Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott rokkantsági nyugdíj tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Levonás rokkantsági nyugdíjból

Kérdés: Hány százalék vonható le a munkavállaló rokkantsági nyugdíjából több letiltás esetén?
Részlet a válaszból: […]- a jogosult egészségi állapotától függően - öregségi nyugdíjként, rokkantsági ellátásként vagy rehabilitációs ellátásként került továbbfolyósításra (Mmtv. 30-32. §).A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően: rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás [Mmtv. 3. § (1) bek.]. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások az öregségi nyugdíj, illetve a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék [Tny. 6. § (1) bek.]. Több letiltás esetén a levonása) az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1729

2. találat: Rokkantnyugdíjas közalkalmazott - végkielégítésre vagy jubileumi jutalomra jogosultság

Kérdés: Egy általános iskolai testnevelő tanár egy évig táppénzes állományban volt mellrákos betegsége miatt. 2011 augusztusában a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság megküldte határozatát, melyben megállapították 52%-os egészségkárosodásának mértékét. A kolléga rehabilitálható ugyan, de komplex rehabilitációja nem javasolt. A következő felülvizsgálat idejét 2012 júliusára tűzték ki. Mivel a tanév elkezdődött, testnevelő tanári feladatait nem tudta ellátni, táppénzes állományát kimerítette, kérte a felmentését. Egészségi állapotát figyelembe véve az igazgatónő felmentette, s jogviszonya alapján megállapított részére 8 havi végkielégítést. Felmentési ideje 2012. április 30-án lejárt, munkaviszonya megszűnt. Végkielégítését azonban az önkormányzat a mai napig nem fizette ki, mert vitatja annak jogszerűségét. Jár-e a dolgozó részére végkielégítés, illetve 36 év közalkalmazotti jogviszony alapján jubileumi jutalom?
Részlet a válaszból: […]kivételével - megszűnik, és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül, továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni [Kjt. 78. § (4) bek.].2012. április 30-án hatályos Kjt. értelmében a közalkalmazott többek között akkor minősül nyugdíjasnak, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantságinyugdíj-segélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban vagy rokkantsági ellátásban részesül [Kjt. 37/B., (1) bek. c) pont]. A fent kifejtett jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy amennyiben az érintett közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősült, tehát betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rokkantsági nyugdíjban részesül, akkor végkielégítésre nem jogosult, ugyanakkor a megjelölt 36 éves közalkalmazotti jogviszony megléte[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1471

3. találat: Elévülési idő munkavállalói kárigény érvényesítésekor

Kérdés: Rokkantsági nyugdíjamat 2004. május 10-én állapították meg jogerősen, amiről 2005. március 26-ai postázású levélben tájékoztattam a munkáltatómat. A munkáltató 2005. április 10-én kelt válaszában elismerte vagyoni káraimat. Közben az egészségi állapotom romlott, amiért egy másik, nem vagyoni kártérítési pert indítottam munkáltatóm ellen; a munkáltatót 2007. június 20-án jogerőre emelkedett ítéletben el is marasztalták. Mivel időközben tudomásomra jutott, hogy a munkáltató személyében jogutódlás történt, ezért a jogutód munkáltatónak 2007. március 1-jei postázású ajánlott küldeményben megküldtem a korábban a jogelődnek is megküldött vagyoni kárigényemet, és a jogelőd munkáltató válaszlevelét. Erre választ nem kaptam, így 2010. március 1-jei dátummal ajánlott levélben vagyoni kárigényem és a nem vagyoni káraim megtérülése ügyében a munkaügyi bíróságnak postára adtam keresetemet. A munkáltató erre az elévülésre hivatkozik. Jogosan? Ha az igényem nem évült el, akkor a rokkantsági nyugdíj és a KSH által kiadott hasonló munkakört ellátók átlagkeresete közötti különbözetet igényelhetem-e járadékként, ha igen, milyen időponttól?
Részlet a válaszból: […]2005. március 26-án és a 2007. március 1-jén postázott levele, mint igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, és a 2007. március 1-jén postázott kereset is, mint az igény bíróság előtti érvényesítése [Mt. 11. § (4) bek.]. Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetve tartásának kiegészítését hivatott szolgálni [Mt. 183. § (1) bek.]. Járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a) a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, vagy b) a munkáltató a kárigény bejelentésére vonatkozó felhívási kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető [Mt. 186. § (3) bek.]. A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál - mind a pénzben, mind a természetben megállapított - elmaradt munkabért, és azon rendszeres szolgáltatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve ha azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette [Mt. 178. § (1) bek.]. Az elmaradt munkabér összegének megállapításakor a munkajogi átlagkereset számítására vonatkozó szabályok alapján kell eljárni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1312

4. találat: Egészségiállapot-romlás és járadékigény

Kérdés: A munkáltatómnak felróható okból egészségkárosodást szenvedtem, melynek következtében 2002 decemberétől rokkantnyugdíjas lettem. Emiatt eddig kétszer nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatómat a bíróság. A legutóbbi bírósági eljárásban - 2009-ben - a munkáltató tudomást szerzett az állapotom romlásáról, valamint arról, hogy rokkantnyugdíjas lettem, s mégsem hívott fel a káraim előterjesztésére. A vagyoni kártérítés ügyében eddig a bíróság nem ítélkezett. Igényelhetem-e a munkáltatótól a vagyoni kártérítésemet, a rokkantnyugdíjam és az elvárható kereset különbözetét havi járadékként? Valamint ez esetben visszamenőlegesen a rokkantnyugdíjba helyezéstől igényelhetem-e a fenti összeget, hiszen a munkáltató - tudomása ellenére - nem szólított fel a káraim elő­terjesztésére? A bíróság elfogadja-e bizonyítékként, hogy a 2009. évi bírósági eljárásban a munkáltató tudomást szerzett a rokkantságomról, az állapotromlásomról? A bíróság mire kötelezheti a munkáltatót?
Részlet a válaszból: […]egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani [Mt. 186. § (1) bek.]. A megjelölt esetekben az elévülési idő a) a táppénz első fizetésének napjától, b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés első ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra, végül c) a rokkantsági nyugállományba helyezés időpontjától kezdődik [186. § (1) bek.]. A munkaviszonnyal kapcsolatos igény általános szabály szerint három év alatt évül el [Mt. 11. § (1) bek.]. Nincs akadálya annak, hogy a munkavállaló kárigényét járadékigényként terjessze elő, ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a munkáltató nem tájékoztatta a tudomásszerzésétől számított tizenöt napos határidőn belül a munkavállalót a kárigénye elő­terjesztésének lehetőségéről. Három évnél régebbi időre visszamenőleg azonban járadékigény egyáltalán nem érvényesíthető [Mt. 185. §, 186. § (3) bek.]. Esetünkben Ön 2002-től lett rokkantnyugdíjas, a munkáltató a leírtak szerint erről csak 2009-ben, tehát a munkajogi elévülési idő leteltét követően szerzett tudomást, így álláspontunk szerint a járadékigényt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1251

5. találat: Kárigény elévülése rokkantnyugdíj esetén

Kérdés: Ha a munkaadó értesül a munkavállaló rokkantnyugdíjazásáról, 15 napon belül fel kell hívnia a munkavállalót a kárigény érvényesítésére. Úgy tudom, ha ezt elmulasztja a munkaadó, nemcsak az elévülési időn (3 év) belül áll fenn a felelőssége, hanem a rokkantnyugdíjazás időpontjától. Ez mit jelent, és hogyan érvényesíthető a bírósági eljárásban? Sajnos a bírák nem így ítélkeznek, csak maximum 3 éven belüli káreseményre állapítanak meg kártérítést. Szerintem ez jogi ellentmondás.
Részlet a válaszból: […]megtérítése iránti igényt. Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani [Mt. 186. § (1) bek. c) pont]. Az elévülési idő ilyen esetben a rokkantsági nyugállományba helyezés időpontjától kezdődik [Mt. 186. § (2) bek. c) pont]. A fenti szabályok azt jelentik, hogy amennyiben a munkáltató kárfelelőssége az Mt. 174. §-a alapján fennáll, és a munkavállaló kára abban nyilvánul meg, hogy rokkantsági nyugállományba helyezik - ahol a rokkantsági nyugdíja alacsonyabb a korábbi átlagkereseténél -, akkor a kártérítési igényre ebben a körben a 3 éves elévülési idő a rokkantsági nyugállományba helyezés időpontjától kezdődik. Például ha 2010. május 8-án bekövetkezett munkabaleset okozta a kárt, de a munkavállalót csak 2011. február 24-én helyezték rokkantsági nyugállományba, akkor az elévülés nem 2010. május 8-án, hanem 2011. február 24-én kezdődik az átlagkereset és a rokkantsági nyugdíj különbözetére vonatkozó igény tekintetében. Amennyiben a munkavállalónak egyéb - például nem vagyoni - kára is van, amelyért a munkáltató felelős, úgy azt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1229

6. találat: Levonás rokkantsági nyugdíjból

Kérdés: Hány százalék vonható le a munkavállaló rokkantsági nyugdíjából több letiltás esetén?
Részlet a válaszból: […](munkavállalóval) szemben fennálló több követelést a rokkantsági nyugdíjból az alábbi sorrendben kell levonni, a Vht. szabályainak megfelelően: 1. gyermektartásdíj; 2. egyéb tartásdíj; 3. munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §); 4. a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével); 5. adó-, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás; 6. egyéb követelés; 7. a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság [Vht 64. § (1) bek., 165. § (1) bek.]. A fenti sorrendben ugyanazon pont alá eső több követelés egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz [Vht. 64. § (2) bek.]. Figyelni kell ugyanakkor arra, hogy a bíróság a fentiektől eltérően elrendelheti,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1207
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Rokkantsági nyugdíj és a "kedvezményes" jubileumi jutalom

Kérdés: Egyik kollégánk rokkantsági nyugdíjba megy. Kérdésünk, hogy jár-e számára kedvezményes jubileumi jutalom, ha a jogviszonyban töltött jogosító ideje megvan hozzá?
Részlet a válaszból: […]rokkantsági nyugdíjjogosultság feltételeit a 36/A. § (1) bekezdése állapítja meg. E szabály szerint a rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki - az Rjtv. 1. § a) pontjában meghatározott egészségkárosodás (a továbbiakban: egészségkárosodás) 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy 50-79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt (az előbbi ismérvek valamelyikének megfelelő személy a továbbiakban: rokkant), és - az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és - az egészségkárosodás következtében az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti keresőtevékenységet nem folytat, vagy az Rjtv. 1. § c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és - táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. A fentiek értelmében a munkáltatónak a Ktv. 17. § (8) bekezdése szerint a rokkantságinyugdíj-jogosultság feltételeivel rendelkező köztisztviselő kérelmére a közszolgálati jogviszonyt ugyanezen paragrafus (2) bekezdésének e) pontjába foglalt felmentési ok alapján meg kell szüntetnie. A Ktv. 17. § (2) bekezdés e) pontja alapján felmentett köztisztviselő részére a Ktv. 49/E. § (5) bekezdése szerinti jubileumi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 752