Munkaviszony megszűnése munkaidőkeretben – a napok minősítése

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 209. számában a 4090. számú kérdéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a járvány miatt nem ledolgozott, de kifizetett napok a visszavonás miatt visszamenőlegesen igazolt, nem fizetett napok lesznek? Vagy fizetés nélküli szabadság? A járvány idején pihenőnapként adtuk ki őket a munkaidőkereten belül. Ebben az esetben, ha valakinek ez folyamatosan akár több mint 30 nap volt, annak a folyamatos biztosítása is megszakad?
Részlet a válaszából: […] ...alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt. Emiatt a kérdés szerinti esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Döntőbizottságról a bíróságra – eljárási szabályok

Kérdés: Kormányzati szolgálati jogviszonyom saját kérésemre 2019. május 11-én felmentéssel megszűnt. A jogviszonyomat megszüntető kormányzati igazgatási szerv jogellenesen állapította meg a végkielégítésem mértékét. A megszüntető okiratomat a Kit. alapján állította ki, de a végkielégítésem mértékét a Kttv. alapján állapította meg (egyhavi illetményemnek megfelelő összeget négyhavi helyett), ezért a Közszolgálati Döntőbizottsághoz fordultam. A Döntőbizottság a panaszomnak helyt adott, és kötelezte a kormányzati igazgatási szervet, hogy 15 napon belül fizesse meg az elmaradt háromhavi végkielégítésemet. A határozat ellen 30 napon belül jogorvoslattal lehet élni. Arra való tekintettel, hogy a 15 nap már lejárt, és egyetlenegy forintot sem kaptam a megítélt végkielégítésből, valamint a jogorvoslati határidő lejárta "vészesen" közeleg, ezért arra a következtetésre jutottam, hogy valószínűleg a kormányzati igazgatási szerv jogorvoslattal él a Döntőbizottság határozata ellen. A Döntőbizottság által lefolytatott vizsgálat egy esetleges per során rövidíteni fogja a bírósági eljárást, vagy egy évekig tartó eljárás elé nézek? A fellebbezésnek a Döntőbizottság által részemre megítélt összeg kifizetésének van-e halasztó hatálya? Fellebbezés esetén a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kerül át az ügyem? Kell-e jogi képviselőt keresnem, vagy hivatalból fognak kirendelni? Kit terhel a perköltség? Mi történik az után, hogy fellebbeznek a Döntőbizottság határozata ellen?
Részlet a válaszából: […] ...nem haladja meg a 73/2009. IRM rendeletben meghatározott mértéket (az Ön esetében a 2017. év szerinti nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset kétszeresét). A felet a munkavállalói költségkedvezmény alapján – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Munkavállalói járadékigény – ha már elévült

Kérdés: 20 éven keresztül rokkantsági ellátásban részesültem, mert a munkáltató "egészségrosszabbítást" okozott, amit igazságügyi orvosszakértői vélemény bizonyít, viszont a korábbi pereimben ezt nem vették figyelembe a bíróságok és a Kúria sem. Van-e lehetőségem bírósági úton igényelnem a munkáltatómtól kártérítésként (járadékként) a jelenlegi rokkantsági ellátásom és annak az öregségi nyugdíjnak a különbözetét, amelyet a KSH által megadott átlagkeresetek alapján megkaphattam volna, ha tudok dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...kárigényét az ún. szakaszos elévülés szabályai szerint érvényesítheti, azaz az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni az átlagkereset és a rokkantsági ellátás megtérítése iránti igényt. Az elévülési idő ilyenkor a rokkantási ellátásnak (ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Betegség, baleset sztrájk idején

Kérdés: Társaságunknál a szakszervezet a bértárgyalások meghiúsulása miatt sztrájkot helyezett kilátásba. Hogyan kell kezelni azt a helyzetet, ha a sztrájkoló munkavállaló beteg lesz? E napra betegszabadságot kell neki kiadni, illetve jár a táppénz? Lehet-e üzemi baleset, ha a munkavállaló a sztrájk idején sérül meg a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha annak idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt [Tbj-tv. 8. § c) pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Közalkalmazott felmentési idejének számítása

Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonulása miatt szükségessé vált a felmentési idejének megállapítása, amely a korábbi munkáltató intézkedése miatt sajnos nem egyértelmű számomra. A rendelkezésre álló dokumentumokból megállapítható, hogy közalkalmazotti jogviszonya az előző munkáltatónál 2001. január 31. napjával szűnt meg azzal az indokkal, hogy a munkahelye szervezeti változás következtében megszűnt. Részére akkor a felmentési időt hatvan nap és három hónapban állapították meg, azaz 2000. szeptember 1-jétől 2001. január 31-ig a felmentési idejét töltötte azzal, hogy a teljes időtartamra felmentették a munkavégzés alól. Közalkalmazottunk az akkori munkáltatótól hathavi átlagkeresetének megfelelő összegű végkielégítésben is részesült. Úgy nyilatkozott, hogy a felmentési időre járó illetményét és a végkielégítés összegét az akkori munkáltatója kifizette részére. Ugyanakkor intézményünknél 2000. szeptember 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyt létesített, tehát a fent leírtak szerint 2000. szeptember 1-jétől 2001. január 31-ig kettős jogviszonyban állt. Ebben az esetben a közalkalmazottunk mennyi felmentési időre lesz jogosult? Ha a folyamatos közalkalmazotti jogviszonyt nézzük, akkor nyolc hónap, ha csak az intézményünknél eltöltött időt vesszük figyelembe, hat hónap felmentési időre jogosult. Esetleg a maximálisan igénybe vehető nyolc hónapból levonhatjuk-e a korábban már "igénybe vett" öt hónapot, és most csak három hónap felmentési időt állapíthatunk meg?
Részlet a válaszából: […] Felmentés esetén a közalkalmazott felmentési ideje legalább hatvan nap, azonban a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ha a felmentés – az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve – a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének c) pontján alapul, vagyis a közalkalmazott a munkaköri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Munkavédelmi képviselő munkaidő-kedvezménye

Kérdés: Segítségüket kérném abban, hogy ha engem egy gimnáziumban munkavédelmi képviselőnek választottak (20 főnél több munkavállalót foglalkoztat), akkor jár-e nekem a havi 10%-os mértékű munkaidő-kedvezmény? Tehát a tanároknál ez órakedvezményben valósul meg, az én értelmezésem szerint. Az igazgatóhelyettes azt állítja, hogy csak az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóknak jár ez a kedvezmény, közalkalmazottaknak nem.
Részlet a válaszából: […] ...a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, különösen a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...díjazott munkavállaló esetén pedig az alapbére legalább felét elérő garantált bérkétszeresét el nem érő, hathavi átlagkeresetet meg nem haladó munkabér- és bérjellegű követelések vehetők figyelembe [Csődtv. 57. § (1) bek. h) ha)-hd) pontok, Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Végkielégítésre való jogosultság – ami a közalkalmazotti jogviszony tekintetében változott

Kérdés: Tudnának-e segíteni abban, hogy 1999 óta változott-e a közalkalmazottak végkielégítésének számolása?
Részlet a válaszából: […] ...csak legalább három év esetén [Kjt. 37. § (6) bek.] szerez erre a közalkalmazott jogosultságot. 2013. január 1-jétől pedig nem a havi átlagkereset, hanem a távolléti díj képezi a szorzandó összeget.A nyugdíjjogosultság megszerzése előtti öt évben további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Bérgarancia Alapból történő kielégítés mértéke

Kérdés: A volt munkáltatóm még közel 2 000 000 Ft végkielégítéssel tartozik nekem. Időközben felszámolás alá került. Felvettem a kapcsolatot a felszámolóval, aki azt mondta, hogy nem maradt pénz a cégben, így csak egy részét tudja majd bérgaranciából kifizetni. Én úgy tudom, hogy a felszámoló köteles lehívni a bérgaranciát, és a munkabértartozást soron kívül kifizetni. Jogszerű, ha nem kapom meg a teljes összeget, ami nekem járna?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultanként legfeljebb a tárgy­évet megelőző második év Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszörösét veheti figyelembe [Bgatv. 7. § (1) bek.]. A KSH adatai szerint 2013-ban a nemzetgazdasági havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Munkaszerződés elmaradt hatályosítása – a gondatlan károkozásért fennálló felelősség

Kérdés: A munkavállalóink munkaszerződését nem hatályosítottuk az Mt. 2012-es hatálybalépése óta. A munkaszerződésekben gondatlan károkozás esetére minden esetben 1,5 havi átlagkeresetig terjedő kártérítés került meghatározásra. Most az egyik munkavállalónkat kötelezni akarjuk az általa (gondatlanul) okozott kár megtérítésére. Ilyen esetben követelhetjük a hatályos Mt. szerinti négyhavi távolléti díjat, hiszen a szerződéseink hatálytalanok?
Részlet a válaszából: […] ...régi Mt. gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértékét a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékában határozta meg [régi Mt. 167. § (1) bek.], azzal, hogy kollektív szerződés vagy munkaszerződés a károkozás, illetve a károkozó körülményeire...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.
1
2
3
14