167. Munkaügyi Levelek / 2018. július 16.

TARTALOM

3306. kérdés Munkaerő-kölcsönzés - nem kizárt tulajdonosi kapcsolatban álló kölcsönvevők esetén
Két kölcsönvevő (építőipari) cég közül az egyik a másik tulajdonosa. Ez a két cég kölcsönvevőként szerepel egy-egy kölcsönzésre irányuló szerződésben, két különböző kölcsönzőcégtől vesznek igénybe munkavállalókat. A kikölcsönzött munkavállalók köre szinte azonos. Semmisnek minősülnek-e ezek a megállapodások az Mt. alapján?
3307. kérdés Munkavégzési kötelezettség alól mentesített szakszervezeti tisztviselő munkaviszonya
Társaságunknál nemrégen alakult szakszervezet, és az elnöke (aki maga is munkavállalónk) azzal fordult az ügyvezetéshez, hogy a tagok utáni munkaidő-kedvezményt egyedül fogja igénybe venni. Ennek viszont az az eredménye, hogy a munkavállaló teljes mértékben mentesül a munkavégzés alól, és többet nem fog dolgozni (legalábbis ilyen taglétszám mellett). Ez lehetséges?
3308. kérdés Nyugdíj-szüneteltetés: az éves keretösszeg alapjául szolgáló jogviszonyok meghatározása
40 éves munkaviszonyom alapján 2017. december 30. napjával igénybe vettem a nők 40 éves keresőtevékenységére irányadó öregségi nyugdíjat. 2018. január 1-jétől egy pályázati projektben veszek részt, ahol az Mt. szerint alkalmaznak határozott idejű munkaszerződéssel. Emellett önkormányzati bizottság külsős tagjaként tiszteletdíjban részesülök. Az Mt. szerinti munkabérem mellett figyelembe kell-e venni a tiszteletdíjat a nyugdíj melletti foglalkoztatási összeg számításánál, azaz a minimálbér 18-szorosának összegébe beszámítandó-e a tiszteletdíj?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3309. kérdés Versenytilalmi megállapodás - az ellenérték fizetése
Versenytilalmi juttatást a munkáltatói és a munkavállalói felmondás esetén is szükséges-e kifizetni, amennyiben nem versenytárshoz vagy nem hasonló területre megy a munkavállaló?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3310. kérdés Munkaerőhiány elleni jogi megoldások: tanuló- és tanulmányi szerződés
Cégünk - mint ma sok más munkáltató - munkaerőhiánnyal küzd. Terveink szerint pályakezdőket alkalmaznánk, akikkel már tanulmányaik folytatása alatt szerződnénk, hogy támogatásért cserébe végzésük után nálunk kezdjék el a szakmai életútjukat. Megfelelő eszköz-e erre a tanulószerződés, illetve a tanulmányi szerződés?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3311. kérdés Munkaköri alkalmassági vizsgálat egyszerűsített foglalkoztatás esetén
Ha egyszerűsített foglalkoztatás körében alkalmazunk munkavállalókat, akkor esetükben is kötelező az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégeztetése?
3312. kérdés Azonnali hatályú felmondás igazolatlan távolléttel indokolva
Munkavállalónk több hónapja táppénzes állományban volt, de egy hónapja az orvosi igazolása értelmében keresőképessé nyilvánították. Miután nem jelent meg munkavégzés céljából, felszólítottuk, jöjjön be dolgozni, ám ő kifejezetten megtagadta a munkavégzést. Tekintettel arra, hogy a felhívás szerinti napon igazolatlanul távol maradt, és azóta sem jelent meg, azonnali hatállyal megszüntettük a munkaviszonyát, mivel nem tett eleget rendelkezésre állási, munkavégzési kötelezettségének, és a tájékoztatási kötelezettségét sem teljesítette. Most perrel fenyegetőzik, ezért szeretnénk megkérdezni: mennyi esélye van a bíróságon?
3313. kérdés Felmondási idő mértéke - a korábbi munkaviszony beszámíthatósága
Egyik munkavállalónk munkaviszonyát két évvel ezelőtt közös megegyezéssel megszüntettük, majd közvetlenül ezt követően másnaptól más munkakörre kötöttünk vele egy újabb munkaszerződést. Ha a munkavállalónak felmondunk, figyelembe kell venni a korábbi, közös megegyezéssel megszüntetett munkaviszonyt is a felmondási idő tartamának megállapításakor?
3314. kérdés Szabadság a felmondási idő alatt
Ha a munkavállalónk júniusban felmondott, és kérte, hogy adjuk ki neki a szabadságát a felmondási idő alatt, köteles vagyok-e ezt teljesíteni? Megtehetjük-e azt, hogy nem adjuk ki neki, viszont mentesítjük a munkavégzési kötelezettsége alól, majd a munkaviszony megszűnésével kifizetjük részére az időarányosan igénybe nem vett szabadságát?
3315. kérdés Szabadság megváltása iránti igény érvényesítése
Hét évig dolgoztam portásként. Szabadságot soha nem kaptam, mindig az volt a válasz, hogy majd elintézzük. Most februárban leszámoltam, megszűnt a munkaviszonyom; rákérdeztem a szabadságra, de azt a választ kaptam, hogy az nem lesz kifizetve. Ügyvéd már kétszer felszólította levélben a céget, de nem fizetnek, mindenféle kifogást találnak. Mi a teendőm, hogy megkapjam, ami jár nekem?
3316. kérdés Óvodavezető által jegyzett felmentés érvényessége
Az óvoda vezetésére kiírt pályázat - pályázó hiányában - eredménytelennek bizonyult. A fenntartó ezt követően egy évre olyan személyt bízott meg a magasabb vezetői feladatok ellátásával, aki nem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében megszerzett intézményvezetői szakképesítéssel. Az új vezető a jogviszonyomat felmentéssel megszüntette. A jogviszonyom jogellenes megszüntetése iránti perben hivatkozhatok-e a képviselő-testületi határozat semmisségére, azaz érdekeltnek vagyok-e tekinthető a képviselő-testületi határozat vonatkozásában?
3317. kérdés Munkaközi szünet: az egybefüggő húsz perc kiadása
Az Mt. 103. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A (6) bekezdés szerint ettől el lehet térni, de az (5) bekezdés szerinti tartamban kiadott részletnek legalább 20 perc tartamúnak kell lennie. Cégünknél a két műszakos munkarendben dolgozó munkavállalóink összesen 30 perc szünetet kapnak, amely része a 8 órás napi munkaidőnek. A szüneteket három részletben veszik ki, a következőképpen: 7:30-7:35; 9:00-9:10; 11:45-12:00-ig. A munkavállalók kérésére biztosítunk reggel öt perc szünetet, a 20 perces ebédszünet rovására. A tízperces reggeliszünetből, rövidsége miatt, már nem szerettünk volna elvenni. A szünetrend elfogadásáról, annak kifejezetten munkavállalói kérésre történő, a 103. § (6) bekezdésétől eltérő kiadásáról nyilatkoztattuk munkavállalóinkat. Jogszerűen járunk el, ha a fentiek szerint adjuk ki a szüneteket, amelyben nincs egybefüggő 20 perces munkaközi szünet? Minősülhet-e az ily módon kialakított szünetrend a munkavállaló javára történő eltérésnek? Amennyiben kiadható a fentiek szerint a munkaközi szünet, akkor annak elfogadására elegendő a ráutaló magatartás, vagy szükséges erről különmegállapodást kötni? Ha szükséges, akkor minden újonnan létesített munkaviszonynál külön-külön, vagy elegendő évente egy alkalommal egy, a munkavállalók által közösen aláírt nyilatkozat?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3318. kérdés Keresetindítás munkáltatói szóbeli azonnali hatályú felmondás esetén
Négy éve dolgozom ugyanannál a munkáltatónál. A munkáltatóm egy hete szóban azonnali hatállyal felmondott nekem, indokolás nélkül. Jól gondolom, hogy ez nem volt jogszerű? Milyen lehetőségeim vannak, meddig lehet megtámadnom?
3319. kérdés Föld alatt dolgozók pótszabadsága
Egy pincehelyiségben dolgozom, irodai munkát végzek. Szeretném megkérdezni, hogy ez föld alatti munkavégzésnek számít-e? Jár-e pótszabadság utána?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3320. kérdés Várandós munkavállaló - nem kötelező a részmunkaidő
Munkavállalónk bejelentette, hogy részmunkaidőben szeretne dolgozni, mivel gyermeket vár. A munkaköre egyáltalán nem megterhelő és a terhességét sem veszélyezteti. A munkavállaló szerint neki az eredeti szerződése szerinti bér jár, a csökkentett munkaideje mellett is. Nem találtunk erre való utalást a törvényben, jogos a munkavállaló kérése?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3321. kérdés Szabadságkiadás időpontja megváltoztatása munkaerő-kölcsönzés esetén
Kölcsönbe adóként munkavállalókat kölcsönzünk ki egy partnerünkhöz. A kölcsönzési szerződés alapján a kölcsönbe adó, azaz mi adjuk ki a szabadságokat. A kölcsönvevő most úgy döntött, hogy mégis kellenek neki a munkavállalók, és így azt akarja, hogy változtassuk meg a szabadságok kiadásának időpontját (ne adjuk ki a közölt időpontban), illetve néhány ember szabadságát szakítsuk is meg. Megtehető ez jogszerűen?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3322. kérdés Munkaszüneti nap és a heti munkaidő
Részmunkaidős (20 órás) eladóként, ha az ünnepnap hétköznapra esik, hány napot kell dolgoznom a héten? Általában napi 10 órás műszakok vannak.
3323. kérdés Vezető állású munkavállaló szülési szabadsága
Az egyik ügyvezető-helyettesünk a közeljövőben fog szülni. Van azonban egy folyamatban lévő projektje, aminek a sikeres befejezésén az éves jutaléka múlik, és annak határideje a szülés várható napját követő héten van. Már most jelezte, hogy a szülés után ő mindenképpen dolgozni fog otthonról, vagy akár be is jön, hogy ezt befejezze. Foglalkoztathatjuk őt ilyenkor egyáltalán?
3324. kérdés Szabadidő a rendkívüli munkavégzésért közalkalmazotti jogviszony esetén
A Kjt. szerint lehet-e a munkáltatónak túlóra terhére szabadságot kiírni?
3325. kérdés Napidíj az építőiparban
Munkavállalóinknak egy induló munka alkalmával, rendszeresen kell majd kifejezetten a cég székhelyétől távolabb munkát teljesíteniük, az építőipari tevékenységből kifolyólag. Mennyi napidíjat kell fizetnünk, mi szabályozza ennek mértékét? Kell-e fizetni napidíjat, ha a kolléga az adott napon ott is kell, hogy aludjon a munkavégzés kapcsán? Kell-e napidíjat fizetni akkor, ha az indulástól a visszaérkezésig pontosan nyolc óra (vagy kevesebb idő) telik el?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3326. kérdés Jógaoktató díjazása
Egy korlátolt felelősségű társaság tevékenységébe tartozik egyebek mellett a jógaoktatás, és rendelkezik egy erre a munkakörre alkalmazott munkavállalóval. A garantált bérminimum vagy kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár-e ennek a munkavállalónak?
3327. kérdés Havidíjas munkavállaló munkabére munkaszüneti napi keresőképtelenség esetén
Hogyan kell kiszámolni a havidíjas munkavállaló munkabérét, ha a hónapban van olyan munkaszüneti nap, amikor keresőképtelen? Tegyük fel, hogy 2018. május 16-22. közt betegszabadságon volt a dolgozó. Alapbére 230 000 Ft/hó. Május hónapban 21 ledolgozandó nap, és két hétköznapra eső munkaszüneti nap volt. Ezek közül az egyik május 21-e pünkösdhétfő, ami beleesik a keresőképtelen napokba. Milyen logika mentén kell kiszámolni a bért?
3328. kérdés Cafeteriajuttatásra való eltérő jogosultság - csoportképzési szempontok
A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére