Változó munkahely - magasabb bérrel

Kérdés: Annak ellenére, hogy a változó munkahely fogalma megszűnt, nálunk a munkavállalók még e szó tényleges jelentése alapján vannak besorolva egy úgynevezett TP-kategóriába. Aki változó munkavégzés szerint van besorolva, kb. 15.000 Ft-tal többet kap havonta. Erre tekintettel - véleményem szerint - a munkavédelmi megbízott átsorolását is el kéne végezni, mert ő a munkaviszonyára tekintettel lett megválasztva, és ő is mehet, megy a telephelyekre, illetve a munkavégzések helyére.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt megjegyzendő: a változó munkahelyet valóban nem szabályozza a törvény, és olyan rendelkezés sincs, amely többletjuttatást írna elő a kérdésben jelzett körben. Ennek azért van jelentősége, mert a kérdésben említett "TP" kategóriát, valamint az ahhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Munkavédelmi képviselő megbízatásának megszűnése

Kérdés: Az Mvt. 70/A. §-ának (3) bekezdése alapján pontosan melyek a munkavédelmi képviselő megbízatása megszűnésének konkrét esetei? Az Mt. 255. §-a sorolja fel az üzemi tanács tagja megbízatásának megszűnése eseteit, amelyek közül az "üzemi tanács megszűnésével" kitételt hogyan kell a munkavédelmi képviselőkre "megfelelően alkalmazni"? Ez jelentheti azt, hogy mivel munkavédelmi képviselőknél nem értelmezhető az üzemi tanács vagy bármely testület, amelynek a képviselő tagja, ezért ezt a pontot figyelmen kívül kell hagyni? Vagy jelentheti-e azt, hogy az Mt. 252. §-a szerinti üzemi tanács megszűnése eseteit kell megfelelően alkalmazni a munkavédelmi képviselőre?
Részlet a válaszából: […] A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Mt.-nek az üzemi tanács tagjai­ra, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni [Mvt. 70/A. § (3) bek.]. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Kézi tehermozgatás - kockázatértékelés és intézkedések

Kérdés: Egy mezőgazdasági vállalkozó termékeit csomagoló részlegnél dolgozom. Nekünk, nőknek nehezebb a tele üvegeket, dobozokat emelgetni és arrébb rakni, mikor előkészítjük a teherautókba való bepakoláshoz. Kértük a vállalkozót, hogy biztosítson férfi munkatársakat, de kérésünk süket fülekre talált. Milyen jogaink vannak?
Részlet a válaszából: […] A kézi tehermozgatásra is vonatkoznak az általános munkavédelmi kötelezettségek, a munkáltató köteles ahhoz olyan feltételrendszert biztosítani, amely alapján a munkavállalók egészsége és biztonsága nem sérül, nincs veszélyeztetve. Ennek részleteit a 25/1998. EüM rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Hideg munkahely

Kérdés: Mi a teendő, ha a munkahelyünkön az elvártnál alacsonyabb hőmérsékletben kell dolgoznunk? Ez egy autóipari cég, tehát nem hűtőház, és egyes munkaállomásunkon alig van 5 °C-os hőmérséklet!
Részlet a válaszából: […] A munkahelyek hőmérsékletét a 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet 7. §-a szabályozza. A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Gumikesztyű mint egyéni védőeszköz

Kérdés: Festőként dolgozom egy kórházban, és a főnököm nem hajlandó gumikesztyűt adni, hogy megvédjem a kezemet (mindenki tudja, hogy a festék káros a bőrre, pláne a zománcfesték és a szintetikus hígító), mivel azt mondja, hogy ez nem kötelező, és hogy vegyem meg magam, ha szerintem kell.
Részlet a válaszából: […] A 65/1999. EüM rendelet vonatkozik azokra az eszközökre, amelyeket a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy azzal a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse [2. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Munkavédelmi cipő

Kérdés: Nyomdaipari gépmester vagyok. A zárt munkavédelmi cipő kötelező-e?
Részlet a válaszából: […] A munkavédelem egyik legfontosabb alapelve, hogy a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért [Mt. 51. § (4) bek.]. A zárt munkavédelmi cipő a 65/1999. EüM rendelet 2. számú melléklete szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Munkavédelmi képviselő munkaidő-kedvezménye

Kérdés: Segítségüket kérném abban, hogy ha engem egy gimnáziumban munkavédelmi képviselőnek választottak (20 főnél több munkavállalót foglalkoztat), akkor jár-e nekem a havi 10%-os mértékű munkaidő-kedvezmény? Tehát a tanároknál ez órakedvezményben valósul meg, az én értelmezésem szerint. Az igazgatóhelyettes azt állítja, hogy csak az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóknak jár ez a kedvezmény, közalkalmazottaknak nem.
Részlet a válaszából: […] Az Mvt. előírása, hogy a munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, különösen a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Munkavédelmi képviselő választásának kötelezettsége

Kérdés: Úgy tudom, hogy 2016. július 8-tól változott a munkavédelmi képviselők választására vonatkozó szabályozás, és már 20 fős létszámtól kötelező megválasztani. Mi történik akkor, ha nem választanak a munkavállalók képviselőt, de még csak jelöltet sem állítanak?
Részlet a válaszából: […] 2016. július 8-án hatályba lépett Mvt.-módosítás szabálya szerint munkavédelmiképviselő-választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Felmondási védelem csoportos létszámcsökkentés esetén

Kérdés: A munkáltatónknál csoportos létszámcsökkentés végrehajtására került sor. Ennek során egy speciális eset adódott, amelynek jogi értelmezésében különböző álláspontok merültek fel. Az Mt. 75. §-ának (1) bekezdése szerint csoportos létszámcsökkentés esetén az érintett munkavállalókat a felmondás közlését megelőzően 30 nappal tájékoztatni kell. Ezt a tájékoztatást rendkívül fontos körülményként kell figyelembe venni az Mt. 65. § (3)-(5) bekezdései vonatkozásában. A tájékoztatás után hetekkel, de még a felmondás kiadása előtt két héttel az egyik munkavállaló munkavédelmi képviselőként a munkavédelmi bizottság döntése szerint munkajogi védelmet kapott. A munkavédelmi bizottság a döntéséről a munkáltatót azonnal, szabályszerűen tájékoztatta. Álláspontunk szerint a munkáltató nem köteles a munkajogi védettséget figyelembe venni, mert megítélésünk szerint az Mt. 65. §-ának (4) bekezdését kell alkalmazni akkor is, ha az Mt.-ben nincs rá kifejezett utalás. Azaz ha a csoportos létszámcsökkentés hivatalosan bejelentésre került, és ezt követően részesülne a munkavállaló bármilyen munkajogi védelemben, azt jogszerűen figyelmen kívül lehet hagyni. Helyesen gondoljuk, hogy a munkajogi védelem tekintetében is automatikusan kell alkalmazni az Mt. 65. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] Helytálló a hivatkozás, miszerint a munkáltatónak a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről a felmondás közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban kell tájékoztatnia az érintett munkavállalót, és a felmondás csak a tájékoztatást követő harminc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Átlagkereset a munkavédelmi képviselőnek

Kérdés: Az Mvt. 75. §-ának (1) bekezdése szerint "A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt". Az átlagkereset fogalmát viszont nem definiálja e törvény. Az Mt. az "átlagkereset" fogalmát már nem használja, helyette a törvény szerinti távolléti díjjal kell számolni. A távolléti díj hátrányosabb a munkavédelmi képviselő munkavállalóknak, mint az átlagkereset-számítás. Melyiket kell vagy lehet a gyakorlatban alkalmazni, és van-e eltérés a köztulajdonban álló munkáltatóra vonatkozóan a díjazást illetően?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésre nincs egyértelmű válasz. A jogalkotó 2012-ben megszüntette az Mt.-ben az átlagkereset fogalmát, és helyette a távolléti díjat rendelte alkalmazni minden olyan esetben, amikor korábban átlagkeresetet kellett fizetni. Az Mvt. hivatkozott szabályát azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
1
2