Áthelyezés időpontjának meghatározása
Kérdés
A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató áthelyezés céljából kívánt "kikérni" egy közalkalmazottat egy másik, szintén Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatótól. A közalkalmazott október 7-én tanúk jelenlétében tájékoztatta a vezetőséget arról, hogy október 15-ével már a másik munkáltatónál kezdene. A vezetőség ezt tudomásul is vette, nem volt ellenvetésük, mégis a kikérő és az október 12-i háromoldalú megállapodás megérkezése után válaszlevelükben egy hónappal meghosszabbították az átadó munkáltatónál még eltöltésre kötelezett időt, arra hivatkozva, hogy csak október 12-ével jutott a tudomásukra. (Régi gyakorlat az átadó munkáltatónál, hogy általában egy hetet kér a közalkalmazott munkakörének átadásához, és még soha nem volt példa ilyen hosszú időre történő kötelezésre.) Az átvevő munkáltató joggal érezte úgy, hogy az átvenni kívánt közalkalmazott nem tájékoztatta időben vezetőit, ezért került sor a kellemetlen helyzetre, illetve felmerült a közalkalmazott megbízhatóságának kérdése is. A közalkalmazott illetménye jóval magasabb lenne az átvevő munkáltatónál, ami így jövedelemkiesést jelent a számára. Az áthelyezés elindítása óta a negatív megkülönböztetésre, megaláztatásra is alkalmanként sor kerül. Van-e valamilyen lehetőség, hogy a közalkalmazott az őt ért kellemetlenségek miatt munkaügyi pert kezdeményezzen?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2015. november 23-án (125. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2447
[…] illetmény különbözetéből eredő illetménykiesés) érvényesítheti. Ebben az esetben a közalkalmazottat ért egyéb sérelmek körében meg lehet azt is vizsgálni, hogy sérültek-e a közalkalmazott jogai, illetve mely jogai sérültek az átadást megelőzően.E körben a konkrétumok ismerete nélkül nem áll módunkban állást foglalni. Általánosságban elmondható, hogy a közalkalmazott személyiségi jogainak sérelme esetén az Mt. – mint a Kjt. általános háttérszabálya [Kjt. 2. § (3) bek.] – a Ptk. sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseit rendeli alkalmazni, azzal, hogy a kárfelelősség tekintetében az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai maradnak irányadók [Mt. 9. § (1) bek.]. Ennek értelmében, ha a közalkalmazottat személyiségi jogában megsértették, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért [Ptk. 2:52. § (1) bek.]. Emellett, ha a sérelem az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti, akkor fordulhat az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz vagy a munkaügyi bírósághoz jogorvoslatért. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen és a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás [Ebktv. 7. § (1) bek.]. Amennyiben a közalkalmazottat ilyen típusú sérelem érte, akkor a fentiek szerint fordulhat jogorvoslatért.Ugyanakkor a kérdésből […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2015. november 23-án (125. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2447
[…] illetmény különbözetéből eredő illetménykiesés) érvényesítheti. Ebben az esetben a közalkalmazottat ért egyéb sérelmek körében meg lehet azt is vizsgálni, hogy sérültek-e a közalkalmazott jogai, illetve mely jogai sérültek az átadást megelőzően.E körben a konkrétumok ismerete nélkül nem áll módunkban állást foglalni. Általánosságban elmondható, hogy a közalkalmazott személyiségi jogainak sérelme esetén az Mt. – mint a Kjt. általános háttérszabálya [Kjt. 2. § (3) bek.] – a Ptk. sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseit rendeli alkalmazni, azzal, hogy a kárfelelősség tekintetében az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai maradnak irányadók [Mt. 9. § (1) bek.]. Ennek értelmében, ha a közalkalmazottat személyiségi jogában megsértették, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért [Ptk. 2:52. § (1) bek.]. Emellett, ha a sérelem az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti, akkor fordulhat az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz vagy a munkaügyi bírósághoz jogorvoslatért. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen és a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás [Ebktv. 7. § (1) bek.]. Amennyiben a közalkalmazottat ilyen típusú sérelem érte, akkor a fentiek szerint fordulhat jogorvoslatért.Ugyanakkor a kérdésből […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
