46. Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) / 2011. január 10.

TARTALOM

882. kérdés "Próbamunka" - jogszerű az eljárás?
Telefonos ügyfélszolgálatunkra új kollégákat kerestünk, és úgy döntöttünk, hogy a jelentkezők képességéről egy próbanap keretében győződünk meg. A meghallgatást követően behívtuk az alkalmas jelölteket, hogy a profilunkba tartozó termékeket egy próbamunkanapon kínálják az üzleti partnereink részére. A későbbi feladatuk is ehhez hasonló lett volna. A próbanap után munkaszerződést kötöttünk a két legrátermettebb munkavállalóval, azonban két másik elutasított jelölt perrel fenyegetett meg minket, és követelik az "elvégzett munka ellenértékét". Arra alapítják a követelésüket, hogy az általuk ajánlott termék egy részét a hívásokat követően megvásárolták a partnerek. Az eljárásunk alapján támasztható-e velünk szemben bármilyen igény? A munkaviszony keretében foglalkoztatott ügyfélszolgálatos alkalmazottainknak egyáltalán nem jár jutalék az értékesítések után...
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
883. kérdés Szakszervezet szervezeti egységének jogi személyisége
A nálunk működő egyik szakszervezet benyújtotta az alapszabályát, amelyben az szerepel, hogy a szakszervezet munkáltatóknál működő, képviseletet ellátó szervezeti egységei jogi személyek. Ezt hogyan kell érteni? A szervezeti egység ilyenkor önálló szakszervezet? Kit kell érteni ebben az esetben az Mt. szerinti "közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven"?
884. kérdés Külföldi éjszakák
Munkavállalóinknak a külföldi kiküldetés esetén az esti és az éjszakai órákra rendkívüli munkavégzésért járó pótlék fizetése iránti igényük jogos-e, pusztán arra alapozva, hogy ekkor is a munkáltató érdekkörébe eső okból vannak távol családjuktól?
885. kérdés Létszámcsökkentésre alapított felmondás
Egy cég felszámolása során több munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő indokra - konkrétan létszámcsökkentésre - hivatkozva rendes felmondással szüntettük meg, figyelemmel arra, hogy a munkáltató a felszámolási eljárás alatt beszüntette termelőtevékenységét. A felszámolást elrendelő jogerős bírósági ítéletet időközben egy felülvizsgálati eljárás eredményeként hatályon kívül helyezték. Jogellenessé váltak-e ennek következtében a korábban közölt rendes felmondások?
886. kérdés Munkaerő-közvetítés - hogyan kérhető?
Szállítmányozási területen keresnénk sofőröket határozott időre, hazai munkaerő hiányában akár uniós tagállamok állampolgárait is felvennénk. Hogyan kérhetünk munkaerőt és azon belül uniós tagállamok állampolgárainak a kiközvetítését?
887. kérdés Jogutódlás - a jogutód munkáltató utasítására változhatnak-e a munkafeltételek?
Néhány hónapja megvásároltunk egy üzemegységet Ózdon, és úgy döntöttünk, hogy továbbfoglalkoztatjuk az ott dolgozó munkásokat a miskolci székhelyünkhöz közelebb eső gyárban. Értesítést küldtünk az új alkalmazottaknak, hogy a jogutódlásra tekintettel a munkavégzési helyük megváltozott, és utasításba adtuk, hogy a következő munkahéten már az új helyen jelenjenek meg, továbbá felajánlottuk számukra, hogy igény esetén kedvezményes szálláslehetőséget biztosítunk. A munkások egy része azonban minden előzetes bejelentés nélkül távol maradt, és közös kérelmet fogalmaztak meg annak érdekében, hogy vonjuk vissza az utasítást. Meglátásunk szerint ez az ellenszegülés megalapozza a rendkívüli felmondást. Igazunk van?
888. kérdés Elszámolási kötelezettség - meddig terheli a munkáltatót?
Egy munkavállaló 2002-ig visszamenőleg minden hónapra vonatkozóan kéri felülvizsgálni a részére kifizetett munkába járási költségtérítés helyességét és az elszámolt túlórákat. A kérését írásban nyújtotta be a munkáltatónak. Köteles-e a munkáltató a kérésnek eleget tenni, és ha igen, milyen időtartamra visszamenőleg, tekintettel arra, hogy a bérjegyzéken a munkavállalónak lehetősége volt és van az elszámolás ellenőrzésére?
889. kérdés Egyszerűsített foglalkoztatás - utazási költségek
Alkalmi munkavállalót foglalkoztatunk egy hónapban 3-szor 5 napot. Kifizethetjük-e neki a havi távolsági bérletét, amivel bejár dolgozni, illetve kötelesek vagyunk-e erre? Költségként el lehet-e számolni?
890. kérdés Közalkalmazott téves besorolása
Egyik új közalkalmazottunk áthelyezés folytán kerül át költségvetési intézményünkhöz. Az áthelyezés előkészítése során azt tapasztaltuk, hogy a korábbi munkáltatója tévesen sorolta be. Megítélésünk szerint a közalkalmazottat nem alkalmazhatjuk a téves besorolás szerint, ha viszont ez igaz, akkor egyértelműen csökkentenünk kell az illetményét is. Helyesen gondoljuk-e ezt?
891. kérdés Délutáni műszakpótlék
Üzletünk a hét minden napján 8-20 óráig van nyitva. Három értékesítőt foglalkoztatunk váltakozó munkaidőben. Valamikor egy nap 2 értékesítő dolgozik 8 órában úgy, hogy az egyik 8-16 óráig, a másik pedig 12-20 óráig végez munkát. Valamikor úgy dolgoznak ketten, hogy az egyik 8 órában, a másik 4 órában végez munkát, pl. egyikük 8-12 óráig és a másik 12-20 óráig, vagy 8-16 óráig az egyik és a másik 16-20 óráig. Ritkán az is előfordul, hogy egyetlen értékesítő dolgozik 8-20 óráig. Jár-e a munkavállalóknak délutáni műszakpótlék, és milyen feltételekkel?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
892. kérdés Munkába járás - azonos viszonylaton belül kétféle utazási jegy
A munkahelyemre reggel vonattal tudok utazni, amivel 5 perc alatt érek be. Ha busszal mennék, akkor reggel fél hétkor indulna egy helyi járat, amivel a városba kellene utaznom, és onnan egy másik busszal tudnék a munkahelyre megérkezni. Mire odaérnék, fél nyolc lenne. Hazafelé viszont nem tudom a vonatközlekedést igénybe venni, mert egy órát kellene várnom az indulásig, így busszal jövök haza. A munkahelyemen a pénzügyi csoportvezető nem engedélyezi a kétféle utazási jegy kifizetését, hivatkozik valamilyen törvényre, amit nem jegyeztem meg, és nem kívánom újra megkérdezni tőle. Kérem, írják meg, hogy valóban nincsen-e lehetőségem a kétféle utazási jegy (vonat és busz) egy napon való igénybevételére?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
893. kérdés Használati útmutatóban foglaltak megszegése
Az egyik, kizárólag egy munkavállalónk által használt cégautó károsodott. Mint utóbb kiderült, az előírt szervizelési időszakok között is sokáig kevés motorolajjal futott a jármű, és ez tönkretette a motort, amit cserélni kellett. A kár mintegy egymillió forint. Felelőssé tehető-e a munkavállaló a teljes okozott kárért, ha a gépjármű használatára vonatkozó megállapodásban nyilatkozta, hogy ismeri a szervizelési szabályokat és a gépjármű használati útmutatójában foglaltakat, amelyek közül az utóbbi tájékoztat a magas motorolaj-fogyasztásról és arról, hogy 2-3 tankolás után ellen­őrizni kell a motorolaj szintjét?
894. kérdés Bedolgozás vagy alkalmi munka?
Alkalmi munkavállalással szeretnénk foglalkoztatni pár munkavállalót gépi varró munkakörben, a hölgyek otthon tartózkodnak beteg gyermekeik miatt. Lehet-e foglalkoztatni alkalmi munkavállalással őket, ha munkaszerződést kötnénk, melybe belefoglalnánk, hogy a munkavégzés helye a munkavállaló lakcíme? Rendelkeznek varrógéppel otthonukban, így otthon is el tudnák végezni a munkát. Az ezzel járó költségekről (varrógépkopás, áram) külön pontban meg lehet állapodni a munkaszerződésben, vagy érdemesebb belekalkulálni az órabérükbe?
895. kérdés Kormánytisztviselő halála a felmentési idő lejárta előtt
Megváltozhat-e a kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel történő megszüntetésének jogcíme, ha a kormánytisztviselő a munkavégzés alóli mentesítésének ideje alatt a felmentési idő lejárta előtt meghal? Megilleti-e ilyenkor a felmentésről szóló jognyilatkozatban megállapított végkielégítés az elhunyt kormánytisztviselő örököseit?
896. kérdés Megszakítható-e a felmentési idő?
A nyár végén nyugdíjjogosultság miatt felmentettük az egyik kémiatanárunkat. Január végéig felmentési idejét tölti. Időközben azonban kiderült, hogy az iskola másik kémiatanára hosszabb betegállományba megy. Kinevezhetjük-e határozott időre a felmentési idejét töltő tanárt a másik kolléga helyettesítésének idejére?
897. kérdés Közcélú foglalkoztatott - a hozzájárulás visszakövetelhetősége
Építési vállalkozóként a nyári árvízben károsodott ingatlanok helyreállításában vettünk részt. Utóbb felmerült, hogy az általunk határozott ideig foglalkoztatott személyek közül volt olyan, aki közcélú munka keretében állítólag nem lett volna foglalkoztatható, mert időközben álláskeresési támogatásra szerzett jogosultságot. Erről a munkaszerződés megkötésekor és azt követően a munkaviszony fennállása alatt sem volt tudomásunk. Visszakövetelhe­tik-e az érintett személy(ek) munkabéréhez és járulékaihoz adott önkormányzati hozzájárulást tőlünk?
898. kérdés Rendes felmondást megelőzően kiadott szabadság megítélése
Egyik kollégánk az idei évre járó 28 munkanap szabadságából október elején még egyetlen napot sem vett ki, ezért a könyvelőnk tanácsára arról értesítettük őt, hogy a munkáltató által kiadható szabadság terhére november 1. napjától november 24. napjáig elrendelünk számára 17 munkanap szabadságot. A visszatértét követően rendes felmondást közöltünk vele, jelenleg a felmentési idejét tölti. Az okirat átadása után egy levélben azzal fordult hozzánk, hogy "nyilvánvalóan az volt az egyetlen célja a jogellenesen elrendelt kényszerszabadságnak, hogy ezáltal a munkáltató anyagilag mentesítse magát az előre eltervezett felmondás idején megfizetendő anyagi juttatások terhe alól, amivel nem csak anyagi kárt okozott, hanem visszaélt a szabadság rendeltetésével is". Felszólított, hogy fizessünk számára megfelelő kompenzációt, ellenkező esetben bírósághoz fordul. A követelést nem tartjuk jogosnak, hiszen a 17 nap alatt ő anyagi hátrány nélkül pihenhetett. Jól gondolom, vagy javasolják, hogy egyezzünk meg?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére