Jegyző szabadsága két év gyermekgondozást követően

Kérdés: Hivatalunk jegyzője 2018. szeptember 18-án szült. A két év lejárta után jelezte, hogy 2020. szeptember 19-től újra munkába állna, de igénybe venné a távollét idejére járó szabadságát. Két gyermeke van, közülük az egyik tartósan beteg. Hány nap szabadságra jogosult?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához egyrészt meg kell vizsgálni, hány munkanap szabadságra jogosult a jegyző, másrészt, hogy esetében mely – a munkából kiesett – időtartamok minősülnek szabadságra jogosító időtartamnak. A Kttv. alapján a jegyző alap- és pótszabadságra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Gyermek után járó pótszabadság és a családi adókedvezmény

Kérdés: Elvált szülő esetében, amennyiben nem a munkavállaló neveli a gyermeket a mindennapokban (nem saját háztartásban nevelt a gyermek), jár-e neki is a gyermek után járó pótszabadság (teljes és részmunkaidőben egyaránt)? Hol találom ennek magyarázatát? Másik kérdésem: az apa igénybe veheti-e a fizetéséből a gyermeke után járó családi adókedvezményt, ha az anya és az apa között hivatalosan nincs semmilyen kapcsolat (se házastársi, se élettársi, csak közös háztartásban élnek)?
Részlet a válaszából: […] E kérdéseknél az Mt. definíciójából kell kiindulni, amely szerint a gyermek a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek [Mt. 294. § (1) bek. c) pont]. A Cst. szerint saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Rendszeres jövedelem családi pótlékra jogosultság esetén

Kérdés: Családi pótlék megállapításakor a felsőoktatásban tanuló gyermekem részmunkaidőben (4 órás, 3 havi munkaidőkeret) dolgozik szerződéssel. Ez rendszeres jövedelemnek számít, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni – egyebek mellett –, aki az igénylő háztartásában él, és aki köznevelési intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézményben első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Fogyatékos gyermek utáni pótszabadság

Kérdés: Egy munkavállalónk háztartásában olyan gyermek található, aki a 16. életévét már évekkel ezelőtt betöltötte (28 éves), és súlyosan fogyatékosnak minősül. Családi pótlékot a gyermek saját jogán kap. A munkavállaló álláspontja, hogy számára jár az Mt. gyermek utáni pótszabadsága, annak ellenére, hogy gyermeke a 16. életévét már betöltötte, hiszen súlyosan fogyatékos. Egy internetes cikkre hivatkozik, amely szerint Fogytv. 4. §-a alapján fogyatékos személy az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho-szociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja. Ez az ő gyermeke esetében így van. A mi értelmezésünk szerint viszont, mivel az Mt. 118. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata így kezdődik: "A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb...", ezért sorrendben először az életkorról kell meggyőződnünk, utána lehet tovább vizsgálni azt, hogy a Cst. szerint "gyerek-e vagy sem", továbbá hogy a Fogytv. szerint fogyatékos-e a gyermek vagy sem. Mivel az életkora meghaladja a 16. évet, így álláspontunk szerint munkatársunk pótszabadságra ezen gyermeke után nem jogosult.
Részlet a válaszából: […] A gyermek után járó pótszabadság munkajogi jogintézmény, ezért a jogosultsági szabályokat az Mt. határozza meg. Egyetértve a kérdező érvelésével, az Mt. 118. §-a több feltételhez köti a pótszabadságban való részesülést, ezek egyike a gyermek életkora. A 118....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Szülői pótszabadság igénylése

Kérdés: Ha a munkavállaló szülői pótszabadságra tart igényt, azt minden évben igényelnie kell? Vagy elegendő egyszer megtennie, és utána a gyermek 16. életévéig minden évben automatikusan meg kell adni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Rugalmas munkaidő-beosztás engedélyezése

Kérdés: Két gyermekem van. 8 éves kisfiam tartósan beteg, emelt családi pótlékot is kapok utána. Betegsége miatt nem tudom egyedül elengedni busszal az iskolába. Előző főnököm három éven át engedélyezte számomra a rugalmas munkaidőt. Munkahelyemen a munkaidő 7.45-kor kezdődik, a gyermekeim iskolája viszont 7.30-kor nyitja ki kapuit a diákok előtt, s nekem legalább háromnegyed órára van szükségem, hogy a gyermekeim iskolájából a munkahelyemre beérjek. Idén szeptembertől új főnököm van, aki nem akarja megengedi, hogy későbbi időpontban kezdjem a munkát. Ha mégis megengedné, akkor valamilyen pluszfeladatot kellene vállalnom cserébe. Mondtam neki, hogy a munkámat elvégeztem ugyanúgy, mint bárki más, tovább bent maradtam a munkaidő végén, tehát időben sem dolgoztam kevesebbet. Van-e lehetőségem, jogom rugalmas munkaidő-beosztással dolgozni, vagy az új főnököm megtagadhatja ezt?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő beosztása a jogszabályi keretek között a munkáltató joga és kötelezettsége [Mt. 97. § (1) bek.]. Ennek keretében egyes munkavállalók számára a többiekétől eltérő munkaidő-beosztást is meghatározhat. Az Mt. 6. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Természetbeni juttatásként közlekedési kedvezmény adómentessége

Kérdés: Az adómentes természetbeni juttatásnak minősülő, fogyasztói árkiegészítést nem tartalmazó közlekedési kedvezményekről szóló 324/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja közlekedési kedvezménynek tekinti azt a természetbeni juttatást, amelyet a helyközi közúti vagy helyi személyszállítási közszolgáltatást végző társaság munkavállalója, nyugdíjasa, munkavégzésével összefüggésben szerzett egészségkárosodása miatt rokkantsági járadékban részesülő vagy jogszabály alapján súlyosan fogyatékosnak minősülő volt munkavállalója, valamint ezen említett személyek igényjogosult hozzátartozója, valamint halálos üzemi balesetet szenvedett volt munkavállaló igényjogosult hozzátartozója részére díjmentes vagy kedvezményes utazás céljára a 2. §-ban foglalt feltételek mellett biztosítanak. Az 1. § (2) bekezdésében található az "igényjogosult hozzátartozó" fogalmának meghatározása a fentiek tekintetében: a magánszeméllyel közös háztartásban élő házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs, az eltartott gyermek (ideértve a mostoha-, a nevelt és örökbe fogadott gyermeket is) 18 éves koráig, vagy nappali tagozatos iskolai tanulmányainak befejezéséig, vagy a családi pótlék folyósításának idejéig. A munkáltató saját szabályzatában úgy rendelkezik, hogy a kedvezményre jogosult munkavállaló elhalálozása esetén özvegye az esetleges újabb házasságkötésig, gyermeke pedig az ezen a jogcímen szerzett jogosultság feltételeinek fennállásáig kedvezményét megtarthatja. A kérdésünk az, hogy az elhunyt munkavállaló özvegye (aki újabb házasságot nem kötött, a volt munkavállaló lakcímén lakik) és gyermeke igényjogosult hozzátartozónak minősül-e a fenti jogszabály alapján? Vagy­is adómentesen adhatja-e részükre a helyközi közúti személyszállítást végző társaság (a munkáltató) a közlekedési kedvezményt, tekintettel a jogszabályra és saját szabályzatára?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is idézett jogszabályok alapján az elhunyt munkavállaló özvegye és gyermeke nem tekinthető igényjogosult hozzátartozónak, csak akkor, ha a munkavállaló üzemi balesetben veszti életét [324/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1)–(2) bek.]. Ebből eredően, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Fogyatékos gyermek után járó pótszabadság időarányosítása

Kérdés: Az Mt. értelmében két nap pótszabadság jár a fogyatékos gyermekek után, amit a magasabb összegű családi pótlékról szóló határozat alapján adunk meg. Ha munkavállalónk év közben lépett be, akkor időarányosítani kell ezt a két napot? A munkavállaló által bemutatott orvosi igazolás egyébként is csak augusztus hónapig szól. Abban az esetben is időarányosítani kell, ha esetleg egy újabb felülvizsgálat már nem igazol egy tartós betegséget?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár, azzal, hogy a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 121. §). Az időarányosítást tehát csak az év közben kezdődő vagy megszűnő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Fogyatékos gyermek fogalma

Kérdés: Az új Mt. 118. §-a alapján a szülő fogyatékos gyermekére való tekintettel 2 munkanap pótszabadságra jogosult. A jogszabály azonban nem mondja meg, hogy ki minősül fogyatékos gyermeknek. Ennek meg vannak határozva a kritériumai?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. 2013. január 1-jén hatályba lépő rendelkezése szerint a pótszabadság mértéke fogyatékos gyerme­kenként két munkanappal nő [új Mt. 118. § (2) bek.]. A jogszabály alapján nem csupán a vér szerinti gyermek, hanem a családok támogatására vonatkozó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Családi pótlék a részmunkaidőben foglalkoztatott egyetemista után

Kérdés: Egy nappali tagozatos egyetemistát szeretne cégünk részmunkaidőben foglalkoztatni. A munkaszerződés megkötése előtt leendő munkavállalónk azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy édesanyja továbbra is jogosult lesz-e családi pótlékra, ha ő részmunkaidőben elhelyezkedik nálunk?
Részlet a válaszából: […]  A Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapításaszempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembevenni, aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltévehogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.
1
2