Fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő összeférhetetlensége
Kérdés
A férje külszolgálata miatt illetmény nélküli szabadságon lévő köztisztviselő végezhet-e ez idő alatt más munkáltatónál munkát, és ehhez előfeltétel-e az eredeti foglalkoztató közigazgatási szerv engedélye, hozzájárulása, ha a tevékenység nem összeférhetetlen a köztisztviselő eredeti munkájával?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. szeptember 19-én (58. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1111
[…] tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a köztisztviselő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg. Vezetői megbízású köztisztviselő viszont - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt nem létesíthet. E szabályok országhatárok nélkül alkalmazandók [Ktv. 21. § (3) bek.]. Kétségtelen, hogy a Ktv. 18. § (3) bekezdése szerint a 21. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabályok (azaz a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó rendelkezések) nem alkalmazhatók a munkavégzési kötelezettség alól mentesített köztisztviselőkkel szemben. Ez az előírás azonban a felmentéshez kapcsolódik, a munkavégzés alóli, a felmentési idő felére szóló mentesítés szabályai között helyezkedik el. Ez tehát egy speciális rendelkezés az általános összeférhetetlenségi szabályokhoz képest. Így az feltételezhető, hogy a törvényalkotó csak a közszolgálati jogviszonyuk megszűnése előtt álló köztisztviselők esetében kívánt enyhíteni az összeférhetetlenségi szabályok szigorán. Megítélésünk szerint ez a kivétel nem értelmezhető kiterjesztően, a fizetés nélküli szabadságukat töltő köztisztviselőkre vonatkozóan. Az eljárási szabályok szerint a fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő is köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. szeptember 19-én (58. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1111
[…] tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a köztisztviselő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg. Vezetői megbízású köztisztviselő viszont - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt nem létesíthet. E szabályok országhatárok nélkül alkalmazandók [Ktv. 21. § (3) bek.]. Kétségtelen, hogy a Ktv. 18. § (3) bekezdése szerint a 21. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabályok (azaz a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó rendelkezések) nem alkalmazhatók a munkavégzési kötelezettség alól mentesített köztisztviselőkkel szemben. Ez az előírás azonban a felmentéshez kapcsolódik, a munkavégzés alóli, a felmentési idő felére szóló mentesítés szabályai között helyezkedik el. Ez tehát egy speciális rendelkezés az általános összeférhetetlenségi szabályokhoz képest. Így az feltételezhető, hogy a törvényalkotó csak a közszolgálati jogviszonyuk megszűnése előtt álló köztisztviselők esetében kívánt enyhíteni az összeférhetetlenségi szabályok szigorán. Megítélésünk szerint ez a kivétel nem értelmezhető kiterjesztően, a fizetés nélküli szabadságukat töltő köztisztviselőkre vonatkozóan. Az eljárási szabályok szerint a fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő is köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
