68. Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) / 2012. május 2.

TARTALOM

1295. kérdés Levonás a munkabérből
Munkabér-igazolás alapján a januári nettó fizetésem 138 000 Ft volt, amelyhez viszont letiltások is kapcsolódnak. Annak ellenére, hogy a letiltás legfeljebb 50% lehet, az átutalás után 62 000 Ft volt a fizetésem. Kérdésem, hogyan lehetséges ez?
1296. kérdés Munkaköri leírás és megnevezés megváltoztatása
13 éve vagyok közalkalmazott. Van egy kinevezésem, amiben le van írva az osztály megnevezése, ahol státuszban vagyunk, és az osztály vezetője. A munkavégzés helye változó. Továbbá van egy munkaköri leírásom, amiben szerepelnek az elvégzendő feladatok. A munkáltatóm megváltoztatta a munkaköri leírásomat. A változtatások alapján egy új osztályhoz kerültem, új vezető alá, és a munkaköröm elnevezése is megváltozott - a tartalma nem. Mi az, amit a munkaköri leírásban megváltoztathatnak? Nemcsak a feladatot, hanem a felettest, a munkavégzés helyét is? Mennyire kell megegyeznie a kinevezéssel? Minősülhet a fenti intézkedés valójában helyettesítés elrendelésének?
1297. kérdés Műszakok - állandóság esetén
Cégünknél jelenleg egy, kettő, illetve három műszakban dolgoznak a munkavállalóink. Ez munkakörönként eltérő. A műszakokon belül a dolgozók állandó műszakba járnak. (Állandó dél­előtt, állandó délután vagy állandó éjszaka.) Mit jelent a több műszakos munkarend? Mit jelent a váltott műszak? Milyen időközönként kell vagy lehet váltani? Éjszakai munkavégzésre éjszakai pótlék jár, de kell-e, mikor és mennyi műszakpótlékot fizetni a fenti esetben?
1298. kérdés Üzemi tanács választása az új Mt. alapján
2010-ben volt üzemi tanácsi választásunk, ismételt választást követően lett csak érvényes, tehát 2012-ben lejárna a mandátumunk a régi Mt. szerint. Közben 2011 novemberében volt először nálunk munkavédelmiképviselő-választás, amely érvényes lett. Az új Mt. alapján most hogyan tudjuk összehangolni a választásokat, mikor kellene üzemi tanácsi választást tartanunk? Ha ismételt választás lesz megint csak érvényes, annak az üzemi tanácsnak meddig fog élni a mandátuma?
1299. kérdés Hazajutás biztosítása - munkáltatói kötelezettség?
A munkáltatóm arra kötelez, hogy hétfőtől csütörtökig napi 12 órát dolgozzam délután 14 órától hajnali 2 óráig. Ebben a kései időpontban a hazajutásomat azonban nem biztosítja, azt magamnak kell megoldani. Jogszerűen jár el a munkáltató?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1300. kérdés Műszakpótlék és rendkívüli munkáért járó pótlék párhuzamos fizetése
Három műszakos munkarendben dolgozom egy cégnél. Kérdésem, ha 18-tól 06 óráig végzek munkát hétköznap, akkor 18 és 22 óra között jár-e a délutános műszakpótlék és a túlórapótlék együtt is, vagy csak az egyik? Ha hétvégén is 18-22 óra között dolgozom, akkor ez hogyan alakul?
1301. kérdés Képviseleti jogosultság hiánya a munkaviszony megszüntetésekor
2011. március 16-i keltezéssel kaptam meg a felmondásomat, amelyet 2011. március 21-én vettem át. Körülbelül két hete jutott a tudomásomra, hogy a jegyző, aki aláírta a felmondást, csak 2011. március 17-én került beiktatásra. Jogszabálysértésre hivatkozással fordulhatok-e a munkaügyi bírósághoz?
1302. kérdés Saját gépjármű használatának költségtérítése
Mennyi "kocsikopási díj" jár, ha a saját személygépkocsimat használom a munkavégzésemhez? Milyen törvény szabályozza ezt?
1303. kérdés Rendkívüli munka ellenértéke
Ha a munkavállaló 8 órás munkabeosztásban, heti egy napon 12 óra munkára kényszerül, akkor a következő napon kérhet/kaphat-e szabadnapot? (A fennmaradó 4 napon napi 8 órában dolgozik.)
1304. kérdés Három műszakos munkarend és a munkaszüneti nap
A három műszakos munkarendben (06-14, 14-22, 22-06 óra) foglalkoztatott, adott heti beosztása szerint éjszakai műszakban dolgozó munkavállalónak a munkabérén és a műszakpótlékán túl jár-e további díjazás arra az időtartamra (00 órától 06 óráig), amely számára már a hét utolsó munkanapját követő munkaszüneti nap? Ilyenkor tehát az éjszakai műszakos munkaidő vége (00 órától 06 óráig) "belecsúszik" egy munkaszüneti napba (pl. március 15.).
1305. kérdés Átlagkereset-számítás alapjául szolgáló irányadó időszak
Határozott időtartamra, 2011. 11. 09-től 2012. 05. 09-ig alkalmaztunk egy munkavállalót, akinek a munkaviszonya az Mt. 88. §-ának (2) bekezdése alapján 2012. 03. 24-én megszűnt. Kérdésem, hogy ebben az esetben mi az irányadó időszak a határozott időből még hátralévő, 2012. 03. 25.-2012. 05. 09. közötti időre járó átlagkereset számításánál? A munkavállaló díjazása személyi alapbérből és jutalékból áll össze. A munkaviszony minden naptári hónapjához tartozik osztószám, ledolgozott vagy fizetett nap.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1306. kérdés Elmaradt munkáltatói felhívás kárigény bejelentésére
A munkáltató értesült dolgozójának a rokkantnyugdíjazásáról, évekig mégsem szólította fel kárainak előterjesztésére a munkavállalót. Ez is megszakítja a hároméves elévülési időt, és ez esetben a bíróság kötelezheti a munkáltatót a kár megfizetésére? Ilyenkor kell-e igazolnia az állapotromlást a dolgozónak? Egy baleseti kártérítésnek milyen okok lehetnek a jogalapjai? Melyek az öregedéssel összefüggő és a természetes kórokú megbetegedések (pl. impotencia, magas vérnyomás, szív-ér rendszeri, diabétesz betegségek)? A munkáltató arra hivatkozik, hogy ezek a betegségek az öregedés miatt előálló és természetes kórokú betegségek egy 54 éves dolgozónál.
1307. kérdés Kollektív szerződés hatályvesztésének bejelentése
Munkajogi jogutódlással kerültem a mostani cégemhez, de a mai napon felmondtak 30 évnyi munkaviszony után. A Munka Törvénykönyve szerint állapították meg a járandóságaimat. Tudomásom szerint a jogelőd munkáltató kollektív szerződése még mindig hatályban van, de a munkáltatóm arról tájékoztatott, hogy munkajogi jog­utódlás esetén egy év után hatályát vesztette. Ha ez így van, akkor erről nem kellett volna a munkavállalókkal és a szakszervezetekkel egyeztetni, tárgyalni? Nincs bejelentési kötelezettség sem ilyen esetben? A munkáltatóm tájékoztatása szerint három nap áll rendelkezésemre, hogy észrevételemet megtegyem.
1308. kérdés Munkaviszony megszüntetése - egyéni vállalkozó bejelentkezése
A munkáltatómnál napi négy órában bejelentve dolgozom, egyenlőtlen, havi 76 órás beosztásban, óránként 400 Ft-ért. Azt tervezem, hogy egyéni vállalkozóként próbálok meg boldogulni. Milyen teendőim vannak a munkáltatóm felé, illetve egyéni vállalkozóként milyen költségeim lehetnek?
1309. kérdés Csatornaőr végkielégítése
12 éve dolgozom csatornaőrként az egyik környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnál. Mennyi végkielégítést kapnék, ha a munkáltató felmondana?
1310. kérdés Egyenlő értékű munkát végző munkavállalók
A munkáltató megteheti-e azt, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megtartását elkerülendő, nem "teremt" két összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalót? A munkavállalókkal ugyanakkor elhiteti, hogy az azonos munkakörben dolgozók egymás munkáját tudják, és adott esetben egymást helyettesíteni képesek. Ha a munkáltató ezt mondja, akkor én hogyan tudhatom meg, hogy vajon a munkatársaimmal egyenlő értékű munkát végzek-e? Jogosult vagyok-e erről és a velem egyenlő értékű munkát végzők béréről információt kérni, vagy a munkáltató a választ megtagadhatja a munkáltató személyiségi jogaira és egyebekre hivatkozva?
1311. kérdés Tanulmányi szerződés
Köthető-e tanulmányi szerződés családi gazdasággal is, ha az illető annak tagja, de már tanulmányait elkezdte?
1312. kérdés Elévülési idő munkavállalói kárigény érvényesítésekor
Rokkantsági nyugdíjamat 2004. május 10-én állapították meg jogerősen, amiről 2005. március 26-ai postázású levélben tájékoztattam a munkáltatómat. A munkáltató 2005. április 10-én kelt válaszában elismerte vagyoni káraimat. Közben az egészségi állapotom romlott, amiért egy másik, nem vagyoni kártérítési pert indítottam munkáltatóm ellen; a munkáltatót 2007. június 20-án jogerőre emelkedett ítéletben el is marasztalták. Mivel időközben tudomásomra jutott, hogy a munkáltató személyében jogutódlás történt, ezért a jogutód munkáltatónak 2007. március 1-jei postázású ajánlott küldeményben megküldtem a korábban a jogelődnek is megküldött vagyoni kárigényemet, és a jogelőd munkáltató válaszlevelét. Erre választ nem kaptam, így 2010. március 1-jei dátummal ajánlott levélben vagyoni kárigényem és a nem vagyoni káraim megtérülése ügyében a munkaügyi bíróságnak postára adtam keresetemet. A munkáltató erre az elévülésre hivatkozik. Jogosan? Ha az igényem nem évült el, akkor a rokkantsági nyugdíj és a KSH által kiadott hasonló munkakört ellátók átlagkeresete közötti különbözetet igényelhetem-e járadékként, ha igen, milyen időponttól?
1313. kérdés Bérigény érvényesítése fizetési meghagyás és végrehajtás esetén
2011. augusztus-december közötti munkabéremet nem fizette ki a munkáltató. A helyileg illetékes közjegyzőnél fizetési meghagyást küldtem neki, amire nem is reagált, ezért 2012. február 2-án jogerőre emelkedett. Szeretném megtudni, hogy körülbelül mikor számíthatok az elmaradt munkabéremre?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1314. kérdés Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés megtámadása
Egy munkavállaló 2011. október 24-én elhelyezkedett egy cégnél postázó munkakörben. 2012. január 13-ig éjszakai műszakban dolgozott, amikor is a hazafelé vezető úton elesett és kificamodott a válla. A munkáltató elismerte, hogy munkahelyi balesetet szenvedett. Ezek után a munkavállaló heti három alkalommal járt gyógytornászhoz és kontrollra. Március 26-án a háziorvos megszüntette a táppénzt. A munkáltató kérte, hogy másnap reggel menjen be a munkahelyére. Ekkor közölte, hogy az éjszakai állást időközben betöltötte más, nappal viszont nem biztos, hogy tudja foglalkoztatni. Egy nappal később a munkáltató "közös megegyezéssel" elbocsátotta, bár felajánlotta neki az éjszakai műszak lehetőségét, annak ellenére, hogy előző nap erre még nem látott lehetőséget. Érezhető, azzal volt a baj, hogy túl sokáig tartózkodott betegállományban. Lehet-e, illetve érdemes-e pert indítani a munkáltatóval szemben?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére