Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott munkavégzés alóli mentesítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkavégzési kötelezettség alól mentesített szakszervezeti tisztviselő munkaviszonya

Kérdés: Társaságunknál nemrégen alakult szakszervezet, és az elnöke (aki maga is munkavállalónk) azzal fordult az ügyvezetéshez, hogy a tagok utáni munkaidő-kedvezményt egyedül fogja igénybe venni. Ennek viszont az az eredménye, hogy a munkavállaló teljes mértékben mentesül a munkavégzés alól, és többet nem fog dolgozni (legalábbis ilyen taglétszám mellett). Ez lehetséges?
Részlet a válaszból: […]következtében a munkavállaló a munkaviszonyból származó legfontosabb kötelezettségei, a rendelkezésre állás és a munkavégzés teljesítése alól teljesen mentesül, mivel azzal a munkaviszony a funkcióját veszíti el.A szakszervezeti tisztségviselői státusz alapvetően független a munkaviszonytól, mivel az a civil szervezetben betöltött tisztség, ami önkéntességen, az egyesülési jogon alapul. Éppen ezért álláspontunk szerint a szakszervezetben betöltött tisztség viselését és a munkaviszonyból eredő kötelezettségek teljesítését egymástól függetlenül kell(ene) kezelni, és bár a munkajogi szabály célja az, hogy segítse a munkahelyi érdekvédelem hatékony működését, de az végeredményben nem eredményezheti azt, hogy a munkaviszony tartalmilag kiüresedjen. Ha ugyanis kizárólag az érdekvédelmi tevékenység maradna fenn, akkor végeredményben a munkáltató finanszírozná a szakszervezet tisztségviselőjét azért, hogy az e tisztségéből eredő kötelezettségeit a szakszervezet felé el tudja látni, ugyanakkor a munkáltató felé semmilyen szerződéses kötelezettségét nem kellene[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3307

2. találat: Illetményemelés hatása a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó távolléti díj és a végkielégítés összegére

Kérdés: 2016. november 30-án a munkáltató felmentést közölt egy közalkalmazottal. A felmentési idő hat hónap, amely 2016. december 15-étől indult, a közalkalmazott a munkavégzés alóli teljes időre mentesítve lett. A közalkalmazott átsorolására 2017. január 1-jén került sor, és ennek következtében az illetménye is emelkedett. A kérdésem az Mt. 148. § (3) bekezdésében foglaltakra irányul, azaz a 2017. január 1-jei illetményemelkedés miatt a felmentési időre járó távolléti díjat, illetve a felmentés utolsó napján járó végkielégítést is már a magasabb illetmény alapján kiszámolt távolléti díjjal kell kiszámolni?
Részlet a válaszból: […]§-ának m) pontja kimondja, hogy ahol jogszabály alapbért említ, azon illetményt is érteni kell.A Kjt. értelmében a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenl ő részletekben jogosult [Kjt. 37/A. (2) bek.], a végkielégítést pedig a felmentési id ő utolsó napján köteles kifizetni a munkáltató [Kjt. 37. § (10) bek.]. Ebb ő l következ ő en, ha a közalkalmazott illetménye az átsorolására tekintettel 2017. január 1-jén megemelkedett, ez értelemszer ű en kihatással lesz a felmentési id ő re járó távolléti díjára, valamint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2999

3. találat: Várandós munkavállaló munkaköre

Kérdés: Háziorvosi ügyeletben dolgozó asszisztens készenléti jellegű munkakörben dolgozik. Amikor be van osztva, akkor délután 16 órától másnap reggel 8 óráig tart a munkaideje. Munkabére bérátalányban lett megállapítva. Nevezett munkavállaló bejelentette várandósságát. Az Mt. szerint éjszaka nem dolgozhat, asszisztensi munkakört reggel 8-tól nem tud biztosítani a munkáltató, mert ügyeletet lát el. Ha a munkáltató csak takarítói állást tudna felajánlani a munkavállalónak részmunka­időben, akkor az asszisztensi bérének arányos részével kell áthelyezni az új munkakörbe? Ha a munkavállaló nem fogadja el az új munkakört, akkor milyen bért kell részére fizetni? A felmentés idejére járó alapbér az ő esetében a megállapított bérátalánnyal fog megegyezni?
Részlet a válaszból: […]lehetséges. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. A felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el [Mt. 60. § (1)-(2) bek.].A két szabály egybevetésekor lényeges, hogy a munkavállaló foglalkoztatásának korlátja jelen esetben nem a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény, hanem az, hogy a munkáltató nem tud jogszabálynak megfelelő munkaidő-beosztást kialakítani a munkavállaló részére. Ez az eset nem esik az állásfelajánlási kötelezettség alá, illetve a munkavállalónak joga, hogy - amennyiben arra egészségügyi szempontból alkalmas - a foglalkoztatása továbbra is asszisztensi munkakörben történjen, de nappali (06.00-22.00 óra közötti) időszakban. Amennyiben ezt a munkáltató nem tudja biztosítani, a munkavállaló részére a kiesett idő állásidőnek minősül, és alapbér, illetve bérpótlék jár rá [Mt. 146. § (1) bek., 147. §].Amennyiben a munkavállaló munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján egyáltalán nem - azaz nemcsak éjszaka, hanem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. március 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1918

4. találat: Közalkalmazotti szabadság és munkavégzés alóli mentesülés a munkáltató hozzájárulásával

Kérdés: A Kjt. egyértelműen rögzíti a közalkalmazottakat megillető alap-, illetve pótszabadság mértékét. Az Mt. 135. §-a alapján az Mt.-ben rögzített alapszabadság mértékétől kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Az Mt. 135. §-a - a (4)-(6) bekezdések kivételével - a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó. Kérdésünk, hogy a felek a kinevezésben megállapodhatnak-e a Kjt.-ben rögzítetthez képest magasabb mértékű alapszabadságban, illetve megállapodhatnak-e több pótszabadságban, vagy ehhez mindenképpen kollektív szerződés szükséges? Hogyan kell értelmezni az Mt. 146. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezést? Milyen esetekben kerülhet sor arra, hogy a munkavállaló a munkáltatója hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól? Ez csak néhány óra, vagy akár egy teljes munkanap mentesülést is jelenthet? Ilyen esetben a kiesett munkaidőre a felek akár távolléti díj fizetésében is megállapodhatnak?
Részlet a válaszból: […]hivatkozott Mt. 135. §-ának (2) bekezdése ugyanis a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó, amely viszont lehetőséget teremt arra, hogy kollektív szerződés eltérjen a közalkalmazott javára az Mt. alapján járó szabadságok tekintetében (szülői pótszabadság, apák, fiatalok, egészségkárosodott munkavállalók pótszabadsága). A Kjt. 13. §-a ugyanis csak a Kjt. és a végrehajtási rendeletei vonatkozásában köti kifejezett felhatalmazáshoz a kollektív szerződésben való eltérést. Ez az Mt.-re mint külön törvényre nem vonatkozik, amely viszont a 277. § (2) bekezdésében kifejezetten kimondja, hogy kollektív szerződés - eltérő rendelkezés hiányában - a Második és a Harmadik Részében foglaltaktól eltérhet. A kinevezés - erre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás hiányában - nem térhet el a jogszabályoktól, a közalkalmazott javára sem. Erre az Mt.-ben foglalt szabályok vonatkozásában sincs lehetőség, a munkavállaló javára szóló eltérést megengedő Mt. 43. §-a ugyanis közalkalmazotti jogviszonyban nem alkalmazható [Kjt. 24. § (2) bek.].A második kérdésben említett - közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó - szabály szerint a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1658

5. találat: Munkavégzés alóli mentesítés jogcíme

Kérdés: Mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató más jogszabályra hivatkozva menti fel a munka alól, mint amire a munkavállaló kérte?
Részlet a válaszból: […]általánosságban megállapítható: a munkáltató arra köteles, hogy intézkedésében a valóságnak megfelelő jogcímet rögzítsen. Ha tehát példának okáért nyugdíjazás miatti felmentésről van szó, akkor ne átszervezést jelöljön meg felmentési okként, ha pedig a közeli hozzátartozó ápolása miatt biztosít fizetés nélküli szabadságot a munkavállalónak, akkor ne arra hivatkozzon, hogy megállapodásuk alapján kerül sor a fizetés nélküli szabadságra stb. Az, hogy a munkavállaló egyébként mit kért a munkáltatótól, nem képezheti alapját annak, hogy a munkáltató esetlegesen a valóságos helyzettel ellentétes okot jelöljön meg. Ilyen esetben a munkavállaló nem remélheti, hogy jogát alappal érvényesítheti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1276
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Nagyszülő halála esetén járó távollét

Kérdés: A munkavállaló nagyszülőjének halála esetén kell-e a munkáltatónak két nap távolléti díjat fizetnie alkalmazottjának? Úgy is kérdezhetném, hogy a nagyszülő egyenes ágbeli rokona-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszból: […][Mt. 151. § (2) bek. b) pont], a fennmaradó mentesülési időtartamra pedig nem jogosult díjazásra, az fizetés nélküli szabadságként kezelendő. A törvény értelmében közeli hozzátartozó a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs [Mt. 139. § (2) bek.]. Egyenes ági rokonság azok között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik [Csjt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1122

7. találat: Közalkalmazotti jogviszony időtartama - a felmentési idő beszámítása

Kérdés: Intézményünkben az egyik tanító munkakörben 7 éve foglalkoztatott személy közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntettük, és a felmentési idő teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Ennek megfelelően el is számoltunk vele, és megfizettünk részére az utolsó munkában töltött napon többek között 2 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítést. A tanítónő azonban keresetet indított intézményünk ellen, mert szerinte összesen 3 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítés illeti meg, mivel a felmentési idő lejártakor már 8 éve állt fenn a jogviszonya. Megalapozott a közalkalmazott velünk szemben benyújtott keresete?
Részlet a válaszból: […]jogviszony továbbra is fennáll. A felmentési időt, a közalkalmazottat megillető egyes jogosultságok tekintetében - szabadság, tizenharmadik havi juttatás stb. - olyannak kell tekinteni, mint azt az időt, amikor a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettségének a jogviszony keretében eleget tesz. Bár a munkáltatónak a jogviszony megszüntetésekor az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni az illetményt és egyéb járandóságokat a közalkalmazott részére, valamint ki kell adni a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat [Kjt. 37/A. § (1) bek.], a jogviszony az elszámolás ellenére csak a felmentési idő utolsó napján szűnik meg, és nem az utolsó munkában töltött napon. Utóbbin a felek között pénzügyi elszámolás történik, de ez nem jelenti azt, hogy a közalkalmazott a munkavégzés alóli végleges felmentésre figyelemmel a törvény alapján ne lenne jogosult. Így a munkáltató köteles a felmentési időt a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időbe beszámítani. A fentieket támasztja alá a Kjt. 37. § (10) bekezdése is, mely a fent hivatkozott általános elszámolási kötelezettség mellett a végkielégítés megfizetésére speciális szabályt állapít meg. Eszerint amennyiben a közalkalmazotti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1043