Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

20 találat a megadott szakszervezeti tisztségviselő védelme tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Védett tisztségviselők - létszámszámítás több szakszervezet esetén

Kérdés: Társaságunknál egy szakszervezet 5+1 fő "védett" tisztségviselővel rendelkezik. Abban az esetben, ha a már működő szakszervezet mellett egy új szakszervezeti alapszervezet is létrejön - amely az előzőtől független szakszervezethez tartozik -, ugyanúgy jár-e a legfeljebb 5 fő védettségi "keret" a második szakszervezetnek is, vagy csak a munkáltatónál jelölhető 1 fő? Álláspontunk szerint csak ez utóbbi, mivel a létszámtól függő keret önálló telephelyenként összesen értendő, így az új szakszervezet - a keret "kimerülése" okán - már csak a munkáltatói 1 fő védett tisztségviselő jelölésére lesz jogosult. A kérdésben foglalt telephely önálló, a létszám a négyezer főt meghaladja, mindkét szakszervezet a munkáltatónál képviselettel rendelkezik.
Részlet a válaszból: […]létszámaa) az ötszáz főt nem haladja meg, egy főt,b) az ötszáz főt meghaladja, de az ezer főt nem haladja meg, két főt,c) az ezer főt meghaladja, de a kétezer főt nem haladja meg, három főt,d) a kétezer főt meghaladja, de a négyezer főt nem haladja meg, négy főt,e) a négyezer főt meghaladja, öt főtjelölhet meg védett szakszervezeti tisztségviselőként. Ezen túlmenően a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt egy tisztségviselő is megjelölhető védett szakszervezeti tisztségviselőként [Mt. 273. § (3)-(4) bek.].A védett szakszervezeti tisztségviselők számát több, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet esetén önállóan - szakszervezetenként - külön-külön kell megállapítani. Az Mt. a hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan önállóan állapít meg jogokat és kötelezettségeket - ahol ettől eltérően, több személyre együttesen rendelkezik, azt kifejezetten nevesítve teszi meg. Ilyen például a reprezentatív szakszervezetek együttes joga a kollektív szerződés megkötésére [Mt. 276. § (4) bek.]. A védett szakszervezeti tisztségviselő jelölésére vonatkozó szabályoknál viszont nem használ többes számot a szakszervezetekre nézve, így a jogot önállóan kell értelmezni és megállapítani. Ennek folytán a kérdésben szereplő "keretkimerülésre"[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3699

2. találat: Közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv meghatározása

Kérdés: Egy munkavállalónk védett szakszervezeti tisztviselő, fel akarjuk mondani a munkaviszonyát. A szakszervezetet megkerestük a hozzájárulás megadása érdekében, de azt a választ kaptuk, hogy nem ők az illetékes szerv, hanem a szakszervezeti szövetség, akihez tartoznak, egyébként pedig jelezték, hogy a maguk részéről nem járulnak hozzá a felmondáshoz. Ebben az esetben végül is kitől kell kérni a hozzájárulás megadását, illetve kit kell perelni?
Részlet a válaszból: […]pedig kívülálló, harmadik jogi személyhez köthető. A szakszervezeti föderációk ráadásul tipikusan szövetség formában működő egyesületek, azaz tagjaik nem a munkavállalók (természetes személy tagjuk nem is lehet), hanem a jogi személy szakszervezetek [Civil tv. 4. § (3) bek.]; ebből következően nem is minősülnek szakszervezetnek az Mt. alkalmazásában, mivel nem a munkavállalók által létrehozott szervezetek [Mt. 270. § (2) bek. a) pont]. Egyértelmű bírói gyakorlat ugyanakkor a fogalom értelmezésére nincs; az csak abban egységes, hogy a szakszervezet alapszabálya és belső ügyrendje alapján kell meghatározni a felsőbb szakszervezeti szervet. Álláspontunk szerint a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv viszont nem lehet a szakszervezeten kívüli harmadik személy; az a szakszervezet szervezeti rendjén belüli, olyan, a szervezeti hierarchiában a védett tisztségviselő felett elhelyezkedő szervezeti egység, amelyre a szakszervezet a védett tisztségviselővel kapcsolatos, törvényben meghatározott nyilatkozatok megtételének jogát, illetve kötelezettségét ruházta.Ha a szakszervezet a hozzájáruló jognyilatkozatot nem adta meg, annak pótlása iránt a munkáltató pert[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3283

3. találat: Szakszervezeti jognyilatkozat pótlása

Kérdés: Cégünknél két munkavállaló is dolgozik azonos munkakörben, egyikük védett szakszervezeti tisztviselő. Utóbbi év eleje óta gyakorlatilag nem dolgozik, a teljes munkaidejére nézve kikérték a szakszervezeti munkaidő-kedvezményt. A munkakört a vezetőség át kívánja szervezni, egy munkavállaló is elég lesz a feladatok ellátására. Ebben az esetben felmondhatunk-e a szakszervezeti tisztviselőnek, aki egyébként kevesebb gyakorlattal rendelkezik, és a másik munkavállaló jobban el tudja látni a feladatokat?
Részlet a válaszból: […]kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért [Mt. 273. § (6) bek.].A hozzájárulás meg nem adása esetén a munkáltató jogszerűen felmondást nem közölhet, legfeljebb a hozzájárulás bírói ítélettel történő pótlását kérheti [Mt. 7. § (2) bek.]. E per során a bíróság mérlegelési jogkörében eljárva a szakszervezet és a munkáltató tervezett intézkedéssel kapcsolatos jogos méltányos érdekeinek összevetését végzi el. A szakszervezet oldaláról az vizsgálandó, hogy a tervezett munkáltatói intézkedés végrehajtása jelentősen elnehezítené-e a szakszervezet működését, vagy az a tisztségviselőnek a szakszervezeti érdekvédelemmel kapcsolatos tevékenysége miatti hátrányos megkülönböztetését eredményezné-e. A munkáltató oldaláról az a meghatározó, hogy a tervezett intézkedés elmaradása rá nézve aránytalan, súlyos hátránnyal járna-e.A bíróság értékelési körébe vonhatja azt is a munkáltatói érdeksérelem vizsgálata során, hogy a munkavállaló a teljes munkaideje alatt szakszervezeti érdekképviseleti tevékenységet lát el, ezért a másik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2713

4. találat: Szakszervezeti tisztség - tényleges munkavégzés nélkül

Kérdés: Műszakvezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk munkaviszonyát szeretnénk felmondani, mivel létszámcsökkentés következtében túl sokan maradtak a munkakörben, és nem tudunk mindenkire műszakot bízni. A műszakvezetőnk azonban védett szakszervezeti tisztviselő, és a szakszervezet nem járul hozzá a megszüntetéshez, arra hivatkozással, hogy a tisztviselőjük megkapta az összes tag után járó munkaidő-kedvezményt, így végeredményben nem lesz munkaszervezési problémánk; és egyébként is szükséges a tisztviselő tevékenysége a szakszervezet működéséhez. Nem szeretnénk egy munkavállalót csak azért fizetni, hogy szakszervezeti tisztséget tölthessen be. Mit tudunk tenni?
Részlet a válaszból: […]élhet vissza. Amennyiben a munkáltató álláspontja szerint a szakszervezet rendeltetésellenesen jár el, amikor a hozzájáruló nyilatkozatát nem adja meg, és ez nyomós közérdeket sért, vagy a munkáltató különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, bírósághoz fordulhat a jognyilatkozat ítélettel történő pótlása érdekében (Mt. 7. §).A bíróság a per során mérlegelési jogkörében eljárva a szakszervezet és a munkáltató tervezett intézkedéssel kapcsolatos jogos méltányos érdekeit veti össze. A szakszervezet oldaláról az vizsgálandó, hogy a tervezett munkáltatói intézkedés végrehajtása jelentősen elnehezítené-e a szakszervezet működését, vagy az a tisztségviselőnek a szakszervezeti érdekvédelemmel kapcsolatos tevékenysége miatti hátrányos megkülönböztetését eredményezné-e. A munkáltató oldaláról pedig az vizsgálandó, hogy a tervezett intézkedés elmaradása rá nézve aránytalan, súlyos hátránnyal járna-e.Egy eseti döntésben a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2634

5. találat: Szakszervezeti tisztviselő védettségének jogalapja

Kérdés: A munkáltató az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben foglaltak alapján kérte, hogy a szakszervezet adja meg a munkajogi védelemben részesülő választott tisztségviselők neveit. A társaságcsoport egyik legnagyobb szervezeti egységén belül az évtizedes gyakorlat alapján a bonyolult struktúra és az átlagosnál nagyobb mértékű munkavállalói létszám miatt belső szervezeti egységek is működnek, amelyeknél külön-külön üzemi tanácsok és szakszervezeti bizottságok is működnek. A munkáltató ezt a speciális szakszervezeti és üzemitanács-szervezeti felépítést soha nem vitatta. Az egyik kisebb szervezeti egység szakszervezeti elnöke a munkáltató oldaláról felmerült szervezeti változás miatt - átszervezés -, a munkáltatón belül ugyanazon munkakörben, ugyanazon feladatvégzés mellett egy másik szervezeti egységbe került át. A tisztségviselő ennek ellenére elnöki feladatait ellátja, és helyette az általa "elhagyott" szervezeti egységben nem kívánnak a szakszervezeti tagok másik elnököt választani. A szakszervezet ezt a személyt az Mt. 273. §-ának (4) bekezdése alapján munkajogilag védett tisztségviselőként jelölte meg. A munkáltató az Mt. előírásaira hivatkozva ezt kifogásolta, és ellenvéleményét azzal indokolta, hogy mivel a munkavállaló másik kisebb egységbe került, megítélése szerint a korábbi szervezeti egységben már nem jelölhető munkajogilag védett tisztségviselőnek. Joga van-e a szakszervezetnek ebben a speciális esetben a munkajogi védelem lehetőségét fenntartani? Jól értelmezte a szakszervezet azt a jogalkotói akaratot, hogy az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdései ténylegesen eltérő eseteket szabályoznak? Megítélésünk szerint az Mt. 273. §-ának (3) bekezdése a telephelyhez való kötöttséget jelenti, míg a jogszabályhely (4) bekezdése ilyen előírást nem tartalmaz.
Részlet a válaszból: […]bek.] szabályai szerint önállónak minősülő telephelyen foglalkoztatott tisztségviselők közül, a munkavállalóknak a naptári év első napján a megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai létszáma alapján 1-5 főt jelölhet meg védett tisztviselőként [Mt. 273. § (3) bek.]. Ezen túlmenően védelem illeti meg a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt egy tisztségviselőt [Mt. 273. § (4) bek.].A szakszervezet álláspontja helyes abban a vonatkozásban, hogy a jogalkotó itt két külön esetet szabályozott; az egyik a munkáltató telephelyéhez, míg a másik a telephelytől függetlenül, a legfelsőbb szerv döntéséhez köti a munkajogi védelmet. A legfelsőbb szerv tehát a telephely statisztikai létszáma alapján megállapított védelemmel érintett személyek mellett, további - az egész munkáltatónál összesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2274

6. találat: Szakszervezeti tisztviselő védettségének megszüntetése

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cégként egyik partnerünkhöz nagy létszámú munkavállalót kölcsönöztünk ki, közöttük több szakszervezeti tisztviselő is volt. A kölcsönzési projekt megszűnt, a foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonya is megszüntetésre került, kivéve az övéket. A tisztségviselők már hónapok óta otthon vannak, nem tudjuk őket foglalkoztatni. Hogyan tudunk eljárni, ha a szakszervezet nem járul hozzá a munkaviszonyuk felmondásához?
Részlet a válaszból: […]intézkedéssel (felmondással) kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. A tájékoztatásnak, ha a szakszervezet a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.E szabály célja, hogy a szakszervezeti tisztségviselő ne legyen "kiszakítható" abból a munkavállalói körből, amelynek az érdekképviseletét ellátja. Amennyiben azonban ez a munkavállalói kör már nem létezik - mivel megszűnt az e körbe tartozó munkavállalók munkaviszonya, és a tisztségviselők más munkavállalói csoportban nem dolgoznak -, akkor a védettség is okafogyottá vált. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezet nehezen találhat alapos indokot a felmondással szembeni kifogásra. Amennyiben a szakszervezet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2231

7. találat: Szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme - a telephely önállósága

Kérdés: A cég számos áruházában, üzletében vannak szakszervezeti tagok, és ezek többségében szakszervezeti tisztségviselőt is választottak. Jellemzően egy fő tisztségviselő van az egységekben, a munkavállalói létszámtól függetlenül. Üzemi tanács nem működik a munkáltatónál. Kérdésünk a szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem helyzetére irányul. Az Mt. 273. §-ának (3) bekezdésében említett tisztségviselőket a 236. § (2) bekezdésben foglaltak szerint kell önálló telephelyen foglalkoztatottnak tekinteni. Kell-e a jogszabályt úgy értelmezni, hogy csak akkor minősül önállónak a munkáltató telephelye, ha működik üzemi tanács, és a telephely vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogokkal rendelkezik? A gyakorlatunk szerint - és eddig a munkáltató sem kifogásolta - azokban az áruházakban, üzletekben, ahol a vezető rendelkezik például a munkarend meghatározásának jogával [264. § (2) bek. j), n) pontjai] vagy egyébbel, szakszervezeti tisztségviselő működik, részére biztosított a munkajogi védelem. A munkáltató egyébként nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá.
Részlet a válaszból: […]tanács választása nélkül is jár a védettség az adott számú tisztségviselőnek ott, ahol a telephely vezetőjének munkáltatói jogköre érintené az üzemi tanács hatáskörét.A szabály értelmezésében gondot okozhat, hogy az üzemi tanács részvételi jogai igen széles körűek, például a véleményezési jog a munkavállalók nagyobb csoportját érintő valamennyi munkáltatói intézkedésre kiterjed [Mt. 264. § (2) bek.]. Nem következik a törvényből, hogy csak azt a telephelyet kellene önállónak tekinteni, amelynek vezetője valamennyi részvételi jog kapcsán kompetens. Így az is megalapozhatja a telephely önálló minőségét a szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme szempontjából, ha egyetlen részvételi jogot érintő hatásköre van a telephely vezetőjének.A fentiek alapján a kérdésben leírt gyakorlatuk szabályos. Mindazonáltal, mivel a törvény e ponton meglehetősen változatosan értelmezhető, a feleknek érdemes egyeztetni, milyen értelmezést tudnak kölcsönösen elfogadni. Azaz mely szervezeti egységeket tekintik önállónak,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2095

8. találat: Munkavédelmi képviselők munkajogi védettsége

Kérdés: A 2012. évi CCXVI. törvény 18. §-ának (2) bekezdése 2013. január 1-jétől hatálytalanította a 2012. évi LXXXVI. törvény 13. §-ának (1) és 14. §-ának (1) bekezdéseit. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével kapcsolatosan csak a 2012. évi I. törvény 273. §-ában foglaltak az irányadóak. Ezt szövetségünk tudja értelmezni, azonban a munkavédelmi képviselők munkajogi védettségére vonatkozó 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 76. §-a (3) bekezdésének értelmezése tárgyában bizonytalanságok mutatkoznak, tekintettel arra, hogy különböző állami szervek, hatóságok szakmai értekezleteken egymásnak ellentmondó álláspontokat közölnek. Kérem, szíveskedjenek egyértelműen, jogszabályi háttérrel alátámasztva tájékoztatni, hogy a munkavédelmi képviselők tekintetében minden korábban megválasztott munkavédelmi képviselő munkajogi védettsége fennáll-e, vagy csak a szakszervezetekre érvényes új Mt. 273. §-ának létszámkorlátos előírásai az irányadóak!
Részlet a válaszból: […]munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató tisztségviselőt érintő, Mt. 53. §-a szerinti intézkedéséhez. A védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte [Mt. 273. § (1)-(2) bekezdések]. A szakszervezet az üzemi tanácsi választások szerint önállónak minősülő telephelyen foglalkoztatott tisztségviselők közül, ha a munkavállalóknak a naptári év első napján a megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai létszámaa) az ötszáz főt nem haladja meg, egy főt,b) az ötszáz főt meghaladja, de az ezer főt nem haladja meg, két főt,c) az ezer főt meghaladja, de a kétezer főt nem haladja meg, három főt,d) a kétezer főt meghaladja, de a négyezer főt nem haladja meg, négy főt,e) a négyezer főt meghaladja, öt főtjelölhet meg [Mt. 273. § (3) bekezdés]. Ezen túlmenően a törvényi védelem megilleti a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt egy tisztségviselőt is [Mt. 273. § (4) bekezdés].A törvényi szabályozás a kérdésben valóban pontatlan, az Mvt. szabályai nem kerültek összehangolásra az Mt. rendelkezéseivel. Álláspontunk szerint ugyanakkor a munkavédelmi képviselők mindegyikét megilleti a védett szakszervezeti képviselőknek járó, az Mt. 273. § (1)-(2) bekezdése szerinti munkajogi védelem, az alábbiakban felsoroltak miatt.Az Mt. szabályai szerint a munkajogi védelem alapvetően a tisztségviselőt e minőségénél fogva illeti meg; ehhez képest csak szűkítő feltétel, hogy a szakszervezetnek a kijelölés útján választania kell, hogy mely személyek esetében kívánja érvényesíteni a védelmet. A munkavédelmi képviselők választása, illetve a bizottság létrehozása, illetve a működése az üzemi tanácsra vonatkozó szabályok szerint történik [Mvt. 70/A. § (3) bekezdés], ebből eredően a "szakszervezet", illetve a "szakszervezet legfelsőbb szerve" szerinti kijelölés intézménye nem alkalmazható. A törvény a szakszervezetekre vonatkozó szabályok alkalmazása során egyedül a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv fogalmára ad értelmező[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1710

9. találat: Védelemre megjelölt szakszervezeti tisztviselő bejelentése

Kérdés: A napokban az egyik szakszervezet bejelentette a tisztségviselőit, de nem jelölte meg, hogy kik minősülnek védett tisztviselőknek. Kérdésem, hogy a munkáltatónak ilyen esetben hogyan kell eljárnia, ha az egyik tisztviselő munkaviszonyát kívánja felmondani?
Részlet a válaszból: […]szakszervezeti tisztviselő, aki- az üzemi tanácsi választások szempontjából önállónak minősülő telephelyen foglalkoztatott tisztségviselők közül a szakszervezet által kijelölésre került; valamint- a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt tisztségviselő [Mt. 273. § (3)-(4) bekezdés].A munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről (Mt. 232. §). Ilyen tájékoztatás hiányában, illetve ha a munkavállaló nem tudja igazolni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1638

10. találat: Szakszervezeti tisztviselők - változó védelem

Kérdés: Nagyvállalatként működik cégünk. Jelenleg huszonöt szakszervezeti tisztviselő dolgozik nálunk összesen három telephelyen, és mind részesül munkajogi védelemben. Úgy tudjuk, hogy az új Mt. maximalizálja a szakszervezeti tisztviselők számát. Hány szakszervezeti tisztviselő lehet, és mi lesz a többiekkel?
Részlet a válaszból: […]szakszervezeti tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte. A szakszervezet továbbra is szabad belátása szerint jelölheti ki azokat a személyeket, akik a szakszervezetben tisztséget töltenek be. Az Mt. ily módon továbbra sem korlátozza, hogy hány tisztségviselője lehet egy szakszervezetnek. A korábbi szabályozástól eltérően azonban az olyan szakszervezeti tisztségviselők száma, akik az adott munkáltatónál a fentiekben ismertetett munkajogi védelemben részesülhetnek, jóval korlátozottabb lesz. Az Mt. 273. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltató valamennyi önállónak minősülő telephelyén - vagyis azon a telephelyen, amelynek vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogok tekintetében jogkörrel rendelkezik -, a munkavállalók megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai létszáma alapján csak meghatározott számú tisztségviselőt illet meg a munkajogi védelem. Ha ez alapján a munkavállalók létszáma - ‑‑az 500 főt nem haladja meg, a szakszervezet csupán egy főt, - ‑‑az 500 főt meghaladja, de az 1000 főt nem haladja meg, két főt, - ‑az 1000 főt meghaladja, de a 2000 főt nem haladja meg, három főt, - ‑a 2000 főt meghaladja, de a 4000 főt nem haladja meg, négy főt, - ‑a 4000 főt meghaladja, öt főt jelölhet meg védettségben részesülő tisztségviselőként. Ezenfelül a munkáltatónál képviselettel rendelkező[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. június 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1344
| 1 - 10 | 11 - 20 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést