Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott béren kívüli juttatások tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Egyenlő bánásmód alóli kivétel a munkaerő-kölcsönzésben

Kérdés: A kölcsönzött munkavállaló számára, ha egyébként az első 183 napban az egyenlő bánásmód követelményét nem biztosítjuk, lehet-e eltérő munkabért fizetni a belsős munkavállalókhoz képest, vagy ilyenkor csak a béren kívüli juttatásokban lehet különbséget tenni?
Részlet a válaszból: […]követelményére vonatkozó rendelkezések [Mt. 219. § (1)-(2) bek.]. Az alapvető munka- és foglalkoztatási feltételek körében az egyenlő bánásmód követelménye érvényesül; e szerint önmagában a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás mint védett tulajdonság nem szolgálhat az egyenlő bánásmód megsértése, így különösen a kölcsönzött munkavállaló közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetésének alapjául (Ebktv. 8-9. §).Az egyenlő bánásmód (egyenlő bér) elve alóli Mt. szerinti kivétel azt jelenti, hogy nem kell alkalmazni (megtartani) az egyenlő bánásmód követelményét - azaz, még ha meg is van az összehasonlítható helyzetben lévő csoport (esetünkben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3486

2. találat: Étkezési jegyek kifizetési határideje

Kérdés: A munkáltatónál cafeteriaszabályzat alapján havonta adunk étkezési jegyeket, amelyeket a szabályzat szerint 10-éig kell kiadni, és a HR-osztályon vehetők át. A munkavállalók egy része nem jött be az utalványokért már több hónapja, egy részük lassan le is jár. Mit kell ilyen esetben tennie a munkáltatónak? Kaphat bírságot azért, mert nem adta ki 10-éig az étkezési jegyeket?
Részlet a válaszból: […]juttatásként jelenik meg. Munkabérnek kizárólag az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő értékű bér elvének [Mt. 12. § (2) bek.] alkalmazása során kell tekinteni.Mivel az étkezési utalvány nem munkabér, ezért a munkabér védelmére vonatkozó szabályokat sem kell rá alkalmazni, így azt sem, amely szerint a munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. Hasonlóképpen, mivel a munkaügyi ellenőrzés is csak a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések megtartására terjed ki [Met. 3. § (1) bek. g) pont], ezért a cafeteriaszabályzat alapján nyújtott, munkabérnek nem minősülő juttatások kifizetési határideje nem ellenőrizhető, és bírság sem szabható ki.Fontos,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2262

3. találat: Béren kívüli juttatás kifizetése bírói ítélet alapján

Kérdés: Egy volt munkavállalónk munkaügyi pert nyert társaságunkkal szemben, aminek értelmében elmaradt béren kívüli juttatást kell kifizetnünk. Idén a volt dolgozónak tavalyi jogcímen utalhatunk-e SZÉP kártyára, illetve adhatunk-e Erzsébet-utalványt?
Részlet a válaszból: […]egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő) [Pp. 229. § (1) bekezdés]. A bíróság ítélete meghatározza azt, hogy a munkáltatónak milyen jogalapon és jogcímen, milyen összegben kell kifizetést teljesítenie a munkavállaló részére; ez pedig jogerős ítélet esetén köti a munkáltatót. Amennyiben a bíróság jogerős ítélete SZÉP kártyára történő kifizetésre, vagy Erzsébet-utalvány kiadására kötelezte a munkáltatót, akkor ezt kell teljesíteni, a munkavállaló mint jogosult az ilyen jogcímeken történő kifizetéseket követelheti a munkáltatótól; ezek helyett más jogcímen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1713

4. találat: Étkezési jegy késedelmes fizetése

Kérdés: Munkavállalóinknak havonta 10 000 Ft étkezési jegyet biztosítunk. Adminisztratív problémák miatt előfordul, hogy a borítékokat nem tudjuk átadni a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, hanem csak pár napos késéssel. Milyen szankciókra kell számítanunk emiatt?
Részlet a válaszból: […]határidejének betartását a munkaügyi hatóság is ellenőrzi, és munkaügyi bírság akár egy munkavállaló vonatkozásában elkövetett jogsértés esetén is kiszabható [Met. 3. § (1) bek. g) pont, 7. § (1) bek. a) pont]. Az étkezési jegy azonban nem minősül munkabérnek, hanem béren kívüli juttatásnak, amelyre így az Mt. munkabér védelmére vonatkozó szabályait sem kell alkalmazni. Maga a törvény is úgy fogalmaz, hogy a munkabért utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet [Mt. 154. § (2) bek.]. Itt tehát egy más jellegű díjazási formáról van szó.A fentiek okán az étkezési jegy fizetésére határidőt a munkáltató, illetve a felek szabadon állapíthatnak meg. Ha a juttatás valamilyen megállapodáson (kollektív szerződés, munkaszerződés) vagy a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalásán (pl. juttatási szabályzat) alapul, és e dokumentumok előírnak az étkezési jegy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1698

5. találat: SZÉP kártya - differenciálás és dokumentálás

Kérdés: A SZÉP kártyára utalt cafeteria differenciálható-e a dolgozók között, ha igen, milyen alapon és hogyan kell dokumentálni?
Részlet a válaszból: […]szerint, ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez - különösen az elvégzett munka természete, minősége, mennyisége, a munkakörülmények, a szükséges szakképzettség, fizikai vagy szellemi erőfeszítés, tapasztalat, illetve felelősség figyelembevételével -, akkor a cafeteriajuttatásokban sem tehető közöttük különbség. Az Mt. alapján ugyanis az egyenlő bér elve alkalmazásában munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás (Mt. 142/A. §). E körbe tartoznak tehát a béren kívüli juttatások, például a SZÉP kártyára utalt összeg is. Ha a munkáltató különböző[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1266

6. találat: Alacsony keresetűek munkabérének emelése elvárt mértékben

Kérdés: Az Akmt. az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését írja elő 2012. január 1-jétől. A munkabéremelés elvárt mértéke alatt mit kell érteni? Ha a béren kívüli juttatások mértékét emeljük, például az étkezési utalvány mértékét havi 5000 Ft-ról 15 000 Ft-ra, ezt is beszámíthatom a munkabéremelés elvárt mértékébe?
Részlet a válaszból: […]munkabéremelést köteles lesz végrehajtani a törvény hatálya alá eső, bruttó 300 000 Ft alatti munkabért kereső munkavállalói esetében. Szintén kormányrendelet rendelkezik majd arról, hogy ennek keretében milyen béren kívüli juttatásokat kell figyelembe venni. Az említett végrehajtási rendeletek még nem születtek meg. Ezek határozzák majd meg, hogy 2012-ben konkrétan mit jelent a munkabéremelés elvárt mértéke, illetve hogy a kérdésben is említett étkezési utalvány mint béren kívüli juttatás mértékének emelése beszámít-e az elvárt béremelésbe. A válasz tehát majd csak e szabályok ismeretében adható meg. Érdemes felhívni a figyelmet, hogy a törvény módosítja a Met. szabályait is. E szerint az elvárt mértékű munkabéremelés végrehajtásának ellenőrzése minden egyes munkaügyi ellenőrzéskor kötelező lesz. Jogsértés megállapítása esetén a munkaügyi hatóság ezt megállapító határozatot hoz, de külön munkaügyi bírság kiszabásának nincs helye. Nem hozható ilyen megállapító határozat, ha a munkáltató igazolja, hogy az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetén eleget tett az elvárt mértékű munkabéremelésnek. Bár jogsértés esetén a hatóság nem szab ki munkaügyi bírságot, a különböző jogszabályok alkalmazásakor a jogsértést megállapító határozatot is úgy kell tekinteni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1144

7. találat: Kormánytisztviselői jubileumi jutalom - a jogszerző idő

Kérdés: Néhány kormánytisztviselőnk jubileumi jutalma tavaly júliusban éppen a jogviszonyváltást követő napokban lett volna esedékes. Jelenleg többen keresetlevelet nyújtottak be a munkaügyi bíróságra, arra hivatkozással, hogy a Ktjv.-nek a jubileumi jutalomra való jogosultság feltételeit módosító rendelkezései - a jubileumi jutalomra jogosító idők indokolatlan lecsökkentésével - az Alkotmányba ütköznek. Véleményük szerint alkotmányos joguk van az elvégzett munkájuk ellenértékére, hiszen maga az Alkotmány 70/B. § (3) bekezdése szerint is "minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének", és jogellenes az a munkáltatói intézkedés, amely egy alkotmányellenes jogszabályra alapítva fosztotta meg őket a juttatásaiktól. Mire számíthatunk, valóban olyan szerzett jogról lehet szó, amelyre a letöltött szolgálati idő alapján jogot formálhatnak?
Részlet a válaszból: […]jogosító idő megállapítása körében a Ktjv. valóban lényegi változásokat vezetett be a Ktv. korábbi rendelkezéseihez képest, és a módosítás következtében lecsökkent a jubileumi jutalomra jogosító időszakba beszámítható jogviszonyok száma azáltal, hogy a törvény eltekint több - korábban elismert - foglalkoztatási jogviszony figyelembevételétől. Az alkalmazottak hivatkozásával kapcsolatban álláspontunk szerint ugyanakkor felhozható jó néhány olyan alkotmánybírósági döntés, amely cáfolja, hogy a már letöltött szolgálati idő alapján bárkinek alkotmányos joga lenne a jubileumi jutalomra. Egy döntés kapcsán az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: a jubileumi jutalom alapvetően nem a foglalkoztatott által végzett munka ellenértéke, ezért nem hozható kapcsolatba az Alkotmány 70/B. §-ával (495/B/2001 AB határozat). Továbbá az, hogy a törvényhozó a béren kívül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 937

8. találat: Köztisztviselői cafeteria - milyen juttatások járhatnak?

Kérdés: Az önkormányzatnál készítjük a köztisztviselők cafeteriaszabályzatát. Milyen juttatások járnak a cafeteria keretében? Milyen egyéb juttatásokat adhatunk? Hogyan viszonyul a cafeteria keretében adott az egyéb juttatáshoz? Adhatunk-e továbbra is ruhapénzt vagy hidegétkezési utalványt?
Részlet a válaszból: […]az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba átutalt havi hozzájárulás, - a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt havi hozzájárulás, - tagdíj-kiegészítésként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizetett összeg, - kedvezményes vagy ingyenes internethasználat. A hivatali szervezet vezetője, a polgármesteri hivatal esetében a jegyző a közszolgálati szabályzatban a fenti juttatásokon túl további választható cafeteriajuttatásokat is megállapíthat a köztisztviselők számára, illetve a fent említett juttatások esetében a választható mértéket magasabban is meghatározhatja. A 305/2009. Korm. rendelet 8. § (5) bekezdése kimondja, hogy a köztisztviselő számára a Ktv. 49/F. § (1) bekezdése szerinti juttatás csak cafeteriajuttatásként nyújtható. A Ktv. 49/H. §-a szerint a köztisztviselő részére további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. E juttatások körét a törvény nem sorolja fel kimerítően, csak példálózóan (pl. a lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatást, az albérletidíj-hozzájárulást, a képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatást). E juttatásokat a munkáltató továbbra is biztosíthatja a köztisztviselők számára,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 641
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Cafeteria - visszamenőlegesen is jár?

Kérdés: Cégünknél létszámleépítés folyik. Április 30-ig 4 dolgozót küldtek el, akiknek megszűnt a munkaviszonyuk, további 4 dolgozó még júliusig, illetve augusztusig állományban van, de felmentve a munkavégzés alól. Május 11-én született döntés az idei "béremelésünkről". Ennek értelmében az alapbérünk nem, csak a cafeteriánk emelkedik 5000 Ft/hó összeggel - visszamenőleg január 1-jétől. Kérdésem: az elküldött, illetve közös megegyezéssel eltávozott dolgozóknak jár-e az itt töltött idejükre ez az emelés?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlás hátrányos következményeit megfelelően orvosolni kell [Mt. 4. § (1)-(3) bek.]. A munkaviszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit megfelelően orvosolni kell, amely nem járhat más munkavállaló jogainak megsértésével, illetve csorbításával [Mt. 5. § (1)-(2) bek.]. A fentiek alapján, ha a munkáltató a támogatás (cafeteria) összegét utólag, de visszamenőleges hatállyal módosította, akkor minden olyan munkavállalónak köteles a juttatást kifizetni, akinek a tárgyidőszakban és az intézkedés meghozatalakor a munkaviszonya fennállt, és a jogosultság feltételeinek egyébként megfelelt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 379

10. találat: Béren kívüli juttatások és a felmentési idő?

Kérdés: Járnak-e a felmentési idő alatt béren kívüli juttatások (ebédjegy, pedagógusszakkönyv-támogatás, jóléti csomag stb.)?
Részlet a válaszból: […]közalkalmazott számára ezt jogszabály, kollektív szerződés vagy a munkáltató intézkedése előírja - egyéb juttatásai is (pl. az étkezési hozzájárulás, a pedagógusszakkönyv-támogatás, illetve a "jóléti csomag"). A felmentési idő másik részében - legalább a felmentési idő felében - a munkáltató köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. Ennek ideje alatt a közalkalmazottat átlagkeresete (átlagilletménye) illeti meg [Mt. 93. § (3) bekezdés]. Fontos megjegyezni, hogy nem illeti meg átlagilletmény a közalkalmazottat arra az időre, amely alatt illetményre egyébként sem lenne jogosult (pl. amikor keresőképtelen, vagy a szabadságvesztés-büntetését tölti). Ha a munkavállalónak átlagilletményt kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár [Mt. 152. § (1) bekezdés]. Kissé leegyszerűsítve: az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett illetmények szolgálnak [Mt. 152. § (4) bekezdés]. Mivel az étkezési juttatás nem minősül munkabérnek (illetménynek), nem számítható bele az átlagkeresetbe (átlagilletménybe)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 196