3 találat a megadott végelszámolás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]cégbírósághoz történő benyújtásáig - elhatározhatja a végelszámolás megszüntetését és a cég működésének továbbfolytatását (Ctv. 113. §). Amennyiben erre nem kerül sor, a végelszámolás befejezésével a végelszámoló benyújtja a cégbírósághoz a cég törlése iránti kérelmet [Ctv. 112. § (4) bek.], a cég pedig a cégbíróság törléséről szóló határozatának jogerőre emelkedésével szűnik meg jogutód nélkül. Amennyiben a végelszámolás tartama alatt a munkavállalók munkaviszonya felmondással vagy egyéb módon nem kerül megszüntetésre, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével - azaz esetünkben a cég törléséről szóló határozat jogerőre emelkedésével - megszűnik [Mt. 63. § (1) bek. b) pont]. A munkaviszony megszűnésének időpontja tehát nem a végelszámolás kezdő időpontja lesz, hanem a cég megszűnésének időpontja. A munkáltató jogutód nélküli megszűnésével a munkaviszony is automatikusan megszűnik, nincs szükség a munkáltató részéről felmondásra vagy egyéb munkaviszony megszüntetésére[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át [Mt. 36. § (1) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a boltban foglalkoztatottak munkajogviszonya jogfolytonosan fennmarad azzal, hogy az új, átvevő munkáltató a bolt "felvásárlója" lesz. Ha ez a helyzet áll fenn, akkor ennek tényéről az Mt. alapján tájékoztatni kell a munkavállalókat. Amennyiben ugyanis az átadó munkáltatónál üzemi tanács nem működik, és üzemi megbízott megválasztására sem került sor, az átadó vagy - a munkáltatók megállapodása alapján - az átvevő munkáltató legkésőbb az átszállást megelőzően tizenöt nappal köteles az érintett munkavállalókat írásban tájékoztatni az átszállás időpontjáról vagy tervezett időpontjáról, az átszállás okáról, a munkavállalót érintő jogi, gazdasági és szociális következményekről, valamint a munkavállalót érintő tervezett intézkedésről [Mt. 38. § (2) bek.]. Az átadó és az átvevő munkáltató egyetemlegesen felel az átszállást megelőzően esedékessé vált munkavállalói követelésért (pl. ki nem fizetett, a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék), ha a munkavállaló az igényét az átszállást követő egy éven belül érvényesíti (Mt. 39. §). Ebben az esetben tehát a munkaviszony automatikus megszűnésétől nem kell tartani, ez eleve ellentétes lenne az Mt.-vel. Mindez ugyanakkor[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén a munkavégzés alóli mentesítés idejére járna, kivéve ha rendes felmondás esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult. Ebben az esetben az Mt. 95. § (1) bekezdés alapján végkielégítés is megilleti a munkavállalót, ha fennállnak a jogosító feltételek. A kérdésükben hivatkozott felmondási védelem az Mt. 90. § (1) bekezdése szerint a munkáltató általi rendes felmondás ellen védi a jogszabályban meghatározott körülmények fennállása esetén a munkavállalókat. Így amennyiben a munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg, a felmondási védelemre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. Ha azonban nem akarják kivárni a munkaviszony automatikus megszűnését, vagyis a gazdasági társaság cégjegyzékből való törlését, hanem már korábban szeretnék megszüntetni a GYES-en lévő munkavállaló munkaviszonyát, akkor az Mt. szerint a következő lehetőségek merülhetnek fel: Közös megegyezéssel GYES alatt is megszüntethető a munkaviszony [Mt. 87. § (1) bek. a) pont]. Ha határozott idejű a munkaviszony, az a határozott idő leteltével automatikusan megszűnik [Mt. 86. § c) pont]; illetve, a munkáltató részéről akként lehet még megszüntetni, hogy kifizetik a munkavállaló részére a hátralévő időre, de legfeljebb egy évre - illetve jelen esetben legfeljebb a munkáltató jogutód nélküli megszűnéséig - járó átlagkeresetet [Mt. 88. § (2) bek.]. A munkaviszony a munkáltató általi rendkívüli felmondással is megszüntethető [Mt. 87. § (1) bek. c) pont, 96. §], bár, amennyiben a munkavállaló GYES-en van, valószínűleg nem áll fenn rendkívüli felmondást megalapozó ok. A gyermek hároméves korát követően munkáltatói rendes felmondás is alkalmazható [Mt. 87. § (1) bek. b) pont]. A felmondási védelem léte vagy nem léte független attól, hogy[…] részlet vége a válaszból.