Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

127 találat a megadott munkabér tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Jogviszony-átalakulás vegyes tevékenységű egészségügyi szolgáltatónál
Kérdés: A szóban forgó költségvetési szerv önkormányzati fenntartású, alaptevékenysége körében biztosítja működési területén az egészségügyi alapellátást, továbbá ellátja az önkormányzat fenntartásában lévő (többek között: kulturális, muzeális területhez tartozó) intézmények pénzügyi, gazdasági és adminisztrációs feladatait (368/2011. Korm. rendelet). A szóban forgó költségvetési szerv egészségügyi szolgáltatói működési engedéllyel rendelkezik.
1. Jól értelmezzük, hogy a költségvetési szerv vezetőjének bérezésére az Eszjtv. 8. §-a (3) bekezdésének második mondata vonatkozik, azaz az illetményét legalább az Eszjtv. 1. számú melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz tartozó összegben kell megállapítani, függetlenül attól, hogy a költségvetési szerv vezetője nem egészségügyi főiskolai/egyetemi végzettséggel rendelkezik?
2. A költségvetési szerven belül - a szerv tevékenységét figyelembe véve - vannak olyan alkalmazottak, akik például a kulturális intézmények pénzügyi, gazdasági feladatait látják el. Ha a szóban forgó költségvetési szerv tevékenységét nézzük, akkor ők az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeknek tekinthetők. Ily módon az ő jogviszonyuk is átalakul egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, tekintettel arra, hogy a munkáltatójuk (az egészségügyi szolgáltató költségvetési szerv) az Eszjtv. hatálya alá tartozik?
Részlet a válaszból: […][Eszjtv. 8. § (3) bek.]. Helyes tehát a kérdés szerinti álláspont, amely szerint az egészségügyi szolgáltató vezetőjét a végzettségétől függetlenül, alanyi jogon megilleti az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetmény. A második kérdést illetően, az Eszjtv. szerint, az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál általános szabály szerint csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet és az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységet végezni [Eszjtv. 1. § (4) bek.]. A kérdésben szereplő egészségügyi szolgáltató azonban nemcsak egészségügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4113
2. találat: Munkaidő és bér a behívásos munkaviszonyban
Kérdés: A "Behívás: idő- és bérelszámolás" címmel feltett kérdésre adott szakértői válaszból idézünk (Munkaügyi Levelek 118. szám, 2321. kérdés): "Az Mt. 193. §-a nem zárja ki az állásidőre és a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségére vonatkozó általános szabályokat [Mt. 51. § (1) bek. és 146. § (1) bek.]. Ebből pedig az következik, hogy a fenti magyarázattal szemben nemcsak a ténylegesen ledolgoztatott órákra jár a munkabér, hanem a be nem osztott órákra is. Ezen értelmezéssel szemben meg kell jegyeznünk, hogy így viszont lényegében kiüresedik az egész intézmény, hiszen csak annyi speciális vonása maradna, hogy ebben az esetben elegendő rövidebb, legalább háromnapos határidővel közölni a munkaidő-beosztást. Ezt viszont felesleges külön kimondani a törvényben, hiszen például kollektív szerződésben a munkaidő-beosztás előzetes közlésére vonatkozó határidő egyébként is eltérést engedő, akár a munkavállaló hátrányára is (Mt. 135. §). Másfelől, a törvényszövegben a »feladatok esedékességéhez igazodó munkavégzési kötelezettség« kitétel lényegében értelmetlen maradna, hiszen a behívás szabályaival a kihasználatlan munkaidő csupán a munkáltató részére fizetett rendelkezésre állás csökkentésére ad lehetőséget."
A behívás alapján történő foglalkoztatásnak mi a jogszerű, elfogadott gyakorlati értelmezése? Hogyan kell helyesen értelmezni ebben a foglalkoztatási konstrukcióban a munkaidőkeretben a munkaidő és a munkabér elszámolását, azaz, ha a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőhöz képest kevesebb vagy több munkaidőre hívja be a munkáltató a munkavállalót, felmerül-e az állásidőre járó díjazás, illetőleg a rendkívüli munkavégzés díjazásának fizetése? Ha igen, akkor pontosan mi a különbség egy részmunkaidős foglalkoztatás és a behívás alapján történő foglalkoztatás között a munkaidő-munkabér elszámolását illetően?
Részlet a válaszból: […]munkabérfizetési és foglalkoztatási kötelezettsége sincs. Ez ugyanis az Mt. tételes szabályaiból továbbra sem vezethető le, noha a jogintézmény rendeltetése - elnevezése alapján - éppen ez volna. Magából a törvény szövegéből az következik, hogy a behívásos munkaviszony esetén is alkalmazni kell a munkaidőkeretre irányadó elszámolási szabályokat. Azaz, ha a munkavállaló a beosztható munkaidőnél többet teljesített, azt rendkívüli munkaidőként kell elszámolni, míg ha kevesebbet osztott be a munkáltató az elvileg lehetségesnél, azt állásidőnek kell tekinteni (Mt. 146. §, 156. §). Ahogy azt a korábbi válaszban jeleztük, e mellett az értelmezés mellett viszont[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4105
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Munkaviszony-megszűnés a munkaidőkeret lejárta előtt - a bér elszámolása
Kérdés: A Covid-19-járvány miatt mi is alkalmaztuk a kétéves időtartamra vonatkozó munkaidőkeretet; a leállás alatt a dolgozók nagy részének pihenőnapot rendeltünk el a kereten belül, azonban az alapbérük kifizetésre került, hogy ne maradjanak jövedelem nélkül. Hogyan kell kiszámolni a visszafizetendő összeget, ha a dolgozó kilép? Az Mt. szerint az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az "előleg" melyik összeg lesz? A kifizetett nettó munkabér? Bruttó munkabér munkáltatói terhek nélkül? Munkáltatói terhekkel növelt bruttó munkabér? Ha belefér a kilépés hónapjában járó bérébe, akkor egyszerű, mert mínusszal felvisszük a bruttó alapbért, és annyival csökken a havi kifizetendő, így a munkáltatói terhek is. Ha azonban magasabb a levonandó, mint a kilépéskor kifizetendő összeg, akkor melyik verzió alapján kell kiszámolni a tartozást, és felvezetni a munkaviszony megszűnéséről szóló igazolásra?
Részlet a válaszból: […]nettó munkabérét kapja meg. Ebből következően az utólag jogalap nélkülivé vált, és ezért előlegként visszakövetelhető munkabért és közterheit is ebben a logikában kell visszakérni. Amunkavállalótól emiatt csak a nettó munkabér követelhető vissza, a bruttó bérből levont járulékok, adó­előleg, illetve a munkáltatót terhelő közterhek nem.A munkáltató által levont személyijövedelemadó-előleget, mivel a korábban kifizetett munkabér utóbb vált jogalap nélkülivé, az eredeti állapot helyreállítását - vagyis a munkaidőkeret zárása miatti elszámolást - követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelheti vissza [Szja-tv. 1. § (7) bek.]. Hasonlóan, az önellenőrzés szabályai szerint [Art. 54. § (7) bek.] kell a munkáltatónak a munkaadói közterheket (szakképzési hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó) és a bruttó bérből levont társadalombiztosítási járulékot visszaigényelnie. Ez utóbbi vonatkozásában a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést kell tennie a munkavállaló állami adó- és vámhatóságához, és a munkavállalót értesítenie kell, kivéve, ha annak értesítési címét nem ismeri [Tbj-tv. 82. § (3) bek.]. Ennek során, mivel a befizetendő közterhek a bevallásban negatív összegként nem jelenhetnek meg, ki kell választani egy vagy több hónapot, amelyre az önellenőrzés beadásra kerül; annak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4090
4. találat: Fizetés nélküli szabadság után bérkorrekció továbbfoglalkoztatás hiányában
Kérdés: Egyik munkavállalónk december elején fog visszatérni a gyermeke hároméves koráig igényelt fizetés nélküli szabadságáról. Ugyanakkor már most tudjuk, hogy nem fogjuk tovább foglalkoztatni, mivel megszűnt az a telephely, ahol korábban dolgozott. Felajánlottuk neki, hogy jöjjön a budapesti székhelyünkre dolgozni, de ezt nem tudja megoldani. Kötelesek vagyunk-e visszavenni akkor is, ha a gyermeke majd csak februárban lesz hároméves? Mivel közel három évig távol volt, kötelező-e rendeznünk a bérét a visszatérésekor, akkor is, ha tudjuk, hogy rögtön az első nap fel fogunk neki mondani? Kötelező-e a bérrendezés akkor, ha közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyát?
Részlet a válaszból: […]gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló esetén a távollét megszűnését követően a munkáltatónak kötelező ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó (Mt. 59. §). Ez a bérrendezés az első lépés a visszavételnél, akkor is, ha valamilyen okból a tényleges további foglalkoztatásra nem kerül sor.Ha a távollét tartama alatt megszűnt a munkavállalót foglalkoztató telephely, az a munkáltató működésével összefüggő okból történő felmondás indokául szolgálhat [Mt. 66. § (2) bek.]. Ebben az esetben a munkavállalót végkielégítés is megilletheti (Mt. 77. §). Az indokolásban érdemes hivatkozni arra is, hogy a munkáltató felajánlotta a munkaszerződés módosítását a munkahely vonatkozásában, ám azt a munkavállaló elutasította. Természetesen felajánlható a közös megegyezés is. Ebben az esetben a megszüntetés valamennyi feltételéről szabadon állapodhatnak meg (pl. azonnali hatállyal szűnik meg a jogviszony, vagy egy ideig még fennáll,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4049
5. találat: Munkabér megfizetésének elmulasztása
Kérdés: Megszüntethetem-e a határozott idejű munkaviszonyomat, ha a munkáltatóm rendszeresen heteket vagy akár egy-egy hónapot is késik a munkabérem megfizetésével?
Részlet a válaszból: […]megszüntetni [Mt. 78. § (1) bek. a) pont]. A munkabér kifizetésének késedelme vagy elmaradása már önmagában munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség megszegésének tekinthető. Az irányadó gyakorlat értelmében a munkabérfizetési kötelezettség elmulasztása abban az esetben is jogszerű indoka lehet a munkavállalói azonnali hatályú felmondásnak, ha "a késedelem nem huzamosabb ideig állt fenn, és a munkáltató mulasztása nem visszatérő jellegű, hanem egyetlen alkalommal történt" [Mfv.I.10.105/2016/5.]. Mindent összevetve, az Ön által ismertetett többhetes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4045
6. találat: Recepció - a 24/72 órás munkarend elszámolása
Kérdés: Recepciós munkatársaink 24/72 órás munkarendben dolgoznak, azaz egy teljes napi munkavégzést három nap pihenés követ. Nem világos számunkra ennek a munkarendnek a bérelszámolása. Milyen alapórával kell számolni, és mikortól kell túlórát fizetni? Beoszthatóak-e vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzésre? Mikor van szüneten ez a munkavállaló?
Részlet a válaszból: […]alacsonyabb igénybevétellel jár (Mt. 91. §).A hosszabb teljes munkaidő esetén munkavállaló hiába dolgozik többet napi nyolc óránál, neki ez a teljes munkaideje, tehát hosszabb ideig kell rendelkezésre állnia és munkát végeznie, ugyanazért a fizetésért, mint az általános teljes munkaidőben dolgozóknak. Például, ha a felek minimálbérben állapodnak meg, akkor ezért hosszabb teljes munkaidő esetén nem napi nyolc, hanem akár napi 12 órát kell dolgozni. Rendkívüli munkaidő is akkor számolandó el, ha e magasabb, napi 12 órás munkaidőn felül van több órára beosztva (Mt. 107. §). Például egy 20 munkanapos hónapban a napi 12 órára szerződött, készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállaló beosztható munkaideje 240 óra lesz. Ha a munkáltató ennél több órára osztja be, akkor kell munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőt elszámolni. Fontos, hogy a készenléti jellegű munkakör nem önmagában jogosít a hosszabb teljes munkaidő alkalmazására. Ebben ugyanis a feleknek meg kell állapodniuk [Mt. 92. § (2) bek. b) pont]. Ezért tehát a munkavállalók munkaszerződésének (vagy a felek közötti más iratba foglalt megállapodásnak) kell tartalmaznia, hogy a napi munkaidő mértéke (a munkakör készenléti jellegére tekintettel) 12 óra, illetve, hogy a felek megállapodnak, hogy a hosszabb napi munkaidőre tekintettel a munkavállaló akár napi 24 órás egyenlőtlen beosztásban is teljesítheti a munkaidőt, illetve a heti maximális beosztható munkaideje 72 óra lesz. Ezt a megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja [Mt. 99. § (3) bek.]. Ez meglehetősen ritka eset, ám ilyenkor önmagában e megállapodás felmondásáért a munkáltató nem mondhatja fel magát a munkaviszonyt [Mt. 66. § (3) bek. b) pont].A 24 órás műszak a fentiek alapján azt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4020
7. találat: Hazaküldött egészségügyi dolgozó díjazása
Kérdés: Milyen bérezés jár azoknak a 65 év feletti kórházi dolgozóknak, akiknek a veszélyhelyzet idején, az emberi erőforrások minisztere által kiadott utasítás alapján, nem tudják biztosítani átszervezéssel, hogy ne találkozzanak betegekkel, és ezért hazaküldik őket?
Részlet a válaszból: […]rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól csak azért, mert járvány van. Amennyiben ilyen megállapodás nincs, akkor a munkáltató utasítása alapján kell meghatározni azt, hogy a díjazás hogyan alakul ebben az időszakban. Így például, ha szabadságot adott ki, akkor arra távolléti díj jár [Mt. 146. § (3) bek. a) pont].Előfordulhat, hogy a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, és azon belül szervezte át a munkavégzést egyenlőtlen munkaidő-beosztással [Mt. 97. § (3) bek.], és így pihenőnapokat, szabadnapokat adott ki. Ebben az esetben a munkavállalónak (közalkalmazottnak) a havi alapbére (alapilletménye) jár [Mt. 156. § (1) bek. a) pont], azzal, hogy ez nem minősül állásidőnek, és az erre az időre be nem osztott munkaórákat a munkáltató később még beoszthatja, azokat később le kell dolgozni.Végül, ha ezek egyike sem történt meg, akkor előfordulhat, hogy a munkavállaló beosztás szerinti munkaidejében nem kerül foglalkoztatásra. Ez állásidőnek minősül [Mt. 146. § (1) bek.], és erre az időre - álláspontunk szerint - alapbér (illetmény) és bérpótlékok (Mt. 147. §) illetik meg a munkavállalót (közalkalmazottat), mivel nem elháríthatatlan külső okból maradt el a foglalkoztatás. Megjegyezzük,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3863
8. találat: Munkabérfizetési határidő - a közfoglalkoztatási jogviszony felmondásakor
Kérdés: 2020. január 17-én felmondtam a közfoglalkoztatási szerződésemet, találtam jobb állást. A közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetése után nem öt napon belüli fizetik ki a fennmaradó béremet?
Részlet a válaszból: […]tartalmaz eltérő rendelkezést vagy kizáró szabályozást, felmondás esetén a munkáltató ekkor is legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon köteles az Ön részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ekkor köteles kiadni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.Mivel a kérdés megválaszolása során a leírt tényállásból tudunk kiindulni, azt feltételezzük, hogy a közfoglalkoztatási jogviszonyt - amely csak határozott időre létesülhet [Kftv. 2. § (2) bek.] - felmondással és nem azonnali hatályú felmondással szüntette meg, a felmondási ideje pedig általános szabály szerint harminc nap [Mt. 69. § (1) bek.]. Mivel Ön mondta fel a közfoglalkoztatási jogviszonyt, a munkáltató a felmondási idő alatt nem köteles mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól. Így amennyiben 2020. január 17-én közölte a felmondását a munkáltatóval, az utolsó munkában töltött nap nagy valószínűséggel csak a harmincnapos felmondási idő leteltekor következik el. Mivel a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődhet el [Mt. 68. § (1) bek.], ez[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3823
9. találat: Minimálbér - jogosultság és kifizetés
Kérdés: A legkisebb bérminimumot a munkáltatóknak kötelességük megadni a munkavállalóknak? Ha igen, és a munkavállaló mégsem kapja meg, hova lehet fordulni jogorvoslatért?
Részlet a válaszból: […]161 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint;b) a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 210 600 forint, hetibér alkalmazása esetén 48 420 forint, napibér alkalmazása esetén 9690 forint, órabér alkalmazása esetén 1211 forint (367/2019. Korm. rendelet 2. §).A szabály nem azt jelenti, hogy a munkavállalónak minden hónapban ténylegesen ki is kell fizetnie ezeket az összegeket. A kifizetésre kerülő bért sok minden módosíthatja, így például a munkavállaló teljesítménye, ha teljesítménybérről szól a munkaszerződése, illetve a távollétei, amennyiben azokra nem az alapbér illeti meg. A szabály mindössze annyit ír elő, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3809
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
10. találat: Kiküldetésen lévő munkavállalók minimális bérszintje
Kérdés: Néhány munkavállalónkat 90 napnál kevesebb időre Norvégiába küldjük dolgozni, ahol egy szolgáltatási szerződés teljesítése érdekében végeznek munkát úgy, hogy közben a mi alkalmazottaink maradnak. Egyes esetekben az általunk adott útmutatás szerint dolgoznak, más esetben viszont kinti irányítás alatt. A kinttartózkodás idejére napidíjat, szállást és autóhasználatot kapnak. Figyelembe kell-e venni a kinti munkabéreket, ha igen, akkor a minimálbért, vagy a szakmában használt azonos munkakörben dolgozók bérét, és ha ez utóbbit, akkor annak összegét honnan lehet megismerni?
Részlet a válaszból: […]pont]. Bár Norvégia nem tagállama az EU-nak, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államként az ezen országba történő kiküldetés esetén is alkalmazandó a 96/71/EK irányelv, melynek értelmében ebben az esetben meg kell tartaniuk a norvég munkaviszonyra vonatkozó szabályok közül a minimális bérszintre vonatkozókat (beleértve a "túlóradíjakat" is).A minimális bérszint tekintetében nem csupán a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, hanem az olyan általánosan alkalmazandónak nyilvánított kollektív megállapodásokat vagy választott bírósági határozatokat is figyelembe kell venni, amelyeket az érintett szakmában vagy iparágban az adott rendelkezés területi hatálya alá tartozó valamennyi vállalkozásnak be kell tartania. A kiküldetéshez tartozó juttatásokat a minimálbér részének kell tekinteni, kivéve, ha azokat a kiküldetés kapcsán ténylegesen felmerült költségek, mint például utazás, lakás és ellátás megtérítésére fizetik ki. A minimális bérszint fogalmát egyébként annak a tagállamnak a nemzeti jogszabályai, illetve gyakorlata határozzák meg, amelynek a területén a munkavállaló kiküldetésben tartózkodik [96/71/EK irányelv 3. cikk (1) bek. c) pont, (7)-(8) bek.].A fentiek alapján megállapítható, hogy amennyiben Norvégiában az adott szakmában az Önök által foglalkoztatott munkavállalók tekintetében van olyan - például jogszabályi, kollektív szerződéses - rendelkezés, ami a minimálbért, illetve egyéb minimális bérszintet szabályozza, ezért ezt a kiküldetésben részt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3580
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést