Keresetindítási határidő a régi Mt. hatálya alatt
Kérdés
2005-től dolgoztam közalkalmazottként egy oktatókórházban, majd munkaviszonyba kerültem az üzemeltető nonprofit céggel, aztán egy másik egészségügyi szolgáltató céghez kerültem, ahol 2010. szeptember 6-án szüntették meg rendes felmondással a munkaviszonyomat. Aki a folytonos jogviszonyváltásokkor nem írta alá az új szerződését, annak felmondtak. Munkaviszonyom megszüntetése után nyolc hónapig voltam munkanélküli, jelentős anyagi és erkölcsi kár ért az elbocsátásom miatt. Az elbocsátásomkor a feleségem járadékra nem jogosult munkanélküli volt, és három kiskorú gyermeket neveltünk. A volt munkatársaim újra közalkalmazottak lettek azóta. Szerintem közalkalmazottként engem sem küldhettek volna el. Van-e lehetőségem jogorvoslatra, kártérítésre?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. július 8-án (87. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1687
[…] felmondás.A rendes felmondás közlésére 2010-ben, még a régi Mt. hatálya alatt került sor, ezért a rendes felmondásra is e törvény rendelkezései az irányadók [Mth. 7. § (1) bek.]. A jogellenesnek tartott munkáltatói rendes felmondás ellen keresetlevél előterjesztésére az intézkedés közlésétől számított harminc napon belül lett volna lehetőség [régi Mt. 202. § (1) bek. a) pont] a hatályos szabályokhoz hasonlóan.A régi Mt. értelmében a keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet [régi Mt. 202. § (2) bek.]. Ugyanakkor ezen harmincnapos keresetindítási határidőről a rendes felmondásban a munkavállalót tájékoztatni kellett [régi Mt. 6. § (3) bek.], ahogyan azt a hatályos rendelkezések is előírják. Ha a jogorvoslatra való figyelmeztetést a rendes felmondásban a munkáltató elmulasztotta, akkor a keresetindításra az általános keresetindítási és elévülési határidő irányadó. A munkáltató mulasztása esetén tehát a rendes felmondás közlését követő három év állt rendelkezésre a keresetindításra [régi Mt. 11. § (1) bek.]. Tájékoztatásul, ha felmondás közlésére az új Mt. hatálybalépését követően került volna sor, akkor a munkáltató mulasztása esetén csak hat hónap állt volna rendelkezésre a keresetindításra […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. július 8-án (87. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1687
[…] felmondás.A rendes felmondás közlésére 2010-ben, még a régi Mt. hatálya alatt került sor, ezért a rendes felmondásra is e törvény rendelkezései az irányadók [Mth. 7. § (1) bek.]. A jogellenesnek tartott munkáltatói rendes felmondás ellen keresetlevél előterjesztésére az intézkedés közlésétől számított harminc napon belül lett volna lehetőség [régi Mt. 202. § (1) bek. a) pont] a hatályos szabályokhoz hasonlóan.A régi Mt. értelmében a keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet [régi Mt. 202. § (2) bek.]. Ugyanakkor ezen harmincnapos keresetindítási határidőről a rendes felmondásban a munkavállalót tájékoztatni kellett [régi Mt. 6. § (3) bek.], ahogyan azt a hatályos rendelkezések is előírják. Ha a jogorvoslatra való figyelmeztetést a rendes felmondásban a munkáltató elmulasztotta, akkor a keresetindításra az általános keresetindítási és elévülési határidő irányadó. A munkáltató mulasztása esetén tehát a rendes felmondás közlését követő három év állt rendelkezésre a keresetindításra [régi Mt. 11. § (1) bek.]. Tájékoztatásul, ha felmondás közlésére az új Mt. hatálybalépését követően került volna sor, akkor a munkáltató mulasztása esetén csak hat hónap állt volna rendelkezésre a keresetindításra […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
