125. Munkaügyi Levelek / 2015. november 23.

TARTALOM

2446. kérdés Munkáltató személyében bekövetkező változás hatása a fennálló munkaviszonyokra
Boltunkat felvásárolja egy üzletlánc. A tulajdonos - tervei szerint - utána végelszámolással megszünteti a cégét, mert mással akar foglalkozni. Ez azt jelenti, hogy a bolt átvételével az ott dolgozóknak megszűnik a munkaviszonyuk?
2447. kérdés Áthelyezés időpontjának meghatározása
A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató áthelyezés céljából kívánt "kikérni" egy közalkalmazottat egy másik, szintén Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatótól. A közalkalmazott október 7-én tanúk jelenlétében tájékoztatta a vezetőséget arról, hogy október 15-ével már a másik munkáltatónál kezdene. A vezetőség ezt tudomásul is vette, nem volt ellenvetésük, mégis a kikérő és az október 12-i háromoldalú megállapodás megérkezése után válaszlevelükben egy hónappal meghosszabbították az átadó munkáltatónál még eltöltésre kötelezett időt, arra hivatkozva, hogy csak október 12-ével jutott a tudomásukra. (Régi gyakorlat az átadó munkáltatónál, hogy általában egy hetet kér a közalkalmazott munkakörének átadásához, és még soha nem volt példa ilyen hosszú időre történő kötelezésre.) Az átvevő munkáltató joggal érezte úgy, hogy az átvenni kívánt közalkalmazott nem tájékoztatta időben vezetőit, ezért került sor a kellemetlen helyzetre, illetve felmerült a közalkalmazott megbízhatóságának kérdése is. A közalkalmazott illetménye jóval magasabb lenne az átvevő munkáltatónál, ami így jövedelemkiesést jelent a számára. Az áthelyezés elindítása óta a negatív megkülönböztetésre, megaláztatásra is alkalmanként sor kerül. Van-e valamilyen lehetőség, hogy a közalkalmazott az őt ért kellemetlenségek miatt munkaügyi pert kezdeményezzen?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2448. kérdés Munkaszerződés módosítása közös megegyezéssel
Eladóként dolgozom egy cégnél. A jelenlegi munkám mellett szeretnék egy másik üzletben is dolgozni részmunkaidőben. Ebben az állásban sokkal kedvezőbb a bérezés, mint a jelenlegiben, de csak úgy tudom megoldani, ha mindkét helyen részmunkaidőben dolgozhatnék. Elmondtam ezt a főnökömnek, és kértem, hogy módosítsuk a munkaszerződésem részmunkaidősre, de ezt nem akarta elfogadni. Úgy hallottam, hogy a női alkalmazottaknál köteles a munkáltató elfogadni, ha részmunkaidőben szeretnének dolgozni a továbbiakban. Mivel érvelhetnék, hogy ezt a főnököm is tudomásul vegye?
2449. kérdés Felmondási tilalom lombikprogram alatt
A férjem kapott egy másfél éves külföldi munkalehetőséget jövő januártól. Én is szeretnék vele menni, de nem szeretnék felmondani a munkahelyemen, viszont a munkáltatóm nem járul hozzá a munkaviszonyom szüneteltetéséhez. Attól tartok, hogy hamarosan fel fog mondani nekem. Egy éve lombikprogramban is részt veszünk, de egyelőre sajnos sikertelenül. Felmondhat nekem azt megelőzően, hogy teherbe esnék?
2450. kérdés Felmondás keresőképtelen munkavállalónak - betegséggel indokolva
Egyik munkatársunk hosszú ideje táppénzen van, 2015-ben eddig gyakorlatilag csak öt hetet dolgozott tavasszal. A munkaköre természete olyan, hogy ilyen hosszú kiesések mellett nem lehet érdemben ellátni, ezért szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát. Lehet a felmondásunk indoka a hosszú betegség?
2451. kérdés Rendkívüli munkaidő kötetlen munkarendben
Társaságunknál néhány vezető beosztású kolléga kötetlen munkaidőben dolgozik, esetükben nem tartjuk nyilván a munkaidőt, és túlóra-kifizetés sincs. Amikor a nyári szabadságolások miatt bejönnek helyettesíteni szombaton nem kötetlen munkaidős kollégákat, van-e akadálya annak, hogy túlórapótlékot fizessünk? Tehát nem a saját munkakörükben dolgoznak szombaton 8 órát, ezt szeretnénk honorálni nekik. Összefér-e ez a kötetlen munkaidőre vonatkozó megállapodással?
2452. kérdés Munkanap és a naptári nap eltérése
Amennyiben a beosztás szerinti munka­idő befejezése után a munkavállaló részére rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató, milyen mértékű bérpótlékot (50% vagy 100%) kell fizetni a munkavállalónak, ha a rendes munkaidőnek már olyan napon van vége, mely nap a munkavállaló pihenőnapja? Például a rendes munkaidő-beosztás péntek 16 órától szombat reggel 4 óráig tart, a rendkívüli munkavégzés pedig szombat 4.00-6.00-ig kerül elrendelésre. A munkavállalónak szombaton pihenőnapja van. (A munkanap ebben az esetben a naptári nap.) Ha a példát úgy változtatjuk, hogy munkanap a munkáltató által meghatározott 6.00-tól másnap 6.00-ig tartó egybefüggő 24 óra, változik-e ennek függvényében a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék mértéke?
2453. kérdés Munkaidő és munkába járás
2015. szeptember 10-én az Európai Unió Bírósága egy munkajogi tárgyú előzetes kérdésben döntött. A spanyol National High Court of Spain bíróság azzal az előzetes kérdéssel kereste meg az Európai Unió Bíróságát, hogy állandó vagy szokásos munkavégzési hely hiányában munkaidőnek minősül-e az utazási idő a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv alapján. Az Európai Unió Bírósága az irányelv rendelkezéseit egy konkrét ügyre alkalmazva megállapította, hogy az utazási idő is beleszámít a munkaidőbe az állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező munkavállalók esetében. Kérdésem ezzel kapcsolatban: amennyiben egy munkavállaló munkaszerződésében munkahelyként a munkáltató székhelye/telephelye és/vagy munkavégzési helyként nagyobb földrajzi terület van feltüntetve, ez értelmezhető-e úgy, mint állandó vagy szokásos munkavégzési hely, ha egyébként a munkavállaló rendszerint "terepen" végzi a tevékenységét (pl. ügyféltől ügyfélig, és nincsen ún. bázisa)? Amennyiben az ilyen tevékenységet végzők munkaszerződésében változó munkavégzési hely van feltüntetve, azzal igazolható-e, hogy létezik szokásos munkavégzési helyük (lásd átmeneti szabályok az Mt. alkalmazására), avagy sem? Értelmezhető-e rájuk a munkaidőszabály (azaz az otthonuktól az első munkavégzési helyükre érkezés is beleszámít a munkaidőbe), amennyiben kötetlen munkarendben dolgoznak?
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
2454. kérdés Rendkívüli munkavégzés tiltás ellenére
Az ügyvezetőnk kiadott egy utasítást a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban, amelyben meghatározta, hogy a termelési területen kizárólag az üzemvezető vagy a termelési vezető rendelhet el túlórát. Az utasítást minden faliújságon közzétettük a gyártósorok mellett, illetve csoportos szóbeli tájékoztatót is tartottunk róla a műszakoknak, mivel korábban is sok gondunk volt a túlórákkal. Ennek ellenére több munkavállalónk is a beosztás szerinti munkaidőn túl dolgozott, a műszakvezetők kérésére, ami a hónap végével derült ki, a jelenléti ívekről, illetve azok alapján a munkavállalók elmondásából. A dolgozók szeretnék megkapni a túlóradíjat, viszont nem szeretnénk ezt kifizetni nekik, mivel tudták, hogy milyen utasítások vannak érvényben. Ki kell fizetnünk a túlóradíjat?
2455. kérdés Központi és vállalati szintű üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezménye
Központi üzemi tanács, illetve vállalati szintű üzemi tanács alakításánál milyen mértékű munkaidő-kedvezmény illeti meg a delegált tagokat havonta?
2456. kérdés Áttérés három műszakos munkarendre
2016. január 1-jétől három műszakos munkarend bevezetését tervezzük, jelenleg egy műszakban működünk, de igen sok túlórával. Kell-e ehhez a változtatáshoz a munkaszerződések módosítása? Ez így már megszakítás nélküli munkarendnek minősül? Amennyiben a munkavállaló nem szeretné vállalni az új munkarendet, felmondhat-e erre hivatkozással, akár azonnali hatállyal? Illetve ebben az esetben felmondhat-e a munkáltató? Jár-e ilyenkor végkielégítés?
2457. kérdés Egyenlő bér elve - saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében
Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
2458. kérdés Közalkalmazotti besoroláshoz figyelembe veendő idők
Egyik közalkalmazottunkat A12-be soroltuk, mivel a benyújtott dokumentumai alapján több munkáltatója is volt, pl. kft., bt., vállalat, szövetkezet. Közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapítása az igazolt - nem csak közalkalmazotti - idő alapján történt. Vagyis figyelembe vettük, hogy hány évet töltött eddig a munkavállaló összesen jogviszonyban. Helyesen járunk el? Vagy minden esetben követni kell a Kjt. 64. §-t?
2459. kérdés Jubileumi jutalom kifizetésének korrekciója
Egy közalkalmazott 2013 decemberében a 30 éves helyett a 25 éves jubileumi jutalmát kapta meg. Most jelezte ezt, és szeretnénk megoldást találni a problémára. Az ügy előzménye, hogy a 25 éves jubileumi jutalom kifizetésére a személyi anyagban csak határozatot találtunk, a kifizetőhely információja alapján a számfejtő programban lejelentésre került az összeg, de ugyanakkor sztornózták is. Az okára nem derült fény. Van valamilyen jogszabályi hivatkozás erre? Mi alapján, milyen jogcímen és mennyit kell neki fizetni, ha jogos az igénye?
2460. kérdés Iskolapszichológus besorolása
Iskolapszichológus munkakörben dolgozó okleveles pszichológus végzettségű munkavállalót a pedagógus-életpályamodell szerint kell-e besorolni?
2461. kérdés Kollégiumi nevelő éjszakai pótléka
Kollégiumi nevelő éjszakai pótlékának mértékét mi határozza meg?
2462. kérdés Vezetői pótlék figyelembevétele a távolléti díj számítása során
A felmentési időmet töltöm 2015. április 15-étől. A munkaadóm úgy döntött, hogy augusztus 15-től, amikor már nem kell dolgoznom, megvonja tőlem a vezetői pótlékot. Megteheti-e ezt olyan indokkal, hogy már nem végzem a feladatot?
2463. kérdés Külföldi kiküldetésben töltött munkaszüneti nap elszámolása
Néhány havibéres munkatársunk az október 23-i hosszú hétvégét külföldön töltötte, betanulási célú kiküldetésben. Elegendő erre a napra "kiküldetést" írni a munkaidő-nyilvántartásba? Hogyan kell nekik elszámolni az október 23-i napot, ha egyébként a tanfolyam ezen a napon is tartott, kitöltve a napi nyolcórás munkaidőt?
2464. kérdés Munkaidő-beosztás munkaszüneti napra
Egy termelő, csomagoló cég (rendeltetése folytán nem működik munkaszüneti napon) több műszakos munkarendben foglalkoztat munkavállalókat. Szombat, vasárnap mindig pihenőnap. A héten éjszakás műszakunk is van, mely 22 órától másnap reggel 6 óráig tart. Október 23-a munkaszüneti nap. Ezen a napon dolgozhat-e a műszak reggel hatig, vagy csütörtökön éjfélig be kell fejezni a műszakot, így csak 2 órát dolgoznának? Ilyen esetben megteheti-e a cég, hogy a műszakot vasárnap este 10-kor indítja, és nem a hétfői napon?
2465. kérdés Üzleti titok kiszivárogtatása - híváslista lekérdezése a munkáltató által
Azt gyanítjuk, hogy egyik munkavállalónk üzleti titkokat szivárogtat ki egy, a konkurenciánál dolgozó ismerősének. Mivel a munkavállalónak csak egy telefonja van, és azt használja céges és magáncélra is, feltételezzük, hogy ezen intézi az információk átadását. Azt szeretnénk tudni, hogy a bizonyítékszerzéshez lekérhetjük-e a szolgáltatótól a telefonja híváslistáját, hogy kiderítsük, hogy kivel beszélt az elmúlt időszakban?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére