Átlagkereset a munkavédelmi képviselőnek

Kérdés: Az Mvt. 75. §-ának (1) bekezdése szerint "A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt". Az átlagkereset fogalmát viszont nem definiálja e törvény. Az Mt. az "átlagkereset" fogalmát már nem használja, helyette a törvény szerinti távolléti díjjal kell számolni. A távolléti díj hátrányosabb a munkavédelmi képviselő munkavállalóknak, mint az átlagkereset-számítás. Melyiket kell vagy lehet a gyakorlatban alkalmazni, és van-e eltérés a köztulajdonban álló munkáltatóra vonatkozóan a díjazást illetően?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésre nincs egyértelmű válasz. A jogalkotó 2012-ben megszüntette az Mt.-ben az átlagkereset fogalmát, és helyette a távolléti díjat rendelte alkalmazni minden olyan esetben, amikor korábban átlagkeresetet kellett fizetni. Az Mvt. hivatkozott szabályát azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Betegség alatti felmentés

Kérdés: 1966. február 13-tól dolgozom az egyik egyetem atomfizikai tanszékén, 2000. április 4-től már mint nyugdíjas, teljes munkaidőben és változatlan munkakörben. 2011. december 15-én kórházba kerültem, súlyos műtéten estem át, és csak 2012. február 23-án jöttem ki. 2012. évi 15 nap betegszabadságomat letöltöttem, jelenleg is táppénz nélküli keresőképtelen vagyok (amit a háziorvos igazol). Ha a közalkalmazotti jogviszonyomat a betegségem miatt a munkáltató megszünteti, jár-e részemre felmentési idő és valamiféle anyagi juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...hanem átlagkeresetet említ, azonban ez jogalkotási hiba, hiszen a régi Mt.-nek a közalkalmazotti jogviszonyban korábban alkalmazandó, az átlagkereset-számításra vonatkozó szabályai 2012. július 1-jén hatályukat vesztették. Valószínűleg egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Átlagkereset-számítás alapjául szolgáló irányadó időszak

Kérdés: Határozott időtartamra, 2011. 11. 09-től 2012. 05. 09-ig alkalmaztunk egy munkavállalót, akinek a munkaviszonya az Mt. 88. §-ának (2) bekezdése alapján 2012. 03. 24-én megszűnt. Kérdésem, hogy ebben az esetben mi az irányadó időszak a határozott időből még hátralévő, 2012. 03. 25.-2012. 05. 09. közötti időre járó átlagkereset számításánál? A munkavállaló díjazása személyi alapbérből és jutalékból áll össze. A munkaviszony minden naptári hónapjához tartozik osztószám, ledolgozott vagy fizetett nap.
Részlet a válaszából: […] ...a személyi alapbért az átlagkereset esedékességeidőpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni [Mt. 152. § (1)–(3)bek.]. Az átlagkereset-számítás alapjául a munkabéreket az alábbi sorrendbenkell figyelembe venni:a) Ha a munkavállaló munkaviszonya eléri a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Elévülési idő munkavállalói kárigény érvényesítésekor

Kérdés: Rokkantsági nyugdíjamat 2004. május 10-én állapították meg jogerősen, amiről 2005. március 26-ai postázású levélben tájékoztattam a munkáltatómat. A munkáltató 2005. április 10-én kelt válaszában elismerte vagyoni káraimat. Közben az egészségi állapotom romlott, amiért egy másik, nem vagyoni kártérítési pert indítottam munkáltatóm ellen; a munkáltatót 2007. június 20-án jogerőre emelkedett ítéletben el is marasztalták. Mivel időközben tudomásomra jutott, hogy a munkáltató személyében jogutódlás történt, ezért a jogutód munkáltatónak 2007. március 1-jei postázású ajánlott küldeményben megküldtem a korábban a jogelődnek is megküldött vagyoni kárigényemet, és a jogelőd munkáltató válaszlevelét. Erre választ nem kaptam, így 2010. március 1-jei dátummal ajánlott levélben vagyoni kárigényem és a nem vagyoni káraim megtérülése ügyében a munkaügyi bíróságnak postára adtam keresetemet. A munkáltató erre az elévülésre hivatkozik. Jogosan? Ha az igényem nem évült el, akkor a rokkantsági nyugdíj és a KSH által kiadott hasonló munkakört ellátók átlagkeresete közötti különbözetet igényelhetem-e járadékként, ha igen, milyen időponttól?
Részlet a válaszából: […]  Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni azátlagkereset és a rokkantsági nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyekellátása különbözetének megtérítése iránti igényt [Mt. 186. § (1) bek. c)pont]. Az elévülési idő a rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Részmunkaidős munkavállaló átlagkeresete

Kérdés: Munkavállalónknak felmondtunk, és ki kell számolnunk a felmondási időből a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetét. A felmondást megelőzően 2 hónappal azonban szerződését módosítottuk, és részmunkaidőben foglalkoztattuk, remélve, elkerülhetjük az elküldését, de most sajnos olyan helyzetbe került a cég, hogy mégis erre kényszerültünk. Az átlagkereset-számításnál a korábbi, teljes munkaidős bérét vagy a részmunkaidőst kell-e figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az átlagkereset számításának szabályait az Mt. 152. §-atartalmazza. Általános szabály szerint az átlagszámítás alapjául szolgálóirányadó időszakra (általában az utolsó négy naptári negyedévre, amikorlegalább egyszer volt kifizetés a munkavállaló részére, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Étkezési jegy – beleszámít az átlagkeresetbe?

Kérdés: A munkavállalóknak jutatott étkezési hozzájárulás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál?
Részlet a válaszából: […] ...átlagkereset fogalmát az Mt. nem tartalmazza, de a bíróságigyakorlat szerint "az átlagkereset-számítás a munkában nem töltött idő alatt amunkavégzés esetén valószínűleg elérhető kereset megközelítő megállapításáraszolgál" (EBH 2004. 1054. II.). Az Mt. 152....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Felmentési időre járó átlagkereset

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptárinegyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak [Mt. 152. § (4) bek.], vagyis amúltban járó keresetet kell átlagolni az átlagszámítás időpontját megelőzőutolsó négy teljes naptári negyedévet figyelembe véve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Jövedelempótló járadék és összegének módosítása

Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyávalösszefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékébenfelel [Mt. 174. § (1) bek.]. A munkáltató felelőssége alapján a munkavállalónakelmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdése c) pontjában foglalt felmondásivédelem a munkavállalót csak a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagygondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság legfeljebb kétévesidőtartamára illeti meg. Ez azt jelenti, hogy az Mt. alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Végkielégítés kiszámítása fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: 17 éve dolgozom egy nagyvállalatnál, az utolsó 3 évben GYED-en/GYES-en voltam. Augusztustól dolgozom ismételten, a havibéremet felemelték. A vállalat megszűnik szeptember 30-ával, csoportos létszámleépítés lesz. A végkielégítés számítására lennék kíváncsi, az átlagbérbe beleszámítják-e a GYES és GYED időszakát is? Nem mindegy, hogy 95 000 forinttal, ami a GYES alatt volt, vagy a rendes béremmel fogják kiszámolni a végkielégítés összegét.
Részlet a válaszából: […] ...átlagszámításalapjául szolgáló irányadó időszakra kifizetett munkabér időarányosan számítottátlaga tekintendő átlagkeresetnek. Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsónégy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak. Ha a munkavállalómunkaviszonya a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.
1
2