Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott felmondási járandóságok tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Felmondás keresőképtelen munkavállalónak - betegséggel indokolva

Kérdés: Egyik munkatársunk hosszú ideje táppénzen van, 2015-ben eddig gyakorlatilag csak öt hetet dolgozott tavasszal. A munkaköre természete olyan, hogy ilyen hosszú kiesések mellett nem lehet érdemben ellátni, ezért szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát. Lehet a felmondásunk indoka a hosszú betegség?
Részlet a válaszból: […]feladatokra való alkalmatlanság azt jelenti, hogy a munkavállaló a számára kijelölt munkafeladatokat valamely személyében rejlő ok (képesség, adottság, készség) hiánya miatt nem tudja ellátni. Ennek megállapítása nem történhet meg olyan időszakban, amely alatt a munkavállalót a törvény a munkavégzési kötelezettsége alól mentesíti (BH2007. 96., EBH2006. 1538.). A 33/1998. NM rendelet 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kell végezni a 30 napos keresőképtelenséget követően. Amennyiben a munkavállaló újra keresőképes lesz, a foglalkozás-egészségügyi orvosnak soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kell elvégeznie, és ennek eredménye alapján sor kerülhet a felmondásra.Hangsúlyozzuk, hogy a keresőképtelenség alatt bármilyen indokra alapított munkáltatói felmondás esetén is csak a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év után kezdődhet a felmondási idő [Mt. 68. § (2) bek. a) pont]. Azaz ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2450

2. találat: Felmondási idő díjazása - ha lerövidítik

Kérdés: Mit lehet tenni abban az esetben, ha a munkaszerződésben 16 hét felmondási idő van kikötve (bármelyik fél is kezdeményezi a felmondást), de a jövendőbeli munkáltató legfeljebb 15 napot vár a munkakezdésig, ezért a munkavállaló szeretne hamarabb elmenni? Mit tehet a jelenlegi munkáltató, ha a 16. napon nem jelenik meg a munkavállaló, és nem veszi fel a munkát? Hogyan kell kezelni ilyenkor a felmondási időre járó díjazást? Hivatkozhat-e arra a munkavállaló, hogy az Mt.-ben általános szabály szerint 30 nap a felmondási idő, ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondást, és ettől eltérni csak a munkavállaló javára lehet?
Részlet a válaszból: […]kikötése tehát érvényes, azt a munkavállalónak tiszteletben kell tartania. Ha a felmondási időt nem tölti le, akkor jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, ennek szankcióit a munkáltató munkaügyi perben érvényesítheti (Mt. 84. §). Annak nincs akadálya, hogy a felek megegyezzenek arról, a felmondási időt lerövidítik, illetve felmondás helyett közös megegyezéssel szüntessék meg a munkaviszonyt úgy, hogy a munkaviszony a megállapodás megkötését követő 15. napon szűnik meg.A munkavállaló felmondása esetén a felmondási idő egészét munkában kell tölteni. A munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége tehát változatlanul fennáll felmondásának közlése után is. Ebből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2172

3. találat: Felmentési időre járó átlagkereset

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben - ha nincs kieső időszak - az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet a válaszból: […]időszakra kifizetett munkabér [Mt. 152. § (1) bek.], így tartalmazza az irányadó időszakra biztosított valamennyi kereseti elemet (pl. az alapbért, illetve törzsbért, a bérpótlékokat, a kiegészítő fizetést, a prémiumot, a jutalmat, valamint a 13. és további havi fizetést). Az átlagkereset számítására meghatározott időszakban kifizetett bruttó béreket úgy kell figyelembe venni, hogy mindig az irányadó időszak alatti munkavégzéshez kötődő munkabéreket szükséges alapul venni, függetlenül attól, hogy e bérek kifizetése az irányadó időszakot megelőzően, vagy azt követően történt-e. Időbérben foglalkoztatottak esetén azonban nem az irány­adó időszakban érvényes személyi alapbért kell számításba venni, hanem az átlagkereset esedékessége időpontjában, azaz a kifizetésének időpontjában érvényes személyi alapbér összegét. Az irányadó időszakra kifizetett munkabérből csak az alapbéren kívüli bér­elemek átlagát kell venni, és alapbérként nem az irány­adó időszakra kifizetett tényleges összeget kell az átlagkeresetbe számítani, hanem az átlagkereset megállapításánál éppen esedékes személyi alapbért. Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a munkavállaló irányadó időszaki munkabérének együttes összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint a munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával (osztószám) [Mt. 152. § (8) bek.]. Munkában nem töltött, de munkabérrel fizetett idők lehetnek azok az idők, amelyekben a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, és ezen idő alatt díjazásban részesül (pl. a szabadság és más távolléti díjjal fizetett idő, illetve az állásidő). Az osztószámba természetesen a túlórák is beleszámítanak. Annak a munkavállalónak, akinek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 721
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Átlagkereset - visszakövetelése a felmentési idő alatt?

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg. A felmondási idő első 15 napját ledolgozta, azt követően - a 30 napos felmondási idő felében - felmentettük a munkavégzés alól, és az utolsó munkában töltött napon kifizettük számára járandóságait, ideértve a felmentési időre járó átlagkeresetet is. Utóbb tájékoztatott bennünket arról, hogy a felmentési idő alatt más cégnél helyezkedett el. Visszakövetelhetjük-e a felmentési időre kifizetett átlagkeresetet?
Részlet a válaszból: […]legalább felét - vagyis a felmondási idő legalább egynegyedét - a munkavállaló kívánságának megfelelő időben és részletekben kell kiadni. A felmentési időre a munkavállalót átlagkeresete illeti meg, kivéve az olyan időszakokat, amikor/amelyek alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult [Mt. 93. § (1)-(3) bekezdés]. A törvény szabályai a feltett kérdésben egyértelműen iránymutatást adnak: az Mt. 93. § (4) bekezdése értelmében a felmentés tartamára[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 267

5. találat: Felmondási járandóságok - ha nem fizet a munkáltató

Kérdés: Mi történik akkor, ha a felmondás átadásakor a munkáltató nem tudja kifizetni a törvényes járandóságokat? Megtagadhatja-e emiatt a dolgozó a felmondás átvételét?
Részlet a válaszból: […]előírt igazolásokat (kivételesen, ha a jogviszony valamilyen okból azonnal szűnik meg, ez a határidő a jognyilatkozat megtételétől vagy megállapodás megkötésétől számított harmadik munkanap). Munkáltatói rendes felmondás esetén az utolsó munkában töltött nap - a felmondási időre tekintettel - általában a felmondás közlésétől számított későbbi időpontra esik. A munkavégzés alóli végleges mentesítés ugyanis - melynek ekkor a minimuma a felmondási idő fele - a közlés után többnyire több nappal, héttel, akár hónappal később kezdődik meg. A felmondás átadásakor a munkáltatónak még nem áll fenn kötelezettsége, hogy a törvényes járandóságokat kifizesse, az igazolásokat kiadja, ez csak később keletkezik. Ennélfogva a munkavállaló a felmondás átvételekor még nincs abban a helyzetben, hogy erre tekintettel megtagadja a felmondás átvételét. Ezen nem változtat az sem, ha a felmondás úgy történik, hogy a munkáltató egyúttal közli, hogy másnaptól már mentesíti a munkavállalót a munkavégzés alól, tehát a felmondás közlésekor egyúttal fennáll a munkáltató fizetési, igazoláskiadási kötelezettsége is. A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 188
Kapcsolódó tárgyszavak: ,