107 talált cikk az üzemi tanács kifejezésre

Kérdés: Az Mt. 258. §-ának (1) és (4) bekezdései értelmében, ha egy gazdasági társaságnál a munkáltató személyében bekövetkező változásra kerül sor, egyik céghez egy másik nagyobb része a munkáltató személyében bekövetkező változással átkerül. Ha mindkét cégben van üzemi tanács, akkor 3 hónapon belül üzemi tanácsot kell választani. Nyilvánvalóan nem kötelező üzemi tanácsot választani, de ha van igény üzemi tanács működésére, akkor ez a szabály alkalmazandó. Mi történik abban az esetben, ha a választásra nem kerül sor? A meglévő két üzemi tanács mandátuma meddig tart? Az Mt. 252. §-a ezt az esetet mint üzemitanács-megszűnési eset nem sorolja fel, csak arról rendelkezik a b) pontban, hogy ha megszűnik az „önálló telephely” önállónak lenni, akkor szűnik meg az üzemi tanács. Viszont a kérdéses esetben a munkáltató személyében bekövetkező változással érkező üzletág az Mt. szerinti önállósággal – külön alapvető munkáltatóijogkör-gyakorlója van – a jogutódlás után is rendelkezik, és a meglévő cég is rendelkezik a saját üzemi tanács megválasztásához szükséges önállósággal. Álláspontunk szerint az a szabály, amely ebben az esetben 3 hónapon belüli a választást előírja, azt sugallja, hogy a jogalkotói elvárás, hogy ilyen esetben legyen egy tabula rasa, és kerüljön sor új választásra (mind az átvevő cég, mind az érkezett önálló üzletág kapcsán). Viszont az kérdésesnek tűnik, hogy ha erre nem kerül sor, akkor annak milyen időpontban és mi lesz a következménye? Mi történik akkor, ha például csak a jogutódlással érkezett üzletágban szeretnének új választást tartani, de a meglévőben (miután az egy két éve választott „friss” üzemi tanács) nem? Értelmezésünk szerint a munkáltatónál a választásra egyszerre kerülhet sor, nem különböző időpontokban az egyes önálló telephelyeken.

Kérdés: Az Mt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató, ha csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, az üzemi tanáccsal tárgyalni köteles. A szakszervezet irányába ilyen jellegű kötelezettséget nem ír elő a törvény. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezet nem tudhat erről? Van olyan ügyfelünk, ahol a szakszervezeti tag munkavállaló az üzemi tanácsnak is tagja, ilyen esetben őt titoktartási kötelezettség terheli a szakszervezet irányában, ha tudomást szerez üzemi tanácsi tag minőségében a tervezett létszámcsökkentésről? Van esetleg módja arra a szakszervezetnek, hogy a kollektív szerződésben magának tájékoztatási és/vagy véleményezési jogkört vívjon ki?

Kérdés: Az Mt. 263. §-a értelmében a munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében. Mit kell érteni a jóléti célú pénzeszközök alatt?

Kérdés: A munkáltató döntése előtt legalább tizenöt nappal kikéri az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről. Helyes-e az az értelmezés, mely szerint az üzemi tanács véleménye nem köti a munkáltatót? Mi történik abban az esetben, mi a jogkövetkezménye annak, ha a munkáltató az üzemi tanács véleményének kikérése nélkül hoz intézkedést, alkot szabályzatot?

Kérdés: Mi a jogkövetkezménye annak, ha a munkáltató az üzemi tanács nélkül dönt a jóléti célú pénzeszközökről?

Kérdés: Cégünk egy városban működik több telephelyen. Az egyik telephelyen folytatott tevékenységét befejezni kényszerül, ami tizenöt munkavállaló munkaviszonyát érinti. A csoportos létszámleépítés szabályai alapján, a leépítéssel érintett munkavállalói létszámkorlát meghatározásánál csak a megszüntetésre kerülő telephelyen dolgozók átlagos statisztikai létszámát kell figyelembe venni, vagy a cég összes telephelyén dolgozók létszámát? Amennyiben a társaságnál nincs üzemi tanács, a munkáltatónak kötelező-e az érintett munkavállalók képviselőivel tárgyalni? Mit jelent az, hogy a csoportos létszámcsökkentés időbeni ütemezését harmincnapos időszakok alapján kell meghatározni? Ha lehet, kérem, konkrét példán keresztül bemutassák be.

Kérdés: Milyen szankciókkal járhat a munkáltató számára, ha ugyan 50 fő feletti, de a munkavállalók részéről nincs semmilyen érdeklődés, kezdeményezés az üzemi tanács választásával kapcsolatban? Az eddigi tagok már nem akarják vállalni, új jelentkező pedig nincs. Érheti a munkáltatót valamilyen hátrány ebben az esetben? Azon jogszabályi előírások tekintetében mit kellene alkalmazni, ha esetlegesen nem kerülne megválasztásra új üzemi tanács, amikor a szerepe nevesítve van, például egy esetleges csoportos létszámleépítés esetén? Illetve a felügyelőbizottságban – mivel csak az üzemi tanács jelölhet munkavállalót – mi történik abban az esetben, ha nincs üzemi tanács?

Kérdés: Amennyiben a munkáltató gazdasági okokból úgy dönt, hogy jelentősebb mennyiségű munkavállalót kíván elküldeni, és ezzel a döntéssel egyértelműen beleesik a csoportos létszámcsökkentésbe, akkor az érintett munkavállalók kiválasztásánál mire kell figyelni? Arra gondolunk, hogy általános követelményeken (pl. felmondási védelmek figyelembevétele, egyenlő bánásmód követelménye) túl érdemes-e kidolgozni egyéb szempontrendszert, és ha igen, milyen logika mentén? A felmondásokba bele kell fogalmazni, hogy milyen elvek mentén jutott arra a munkáltató, hogy megszünteti a jogviszonyt? Sajnos nem arról van szó, hogy bizonyos tevékenységeket leállít a cég, egyszerűen minden szektorból el kell küldeni kollégákat, az általános létszámot kell csökkenteni, ezért vagyunk bajban az érintettek kiválasztásával.

Kérdés: A társaságnál működő üzemi tanács egyik tagja gyermekvállalás miatt fizetés nélküli szabadságon lesz, várhatóan évekig. Ez hogyan érinti az üzemi tanács tagjaként betöltött funkcióját? Be kell, vagy be lehet hívni helyette póttagot?

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat az Mt. 240. §-ának (2) bekezdésében foglalt választási bizottság létrehozására irányuló határidőt megjelölő rendelkezés helyes értelmezése kapcsán! A hivatkozott jogszabályhely szerint a választási bizottságot az üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül, legkésőbb a választást hatvan nappal megelőzően hozza létre. Jogszerű-e, ha az üzemi tanács a választást megelőző 80 nappal hozza létre a választási bizottságot? Illetve a választást úgy kell kitűzni, hogy minimum 60 nap legyen a választási bizottság megalakulása és a választás között?