Tanulmányi szerződés megszegéséből eredő igény

Kérdés: Intézményünk három dolgozójával tanulmányi szerződést kötöttünk. A szükséges végzettséget a tanulmányi szerződésben kitűzött határidőn belül nem szerezték meg, ezért szerződésszegés okán felszólította őket a munkáltató a visszatérítésre. Az intézmény székhelye 2021-ben átadásra került az egyháznak, az egyik dolgozó - aki a tanulmányi szerződéssel érintett - munkáltatója így megváltozott. A másik két dolgozó a régi intézménynél maradt, tehát esetünkben a munkáltató személye nem változott meg. Az egyik dolgozó megkezdte a visszafizetést (ő az egyike azon dolgozóknak, aki a régi intézménynél maradt), a másik kettő nem teljesített. Az a két dolgozó, akinek esetében a munkáltató személye nem változott, mindketten munkában maradtak, állandó létszámhiány miatt a munkáltató nem akart megválni tőlük. 2022-ben ők ketten megszerezték a szükséges végzettséget. Követelheti-e a munkáltató továbbra is a tanulmányi szerződés megszegése miatt a visszatérítést azoktól a dolgozóktól, akik nála maradtak, de az idei évben - késve - megszerezték a végzettséget? Illetve megteheti-e azt, hogy a visszatérítéstől eltekint (amennyiben igen, szükséges-e ehhez egy különmegállapodás stb.)? Azon dolgozó esetében, aki a másik munkáltatóhoz került időközben, ki követelheti a visszatérítést, a régi vagy az új munkáltató (az átadásról szóló megállapodásban a tanulmányi szerződés nem lett külön nevesítve)? Átszállt-e a visszakövetelés joga az új munkáltatóra?
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn - de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Kilépés az önkormányzati társulásból - a következmények

Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben több tényállási elem is nyitott, ezért ennek megfelelően a választ is csak ezek feltételezése alapján adhatunk. A tényállás szerint több önkormányzat a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások - ez esetben a szociális feladatok - ellátására költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Munkáltatói jogutódlás és a jogviszonyok folytonossága

Kérdés: Egyik üzletágunkat a tavalyi évben átadtuk egy másik cégnek, az átadás egy teljes telephelyet érintett. Bár akkor részletes tájékoztatást kaptak az érintett kollégák a folyamatról, idén több munkavállaló garanciát kért, hogy munkaviszonyuk jogfolytonos, illetve panasszal éltek felénk, hogy egyes juttatásaik változtak 2019. január 1-jétől. Milyen jogszabályokra hivatkozásokkal tudjuk őket megnyugtatni? Felelős-e az átadó társaság azért, ha valamilyen bérelemet az új munkáltató megváltoztatott az átadás után?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkáltató személyében bekövetkező változásnak minősül, ha a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvétele valósul meg [Mt. 36. § (1) bek.]. Tehát nem szükséges a teljes munkáltatót átadni ahhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Kölcsönzött munkavállalók kiszervezése a kikölcsönzés után

Kérdés: A munkáltató egyik gyáregységének három üzemében a technológiához tartozó daruzási munkákat részben kölcsönzött, részben saját állományú munkavállalók végzik. A kölcsönzött állományban dolgozó munkavállalók egy része mind a három üzemben 2016. november 30-án elérte az ötéves egybefüggő kölcsönzési időt. Ebben az esetben számukra két lehetőség nyílt: a kölcsönbevevő átveszi őket saját állományába, vagy a kölcsönző vállalkozás az ötéves időtartamra tekintettel megszünteti a munkaviszonyukat. Jelen esetben egy nagyon érdekes - eddig a mi gyakorlatunkban példa nélküli - megoldás született. A hivatkozott gyáregységben már két év óta tevékenykedik egy másik vállalkozás, amely a munkáltató véleménye szerint munkáját kifogástalanul végzi. A munkáltató úgy döntött, hogy mind a három üzem területéről a kölcsönzött munkavállalókat nem veszi át saját állományába, a kölcsönzést a kölcsönbeadóval felmondja, és azt a tevékenységet, amelyet a kölcsönzött munkavállalók végeztek, mintegy "kiszervezi", eladja a külső vállalkozásnak. A kölcsönzött munkavállalók munkaviszonyát a törvényben előírtak szerint 2016. november 30-án, felmondási idő és végkielégítés kifizetésével együtt megszüntették, egyben felajánlották nekik, hogy az előbb említett külső vállalkozással - amelyhez a "kiszervezés" történt - köthetnek munkaszerződést. Ebben az esetben a korábban kölcsönzött munkavállalók gyakorlatilag ugyanott dolgoznak, mint eddig, ugyanazt a munkát végzik, mint korábban. Mi lesz azokkal a munkakörökkel, amelyekben eddig mint kölcsönzött munkavállalók dolgoztak? A munkáltató hivatalos közlése szerint ezek a munkakörök betöltetlenül maradnak, amely elméletileg azt jelenti, hogy a későbbiekben bármikor felvehetnek ezekbe a munkakörökbe munkavállalókat. Az új helyzetben az következik be, hogy egymás mellett fognak dolgozni a munkáltató saját és egy külső cég munkavállalói. Olyan álláspont is felmerült, hogy a munkáltató fenti eljárása színlelt szerződést is takarhat. A kölcsönzött munkavállalóknak munkaviszonyuk megszüntetése után szabad választásuk van abban, hogy hajlandók-e a korábban említett külső vállalkozásnál dolgozni vagy máshol elhelyezkedni. A munkavállalókat nem kényszerítették. Az kétségtelen tény, hogy a kölcsönzöttek állományában a munkavállalók ugyanazon juttatásokat kapták meg, mint a munkáltató belsős munkavállalói, most viszont a külső vállalkozónál információink szerint már csak csökkentett mértékű béren kívüli juttatásban fognak részesülni. Abban az esetben, ha a munkáltató úgy döntött volna, hogy az öt év eltelte után átveszi őket, akkor a társaságcsoport kollektív szerződése - annak összes juttatásával - vonatkozna rájuk. Vélelmezhető-e a tudatosan alkalmazott színlelt szerződés esete? Követett-e el jogvitára alkalmat adó intézkedést a munkáltató, és érdemes-e a munkavállalónak jogvitát indítani?
Részlet a válaszából: […] A kölcsönzött munkavállaló legfeljebb öt évig dolgozhat ugyanannál a kölcsönvevőnél [Mt. 214. § (2) bek.]. Egy átmeneti szabály értelmében azonban a 2011. december 1-jét megelőzően létesített határozatlan idejű munkaviszonyokban ez az ötéves korlát csak 2011. december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Végkielégítésre való jogosultság - ami a közalkalmazotti jogviszony tekintetében változott

Kérdés: Tudnának-e segíteni abban, hogy 1999 óta változott-e a közalkalmazottak végkielégítésének számolása?
Részlet a válaszából: […] Voltak változások az eltelt tizenhét év alatt. A legfontosabbak az alábbiak: 2009. január 1-jétől a Kjt. előírta, hogy ha ugyanazon felek egymással legalább két alkalommal határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesítettek, amennyiben a korábbi közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Munkáltató személyében bekövetkező változás hatása a fennálló munkaviszonyokra

Kérdés: Boltunkat felvásárolja egy üzletlánc. A tulajdonos - tervei szerint - utána végelszámolással megszünteti a cégét, mert mással akar foglalkozni. Ez azt jelenti, hogy a bolt átvételével az ott dolgozóknak megszűnik a munkaviszonyuk?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, úgy a munkaviszony is automatikusan szűnik meg [Mt. 63. § (1) bek. b) pont]. Ugyanakkor a bolt "felvásárlása" nem jelenti feltétlenül a munkáltató jogutód nélküli megszűnését. Abban az esetben ugyanis, ha ez a jogügylet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Szabadság - megváltási tilalom jogutódlás esetén

Kérdés: A cégünket megvásárolta egy másik gazdasági társaság. Úgy tűnik, hogy átveszik a legtöbb munkavállalót. Egyik kollégánk érdeklődött, hogy ha őt is átveszik, akkor a mi cégünknek mindenképpen meg kell-e váltani a szabadságát, vagy esetleg lehetősége van arra, hogy továbbvigye a másik céghez, mert az év második felében szeretne több napra szabadságra menni.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához elengedhetetlen annak tisztázása, hogy a cég, illetve a munkavállalók átvétele munkáltatói jogutódlás keretében történik-e. Munkáltatói jogutódlásról, azaz a munkáltató személyében bekövetkező változásról akkor beszélünk, ha az átadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Bértarifa-szerződés módosításához való jog

Kérdés: A munkáltatónál jogutódlás következtében megváltoztak az "erőviszonyok" a szakszervezetek között. A beolvadt cég kollektív szerződése megszűnt, mert az átvevő munkáltatónak volt saját kollektív szerződése, már 9 év óta. A beolvadt munkáltatónál egy másik szakszervezet rendelkezett jelentős képviselettel, olyannyira, hogy az egyesült (átvevő, jogutód) munkáltatónál is eléri a tagjai száma a 10%-ot (korábban az átvevő munkáltatónál nem volt ennyi e szakszervezet taglétszámának az aránya). Készülve a jövő évi bértárgyalásokra, ez a szakszervezet szeretne részt venni a kollektív szerződés bértarifa-mellékletének meghatározására irányuló tárgyalásokban. Ha jól olvassuk az Mt.-t, akkor erre nincs lehetősége?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 276. §-ának (1) és (5) bekezdése szerint a munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető, a kollektív szerződés pedig a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Kikölcsönzés megszűnése mint felmondási ok

Kérdés: Cégünk nemrég kezdett munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozni. Volt egy rövidebb projektünk, ami 2014. szeptember végén fejeződött be, az ügyféllel kötött vállalkozási szerződésünk megszűnt. A projektben foglalkoztatott munkavállalóktól megváltunk. Az egyik munkavállaló azonban levelet írt nekünk, hogy ha nem fizetünk neki felmondási időre távolléti díjat, akkor bírósághoz fog fordulni, mert írásban nem mondtunk fel neki. Mi viszont úgy tudjuk, hogy az ügyféllel kötött szerződés megszűnése, ha nem tudjuk utána másik projektben foglalkoztatni a munkavállalót, automatikusan megszünteti a munkaviszonyt, és nekünk nem is kellett semmilyen felmondást írnunk. Jogos a volt munkavállalónk követelése, vagy alappal hivatkozhatunk a projekt befejeződésére mint megszűnési okra?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésének eseteit az Mt. tételesen meghatározza. E szerint a munkaviszony megszűnik a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, a határozott idő lejártával, ha a munkáltatói jogutódlás során az átvevő munkáltató nem az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Több munkáltatóval létesített munkaviszony sorsa munkáltatói jogutódlás esetén

Kérdés: Munkáltatónk több hasonló profilú munkáltatóval egybeolvadva régiós alapon szerveződik újjá. Van olyan munkavállalónk, akit többmunkáltatós atipikus munkaszerződéssel foglalkoztatunk úgy, hogy másik munkáltatója is a jogelődök között van. Kollektív szerződésünk munkavállalói garanciaként előírja, hogy ilyen esetben a jogutódnak tovább kell vinni a munkaviszonyt, azt folyamatosnak kell tekinteni. Az egybeolvadáskor megszűnik ez a munkaszerződés? Ha igen, járható-e ennek elkerülésére az az út, hogy az egybeolvadás előtt visszaalakítjuk hagyományos munkaszerződéssé az atipikus munkaviszonyt a munkavállaló beleegyezésével?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 195. §-ának (5) bekezdése szerint a többmunkáltatós munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének jogcímén szűnik meg, ha a munkáltatók száma egyre csökken. Munkáltatói jogutódlás (egybeolvadás) esetén éppen ez a helyzet. Az Mt. 213. §-ának b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.
1
2
3
4