártyára, illetve adhatunk-e Erzsébet-utalványt?
Részlet a válaszából: […] A keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jog­utódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Étkezési jegy késedelmes fizetése

Kérdés: Munkavállalóinknak havonta 10 000 Ft étkezési jegyet biztosítunk. Adminisztratív problémák miatt előfordul, hogy a borítékokat nem tudjuk átadni a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, hanem csak pár napos késéssel. Milyen szankciókra kell számítanunk emiatt?
Részlet a válaszából: […] A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni. Kollektív szerződés ennél akár hosszabb, munkaszerződés csak rövidebb határidőt állapíthat meg [Mt. 157. § (1) bek., 165. §]. Határidőn túli fizetés esetén a késedelem idejére - a késedelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

SZÉP kártya - differenciálás és dokumentálás

Kérdés: A SZÉP kártyára utalt cafeteria differenciálható-e a dolgozók között, ha igen, milyen alapon és hogyan kell dokumentálni?
Részlet a válaszából: […]  Az Szja-tv. 71. §-a nem írja elő, hogy az egyescafeteria­juttatások - így a SZÉP kártyára utalt összeg - csak egyező mértékbenlennének adhatók a munkavállalóknak. A munkáltató tehát különböző összegűjuttatásokat is adhat. Tekintettel kell azonban lennie az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Alacsony keresetűek munkabérének emelése elvárt mértékben

Kérdés: Az Akmt. az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését írja elő 2012. január 1-jétől. A munkabéremelés elvárt mértéke alatt mit kell érteni? Ha a béren kívüli juttatások mértékét emeljük, például az étkezési utalvány mértékét havi 5000 Ft-ról 15 000 Ft-ra, ezt is beszámíthatom a munkabéremelés elvárt mértékébe?
Részlet a válaszából: […]  Az Akmtv. célja, hogy a közterhekre vonatkozó szabályokváltozásai ne eredményezhessenek nettó bér­k­iesést a bruttó 300 000 Ft alattimunkabért kereső munkavállalóknál. A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba,és rendelkezései 2014. január 2-án hatályukat vesztik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.
1
2