Nyugdíjas munkaviszonyának megszüntetése a közvállalatnál – juttatási lehetőségek

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltató adhat-e végkielégítést vagy megállapodás szerint pluszjuttatást (bért), ha közös megegyezéssel szünteti meg a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonyát? A munkavállaló a munkaviszony megszüntetésének időpontjában betöltötte a 65. életévét, nyugdíjra jogosultságot szerzett. Ugyanannál a munkáltatónál harminc év jogviszonnyal rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti nyugdíjas munkavállaló, aki legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjábana) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Nyugdíjas szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme

Kérdés: A választott és a szakszervezet által megjelölt szakszervezeti tisztségviselő(ke)t megillető munkajogi védelem szempontjából van-e annak jelentősége, hogy a szakszervezeti tisztségviselő nyugdíjasnak minősül? Szakszervezetünk számos kereskedelmi munkáltatónál működik, ahol a szakszervezeti tisztségviselők kérhetik a nyugdíjuk megállapítását, és ehhez már nem kell a munkaviszonyukat megszakítani (felmondani). Vannak, akik a nők számára nyitva álló, negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjban részesülnek, de van olyan férfi is, aki már betöltötte a rá irányadó hatvanöt éves öregségi nyugdíjkorhatárt. Amennyiben a munkáltató kívánná megszüntetni az ilyen szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát, kell-e kérnie a szakszervezet egyetértését? Tekintettel arra, hogy a védelem az Mt. 273. §-a kapcsán nem rendelkezik másként, álláspontunk szerint a munkajogi védelem fennáll, és az egyetértés szükséges a munkáltatói felmondás jogszerűségéhez akkor is, ha az indokolás nélkül gyakorolható. Úgy véljük, hogy a kérelem elmaradása a szakszervezeti tisztségviselő hátrányos megkülönböztetését eredményezné.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében nyugdíjas munkavállaló, akia) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),b) az öregségi nyugdíjkorhatár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Munkaviszonyban történő foglalkoztatás elutasítása – a jubileumi jutalom sorsa

Kérdés: Közalkalmazottunk nem járult hozzá a Módtv. szerinti továbbfoglalkoztatásához az Mt. hatálya alatt, így 2020. október 31. napjával a jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. Amegszűnés időpontjában harmincöt év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Jár-e, illetve kifizethető-e részére a negyvenéves jubileumi jutalom az utolsó munkában töltött napon?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a közalkalmazott a 2020. augusztus 15-i, ajánlattételre meghatározott határidőt követő harminc napon belül úgy nyilatkozott, hogy nem járul hozzá a Módtv. szerint a munkaviszony keretében történő továbbfoglalkoztatásához, úgy a kulturális intézménynél fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Munkavállalói járadékigény – ha már elévült

Kérdés: 20 éven keresztül rokkantsági ellátásban részesültem, mert a munkáltató "egészségrosszabbítást" okozott, amit igazságügyi orvosszakértői vélemény bizonyít, viszont a korábbi pereimben ezt nem vették figyelembe a bíróságok és a Kúria sem. Van-e lehetőségem bírósági úton igényelnem a munkáltatómtól kártérítésként (járadékként) a jelenlegi rokkantsági ellátásom és annak az öregségi nyugdíjnak a különbözetét, amelyet a KSH által megadott átlagkeresetek alapján megkaphattam volna, ha tudok dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A kártérítési felelősségre a károkozó magatartás (esemény), ha ennek időpontja nem állapítható meg, a kár bekövetkezésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók (Mth. 10. §); azaz a 20 évvel ezelőtti károkozó eseményre a korábbi Mt. szabályait kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Nyugdíjasnak minősülő munkavállaló fogalmának értelmezése

Kérdés: A női munkavállalót az Mt. hatálya alatt foglalkoztatjuk általános munkarendben, irodai munkakörben. A munkavállaló idén nyáron tölti be 61. életévét, munkaviszonya a munkáltatónál 19 éve áll fenn. A munkavállaló többször közölte már szóban, hogy ő jogosult lesz a nyár folyamán a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése szerinti öregségi teljes nyugdíjra a 40 év szolgálati ideje miatt, és ő ezt meg is fogja "igényelni". Ezt az elképzelését a munkavállaló megváltoztatta, és most már úgy nyilatkozik, hogy inkább még a 2019-es évet végigdolgozza. A munkáltató szeretné a munkaviszonyt felmondással megszüntetni, de ezt az Mt. 66. §-ának (9) bekezdésére alapítaná, élve az Mt. 77. §-ának (5) bekezdésében biztosított lehetőséggel. Megalapozza-e az Mt. szerinti "nyugdíjasnak minősül" kitételt a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése, és ha igen, hogyan tud erről hivatalosan, ténylegesen meggyőződni a munkáltató, vagy kénytelen megvárni a Tny. 18. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti 65. életév betöltését?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a határozatlan időtartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül [Mt. 66. § (9) bek.]. Az Mt. értelmében nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Közalkalmazott jubileumi jutalomra való kedvezményes jogosultsága

Kérdés: Közalkalmazottunk korhatár előtti ellátást fog igénybe venni, mivel röntgenasszisztensként korkedvezmény illeti meg, ezért a közalkalmazotti jogviszonyáról a közeljövőben le fog mondani. Jogosult-e 40 éves jubileumi jutalmára, amennyiben már 35 év közalkalmazotti jogviszonyban elismert idővel rendelkezik? Más jogcímen nem jogosult nyugdíjra, így például nem rendelkezik annyi szolgálati idővel, hogy a nők tekintetében irányadó negyven év jogosultsági idővel szerezzen jogosultságot a nyugdíjra.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya – a Kjt. 25. § (2) bekezdése b) pontjának 1. alpontja szerinti áthelyezés vagy g) pont ga) alpontja szerinti rendkívüli felmentés kivételével – megszűnik, és legkésőbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Táncművészeti életjáradékra jogosult közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Egy táncművész közalkalmazott esetében, aki elérte a táncművészeti életjáradék megállapításához szükséges szolgálati időt, milyen módon lehet jogszerűen megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt? Hogyan kell értelmezni az Emt. 43/B. §-ában foglaltakat a Kjt. felmentési szabályai tekintetében? A munkáltató élhet-e Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontjában megjelölt felmentési indokkal? Vagy csak közös megegyezéssel, illetve lemondással lehet megszüntetni a jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] Az Emtv. 43/A. §-ának (1) bekezdése értelmében táncművészeti életjáradékra jogosult az a személy, aki– a Magyar Nemzeti Balettnál, a Győri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs Balettnál, a Magyar Állami Népi Együttesnél, a Magyar Nemzeti Táncegyüttesnél, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Nyugdíjjogosultság és munkajogi szabályok

Kérdés: Kérjük szíves segítségüket abban, hogy hogyan alkalmazzuk a védett korral összefüggő szabályokat a nyugdíjaskort betöltött, azon túl levő, de elegendő szolgálati idővel nem rendelkező kollégánk munkaviszony-megszüntetése esetén? Nyugdíjasnak minősül-e az ilyen munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjjogosultsággal és a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben az Mt. 66. §-ának (4) bekezdése egyfelől kimondja, hogy a munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Levonás rokkantsági nyugdíjból

Kérdés: Hány százalék vonható le a munkavállaló rokkantsági nyugdíjából több letiltás esetén?
Részlet a válaszából: […] 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg [Mmtv. 30. § (1) bek.]. A 2011. december 31-én...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Rehabilitációs ellátásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Felvettünk egy új, megváltozott munkaképességű dolgozót heti 20 órás, munkaidőkeretes alkalmazással, órabérben (564 Ft/óra), fűnyírásra, állathajtásra (szarvasmarha). Nevezett szervezeti egészségkárosodásának mértéke 60%, rehabilitációs járadékban részesül, melyet 2011. március 17-től folyósítanak, összege 107 810 Ft/hó. Lehet-e őt úgy foglalkoztatni, hogy egyik hónapban meghaladja pár órával a ledolgozott óra a heti 20 órás keretet, a másik hónapban annyival kevesebbet dolgozik, vagy kógens szabály a heti 20 óra, s ennél egyik héten sem dolgozhat többet? Lehet-e mozgó bérrel jutalmazni a jó munkáját, és kaphat-e több bért, vagy csak a minimálórabért? Az ONYF honlapján olvastam, hogy a rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy ellátását meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét. Most rá nézve a járadék összegének kétszerese vagy a minimálbér vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] Az Mmtv. 7. §-ának (4) bekezdése szerint a rehabilitációs pénzbeli ellátás (tehát nem a rehabilitációs járadék) folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.
1
2
3
4