Keresés eredménye

11 találat a megadott munkavédelmi képviselő tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Gumikesztyű mint egyéni védőeszköz
Kérdés: Festőként dolgozom egy kórházban, és a főnököm nem hajlandó gumikesztyűt adni, hogy megvédjem a kezemet (mindenki tudja, hogy a festék káros a bőrre, pláne a zománcfesték és a szintetikus hígító), mivel azt mondja, hogy ez nem kötelező, és hogy vegyem meg magam, ha szerintem kell.
Részlet a válaszból: […]védőeszközről gondoskodjon. A munkavállaló köteles ezt a munkája során használni. A védőeszközt a munkáltató ingyenesen köteles biztosítani [65/1999. EüM rendelet 4. § (5) bek.]. Az egyéni védőeszközök közé tartoznak a 65/1999. EüM rendelet 2. melléklete szerint a különféle kesztyűk is, melyek a mechanikai hatások (szúrás, vágás, vibrálás stb.), vegyszerek ellen, valamint áramütés és hő ellen védenek. A 3. melléklet kötelezővé[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3186
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Munkavédelmi cipő
Kérdés: Nyomdaipari gépmester vagyok. A zárt munkavédelmi cipő kötelező-e?
Részlet a válaszból: […]meg. A munkáltató saját maga dönthet - előzetes kockázatértékelés alapján - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának konkrét, az adott munkahely sajátosságaihoz igazodó módjáról. Ezzel kapcsolatos utasításait a munkavállaló köteles betartani. Az Mvt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállaló köteles - többek között - a munkavégzéshez az egyéni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3149
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Munkavédelmi képviselő munkaidő-kedvezménye
Kérdés: Segítségüket kérném abban, hogy ha engem egy gimnáziumban munkavédelmi képviselőnek választottak (20 főnél több munkavállalót foglalkoztat), akkor jár-e nekem a havi 10%-os mértékű munkaidő-kedvezmény? Tehát a tanároknál ez órakedvezményben valósul meg, az én értelmezésem szerint. Az igazgatóhelyettes azt állítja, hogy csak az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóknak jár ez a kedvezmény, közalkalmazottaknak nem.
Részlet a válaszból: […]Mvt. hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik [Mvt. 9. § (1) bek.]. A szervezett munkavégzés fogalmába a közalkalmazotti jogviszony keretében történő munkavégzés is beletartozik [Mvt. 87. § 9. pont], tehát a törvény hatálya erre is kiterjed - azaz közalkalmazottak esetében is jár a munkaidő-kedvezmény a munkavédelmi képviselőnek.Lényeges, hogy a munkaidő-kedvezmény nem azt jelenti,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3060
4. találat: Munkavédelmi képviselő választásának kötelezettsége
Kérdés: Úgy tudom, hogy 2016. július 8-tól változott a munkavédelmi képviselők választására vonatkozó szabályozás, és már 20 fős létszámtól kötelező megválasztani. Mi történik akkor, ha nem választanak a munkavállalók képviselőt, de még csak jelöltet sem állítanak?
Részlet a válaszból: […]a kötelező, hogy a munkavédelmi képviselő választását lebonyolítsa, és ahhoz biztosítsa a feltételeket; de az már nem, hogy mindenáron "megválasztassa" a képviselőt. A választásokra az üzemi tanácsi választásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [Mvt. 70/A. § (2) bek.], amely alapján, ha már a jelöltállítási fázis is eredménytelen, akkor a jelöltállítási időszakot meg kell hosszabbítani, de legfeljebb 15 nappal [Mt. 242. § (4) bek.]. Ha a jelöltállítás eredményes, de a választás eredménytelen/érvénytelen, és az emiatt megismételt választás is érvénytelen, akkor legkorábban egy év elteltével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2756
5. találat: Átlagkereset a munkavédelmi képviselőnek
Kérdés: Az Mvt. 75. §-ának (1) bekezdése szerint "A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt". Az átlagkereset fogalmát viszont nem definiálja e törvény. Az Mt. az "átlagkereset" fogalmát már nem használja, helyette a törvény szerinti távolléti díjjal kell számolni. A távolléti díj hátrányosabb a munkavédelmi képviselő munkavállalóknak, mint az átlagkereset-számítás. Melyiket kell vagy lehet a gyakorlatban alkalmazni, és van-e eltérés a köztulajdonban álló munkáltatóra vonatkozóan a díjazást illetően?
Részlet a válaszból: […]díjat kellene kapnia a munkaidő-kedvezményére. A tételes jogi szabályozás ugyanakkor mégsem ez, és a jogalkotó - bármennyire is valószínű, de mégiscsak vélhető - célját a tételes normaszöveggel szemben nem lehet figyelembe venni. Így átlagkeresetet kellene fizetni a munkavédelmi képviselő részére. A probléma ugyanakkor az, hogy az átlagkeresetre vonatkozó szabályozás, a régi Mt. 152. §-ának minderre irányadó rendelkezése hatályát vesztette. Így a kérdésre a válasz jogértelmezéssel sem adható[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2380
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6. találat: Üzemi tanácstag - munkajogi védelem nélkül
Kérdés: Az Mt. 236. §-ának (1) bekezdésében előírt és a munkavédelmi képviselők megválasztásához hasonlóan szintén kötelezőnek tekinthető üzemi tanácsok vonatkozásában a jogalkotó miért alkalmaz más munkajogi védettségi szabályt? Itt arra utalnék, hogy az Mt. 260. §-ának (3) bekezdése kizárólag az üzemi tanács elnöke számára biztosít munkajogi védelmet. Egy korábbi kérdésre adott válaszuk indoklásának értelmező kiterjesztésénél vajon a jogalkotó ténylegesen elfeledkezett-e arról, hogy minden üzemi tanácsi tagot is munkajogi védelemben kellene részesíteni? Utalok ismételten arra, hogy az üzemi tanács választása hasonlóan kötelező jellegű, mint a munkavédelmi képviselő választása.
Részlet a válaszból: […]megválasztása a kialakult jogértelmezési gyakorlat alapján csak abban az esetben kötelező, ha a választást legalább egy munkavállaló kezdeményezi. Ettől egyébként eltérő gyakorlat alakult ki viszont a munkavédelmi képviselők megválasztásával kapcsolatban, ahol a választást abban az esetben is le kell bonyolítani, ha a munkavállalók érdektelenek - ez legfeljebb a választás érvényességében vagy eredményességében tükröződhet, de a választást magát mindenképpen meg kell tartani (EBH 2008. 1812). A megválasztásra tehát más szabályok vonatkoznak.Az a körülmény, hogy a 2012. július 1-jétől életbe lépett Mt. alapján kizárólag az üzemi tanács elnöke részesül munkajogi védelemben, jogpolitikai döntésnek tekinthető, és álláspontunk szerint tudatos volt a jogalkotó részéről.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. szeptember 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1741
7. találat: Munkavédelmi képviselők munkajogi védettsége
Kérdés: A 2012. évi CCXVI. törvény 18. §-ának (2) bekezdése 2013. január 1-jétől hatálytalanította a 2012. évi LXXXVI. törvény 13. §-ának (1) és 14. §-ának (1) bekezdéseit. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével kapcsolatosan csak a 2012. évi I. törvény 273. §-ában foglaltak az irányadóak. Ezt szövetségünk tudja értelmezni, azonban a munkavédelmi képviselők munkajogi védettségére vonatkozó 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 76. §-a (3) bekezdésének értelmezése tárgyában bizonytalanságok mutatkoznak, tekintettel arra, hogy különböző állami szervek, hatóságok szakmai értekezleteken egymásnak ellentmondó álláspontokat közölnek. Kérem, szíveskedjenek egyértelműen, jogszabályi háttérrel alátámasztva tájékoztatni, hogy a munkavédelmi képviselők tekintetében minden korábban megválasztott munkavédelmi képviselő munkajogi védettsége fennáll-e, vagy csak a szakszervezetekre érvényes új Mt. 273. §-ának létszámkorlátos előírásai az irányadóak!
Részlet a válaszból: […]szakszervezet az üzemi tanácsi választások szerint önállónak minősülő telephelyen foglalkoztatott tisztségviselők közül, ha a munkavállalóknak a naptári év első napján a megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai létszámaa) az ötszáz főt nem haladja meg, egy főt,b) az ötszáz főt meghaladja, de az ezer főt nem haladja meg, két főt,c) az ezer főt meghaladja, de a kétezer főt nem haladja meg, három főt,d) a kétezer főt meghaladja, de a négyezer főt nem haladja meg, négy főt,e) a négyezer főt meghaladja, öt főtjelölhet meg [Mt. 273. § (3) bekezdés]. Ezen túlmenően a törvényi védelem megilleti a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt egy tisztségviselőt is [Mt. 273. § (4) bekezdés].A törvényi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1710
8. találat: Munkavédelmi képviselő és üzemi tanács választása
Kérdés: A régi Mt. 211. §-ának (1) bekezdése tartalmazott egy átmeneti szabályt, miszerint a 2011. augusztus 1. előtti 3 éven belül megválasztott üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) megbízatása a munkavédelmi képviselő választására - a munkavédelemről szóló törvény által meghatározott - következő időpontig tart. Ez a szabály biztosította, hogy az üzemi tanács és a munkavédelmi képviselő választására összehangolt időpontban kerülhessen sor. 2008 májusában választottunk üzemi tanácsot, novemberben pedig munkavédelmi képviselőt. E szabály alapján csak 2013 decemberében kellene lebonyolítanunk mindkét választást, ám e rendelkezést nem találom sem az új Mt.-ben, sem az Mth.-ban. Ez azt jelentené, hogy mégis külön-külön kell választást tartanunk?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. január 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1521
9. találat: Üzemi tanács választása az új Mt. alapján
Kérdés: 2010-ben volt üzemi tanácsi választásunk, ismételt választást követően lett csak érvényes, tehát 2012-ben lejárna a mandátumunk a régi Mt. szerint. Közben 2011 novemberében volt először nálunk munkavédelmiképviselő-választás, amely érvényes lett. Az új Mt. alapján most hogyan tudjuk összehangolni a választásokat, mikor kellene üzemi tanácsi választást tartanunk? Ha ismételt választás lesz megint csak érvényes, annak az üzemi tanácsnak meddig fog élni a mandátuma?
Részlet a válaszból: […]mondja ki az Mt. szintén 2011. augusztus 1-jén hatályba lépett rendelkezése, hogy a 2011. augusztus 1-jét követően első alkalommal új üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) a 2011. augusztus 1-jén működő munkavédelmi képviselőnek a munkavédelemről szóló törvénynek a 2011. augusztus 1-jét megelőző időpontban hatályos szabályai szerinti megbízatásának lejártáig, de legkésőbb 2015. augusztus 1-jéig kell megválasztani [Mt. 211. § (2) bek.]. A fenti szabályok alapján 2011 novemberében, a munkavédelmi képvise­lő mandátumának lejártával egyidejűleg megszűnt az üzemi tanács mandátuma is, és az új munkavédelmi képviselő megválasztásával egyidejűleg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1298
10. találat: Üzemi tanács mandátumának változása
Kérdés: Nyáron módosult az Mt., és a módosítások érintették az üzemi tanács megbízatásának időtartamát is. A jelenleg - és a módosítás előtt - is működő üzemi tanácsok megbízatása hogyan alakul? 5 évre tolódik a megbízásuk időtartama, és ha igen, akkor milyen időponttól kell számítani az 5 évet? Mikor kell új üzemi tanácsot választani?
Részlet a válaszból: […]augusztus 1. előtt legfeljebb 3 évvel megválasztott üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) megbízatása 5 évig, azaz legfeljebb 2016. augusztus 1-ig tartana. Az Mvt. ugyanakkor 2011. augusztus 1-jével kiegészült egy új szakasszal, amely értelmében 2011. augusztus 1-jét követően első alkalommal új munkavédelmi képviselőt a 2011. augusztus 1-jén működő munkavédelmi képviselőnek az Mvt. 2011. augusztus 1-jét megelőző időpontban hatályos szabályai szerinti megbízatásának lejártáig, de legkésőbb 2015. augusztus 1-jéig kell megválasztani (Mvt. 89. §). A 2011. augusztus 1-jét megelőző időpontban hatályos munkavédelmi szabályok szerint a munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással négy évre kellett választani azzal, hogy a munkavédelmi képviselők megválasztásának,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1109
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés