Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

16 találat a megadott munkáltatói jogutódlás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Kilépés az önkormányzati társulásból - a következmények

Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.
Részlet a válaszból: […]hatálya alá tartozó átadóról szintén a Kjt. szerinti átvevő munkáltatóra szállnak át. Ebben az esetben nincs szó a jogviszony megszüntetéséről, azok "törés" és megszakítás nélkül a törvény erejénél fogva folytatódnak az átvevő költségvetési szervvel, pályázniuk éppen ezért a közalkalmazottaknak nem kell. Ily módon őket végkielégítés sem illeti meg az átszállásnál fogva, az Önöknél eltöltött idejüket úgy kell tekinteni, mintha az átvevő munkáltatónál töltötték volna el, és a szabadság megváltására sincs szükség, azt is "viszik tovább" magukkal.Amennyiben a fenti megoldást követi a kiváló helyi önkormányzat, úgy Önök - mint átadó munkáltató - az átszállást megelőzően kötelesek tájékoztatni az átvevő munkáltatót (azaz a kiváló önkormányzat költségvetési szervét) az átszállással érintett közalkalmazotti jogviszonyokból és az érintett közalkalmazottak esetlegesen fennálló tanulmányi szerződéseiből származó jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás elmaradása az átvevő munkáltatóval szemben e jogviszonyokból származó igények érvényesítését nem érinti (Mt. 37. §). További kötelezettség, hogy az átvevő munkáltató (azaz a kiváló önkormányzat szociális feladatokat ellátó költségvetési szerve) az átszállást követő tizenöt napon belül a munkáltató azonosító adatainak közlésével írásban tájékoztassa a közalkalmazottakat a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, valamint az Mt. 46. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkafeltételek változásáról [Mt. 38. § (1) bek.]. Amennyiben az átadó munkáltatónál nem működik közalkalmazotti tanács, és közalkalmazotti képviselő megválasztására sem került sor, az átadó vagy - a munkáltatók megállapodása alapján - az átvevő munkáltató legkésőbb az átszállást megelőzően tizenöt nappal köteles az érintett közalkalmazottakat írásban tájékoztatnia) az átszállás időpontjáról vagy tervezett időpontjáról,b) az átszállás okáról,c) a közalkalmazottat érintő jogi, gazdasági és szociális következményekről, valamintd) a közalkalmazottat érintő tervezett intézkedésről [Mt. 38. § (2) bek.].Fontos továbbá megemlíteni, hogy az átadó és az átvevő munkáltató egyetemlegesen felel az átszállást megelőzően esedékessé vált közalkalmazotti követelésért, ha a közalkalmazott az igényét az átszállást követő egy éven belül érvényesíti (Mt. 39. §).Elképzelhető ugyanakkor az is, hogy a kiváló önkormányzat nem költségvetési szerv keretein belül, hanem egyéb módon kívánja a jövőben ellátni a feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat. Ennek egyik esete lehet a szóba jövő számos lehetőség közül például egy általa alapított gazdasági társaság működtetése. Mivel e megoldás jelenlétére nem utal a tényállás, ezzel kapcsolatosan csupán arra utalunk, hogy amennyiben a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatota) az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló, vagyb) az államháztartásról szóló törvény szerint az alapításra jogosult szerv által alapított, és annak közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt állógazdasági társaság utódszervezet vagy alapítvány részére adja át, közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony automatikusan megszűnik, és a megszűnését követő nappal az új munkáltatóval munkaviszony létesül [Kjt. 25/A. § (7) bek.]. Ebben az esetben az átadó munkáltató (azaz Önök) és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás időpontjáról,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4272

2. találat: Kölcsönzött munkavállalók kiszervezése a kikölcsönzés után

Kérdés: A munkáltató egyik gyáregységének három üzemében a technológiához tartozó daruzási munkákat részben kölcsönzött, részben saját állományú munkavállalók végzik. A kölcsönzött állományban dolgozó munkavállalók egy része mind a három üzemben 2016. november 30-án elérte az ötéves egybefüggő kölcsönzési időt. Ebben az esetben számukra két lehetőség nyílt: a kölcsönbevevő átveszi őket saját állományába, vagy a kölcsönző vállalkozás az ötéves időtartamra tekintettel megszünteti a munkaviszonyukat. Jelen esetben egy nagyon érdekes - eddig a mi gyakorlatunkban példa nélküli - megoldás született. A hivatkozott gyáregységben már két év óta tevékenykedik egy másik vállalkozás, amely a munkáltató véleménye szerint munkáját kifogástalanul végzi. A munkáltató úgy döntött, hogy mind a három üzem területéről a kölcsönzött munkavállalókat nem veszi át saját állományába, a kölcsönzést a kölcsönbeadóval felmondja, és azt a tevékenységet, amelyet a kölcsönzött munkavállalók végeztek, mintegy "kiszervezi", eladja a külső vállalkozásnak. A kölcsönzött munkavállalók munkaviszonyát a törvényben előírtak szerint 2016. november 30-án, felmondási idő és végkielégítés kifizetésével együtt megszüntették, egyben felajánlották nekik, hogy az előbb említett külső vállalkozással - amelyhez a "kiszervezés" történt - köthetnek munkaszerződést. Ebben az esetben a korábban kölcsönzött munkavállalók gyakorlatilag ugyanott dolgoznak, mint eddig, ugyanazt a munkát végzik, mint korábban. Mi lesz azokkal a munkakörökkel, amelyekben eddig mint kölcsönzött munkavállalók dolgoztak? A munkáltató hivatalos közlése szerint ezek a munkakörök betöltetlenül maradnak, amely elméletileg azt jelenti, hogy a későbbiekben bármikor felvehetnek ezekbe a munkakörökbe munkavállalókat. Az új helyzetben az következik be, hogy egymás mellett fognak dolgozni a munkáltató saját és egy külső cég munkavállalói. Olyan álláspont is felmerült, hogy a munkáltató fenti eljárása színlelt szerződést is takarhat. A kölcsönzött munkavállalóknak munkaviszonyuk megszüntetése után szabad választásuk van abban, hogy hajlandók-e a korábban említett külső vállalkozásnál dolgozni vagy máshol elhelyezkedni. A munkavállalókat nem kényszerítették. Az kétségtelen tény, hogy a kölcsönzöttek állományában a munkavállalók ugyanazon juttatásokat kapták meg, mint a munkáltató belsős munkavállalói, most viszont a külső vállalkozónál információink szerint már csak csökkentett mértékű béren kívüli juttatásban fognak részesülni. Abban az esetben, ha a munkáltató úgy döntött volna, hogy az öt év eltelte után átveszi őket, akkor a társaságcsoport kollektív szerződése - annak összes juttatásával - vonatkozna rájuk. Vélelmezhető-e a tudatosan alkalmazott színlelt szerződés esete? Követett-e el jogvitára alkalmat adó intézkedést a munkáltató, és érdemes-e a munkavállalónak jogvitát indítani?
Részlet a válaszból: […]adott kölcsönvevőnél töltött időtartamot jelenti, nem pedig a jogviszony fennállásának idejét [Mt. 214. § (1) bek. e) pont]. Annak tehát nincs akadálya, hogy az ötéves korlát kimerítése után a kölcsönbeadó egy másik kölcsönvevőnél tovább foglalkoztassa az adott munkavállalót. A törvényből olyan kötelezettség sem ered, hogy a kikölcsönzési maximum elérése után a kölcsönvevőnek lenne kötelező közvetlenül munkaviszonyt létesíteni a kölcsönzött munkavállalóval. Ezért annak sincs akadálya, hogy a szóban forgó munkavállalók munkaerejét a továbbiakban sem közvetlen munkáltatóként hasznosítsa, hanem kiszervezés útján, egy alvállalkozón keresztül. Meglátásunk szerint a leírt esetben a színlelt szerződés gyanúja nem merül fel, mivel nincs olyan jogi konstrukció, amit a feleknek lepleznie kellene.A munkavállalók ugyanakkor hivatkozhatnak arra, hogy ez a szervezeti változás lényegében munkáltatói jogutódlást, a munkáltató személyében bekövetkező változást valósít meg (Mt. 36. §). A munkavállalók ugyanis továbbra is ugyanahhoz a gazdasági egységhez kötődve, ugyanazt a tevékenységet fogják ellátni, csak éppen egy másik munkáltató munkavállalóiként. Ennek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2821

3. találat: Több munkáltatóval létesített munkaviszony sorsa munkáltatói jogutódlás esetén

Kérdés: Munkáltatónk több hasonló profilú munkáltatóval egybeolvadva régiós alapon szerveződik újjá. Van olyan munkavállalónk, akit többmunkáltatós atipikus munkaszerződéssel foglalkoztatunk úgy, hogy másik munkáltatója is a jogelődök között van. Kollektív szerződésünk munkavállalói garanciaként előírja, hogy ilyen esetben a jogutódnak tovább kell vinni a munkaviszonyt, azt folyamatosnak kell tekinteni. Az egybeolvadáskor megszűnik ez a munkaszerződés? Ha igen, járható-e ennek elkerülésére az az út, hogy az egybeolvadás előtt visszaalakítjuk hagyományos munkaszerződéssé az atipikus munkaviszonyt a munkavállaló beleegyezésével?
Részlet a válaszból: […]térhet el. Ezért az a kollektív szerződéses kikötés, amelyben a munkáltató kötelezi magát, hogy a munkaviszonyt ilyen esetben folytonosnak tekinti, ellentétes a törvénnyel, ezért érvénytelen.Átalakítani tipikus munkaviszonnyá a többmunkáltatós munkaviszonyt nem lehet, mivel ennek a fajta munkaviszonynak definíciós eleme, hogy a munkáltatói oldalon többen vesznek benne részt. Ha bármelyik munkáltató megállapodást írna alá arról, hogy a munkaviszonyból "kimarad", akkor ezzel a munkáltatók száma egyre csökkenne, és a szerződés a törvény erejénél fogva megszűnne. Az Mt. 213. §-a pedig nem teszi lehetővé, hogy a felek az említett törvényi rendelkezéstől eltérő megállapodást kössenek. Ebben az esetben a többmunkáltatós munkaviszony az egyesülés időpontjában a törvény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2101

4. találat: Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat

Kérdés: Az egyik munkaerő-kölcsönző cég megszűnik, de egy másik, ugyancsak munkaerő-kölcsönző átveszi a dolgozókat, ugyanoda kölcsönzi ki őket. Kérdésem, hogy új munkaalkalmassági orvosi igazolásokat kell-e készíteni, ha a beosztás sem változik?
Részlet a válaszból: […]vagy eltérő jellegű megterheléssel jár együtt [4. § (1) bek.]. A jelen esetben egyik körülmény sem áll fenn. Egyrészt a kérdésben leírt változás munkáltatói jog­utódlásnak minősül. Az új kölcsönbe adó cég által átvett munkavállalói csoport ugyanis olyan gazdasági egységnek tekinthető (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja), amelyet jogügylet alapján vesz át a megszűnő kölcsönbe adótól, azonos gazdasági cél folytatása céljából. Ezért az érintett kölcsönzött munkavállalók munkaviszonya jogfolytonosan folytatódik az átvevő kölcsönbe adó céggel [Mt. 36. § (1) bek.]. Mivel a munkaviszony nem szakad meg, ez okból nincs szükség az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1862

5. találat: Munkáltató személyében bekövetkező változás - munkaszerződés-módosítás

Kérdés: Munkáltatói jogutódlás történt a munkahelyemen. Az új munkáltató mindenkivel új munkaszerződést akar aláíratni, amiben a korábbinál alacsonyabb alapbér szerepel. Köteles vagyok-e aláírni ezt az új munkaszerződést? Ha megtagadom, akkor emiatt felmondhat nekem az új munkáltató?
Részlet a válaszból: […]érintett munkaviszonyokból, valamint a versenytilalmi megállapodásokból és a tanulmányi szerződésekből származó jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás elmaradása az átvevő munkáltatóval szemben e jogviszonyokból származó igények érvényesítését nem érinti (Mt. 37. §).Az átvevő munkáltató az átszállást követő tizenöt napon belül a munkáltató azonosító adatainak közlésével köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, valamint a törvény szerint a munkaviszony létesítésekor a munkáltató általi írásbeli tájékoztatóban meghatározott munkafeltételek változásáról [Mt. 38. § (1) bek.]. Ez a tájékoztatási kötelezettség kiterjed többek között az alapbéren túli munkabérre és egyéb juttatásokra, illetve a munkabérrel való elszámolás módjára, a munkabérfizetés gyakoriságára és a kifizetés napjára [Mt. 46. § (1) bek. b)-c) pont]. Az alapbér mértékének módosításához azonban nem elegendő a munkáltató általi tájékoztatás, ehhez a munkaszerződés módosítására van szükség, tekintettel arra, hogy az alapbér a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme [Mt. 45. § (1) bek.]. A felek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. június 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1680

6. találat: Munkaszerződés-kötés és a munkáltató személyében bekövetkezett változás

Kérdés:

Egyik kolléganőmmel a korábbi munkáltatónktól munkáltatói jogutódlás útján kerültünk át a jelenlegi munkáltatónkhoz, magasabb munkakörbe, lényegesen több munkával. A közvetlen vezetőnk szóban ígéretet tett arra, hogy a munka­bérünket felemelik. Új munkaszerződés megkötésére és a fizetésünk felemelésére azonban a mai napig nem került sor. Ráadásul a munkáltatónk még arra is kötelezett minket, hogy a munkaköri leírásunkat mi készítsük el saját magunknak, mely aláírásra, illetve jóváhagyásra is került a vezető részéről, és átadták azt nekünk új munkaszerződés nélkül. Az ismereteim szerint a munkáltatói jogutódlás esetén, ha a munkakör megváltozik, és vele együtt a fizetés is, akkor új munkaszerződést kell kötni a munkavállalónak és a munkáltatónak, a korábbi szerződés már nem vihető tovább. Ilyen esetben mit tanácsolnak, hogy mit tegyünk?

Részlet a válaszból: […]munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről, továbbá - a megállapodás érdekében - köteles konzultációt kezdeményezni a munkavállalókat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről [régi Mt. 85/B. § (1) bek.]. <br> A tájékoztatási kötelezettség az új Mt. szerint is terheli az új munkáltatót, de némileg eltérő tartalommal. Az átvevő munkáltató az átszállást követő tizenöt napon belül a munkáltató azonosító adatainak közlésével köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, valamint a munkafeltételek változásáról [új Mt. 38. § (1) bek.]. Új munkaszerződés kötésére azonban sem a régi, sem az új Mt. nem kötelezi a feleket. Abban az esetben azonban, ha változik a munkavállaló munkaköre, a feleknek módosítani - és nem újrakötni - kell a munkaszerződést. Ugyanígy kell eljárni a munkabér módosítása esetén is. A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják [új Mt. 58. §], így mind a munkakör, mind a munkabér módosításához mindkét fél egyező akarata szükséges. Amennyiben azonban maga a munkakör nem változik, csak a munkakörbe tartozó feladatok módosulnak vagy bővülnek - a munka­kör megváltozása nélkül -, akkor munkaszerződés-módosításra sincs szükség, mindössze új munkaköri leírásra.<br> Esetünkben, ha maga a munkakör nem változott, csak a feladatok bővültek, jogszerűen járt el a munkáltató azzal, hogy csak új munkaköri leírás készült. Ha azonban a munkakör is változott, akkor szükséges módosítani a munkaszerződést.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. november 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1501

7. találat: Munkavállalói felmondás a munkáltató személyében bekövetkező változás miatt

Kérdés: Előreláthatóan 2012 augusztusában eladjuk az egyik telephelyünket egy másik cégnek. A telephelyen dolgozó munkavállalók munkáltatói jogutódlással átkerülnek egy másik céghez. Az üzleti partnerünk szeretne mindenkit megtartani, és tovább folytatni a termelést, de attól tart, hogy a munkavállalók nem akarnak majd az új munkáltatónak dolgozni. Előfordulhat-e, hogy a munkavállalók a jogutódláskor arra hivatkozva mondjanak fel, hogy nem szimpatikus nekik az új munkáltató?
Részlet a válaszból: […]be változás. A 2012. július 1-jétől hatályos szabályok kifejezetten rendelkeznek arról az esetről, ha a munkavállaló a munkáltató személyében bekövetkezett változás esetén, illetve arra figyelemmel meg akarja szüntetni a munkaviszonyát. A munkáltató személyében bekövetkező változás megtörténtéhez a munkavállalók hozzájárulása ugyan nem szükséges, ugyanakkor a változás a munkavállaló számára hátrányos következményekkel is járhat. Ezért az új Mt. nevesíti a munkavállalói felmondás egy sajátos formáját. Ennek lényege, hogy a munkavállaló a munkaviszonyát felmondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna, vagy lehetetlenné válna [Mt. 40. § (1) bek.]. Ekkor a munkavállaló jogosulttá válik a munkáltatói felmondás esetén őt megillető felmondási időre (legalább a felmondási idő felére) - távolléti díj fizetése mellett mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettsége alól (új Mt. 70. §) - és végkielégítésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1332

8. találat: Kollektív szerződés hatályvesztésének bejelentése

Kérdés: Munkajogi jogutódlással kerültem a mostani cégemhez, de a mai napon felmondtak 30 évnyi munkaviszony után. A Munka Törvénykönyve szerint állapították meg a járandóságaimat. Tudomásom szerint a jogelőd munkáltató kollektív szerződése még mindig hatályban van, de a munkáltatóm arról tájékoztatott, hogy munkajogi jog­utódlás esetén egy év után hatályát vesztette. Ha ez így van, akkor erről nem kellett volna a munkavállalókkal és a szakszervezetekkel egyeztetni, tárgyalni? Nincs bejelentési kötelezettség sem ilyen esetben? A munkáltatóm tájékoztatása szerint három nap áll rendelkezésemre, hogy észrevételemet megtegyem.
Részlet a válaszból: […]hiányában pedig legalább a jogutódlás időpontját követő egy évig a jogutód munkáltatónak fenn kell tartania [Mt. 40/A. § (1) bek.]. Amennyiben azonban a jogutód munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételek a jogelőd munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés - feltéve hogy van ilyen - szerinti munkafeltételeknél a munkavállaló számára kedvezőbbek lennének, a jogutód munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben foglaltakat kell alkalmazni [Mt. 40/A. § (2) bek]. Így a jogutód munkáltatót - egyéb feltételek bekövetkezése hiányában - mindössze az a kötelezettség terheli, hogy legalább egy évig hatályban tartsa a jogelőd munkáltatónál alkalmazott kollektív szerződést. A munkavállalók, illetve szakszervezetek felé sem egyeztetési, sem bejelentési kötelezettség nincs. Bejelentési kötelezettség csupán az állami foglalkoztatási szerv felé áll fenn a kollektív szerződés módosításáról, felmondásáról, ágazatra történő kiterjesztésével kapcsolatos változásokról, továbbá hatályának megszűnéséről [Mt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1307

9. találat: Kilépőpapírok kiadása a jogutód munkáltató által

Kérdés: GYES-en voltam 2012. február 10-éig. A korábbi munkahelyemen munkáltatói jogutódlás történt. Szeretném megkapni a kilépőpapírjaimat és a ki nem vett szabadságom megváltásáért járó összeget a jogutód munkáltatótól. A munkáltató jelenlegi tulajdonosa azonban nem válaszol sem a levelemre, sem a telefonos megkeresésemre. Hogyan tudnék hozzájutni a papírjaimhoz és a járandóságomhoz?
Részlet a válaszból: […]együtt­működési kötelezettségéből következően a fizetés nélküli szabadság leteltét megelőző legfeljebb harminc, ha pedig a fizetés nélküli szabadság időtartama nem érte el a hat hónapot, akkor hatvan nappal a munkavállaló ennek tényét köteles bejelenteni a munkáltatónak. A munkáltatót, esetünkben a jogutód munkáltatót pedig foglalkoztatási kötelezettség terheli, amelynek a bejelentést követő harminc, illetve hatvan nap elteltével köteles eleget tenni [Mt. 138. § (5a) bek.]. Ebben az esetben a GYES megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani [Mt. 136. § (1) bek.]. A kilépőpapírokat a munkáltató csak a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén adja ki. Ha a fenti feltételek fennállnak, és a munkaviszony megszüntetésre került, akkor az Mt. 98. §-ában foglaltak szerint ki kell adnia a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1259

10. találat: Kárfelelősség munkáltatói jogutódlás esetén

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a munkáltató megszünteti a tevékenységét, hogy ne kelljen kártérítést fizetnie, és egy másik névvel tovább folytatja munkáltatói szerepét, de nem jogutódként? Ez ügyben milyen jogi lehetőségek adottak? Ha a munkáltató tudott a munkavállaló egészségi állapotának romlásáról, és mégsem szólította fel a károk előterjesztéseire, akkor a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözet igényét jogszerűen mely időponttól lehet igényelni? Egyetlen kártérítési perben van-e arra mód, hogy a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözetét 2002. évtől kamataival igényeljem a munkáltatótól, amiért értesült a rokkantnyugdíjazásomról, mégsem szólított fel káraim előterjesztésére; egyben járadék megállapítását is igényelhetem három évre visszamenőlegesen?
Részlet a válaszból: […]bek.]. A munkáltatói jogutódlás tehát akkor is megvalósul, ha a jogelőd (károkozó) munkáltató a teljes tevékenységét átadja a jogutód munkáltatónak, és az tovább folytatja azt a tevékenységet. A jogutódlás ugyanis nem a két munkáltató akaratán múlik, hanem a törvényi feltételek megvalósulása esetén a törvény erejénél fogva, automatikusan beáll. Munkáltatói jogutódlás esetén a) az annak időpontjában fennálló munkaviszonyból származó, továbbá b) amennyiben a jogutódlással a jogelőd megszűnik, az a) pontban foglaltakon túlmenően a már megszűnt munkaviszonyból származó jogok és kötelességek a jogutódlás időpontjában a jogelődről a jogutód munkáltatóra szállnak át [Mt. 85/A. § (2) bek.]. Amennyiben a (jogelőd) munkáltató kárt okozott, majd ezt követően a tevékenységét átadta egy másik (jogutód) munkáltatónak, aki azt folytatta, úgy a munkáltatói jogutódlás feltehetően létrejött, és a jogutód munkáltató lesz köteles a munkavállalót ért kárt megtéríteni. Ki kell emelni, hogy a jogutódlás pillanatában még fennálló munkaviszonyokban is a jogutód válik munkáltatóvá, azaz a munkaviszony a jogutódlást követően vele áll fenn. A munkáltató a károkozásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül köteles a károsultat felhívni kárigénye előterjesztésére. A munkáltató a kárigény bejelentésére tizenöt napon belül írásbeli, indokolt választ ad (Mt. 185. §). Nincs szankciója annak, ha a munkáltató ezt a kötelezettségét elmulasztja, ha a munkavállaló a kár bekövetkeztéről maga is tudomással bírt. Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1218
| 1 - 10 | 11 - 16 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést