58. Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) / 2011. szeptember 19.

TARTALOM

1102. kérdés Rendelkezésre állási kötelezettség készenlét alatt
Munkavállalóink sérelmezték, hogy a készenlét ideje alatt nem tudnak szabadon rendelkezni az idejükkel, és a mobiltelefonjukat mindig magukkal kell vinniük, bárhová mennek. Többen megkérdezték, hogy milyen időn belül kell visszahívniuk a vezetőjüket, ha egészségügyi okokból épp nem tudják felvenni a mobiltelefont, illetve hogy a hívástól számított mennyi időn belül kell beérniük a munkahelyre. Nem találtunk erre vonatkozó rendelkezést a jogszabályban, így kérem, hogy adjanak iránymutatást, amit közölni tudunk a munkavállalóinkkal!
1103. kérdés Beléptetőrendszer bevezetése
Cégünknél az irodában olyan beléptetőrendszer bevezetésére kerül sor, amely egyúttal rögzíti azt is, hogy a munkavállaló mikor lépett be és ki az épületből. Erre alapozzuk a munkaidő-nyilvántartásunkat is. Felmerült a kérdés, hogy ezt a rendszert alkalmazni lehet-e az értékesítő munkatársakra is, akik maguk osztják be a munkaidejüket? Másik oldalról: megtagadhatják-e ezek a munkatársak a beléptetőrendszer használatát?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1104. kérdés Kiterjed-e a különadó a munkaviszony megszüntetésekor kapott jutalomra?
Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. Jutalom címén kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összeget kapott. Ez az összeg is beleszámít a 98%-os adózás alá eső jövedelmekbe, vagy csak a szabadság megváltása és a felmentési időre járó átlagkeresete és a végkielégítése?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1105. kérdés Költségtérítés utazásért
A helyi önkormányzat által fenntartott bölcsőde kisgyermeknevelője családlátogatás esetén jogosult-e bármilyen útiköltség jellegű térítésre? A gyermek lakóhelye és a bölcsődétől (munkahelytől) való távolság nagysága sokszor indokolja, hogy közlekedési eszközt (helyi autóbuszt, gépkocsit) vegyen igénybe (pl. a város/kerület másik végén lakik a gyerek, mint ahol a bölcsőde van). Normál esetben a dolgozók nem kapnak helyi közlekedési bérletet, így a családlátogatás pluszköltsége a dolgozót terheli. Vélelmezem, hogy jár valami, de azt nem tudom biztosan, hogy ez minősülhet-e kiküldetésnek, vagy sem?
1106. kérdés Végkielégítés - nem jár az Mt. alapján a kölcsönzött munkavállalónak
Három év és egy hónap után egyik kölcsönzött munkavállalónk foglalkoztatását megszüntettük. A kölcsönzést megelőzően közvetlenül alkalmazott, belsős kollégánk volt 4 évig. A munkaerő-kölcsönző cég elkezdte intézni a munkavállaló kiléptetését, mert másutt sem tudják foglalkoztatni. A munkavállaló hozzánk fordult, mert a felmondólevélben tájékoztatást kapott arról, hogy végkielégítés nem jár neki. Gyakorlatilag megszakítás nélkül dolgozott nálunk valamivel több mint 7 évig. Kérem, erősítsék meg, hogy ennek ellenére nem jár részére végkielégítés, és a kölcsönbe adó partnerünk szabályosan járt el!
1107. kérdés Rugalmas munkaidő-beosztás vagy túlóra?
Logisztikai tevékenységet folytató cég vagyunk. Hogy raktárainkban mikor kerül sor árufogadásra, illetve mikor kell az árut átrakodni, legfeljebb 1-2 nappal előbb tudható meg. Ez viszont azt eredményezi, hogy nem tudjuk előre, egy héttel korábban beosztani a munkaidőt, így rendszeresen túlóráztatni kényszerülünk a dolgozóinkat, ami nem túl gazdaságos megoldás. Van-e valamilyen alternatív jogi lehetőségünk? Bevezethetünk-e például rugalmas munkaidőt?
1108. kérdés Családi pótlék a részmunkaidőben foglalkoztatott egyetemista után
Egy nappali tagozatos egyetemistát szeretne cégünk részmunkaidőben foglalkoztatni. A munkaszerződés megkötése előtt leendő munkavállalónk azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy édesanyja továbbra is jogosult lesz-e családi pótlékra, ha ő részmunkaidőben elhelyezkedik nálunk?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1109. kérdés Üzemi tanács mandátumának változása
Nyáron módosult az Mt., és a módosítások érintették az üzemi tanács megbízatásának időtartamát is. A jelenleg - és a módosítás előtt - is működő üzemi tanácsok megbízatása hogyan alakul? 5 évre tolódik a megbízásuk időtartama, és ha igen, akkor milyen időponttól kell számítani az 5 évet? Mikor kell új üzemi tanácsot választani?
1110. kérdés Rendes szabadság - jogosultság és megváltás
A 2011. augusztus 1-jétől megváltozott gyermekgondozási szabadság idejére vonatkozó szabadság kapcsán kérdezem: visszamenőlegesen is érvényes, hogy csak az első fél évre jár a szabadság? Például: egyik kismama munkavállalónk 2009. augusztus 3-án szült, és most szeretne visszajönni szeptemberi kezdéssel. Ilyenkor a felhalmozott szabadságát a régi szabályok szerint, vagy már a módosított új törvény alapján kell kiszámítani? A törvény 136. § (1) bekezdése is változik. E szerint a felhalmozott szabadságból ez a bizonyos hat hónapnyi rész pénzben is megváltható. Ezt a szabályt már alkalmazhatjuk a most visszatérő kolléga esetén? Csak a fizetés nélküli szabadság első fél évére járó szabadságot lehet ilyenkor kifizetni, vagy az egyébként bent maradt többi szabadságot is?
1111. kérdés Fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő összeférhetetlensége
A férje külszolgálata miatt illetmény nélküli szabadságon lévő köztisztviselő végezhet-e ez idő alatt más munkáltatónál munkát, és ehhez elő­feltétel-e az eredeti foglalkoztató közigazgatási szerv engedélye, hozzájárulása, ha a tevékenység nem összeférhetetlen a köztisztviselő eredeti munkájával?
1112. kérdés Emelt összegű végkielégítésre való jogosultság
Cégünknél 25 éve dolgozik az egyik munkavállalónk. A gazdasági helyzetre tekintettel sajnos kénytelenek vagyunk megszüntetni a munkakörét, ezért 2011. szeptember 1-jével fel akarunk mondani. Szeptember 3-án azonban eléri azt a kort, amikor az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig 5 éve lesz hátra. Bérszámfejtőnk szerint nem fog járni neki emelt összegű végkielégítés, mert amikor felmondunk neki, még nem lesz védett korban. Helyesen járunk el, ha nem fizetünk neki emelt összegű végkielégítést?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1113. kérdés Üzemi tanács tagjának díjazása
Az üzemi megállapodásunkban szeretnénk díjazást megállapítani az üzemi tanács valamennyi tagjának, mivel sok pluszfeladatot látnak el e minőségükben, amivel segítik a társaság működését. Van erre lehetőség, vagy csak az üzemi tanács elnöke kaphat díjazást?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1114. kérdés Szabadságkiadás - heti öt munkanapnál kevesebb esetén
Havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóink szabadsága kiadásával kapcsolatosan kérjük állásfoglalásukat. Az első esetben a munkavállalók havi munkaidőkeretben dolgoznak, napi 4 órás részmunkaidőben. A munkaidő-beosztás úgy alakul, hogy minden héten hétfőn és kedden 7-7, szerdán 6 órát dolgoznak, így teljesítik a heti 20 órát. Kérdéseink: hány nap rendes szabadságot kell kiadni, ha a munkavállaló egy hétfői napra kér rendes szabadságot? Mi a helyzet akkor, ha hétfőtől a következő hét szerdáig menne szabadságra? Egy másik példa: portásaink megszakítás nélküli munkarendben, szintén havi munkaidőkeretben dolgoznak, napi 8 órát. Hetente négy nap vannak beosztva 12-12 órára. Hány nap szabadságot kell kiadni, ha a munkavállaló egy 12 órás napjára kér szabadságot, illetve ha egész hétre?
1115. kérdés Veszélyességi pótlék - létezik e díjazási jogcím?
Idősek otthonában dolgozom, ahol demens állapotú lakók is vannak. Érdeklődöm, hogy jogosultak vagyunk-e veszélyességi pótlékra? Néha előfordul, hogy megtámadnak, vagy lakókat kell szétválasztani, mert összeverekedtek, és nincs férfi, csak női dolgozónk.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1116. kérdés Munkáltatói jogutódlás - az épület további üzemeltetése
Tavaly megállapodást kötöttünk egy irodaépület tulajdonosával az épület üzemeltetésére. Ekkor átvettük azokat a munkavállalókat is, akik eddig a tulajdonosnál végezték az üzemeltetési feladatokat, hogy nálunk folytassák a munkát. A tulajdonossal olyan megállapodást kötöttünk, hogy ha megfelelő indokkal munkáltatói rendes felmondással megszüntetnénk volt munkavállalói munkaviszonyát, akkor 1 000 000 Ft összegben állja a megszüntetéssel kapcsolatos költségeinket, mivel nála több éven át végezték ugyanazt a munkát. Erről a munkavállalókat is tájékoztattuk. Idén elvesztettük az üzemeltetésre a jogunkat, így felmondtunk az átvett munkavállalóknak. Az egyikük azonban reklamált, hogy mivel ő 7 éve ugyanitt dolgozik, végkielégítésre is jogosult. Ha viszont fizetnénk neki végkielégítést, akkor túllépnénk azt a megállapodásban rögzített összeget, amit az ingatlantulajdonos köteles lenne megtéríteni nekünk, így a munkavállaló által is ismert megállapodásra hivatkozással visszautasítottuk a kérést. A munkavállaló azonban perrel fenyeget. Jogos-e a követelése?
1117. kérdés Kollektív szerződések felülvizsgálata és a munkaerő-kölcsönzés
2011. december 1-jétől több rendelkezés is módosul a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban. A módosító törvény ugyanakkor tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely szerint e rendelkezések végrehajtása érdekében a kollektív szerződéseket legkésőbb december 31-ig felül kell vizsgálni. Kérem, segítsenek értelmezni azt, hogy milyen felülvizsgálatról lehet itt szó, és ha december 1-jén hatályba lépnek a módosító rendelkezések, de módosítási kötelezettség csak december 31-i határidővel van, akkor milyen szabályokat kell figyelembe venni 2011. december 1. és 31. között?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1118. kérdés Órabéres munkavállaló munkaszüneti napi díjazása
Segítségüket kérjük a munkaszüneti napra járó díjazás megállapításához. Munkavállalónk készenléti jellegű munkakörben dolgozik, személyi alapbére órabérben van meghatározva. Milyen díjazást kell fizetnünk, ha a tárgyhónapban a fizetett ünnepen rendes munkaidőben dolgozott, illetve akkor, ha nem folytatott munkavégzést az ünnepnapon? Mi a helyzet akkor, ha éppen ezen a napon kell túlóráznia a munkavállalónak?
1119. kérdés Kölcsönzött munkavállaló károkozása harmadik személynek
Egy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalónk szakács munkakörben dolgozik nálunk. Egy alkalommal lejárt szavatosságú alapanyagból - amely megfelelőségének ellenőrzése épp az ő feladata lett volna - készített ebédet, és több vendégünk rosszul lett. Ők kártérítést követelnek. Ilyen esetben mi vagyunk felelősek az esetleges kárért mint kölcsönvevő, vagy a kölcsönbeadó?
1120. kérdés Szociális szakvizsga és közalkalmazotti besorolás
Szociális intézményben osztályvezetői állást betöltő közalkalmazottunk diplomás ápoló főiskolai végzettséggel és szociális szakvizsgával rendelkezik. A közalkalmazotti bérbesorolásnál ez jelenti-e a "G" fizetési fokozatba történő átsorolását? Mi a munkáltató részéről csak "F" kategóriába sorolnánk az osztályvezetőt, ő azonban ezt vitatja, és a "G" osztályba való átsorolását kéri. Hogyan járunk el helyesen?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére