28 találat a megadott üzemi tanács tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]kijelentő mód a törvényszövegben kötelezettséget jelent, azaz a munkavállalók kötelesek üzemi tanácsot választani. Ez ugyanakkor az a kötelezettség, aminek a megsértését az Mt. nem szankcionálja. Azaz nem büntethető meg a cégüknél a 200 munkavállaló azért, mert rögtön kihagyják az első mellőzhetetlen lépést, nem hoznak létre választási bizottságot. Ezt a szabályt tekinti a jog ún. lex imperfectának, kötelező rendelkezés jogkövetkezmény nélkül.Az üzemitanács-választás elmulasztásának csupán közvetett jogkövetkezménye van. Üzemi tanács nélkül a munkavállalók nem tudják gyakorolni az Mt.-ben e választott testületnek biztosított jogokat.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkezik [Mt. 236. § (1)-(2) bek.]. A szabály értelmezésekor álláspontunk szerint első körben azt kell megvizsgálni, hogy a munkáltatónál - a létszám okán - megválasztható-e egyáltalán üzemi tanács, illetve üzemi megbízott. Amennyiben igen, akkor a következő lépés annak a vizsgálata, hogy van-e olyan önálló telephely, amely saját jogon - a részvételi jogokkal kapcsolatos vezetői jogkör okán - jogosult üzemi tanács vagy üzemi megbízott választására. Ez azonban véleményünk szerint nem vezethet el oda, hogy az üzemi tanács választásában a munkavállalók (vagy azok egyes csoportjai) végül azért nem vehetnek részt, mert a telephelyek "szétdarabolásával" olyan kis létszámú csoportok jönnek létre, amelyek önállóan még csak üzemi megbízottat sem tudnak választani. Ez ugyanis a szabály kiüresedéséhez vezetne, ami nem lehet az értelmezés célja. Ilyen esetben a részvételi jogokkal kapcsolatos vezetői jogkör meglétét eggyel magasabb[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár [Mt. 260. § (1)-(2) bek.]. Az üzemi tanácsban való részvétel önkéntes, mindez a választhatósági jog megnyilvánulása. Ebből következően az üzemi tanácsi feladatok ellátását is önkéntesen vállalja a munkavállaló. Annak érdekében, hogy a feladatellátás terheit ne kizárólag a munkavállalónak kelljen viselnie, a törvény a fizetett munkaidő-kedvezmény intézményével biztosítja, hogy az üzemi tanácsi feladatokat ne csak a szabadidejében kelljen ellátnia. A munkaidő-kedvezmény ugyanakkor jellegénél fogva a munkavállalót nem a szabadidejében (pl. pihenőnapján) illeti meg, hanem a beosztás szerinti munkaidejében - azaz a munkaidejében mentesül az üzemi tanácsi feladatok ellátásának időtartamára a rendelkezésre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]azok pedig - vagy azok hiányában az üzemi tanácsok - az elismert vagy a tényleges vállalatcsoportnál vállalatcsoport-szintű üzemi tanácsot hozhatnak létre [Mt. 250. § (1) bek., 251. § (1) bek.]. Az üzemi tanácsok rendszere tehát horizontálisan és vertikálisan is tagolt, azonban az egyes szereplők hatásköréről és illetékességéről a törvény semmit nem mond.A törvény logikája leginkább arra enged következtetni, hogy a helyi üzemi tanács kizárólag annál a telephelynél jogosult eljárni és döntéseket hozni, amelyik telephelynél megválasztották ("illetékesség"). Csak a telephelyre (az ott dolgozó munkavállalókra) vonatkozó azon kérdésekben járhat el ("hatáskör"), amelyeket a helyi vezető saját, az üzemi tanács megválasztásának alapjául szolgáló munkáltatói jogkörében hoz meg. Minden más kérdés kívül esik a helyi üzemi tanácsok hatáskörén, és eggyel magasabb szintre, a központi üzemi tanácsra tartozik - már ha ilyet sikerült létrehozni. Ezzel elvileg kizárható az összeütközés az üzemi tanácsok hatásköre és illetékessége között.Az üzemi tanács választásával kapcsolatban előfordulhat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]üzemi tanácsok az elismert vagy a tényleges vállalatcsoportnál vállalatcsoport szintű üzemi tanácsot hozhatnak létre, amelybe legfeljebb 15 fő képviselőt delegálhatnak [Mt. 251. § (1)-(2) bek.]. Az együttműködés szabályait a vállalatcsoporton belül a munkavállalókra vonatkozó döntések meghozatalára jogosult és a vállalatcsoport szintű üzemi tanács állapítja meg. A vállalatcsoport szintű üzemi tanácsra egyebekben az üzemi tanácsra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni [Mt. 251. § (3)-(4) bek.].Sem a jogszabályok, sem a bírói gyakorlat nem rendezi kifejezetten azt a kérdést, hogy ha az üzemi tanács tagja egyben delegált tag is, akkor részére valamennyi (normál és delegált) üzemi tanácsi tagi minősége alapján jár-e munkaidő-kedvezmény, vagy csak a normál üzemi tanácsi tagsága alapján. Álláspontunk szerint, mivel a munkaidő-kedvezmény szabályozására az üzemi tanács működése cím alatt került sor, ezért az idézett[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megállapodást nem köthet [Mt. 269. § (1) bek.]. A törvény szerint az üzemi tanácsok központi üzemi tanácsot hozhatnak létre. A központi üzemi tanácsba az üzemi tanácsok tagjaik közül képviselőt delegálnak [Mt. 250. § (1)-(2) bek.]. A fentiekből eredően ez a szabály is alkalmazandó az üzemi megbízottakra is, így ők - mint egyedül delegálható személyek - automatikusan tagjai lesznek a központi üzemi tanácsnak.Mód van azonban arra, hogy a felek a fenti szabályoktól eltérjenek az üzemi megállapodásban. A központi üzemi tanács és a munkáltató tehát megegyezhetnek, hogy a központi üzemi tanács létrehozására vonatkozó 250. §-tól eltérnek,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az üzemi tanács elnökét megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte [Mt. 260. § (3) bek.].Az üzemi tanács megválasztása a kialakult jogértelmezési gyakorlat alapján csak abban az esetben kötelező, ha a választást legalább egy munkavállaló kezdeményezi. Ettől egyébként eltérő gyakorlat alakult ki viszont a munkavédelmi képviselők megválasztásával kapcsolatban, ahol a választást abban az esetben is le kell bonyolítani, ha a munkavállalók érdektelenek - ez legfeljebb a választás érvényességében vagy eredményességében tükröződhet, de a választást magát mindenképpen meg kell tartani (EBH 2008. 1812). A megválasztásra tehát más szabályok vonatkoznak.Az a körülmény, hogy a 2012. július 1-jétől életbe lépett Mt. alapján kizárólag az üzemi tanács elnöke részesül munkajogi védelemben, jogpolitikai döntésnek tekinthető, és álláspontunk szerint tudatos volt a jogalkotó részéről. Az üzemi tanács jogkörét tekintve részvételi testület, ami nem áll érdekellentétben a munkáltatóval, mint a szakszervezet; és jóval kevesebb tényleges jogosultsággal is rendelkezik, mint a munkavédelmi képviselő (lásd Mt. 263-264. § és Mvt. 72-76. §). Utóbbi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]július 26-án hatályos szabályai szerinti megbízatásának lejártáig, de legkésőbb 2015. július 26-áig kell megválasztani [régi Mt. 211. § (1)-(2) bek., Módtv. 126. § (1)-(2) bek.]. A 2011. július 26-án hatályos szabályozás szerint a munkavédelmi képviselőt 4 évre kellett választani [Mvt. 70/A. § (3) bek.].A fentiek alapján a 2010-ben választott üzemi tanács megbízatása addig tart, amíg a 2011. július 27-én megbízatását töltő munkavédelmi képviselő megbízatása szólt; a leírtak szerint tehát az üzemi tanács megbízatása már megszűnt, és új üzemi tanácsot kellett volna választani. Mivel a kérdés szerinti esetben ez nem történt meg, így jelenleg új üzemi tanácsot a hatályban lévő szabályok alapján[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](1) bekezdésében szereplő azon szabály, miszerint az üzemi tanács választásának "be kell várnia" a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát, hogy egyazon időpontban kerülhessen sor mindkét választásra, 2012. július 1-jével valóban hatályon kívül került; az Mth. üzemi tanáccsal kapcsolatos átmeneti szabályokat tartalmazó 13. §-a pedig nem tartalmaz ilyen tartalmú rendelkezést. Ilyen rendelkezés híján tehát[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]meglévő korszerűsítéséről [új Mt. 264. § (1) bek., (2) bek. a)-b) pont]. Amennyiben a munkáltató az egyeztetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az üzemi tanács az e törvényből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti [új Mt. 285. § (1) bek.]. Az üzemi tanács egyetértése szükséges az üzemi tanács elnöke - és 2012. december 31. napjáig a 2012. július 1-je előtt megválasztott üzemi tanács tagja - munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, vagy a munkáltató munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást elrendelő intézkedéséhez [új Mt. 260. § (3) bek., Mth. 16. § (1) bek.]. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra 2012. december 31-ig a régi Mt. szabályai irányadóak. A védelem szempontjából munkáltatói intézkedésnek kell tekinteni 2012. december 31. napjáig[…] részlet vége a válaszból.