7 találat a megadott illetménycsökkentés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]évben alapilletmény-eltérítésben részesült köztisztviselők alapilletménye 2019. december 31-ével visszaállt a 100%-os beállási szintre, 2020. január és február hónapban alapilletmény-eltérítésben nem részesülhettek, azt csak 2020. március 1-jétől lehetett részükre újra megállapítani. Az illetménycsökkenés elkerülése érdekében a 2019. december 31-ig megállapított alapilletmény-eltérítési különbözet január és február hónapokra történő utólagos kifizetését lehetővé tévő átmeneti rendelkezés - a kérdésben hivatkozott Kttv. 260/E. § - került megalkotásra.A Kttv. 260/E. § általánosságban használja a "köztisztviselő" fogalmat, ezért elvben alkalmazandó lenne bármely, a Kttv. hatálya alá tartozó szervnél foglalkoztatott köztisztviselőre, azonban ezt a szakaszt - figyelemmel a Kttv. 234/A. §-ának megfogalmazására - csak a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőre lehet - és kell - alkalmazni. A Kttv. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a képviselő-testület hivatala alatt a Kttv. alkalmazásában a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalát, közterület-felügyeletét,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaidő-csökkentésre, a válasz: csak akkor jogosult, ha a fenti három feltételnek együttesen megfelel, nevezetesen:a) legfeljebb 5 éve hiányzik az önre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz (nem a nők 40 éves jogosultság idővel igénybe vehető nyugdíjához!), ésb) legalább 20 év pedagógusi vagy dajkai munkakörben eltöltött gyakorlata volt a nyugdíjkorhatár előtti időszakban, továbbác) a törvényben meghatározott időpontban (a nevelési, a tanítási év vagy a tanítási év első félévének befejezését megelőzően legalább 60 nappal) kérte a munkáltatójától a munkaidő-csökkentést.A második kérdésére a válaszunk: a csökkentés a munkaidőre (teljes munkaidő esetén heti 40 óra) és nem a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre (általában heti 22-26 óra) vonatkozik. Az illetmény/munkabér is a teljes munkaidőre, és nem csak ezen belül a neveléssel-oktatással lekötött időre jár. Kérdésében két adat szerepel: egyfelől, hogy heti 20 óra a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje, másfelől, hogy 80%-os státuszon szerepel, ez utóbbiból arra lehet következtetni, hogy már jelenleg is részmunkaidőben foglalkoztatják, nevezetesen 32 órában hetenként. Kérdés, hogy a már részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógust lehet-e csökkentett munkaidőben, kedvezményes illetményért foglalkoztatni? Ezt a törvény rendelkezése nem zárja ki. A törvény így fogalmaz: a csökkentett munkaidőben dolgozó pedagógus "illetménye, munkabére a munkaidő-csökkentés mértékének ötven százalékával csökken". A törvényszöveg nem teljesen egyértelmű a tekintetben, hogy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ellensúlyozza, és az ilyen munkáltató is képes legyen minőségi munka­erőt megszerezni. Tehát lehetőség van arra, hogy az újonnan felvett kolléga illetményét - értelemszerűen minősítés nélkül - felfelé eltérítsék, de ennek az a feltétele, hogy a jogviszony létesítésétől számított egy év elteltével őt minősítsék. Ha ekkor a közalkalmazott "alkalmatlan" vagy "kevéssé alkalmas" minősítést kap, illetményét a besorolása szerinti garantált mértékre kell csökkenteni.A Kjt. 66. §-ának (7) bekezdése kimondja, hogy a törvényes, illetménytábla szerinti illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény a munkáltató mérlegelési jogánál fogva csak akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott "kiválóan alkalmas" vagy "alkalmas" minősítést kapott. Tehát az egy évnél későbbi, akár sokadik minősítés alkalmával adott "kevéssé alkalmas" vagy "alkalmatlan" minősítés kizárja a garantáltnál magasabb illetmény megállapítását. Azt azonban nem alapozza meg, hogy a korábban eltérített illetmény magasabb összegét a munkáltató egyoldalúan a garantált mértékre csökkentse. Nem írja ugyanis felül ez a rendelkezés az Mt. közalkalmazottakra is irány­adó 58. §-át, miszerint: "A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják".[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]melynek értelmében semmis - többek között - az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba vagy a jó erkölcsbe ütközik. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn, de az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el. Ha a megállapodásnak csak valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg; ekkor a jogviszony megszüntetése jogkövetkezményét kell alkalmazni.A munkáltató - akár megkapja az érintett vezető az igazgatói posztra szóló vezetői megbízást, akár nem - a jövőre nézve orvosolni köteles az illetmény jogszabályellenesen megállapított összegét, ezáltal érvénytelenségét. Egyfelől a törvényes keretet meghaladó illetménypótlékot a jogszabályi mértékre kell szorítania; másfelől az egyenlő bér elvének megsértésével megállapított garantált illetményen felüli illetményrész módosítására (csökkentésére) kell kinevezésmódosítási javaslatot tennie a közalkalmazott számára. Az Mt. 12. §-a kimondja, hogy az egyenlő bér elve megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával; ugyanakkor a kérdésben szereplőhöz hasonlóan kiugróan megállapított illetmény megítélésünk szerint a jó erkölcsbe is ütközik, így nem várható el a munkáltatótól, hogy az orvoslás során az érintett illetményének csökkentése helyett a többi, összehasonlítható helyzetben lévő közalkalmazott illetményét igazítsa a kiugróan magas illetményhez. A szakirodalom szerint jó erkölcsbe ütközőnek minősül a szerződés (kinevezés),[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]§-a (1)-(5) bekezdéseinek alkalmazásával meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott [Kjt. 66. § (7) bek.]. Ugyanakkor a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható azzal, hogy - az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével - egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell [Kjt. 66. § (8) bek.].A törvény nem ad mérlegelési lehetőséget a munkáltatónak, ha a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantáltnál magasabb összegben állapította meg az illetményt, akkor egy év elteltével köteles a munkáltató a törvény által előírt minősítést elvégezni. A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik, a közalkalmazott fizetési fokozatát pedig a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján (Kjt. 87/A. §) kell megállapítani [Kjt. 64. § (1) bek.]. A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg [Kjt. 66. § (1) bek.]. Amint az a fentiekben ismertetett szabályokból is egyértelműen megállapítható, a közalkalmazottak besorolása törvényi rendelkezéseken alapul. Álláspontunk szerint, amennyiben a közalkalmazott áthelyezést megelőző besorolása nem felelt meg a Kjt. szabályainak, a munkáltatónak azt szükséges korrigálnia, mivel ennek hiányában a törvény rendelkezéseivel ellentétes helyzetet tartana fenn. A munkáltató tehát köteles a közalkalmazott helyes besorolásával[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Kjt. 66/A. §-a és a 90%-os előírás figyelembevételével), és a kettő közül a magasabbat kell illetményként megállapítani. Az átmeneti szabály tehát a 2009. január 1-jétől megállapított illetményre vonatkozik, nem pedig a garantált illetményre. Azon állítás, hogy a 2009. évre történő illetménymegállapítás "nem érintheti a korábban megállapított, 2008. december 31-én érvényes összes illetmény egészét", nem állja meg a helyét, hiszen az átmeneti szabály éppen arról szól, hogy az illetmény egésze vonatkozásában mi az a minimumösszeg, ami alá nem lehet menni. Nem jogcímek - így a 2008. december 31-ig megállapított munkáltatói mérlegelésen alapuló illetményrész - automatikus megőrzéséről, hanem a különféle jogcímeken megállapított illetményrészek összegének - mint minimumnak - a megőrzéséről[…] részlet vége a válaszból.